Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-17 / 113. szám

DHMAGYARORSZAG SZEGED: Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33. - Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon : 306. - Nyomda : löw Lipót ucca 19. Telefon: 16-34.« » « » « » KEDD 1927 MÁJUS 17 • • » in. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési ára havonta 3-2 O, vidéken és a fővárosban 3-60, ktllfőIdUn Ö-40 pengő. Egyes szám I©, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. D A menetrend. Most jelent meg az a menetrend, mely Sze­ged nemzetközi vasúti útjait először iktatta be a forgalomba. Nem tagadjuk, komoly aggodalommal vizs­gáljuk ennek a menetrendnek adatait. A nem­zetközi forgalom kiépítésétől ennek, a tragikus balsors által az ország szivéből az ország határszélére tolt városnak fellendülését vár­ták azok, akik csak siránkozni tudnak a »hinterland« elvesztén. Ám a menetrend szá­raz adatai eleven előnyökké válhatnak, ha a forgalom érdekeinek engedelmeskednek. A forgalom érdekei felett azonban ma már s ma főként nemcsak a menetrend összeállításával s kiegyenlítésével megbízott tisztviselők ren­delkezhetnek. Jól tudjuk, hogy a nemzetközi menetrendet nemzetközi tárgyalásokon álla­pítják meg. Ezekre a tárgyalásokra azon­ban kizárólag vasúti tisztviselőket küldenek ki. Szeged városának, Szeged népének olyan érdekei fűződnek a nemzetközi vonatok me­netrendjének megállapításához, amelyeket sem kellő eréllyel, sem helyesen nem képviselhet­nek a Máv. budapesti igazgatóságának kikül­döttei. A város hatóságának, de a kereskedelmi és iparkamarának ki kell harcolnia azt a jogot, hogy az ilyen elsődlegesen érdekeit érintő kérdésekben ne tanácskozzanak és ne dönthessenek nélküle. A Szeged—Arad-i, Sze­ged—Temesvár-i és Szeged—Szabadka-i for­galom felvétele s a forgalmat lehetővé tevő vonatok beállítása Szegednek legközvetlenebb és legelsőrangubb városi ügye. Ez a menet­rend a város egész gazdasági életét érinti, ha helytelenül állítják össze, mindannyiunk élete megsínyli. Pedig elismerő szavakat alig­ha érdemel meg az a munka, amivel ezt a menetrendet összeállították. Nézzük például a Szeged—Szabadka-i vo­nalat. Szegedről kora délután indul az az egyetlen vonat, melynek indulási ideje egye­dül felel meg a forgalom érdekének. Ez a vonat olyan időben érkezik Horgosra, hogy a csatlakozó magyarkanizsai vonatra 120 per­cet kell annak várnia, aki Szabadkára igyek­szik. Az ellenvonatjának utasait pedig a hor­gosi magyar vonat ugyancsak lcét órai vára­kozás után hozza Szegedre. A másik két vo­nat, amelyik alkalmatlan időben közlekedik, legfeljebb egy félórás horgosi várakozást kö­vetel meg. Négy-öt óra idő kell így annak az útnak megtételére, aminek tényleges me­netideje alig több ötnegyed óránál. Ennyi idő alatt konfliskocsíval is el lehet menni Szabadkára. A Temesvár—Szeged-i úgynevezett közvetlen forgalom, amiért esztendőkön keresztül har­coltunk s amit esztendőkön keresztül készí­tettek elő, még krudélisabb módon van meg­nehezítve. A Szegedről induló két vonat közül az egyik négy és félóráig, a másik hat óráig áll Kikindán s a zsombolyai várakozás is megkövetel legalább egy órát. így tiz óráig tart az az utazás, amihez valamikor két óra elegendő volt. Sajátságos azonban, hogy csak Szeged­ről tart ilyen sokáig az utazás Temesvárra, ellenben Temesvárról indulva sokkal hama­rabb el lehet érni Szegedet. Szegedtől Temes­vár kétszer olyan messze van, mint Temes­vártól Szeged. Tiz óra kell ahhoz, hogy valaki Szegedről elérjen Temesvárra, de Temesvár­ról Szegedig csak öt óráig tart az utazás. Hasonlóképen forgalomellenesen van megál­lapítva a Szeged—Arad-i vasúti összekötte­tés menetrendje is. Vájjon közvetlen-e az a forgalom, mely a szükséges menetidőt a négyszeresére és öt­szörösére' fokozza? Lehet-e azt remélni, hogy akár Szabadka, akár Temesvár felé a nemzet­közi forgalomban tényező lesz Szeged, amig azt a könnyebbséget, amit az összeköttetés közvetlensége jelent, a menetrend mestersé­gesen kieszelt akadályaival ellensúlyozhatják. A vasúti forgalom közvetlenségének az a fel­adata, hogy csökkentse az országhatárok szét­feszítő, elválasztó hatását. De alkalmas-e en­nek a feladatnak betöltésére az a menetrend, mely négy-ötórás várakozásokat mesterkél ki minden országhatáron. Éppen szombaton je­lentette ki a közlekedésügyi miniszter: még anyagi áldozatokkal is lehetővé teszik, hogy a magyar határ minden belépő állomásán menetközben történjék az útlevél- és vám­vizsgálat. A magyar kormánynak ezt a bölcs szándékát hogyan valósították meg a magyar kormány képviselői a Szeged körüli forga­lomban? Sem a város, sem a gazdasági érdekképvise­letek nem nézhetik tétlenül, hogy milyen ká­rosodással fenyeget a Szegedet érintő vasúti vonalak menetrendjének összeállítása. Erélyes eszközökkel kell orvosláshoz segíteni a hozzá nem értés, vagy erélytelenség által okozott sérelmeket. S Szegednek hozzá kell jutnia ahhoz a joghoz, hogy legalább tárgyaló fél­ként hívják mag a gazdasági életét legközvetle­nebb módon érintő problémák megoldásához. Huszonötezer dollár Nungesserék felkutatására. