Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-12 / 85. szám

1927 április 12. "^"vnnYARORSZAG •NBMHaagÉanafea&tasx Muis A szegedi iparosok felterjesztést Intéznek a népjóléti miniszterhez az IparosnytigdiJ ügyében. (A Délmagyarország munkatársától) A Szegedi Iparosok Nyugdíjalap Asztaltársasága hétfőn este Erdélyi András elnökletével ülést tartott az ipartestületben. Az ülés összehívására azok a statisztikai lapok adtak alkalmat, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal küldött szét a nyug­díjintézményekhez nem tartozó alkalmazottak sze­mélyi adatainak összegyűjtése érdekében. Jároli Géza, az asztaltársaság ügyvezető igaz­gatója elmondotta felszólalásában, hogy a köz­ponti statisztikai hivatal által szétküldött összeíró lapokból arra következtet, hogy az alkalmazottak, a munkások aggkori és rokkantság esetére szóló biztosítása rövidesen a parlament elé kerül, saj­nálattal állapítja meg, hogy ebből az akció­ból az iparosok ismét kimaradtak. Ép­pen ezért indítványozza, hogy az asztaltársaság in­tézzen felterjesztést a népjóléti miniszterhez, hogy készülő törvénytervezetébe vegye fel az iparosok nyugdíjügyét is. Hosszú vita következelt ezután. Gombos Ist­ván szemrehányást tett az iparosság vezetőinek azért, amiért a múltban a nyugdíjüggyel kapcsola­tos mozgalmat egyoldalulag, a munkásság kikap­csolásával irányították. Ha mindjárt a kez­detben összekapcsolódik a két tá­bor, akkor most a kormány készülő törvénytervezete kiterjedne az ipa­rosokra is. Marosán Milán rámulatott arra, hogy a mun­kásság a legszélesebb ellenzéki álláspontot foglal­ja el a kormánnyal szemben, a kormány talán éppen ezért mégis a munkásság nyugdíjügyét kí­vánja rendezni, ellenben a kormányt támo­gató kisiparosság lemarad a kocsiról és kényte­len hasoncsuszva könyörögni, de könyörgése ered­ménytelen marad. K ö r m c 11 d y Mátyás kijelenti, hogy a kisipa­rosság nem verheti ököllel a népjóléti miniszter ajtaját, nem kövelelhet, csak kérhet. Jónás Ernő hivatkozik arra, hogy dr. Pálfy József már régebben elkészilette az iparos nyug­díjintézet törvénytervezetét s azt eljuttatták a nép­jóléti miniszterhez is, azonban még csak válasz sem érkezett rá. Megállapítja, hogy a kormány mindig annak az érdekcsoportnak kedvez, amely összetartása, szervezettsége következtében valódi erőt reprezentál, az iparossággal éppen azért bá­nik mostohán, tnerl a magyar kisiparo sok nem tartanak össze. Indítványozza, hogy bizzák a felterjesztés megszövegezését dr. Pálfy Józsefr.', azzal, hogy nyomatékosan fejtse ki a felterjesztésben az iparosság sérelmeit. Kiss Géza nem hiszi, hogy a mai iparosgenerá­ció élvezhetné már a nyugdíjügyben kifejlett mun­ka gyümölcsét, mert a jelek szerint egyhamar nem éri el az iparosság azl, hogy az iparosok nyugdíj­intézetét megalkossa a törvényhozás. Berg János az összetartás szükségességél han­goztatja és indítványozza, hogy az ipartestület el­nöksége utján szervezzenek a nyugdíjügyben egy országos nagygyűlést. Dr. Pálfy József azt tartaná fontosnak, ha sikerülne az iparosok nyugdíjügyében a népjóléti minisztériummal a közvetlen tárgyalások lehetősé­gét megteremteni. Ha ez nein járna sikerrel, akkor hozzájárul Berg Jánosnak az országos nagygyűlés összehívására vonatkozó indítványához. A választmány a hosszura nyúlt vita után ki­mondta, hogy felterjesztést intéz a nép­jóléti miniszterhez, a felirat megszövegezé­sével dr. Pálfy Józsefet bizza meg, akit felkér arra is, hogy a népjóléti minisztériumban eszkö­zölje ki a közvetlen tárgyalásokat, ha pedig ez nem sikerül* akkor lépéseket tesz az országos nagygyűlés összehívása érdekében. Almássy Endre és Ferenczy Frigyes kijelentik, hogy egyikükkel sem tárgyalt