Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-17 / 113. szám

1927 május 15. DÉLMAGYAHORSZÁG 17 A fiatalasszony lelőtte barátnőjét, mert férje előtt megrágalmazta. Véres dráma a belgrádi Dunaparton. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelenlik: Koszics Kalina 19 éves belgrádi fiatalasszony, Dimítrievics Zsarkó dús­gazdag belgrádi borkereskedő és kávéháztu­lajdonos leánya tegnap kicsalta a Dunapartra Tankovics Máriát, Tankovics Dobrivoj halke­reskedő feleségét és revolverével lelőtte. A golyó átszakította az ütőeret és Tankovicsné azonnal meghalt. A járókelők a gyilkos fiatal asszonyt átadták a rendőrségnek. Koszics Kalina elmondta, hogy Tankovics­néval már régebben ismeretségben van és ez azzal rágalmazta meg, hogy megcsalja a fér­jét. A férje ezért el is hidegült tőle. Ezért elhatározta, hogy megöli rágalmazóját. Teg­nap sétára hívta a Dunapartra és amikor Tankovicsné előre ment, hátulról lelőtte. A kihallgatás folyamán a gyilkos asszony több­ször elájult. A rendőrség letartóztatta. Hétfőn délután a Regdon-fürdőnél egy fiatal nő holttestét fogták ki a Tiszából. (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn délután 5 órakor jelentették a rendőrség köz­ponti ügyeletének, hogy a Regdon-fürdő egyik alkalmazottja női holttestet fogott ki a Ti­szából. Vitéz dr. Petkóczy Lajos rendőrtaná­csos és dr. Gáspár Ignác rendőrorvos szálltak ki a helyszínre, ahol már nagy tömeg verő­dölt össze. A holttestet a kőparthoz húzták ki és ilt a rendőrorvos alapos vizsgálatnak vetle alá. A minden valószínűség szerint öngyilkos nő körülbelül 25—30 éves lehetett. Rendesen, tisztán volt felöltözve, téli kabátját sem vetette le, amikor a folyóba ugrott. Arca meglehetősen el volt torzulva, orrából, szájából lassan szi­várgott a vér, teste erősen felpuffadt. Az öngyilkos kilétét a zsebében talált írásokból nem lehetett megállapitani. Egy névjegyen Lakatos Mária állolt, egy másikon Kupánszky Andrásné, Rákospalota, Fő-ucca 22. feljegy­zés volt olvasható; találtak azonkívül egy levél gombostűt és egy gyüszüt, amiből arra követ­keztetnek, hogy varrónő lehetett az öngyilkos. Az apró írások között egy Rákosi fíichling Miklós állatorvos nevére szóló névjegyet is találtak, valamint egy női fényképet, amely a halolt nőt ábrázolta. Még egy gépírással leli papirszelet is előkerült a lélikabátzsebből, amelyen néhány ömlengő mondat állott egy ismeretlen valakiről. A rendőrorvos megállapította, hogy a fiatal nő hullája körülbelül b—5 napja lehet a víz­ben, külsérelmi nyomok nincsenek. Petkóczy rendőrtanácsos utasítására a hollteslet a tör­vényszéki orvostani intézetbe szállították, ahol foganatosítják a boncolást. A rendőrség az áldozat kilétének felderítésére a nyomozási megindította. Kedden temetik a szentmihálytelki halálos verekedés áldozatát. (A Délmagyarország munkatársától) Szom­baton délután italos állapotban énekelve in­dult Szegedről hazafelé Szentmihálytelekre Vőneki Imre gazdálkodó. A töltésen lul utói­érte Pördi Lajos szomszédja, aki kocsin poroszkált közeli tanyájára. Már el is haladt a kocsi Vőneki mellett, mikor a szintén ittas Pördi hangos kiáltásokra lett figyelmes. Csak most isméit egymásra a két szomszéd. Vőneki felszállt a kocsira, ahol nemsokára veszekedni kezdett szomszédjával, mert szerinte nem volt képes trappra bírni a lovakat. — Nem való gyeplő a te kezedbe, add ide, mert