Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-12 / 85. szám

1927 április 12. "^"vnnYARORSZAG •NBMHaagÉanafea&tasx Muis A szegedi iparosok felterjesztést Intéznek a népjóléti miniszterhez az IparosnytigdiJ ügyében. (A Délmagyarország munkatársától) A Szegedi Iparosok Nyugdíjalap Asztaltársasága hétfőn este Erdélyi András elnökletével ülést tartott az ipartestületben. Az ülés összehívására azok a statisztikai lapok adtak alkalmat, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal küldött szét a nyugdíjintézményekhez nem tartozó alkalmazottak személyi adatainak összegyűjtése érdekében. Jároli Géza, az asztaltársaság ügyvezető igazgatója elmondotta felszólalásában, hogy a központi statisztikai hivatal által szétküldött összeíró lapokból arra következtet, hogy az alkalmazottak, a munkások aggkori és rokkantság esetére szóló biztosítása rövidesen a parlament elé kerül, sajnálattal állapítja meg, hogy ebből az akcióból az iparosok ismét kimaradtak. Éppen ezért indítványozza, hogy az asztaltársaság intézzen felterjesztést a népjóléti miniszterhez, hogy készülő törvénytervezetébe vegye fel az iparosok nyugdíjügyét is. Hosszú vita következelt ezután. Gombos István szemrehányást tett az iparosság vezetőinek azért, amiért a múltban a nyugdíjüggyel kapcsolatos mozgalmat egyoldalulag, a munkásság kikapcsolásával irányították. Ha mindjárt a kezdetben összekapcsolódik a két tábor, akkor most a kormány készülő törvénytervezete kiterjedne az iparosokra is. Marosán Milán rámulatott arra, hogy a munkásság a legszélesebb ellenzéki álláspontot foglalja el a kormánnyal szemben, a kormány talán éppen ezért mégis a munkásság nyugdíjügyét kívánja rendezni, ellenben a kormányt támogató kisiparosság lemarad a kocsiról és kénytelen hasoncsuszva könyörögni, de könyörgése eredménytelen marad. K ö r m c 11 d y Mátyás kijelenti, hogy a kisiparosság nem verheti ököllel a népjóléti miniszter ajtaját, nem kövelelhet, csak kérhet. Jónás Ernő hivatkozik arra, hogy dr. Pálfy József már régebben elkészilette az iparos nyugdíjintézet törvénytervezetét s azt eljuttatták a népjóléti miniszterhez is, azonban még csak válasz sem érkezett rá. Megállapítja, hogy a kormány mindig annak az érdekcsoportnak kedvez, amely összetartása, szervezettsége következtében valódi erőt reprezentál, az iparossággal éppen azért bánik mostohán, tnerl a magyar kisiparo sok nem tartanak össze. Indítványozza, hogy bizzák a felterjesztés megszövegezését dr. Pálfy Józsefr.', azzal, hogy nyomatékosan fejtse ki a felterjesztésben az iparosság sérelmeit. Kiss Géza nem hiszi, hogy a mai iparosgeneráció élvezhetné már a nyugdíjügyben kifejlett munka gyümölcsét, mert a jelek szerint egyhamar nem éri el az iparosság azl, hogy az iparosok nyugdíjintézetét megalkossa a törvényhozás. Berg János az összetartás szükségességél hangoztatja és indítványozza, hogy az ipartestület elnöksége utján szervezzenek a nyugdíjügyben egy országos nagygyűlést. Dr. Pálfy József azt tartaná fontosnak, ha sikerülne az iparosok nyugdíjügyében a népjóléti minisztériummal a közvetlen tárgyalások lehetőségét megteremteni. Ha ez nein járna sikerrel, akkor hozzájárul Berg Jánosnak az országos nagygyűlés összehívására vonatkozó indítványához. A választmány a hosszura nyúlt vita után kimondta, hogy felterjesztést intéz a népjóléti miniszterhez, a felirat megszövegezésével dr. Pálfy Józsefet bizza meg, akit felkér arra is, hogy a népjóléti minisztériumban eszközölje ki a közvetlen tárgyalásokat, ha pedig ez nem sikerül* akkor lépéseket tesz az országos nagygyűlés összehívása érdekében. Almássy Endre és Ferenczy Frigyes kijelentik, hogy egyikükkel sem tárgyalt Fodor Jenő. Kél érdekes nyilatkozat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Délmagyarország a keddi döntés előtt megkísérli eloszlatni azt a mesterséges ködöt, amelyet a szegedi szinház ügye körül támasztottak. Szombaton llegedüs Gyulával beszélt a Délmagyarország budapesti munkatársa ebben az ügyben, ma pedig Almássy Endrét és Ferenczy Frigyest kereste fel, mert a gondosan bezárt ajtók mögül olyan hirek jutotlak a nyilvánosság elé, hogy Almássy és Ferenczy neve is kombinációba került a művezető' igazgatói állással kapcsolatban. ¡Mindketten kijelentették, hogy velük a szegedi szinház ügyében senki sem tárgyalt. Almássy Endréi a Nemzeti Szinház kiskapuja előtt találtuk. Amint megkérdeztük tőle, tárgvalt-e vele Fodor Jenő a szegcdi színházról, határozottan hangzik a válasz: — Nem tárgyalt. Azután csendes beszélgetésbe kezdve, elindultunk a tavaszi napfényben fürdő Rákócziuton. Nem kell sokat kérdeznünk Almássy Endrét. Sok keserűséggel beszél arról, hogy már akkor mellőzték a város urai, amikor Andor Zsigmond került válságos helyzetbe, pedig a polgármester elismerte, hogyha a közönséget megszavaztatnák, 