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Parisból jelentik: Az Agence Radio new­yorki jelentése szerint az Ujfundlandban meg­ejtett kutatások alapján most már egészen bizonyos, hogy tévedtek azok, akik azt állí­tották, hogy saját szemeikkel látták Nungesse­rék gépét Ujfundland fölött. Most már teljesen niwmmnruf*-* * * \ valószínűtlen, hogy Nungesserék tényleg el­érték volna az amerikai partot. Newyorki jelentés szerint Wanemacke, hí­res áruháztulajdonos 25.000 dollár jutalmat tűzött ki annak, aki akár élve, akár holtan megtalálja Nungessert és Collyt. • PW mtmmmmmimmtmnsm Döntö ütközzetek a ßankauiak és asz ésszaki csapatok köszött. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Pekingi jelentések sze­rint Csang-Cso-Lin és a hankaui kormány csapatai között Szing-Jang-Csau mellett döntő ütközet folyik. A hankauiak állítólag erősen szorongatják az északi csapatokat, hír szerint már át is keltek a Jang-Cse-Kiangon. Csan-Kai-Sek csapatai meglehetősen rosszul állnak és az északiakkal folytatott harcaikban az elmúlt héten 3000 halottat és sebesültet vesztettek. Harmincßateszer — képviselőjelölt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szófiából jelentik: Az általános választáso­kat előkészítő agitáció teljes erővel megindult. Liapcsev miniszterelnökön kivül a kormány valamennyi tagja már napok óta választási körúton van. A baloldali lapok jelentése szerint a kor­mány választási terrorja igen nagy. Érdekes, hogy a választásoknak nem kevesebb, mint 36.000 jelöltje van, ami még a balkáni vi­szonyokhoz képest is nevetségesen magas szam. JFelekeszeti béke és numerus clausus. Klebeisberg nyilatkozott a szegedi klinikákról, de nem szólt a numerus claususról. Budapest, május 16. A képviselőház mai ülé­sén a kultusztárca költségvetésének részletes tár­gyalása került sorra. Pintér László, Szinyei-Merse Jenő és Frühwirth Mátyás felszólalása után Haller István polemizál Balthazár püspökkel az Orle gyűlésén elmondott beszédével és cáfolja az Orle c. lapban megjelent azon cikkeket, amelyek arról is szóltak, hogy elveszett volna a magyar nyelv, ha annak ápolását a katolikusokra bízták volna. Gál Jenő arról beszél, hogy ma a tanárok bter­zenkedése és a tanulók villongása ejti nyug-< talanságba az egyetemet. Rámutatott arra, hogy a páduai egyelem rektora szerint a magyar­olasz szerződés pionírjai a magyar diákok voltak, akik kinttanulnak az olasz egyetemeken. A numerus clausus antiszemitizmusa mindaddig fenmarad, amig egy bátor miniszter a képviselőházzal együtt ki nem irtja a magyai­törvény tárból. — A tanszabadság kérdése nem felekezeti, ha­nem magyar kérdés. Amig gummibotokkal, ta­nári villongásokkal intézik el ezt az ügyet, addig | hamis jelszó marad a konszolidáció, , | Haller Gál beszédére válaszolva, erősen védel-> mébe veszi a numerus clausus törvényét. Klebelsberg kultuszminiszter beszélt ezután kul­turprogramjáról és kijelentette, hogy a feleke­zeti béke nálunk nincs veszélyben. Szólott a miniszter a keresztény és protestáns körök kötcsö-» nös kiszólásaíról, a többség nem azonosítja maA gát ezekkel a kiszólásokkal. Beszélt a leventemozgalomról, a cserkészetről. Várnai: A munkások sportegyesületeit nem tá­mogatják I Klebelsberg: Én politikai mezbe öltöztetett egye-­sületeket nem támogatokI Az 1927—28. években 10 millió pengő fog a népiskolák rendelkezésére álla­ni. Állandóan emeli a tanítók és a tantermek lét­számát. Szól azokhoz, akiktől az ipari anyagok ára függ és kéri, hogy ne emeljék folyton az árakat, most, amikor a nagyarányú építkezéseit megindulnak. Visszautasítja azt a vádat, hogy Ma­gyarország nem költ eleget népoktatás céljaira. Ismerteti a népiskolai tantervet. Analfabétatani folyam tavaly 126 volt, az idén 374. Külföldi péti dákra hivatkozva a polgári iskolák nagyfontos­ságát hangoztatja. '

Next

/
Thumbnails
Contents