sohasem érünk ki, — mondta. Pördi vonakodott áladni a gyeplő szárát ts csitítani kezdte útitársát, akit ez ugy feldühö­sitelt, hogy ütlegelni kezdte Pördit. Dulakodás közben Vőneki megtántorodott és kieseit a kocsiból. Az esés következtében súlyos horzsolásokat szenvedett, ami annyira felingerelle a különben is izgága természetű embert, hogy ordítva kezdett fúlni a kocsi után, melyre csakhamar vissza is kapaszko­dott. — Megcsúfoltál Lajos, de meglakolsz érte, — mondotta és többször arculütölte szom­szédját, majd, amikor Pőrdiék tanyájára értek, hirtelen leugrott a kocsiról és egy otl lévő kaszához rohant, mellyel a lovakat akarta megsebesíteni, amiért nem akartak trappolni. Pördi, hogy megvédje lovait, rávetette ma­gát Vőnekire és elvette tőle a kaszát. Már ugy látszott, hogy elcsendesednek, mikor Vőneki Ismét nekiugrott Pördinek. Hogy ek­kor mi történt, ebben a pillanatban még nincs teljesen tisztázva, de utána Vőneki velőtrázó sikollyal esett bele a mellette heverő kaszába, mely egész alsó testét végighasitotta. A szerencsétlen ember pár perccel később meghalt. Pördi azonnal jelentkezett az alsóközponti rendőrségen, ahol előzetes letartóztatásba helyezték és beszállították Szegedre. Sipos Miklós rendőrfelügyelő nyomban bevezette a nyomozást. Az eset tisztázása nagyon nehéz, mert szemtanúja a történtek­nek nem volt. Vőneki Imre holtlestét hélfőn reggel boncolta fel Zombory Jáno3 vizsgáló­bíró jelenlétében Jankovich László törvény­! széki orvos. A boncolási jegyzőkönyv szerint 1 Vőneki halálát e/vérzés okozta. A szegedi egyelem földrengésjelző készüléke szombatról vasárnapra virradó hajnalon félóráig tartó erős földrengést jelzett. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi egyetem földrajzi intézetének udvarán felállított szeizmográf szombatról vasárnapra virradó éjjel háromnegyednégykor erős, arány­lag közeli földrengést jelzett, amelyet a város sok helyén műszer nélkül is észleltek. Az ablakok megzörrenlek, az ingás órák meg­álltak, a lámpák megmozdultak. A rengés körülbelül félóráig tartott, majd utána, félőt órakörül gyenge ulórezgést jelzett a készülék. A vasárnap hajnali földrengéssel kapcso­latban kérdést intéztünk dr. Kogutowitz Ká­roly professzorhoz, az egyetem földrajzi in­tézetének vezetőjéhez, aki érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Vasárnap hajnalban, 3 óra 45 perckor az ! egyetem földrengésjelző készüléke erős föld­rengést jelzett, amely körülbelül huszonöt­harminc percig tarloíl. Megállapítottam, hogy a földrengést Szegeden több helyen is észlel­ték, amiből arra lehet következtetni, hogy a földrengés központja elég közel le­heteti. A készülék elég nagy, körülbelül tizcenlimé­teres kilengést mutatott, ami megfelel egy­cenüméteres tényleges rengésnek is, ez pedig már jelentékeny földmozgás. Négy óra 15 perctől kezdve egészen négy óra huszonhét percig utórezgést jelzett a készülék három­centiméteres maximális kilengéssel, ami a va­j lóságban pár milliméteres mozgásnak felel ! meg. Kogutowitz professzor a Délmagyarország utján felhívja azokat, akik a földrengést ma­guk is észlelték, hogy tapasztalataikról leve­lezőlapon értesítsék, mert a rengés szegedi tüneteit szeretné rekonstruálni. Elmondotta még Kogutowitz professzor, hogy a szegedi készülék, amelyet az elmúlt év augusztusában szereltek fel a volt leszá­molópalota udvarán, ahol most egy hat méter mély