90 százaléka szavazna mellette. Azután arról beszélt, hogy Szeged urai Hevesi Sándornál, a Nemzeti Szinház igazgatójánál jártak legutóbb és arra kérték, ajánljon nekik valakit a szegedi szinház igazgatására. Hevesi csodálkozva fogadta ezt a kérést, mert szerinte természetesnek találta, hogy őt — Almássyt, a volt szegcdi direktort — kell erre a tisztre meghívni. De Fodor Jenő azt válaszolta, hogy a városnak olyan direktor kell, aki még nem volt Szegeden. — Hál én nem tolakszom — fakadt ki Almássy —. Engem az emlékek ezer szála, szeretettemnek sírhalma köt Szegedhez. Még sem megyek. Itt maradok. Es ha ötszavas szerepeket kell is eljátszanom, akkor is boldog vagyok, mert azt a Nemzeti Szinház deszkáin mondhatom el. Ferenczy Frigyes! az Operaház színpadán találtuk munka közben. Csodálkozva fogadja kérdésünket és kijelenti, hogy Fodor Jenövei nem tárgyalt, őt nem is ismeri. Azután lelkesedéssel beszél arról, hogy milyen szép művészi feladatnak tartaná a szegedi szinház vezetését, amivel az Operaház stagione központját szervezné meg. Egész művészi programot ad, de azután mosolyogva teszi hozzá: — Hiszen ez úgyis tárgytalan, mert senki sem liivolt Szegedre. Most már csak az a kérdés, kikkel tárgyalt mégis Fodor Jenő és kicsoda az a gondosan titkolt kiválasztott. (k. /•; ! A törvényszék helybenhagyta az elsőbirósági ítéletet a Balogh Lajos—Bárdoss—Turóczy-pörben. A bíróság enyhítő körülménynek vette Balogh Lajos nagyfokú idegességéi. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék H á b e r m a n n-tanácsa hétfőn délelőtt és délután soronkivül tárgyalta B a1 o g h Lajos ny. százados, törvényhatósági bizottsági tag, dr. T u r ó c z y Mihály városi főügyész és Bárdoss Béla tb. városi főjegyző kölcsönös halóság előtti rágalmazási pőrét. Az ügy előzményei még 1919-re nyúlnak vissza, amikor Bárdoss Bél» titkára volt V a s e k Ernő akkori kormánybiztosnak. Balogh Lajos ebben az időben többször öszszeütközésbe került Bárdoss Bélával, akit hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolt. így például Balogh azt állította, hogy Bárdoss a városi fizetésével egyidejűleg a katonai kincstártól is huz fizetést, továbbá, hogy mint főispáni titkár, magánhasználatra is igénybe vette a főispáni pecsétet. A vádakra Bárdoss Béla Balogh Lajost, mint katonát feljelentette a katonai hatóságoknál. Balogh Lajos pedig Vasek kormánybiztosnál jelentette fel Bárdoss Bélát, akinek fegyelmi ügye öt és fél éven át folyt, végül is Bárdoss teljes rehabilitálásával végződött. A fegyelmi fórumok felmentő j Ítéleteit Balogh a belügyminiszterhez is megfeleb- ! bezte. A végső döntés azonban még nem történt j meg ez ügyben. Bárdoss Béla fegyelmi ügyében tevékeny sze- ! repe volt Turóczy Mihály főügyésznek, aki ! a fegyelmi vizsgálatot levezette. Balogh azonban nem volt megelégedve Turóczy hivatali működésével és őt részrehajlással vádolva meg, feljelentette felsőbb hatóságánál, majd később Turóczy a járásbíróságnál felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége címén jelentette fel Balogh Lajost. A feljelentéshez Bárdoss Béla is csatlakozott. A szegedi járásbíróság annak idején Balogh Lajost bűnösnek mondotta ki és kétrendbeli hatóság előtti rágalmazás c i in é n 8 0 napi fogházra átváltoztatható 100 pengő fő- és 10—10 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet indokolása kimondotta, hogy a bizonyítás anyaga szerint Balogh vádjai, amelyeket a belügyminiszterhez eljuttatott, valótlanok. Turóczy Mihályt a járásbíróság felmentette azzal az indokolással, hogy az ellene emelt vádak büntetendő c s e 1 k m é n y t nem képeznek. Hasonlóképen felmentette a bíróság Bárdoss Bélát is, mivel az ellene beadott feljelentés elévül t. Balogh Lajos felebbezést jelentelt be az ítélet ellen. A hétfői felebbviteli tárgyaláson a járásbíróság ítéletének ismertetése után S z e n tt a m á s s v Miklós Balogh védelmében a járásbíróság ítéletének indoklását kifogásolta. — Tévedés az — mondotta —, hogy Balogh szereplési viszketegségben szenved. Baloghnak azért fontos ez az ügy, hogy tovább is megkapja katonatiszti nyugdiját. Felmentést kér, kedvezőtlen Ítélet esetén pedig enyhítő körülménynek kéri betudni, hogy védence a betegségig ideges ember. Dr. S z e 1 e s s József dr. Turóczy Mihály védelmében az ilélet érdemi részének boncolgatása után megállapította, hogy Balogh Lajos több mint ideges ember. — Nincs hivatal, nincs hatóság és nincs hivatali személy, akit Balogh Lajos ineg ne támadott volna. A szegedi bíróságok elölt állandóan Balogh-féle ügyek folynak. Ezek az ügyek annyira elszaparodtak, hogy már-már állandó bíróságot kell Balogh Lajosnak felállítani. — A magam megnyugtatására el kell még inon•HHmamaKii^H^^HBH Emésztési és vérkeringési ssavarolcnál, főfájásnál legjobb a természetes Schmidíhauer