betontömbön áll, azelőtt a piarista gim­názium épületének pincéjében volt, jelezte a nagy japán földrengést és jelezte a boszniai földrengést is, amely tavaly ősszel rombolt és pusztított Bosznia déli pontjain. A Délmagyarország egyik olvasója. Kádas Zoltán értesítette szerkesztőségünket, hogy Fo­dor-ucca 32. szám alatti lakásán vasárnap haj­nalban, pontosan három óra negyvenkilenc perckor erősen érezte a földrengést, amely álmából ébresztette fel. Az edények csöröm­pöllek, a nagy függőlámpa pedig legalább másfél arasznyira lengett ki. A rengés husz­huszonöt másodpercig tarthatott és annyira megijesztette a ház lakóit, hogy sokan kifutottak az uccára. Informátorunk elmondotta még, hogy szomszé­dai szintén észlelték a lökéseket, különösen a Fodor-uccában, a Csuka-uccában és Felsővá­ros más helyein is. Budapestről jelenlik: A budapesti földrcn­géslani obszervatórium készülékei május 15-én 3.48 perc és 11 másodperckor 290 kilométer távolságból földrengést jeleztek. A maximális földmozgás Budapesten 0.4 mm., a maximális gyorsulás 1 mm. volt secundumonkint. A lö­kés! 1 óra 12 perckor utórengés követte. A földrengéstani obszervatóriumhoz érkezett je­lenlés szerint a rengés Belgrádban károkat okozott. Belgrádból jelentik: a belügyminisztérium­hoz érkezett hivatalos jelentések szerint a föld­rengés az ország belsejében lényegtelen káro­kat okozott, mindössze két sebesültet• jelen­tellek Górni-Milanovác városából. Belgrádban semmiféle kár nem esett és sebesülés sem történt. Áruszállítási, építkezési és ingó adásvételi szerződések utáni illetékek leszállítása. A kereskedelmi és iparkamara közli, hogy a pénzügyminisztérium 68200—927. számú ren­delete szerint május ló tól az áruszállítási, építkezési és ingó adásvételi szerződések illetékét az eddigi 3 százalékról 2 százalékra szállították le, a nyugták és átvételi elismer­vények illetékét az eddigi 1 5 százalékról 0 5 százalékra szállították le és az eddigi foko­zatos illetékek megszűntek. Az állammal, törvényhatósággal, vagy köz­séggel, várossal kötött ingó adásvételi és áruszállítási szerződésekből folyó kifizetések alkalmával, ha a vállalkozó nyugtáját (szám­láját) kifizetés végett május 16-ika után nyúj­totta be, ugy csak a 2 százalék szerződési és G'5°/o nyugtabélyeg illetéket tartozik leróni, te­kintet nélkül arra, hogy a szerződést mikor kötötték Ha ellenben a számlát (nyugtát) május 16 ika előtt nyújtották be, akkor az eddigi 3 százalék szerződési és 15 százalék nyugtabélyeg illeték rovandó le. Az illetékek alapját hússzal maradvány nél­kül osztható összegre kell kikerekíteni, oly módon, hogy a 10 pengőnél kisebb marad­ványösszeg figyelmen kívül marad, a 10 pengő, vagy ennél nagyobb maradvány pedig teljes 20 pengőnek vétetik. A 20 pengőt meg nem haladó értékalapot kettővel maradvány nélkül osztható számra kell kikerekíteni. Az 1 pen­gőnél kisebb maradvány elhagyandó, 1 pengő, vagy ennél nagyobb maradvány 2 pengőnek számit. A 2 pengőnél nem nagyobb érték nem lesz kikerekítve, ellenben az illeték összeget kell kettővel maradék nélkül osztható számra kikerekíteni, ugy, hogy 1 fillérnél kisebb ma­radványösszeget nem kell leróni, az 1 fillér, vagy ennél nagyobb maradványösszeg helyett pedig 2 fillér rovandó le. A 2 pengőt meg nem haladó összegről, vagy értékről kiállított nyugták és átvételi elismervények illetékmentesek.

Next

/
Thumbnails
Contents