Fodor Jenő. Kél érdekes nyilatkozat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Délmagyarország a keddi döntés előtt megkísérli eloszlatni azt a mesterséges kö­döt, amelyet a szegedi szinház ügye körül támasztottak. Szombaton llegedüs Gyulával be­szélt a Délmagyarország budapesti munka­társa ebben az ügyben, ma pedig Almássy Endrét és Ferenczy Frigyest kereste fel, mert a gondosan bezárt ajtók mögül olyan hirek jutotlak a nyilvánosság elé, hogy Almássy és Ferenczy neve is kombinációba került a mű­vezető' igazgatói állással kapcsolatban. ¡Mind­ketten kijelentették, hogy velük a szegedi szin­ház ügyében senki sem tárgyalt. Almássy Endréi a Nemzeti Szinház kiskapuja előtt találtuk. Amint megkérdeztük tőle, tárgvalt-e vele Fo­dor Jenő a szegcdi színházról, határozottan hangzik a válasz: — Nem tárgyalt. Azután csendes beszélgetésbe kezdve, elin­dultunk a tavaszi napfényben fürdő Rákóczi­uton. Nem kell sokat kérdeznünk Almássy Endrét. Sok keserűséggel beszél arról, hogy már akkor mellőzték a város urai, amikor Andor Zsigmond került válságos helyzetbe, pedig a polgármester elismerte, hogyha a közönséget megszavaztatnák, 90 százaléka sza­vazna mellette. Azután arról beszélt, hogy Szeged urai Hevesi Sándornál, a Nemzeti Szinház igazgatójánál jártak legutóbb és arra kérték, ajánljon nekik valakit a szegedi szin­ház igazgatására. Hevesi csodálkozva fogadta ezt a kérést, mert szerinte természetesnek találta, hogy őt — Almássyt, a volt szegcdi direktort — kell erre a tisztre meghívni. De Fodor Jenő azt válaszolta, hogy a vá­rosnak olyan direktor kell, aki még nem volt Szegeden. — Hál én nem tolakszom — fakadt ki Al­mássy —. Engem az emlékek ezer szála, sze­retettemnek sírhalma köt Szegedhez. Még sem megyek. Itt maradok. Es ha ötszavas szerepe­ket kell is eljátszanom, akkor is boldog va­gyok, mert azt a Nemzeti Szinház deszkáin mondhatom el. Ferenczy Frigyes! az Operaház színpadán találtuk munka köz­ben. Csodálkozva fogadja kérdésünket és ki­jelenti, hogy Fodor Jenövei nem tárgyalt, őt nem is ismeri. Azután lelkesedéssel beszél arról, hogy mi­lyen szép művészi feladatnak tartaná a sze­gedi szinház vezetését, amivel az Operaház stagione központját szervezné meg. Egész mű­vészi programot ad, de azután mosolyogva teszi hozzá: — Hiszen ez úgyis tárgytalan, mert senki sem liivolt Szegedre. Most már csak az a kérdés, kikkel tárgyalt mégis Fodor Jenő és kicsoda az a gondosan titkolt kiválasztott. (k. /•; ! A törvényszék helybenhagyta az elsőbirósági ítéletet a Balogh Lajos—Bárdoss—Turóczy-pörben. A bíróság enyhítő körülménynek vette Balogh Lajos nagyfokú idegességéi. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék H á b e r m a n n-tanácsa hét­főn délelőtt és délután soronkivül tárgyalta B a­1 o g h Lajos ny. százados, törvényhatósági bizott­sági tag, dr. T u r ó c z y Mihály városi főügyész és Bárdoss Béla tb. városi főjegyző kölcsönös halóság előtti rágalmazási pőrét. Az ügy előzményei még 1919-re nyúlnak vissza, amikor Bárdoss Bél» titkára volt V a s e k Ernő akkori kormánybiztos­nak. Balogh Lajos ebben az időben többször ösz­szeütközésbe került Bárdoss Bélával, akit hiva­tali hatalommal való visszaéléssel vá­dolt. így például Balogh azt állította, hogy Bárdoss a városi fizetésével egyidejűleg a katonai kincs­tártól is huz fizetést, továbbá, hogy mint főispáni titkár, magánhasználatra is igénybe vette a főispáni pecsétet. A vádakra Bárdoss Béla Balogh Lajost, mint katonát feljelentette a katonai hatóságoknál. Ba­logh Lajos pedig Vasek kormánybiztosnál jelen­tette fel Bárdoss Bélát, akinek fegyelmi ügye öt és fél éven át folyt, végül is Bárdoss teljes rehabi­litálásával végződött. A fegyelmi fórumok felmentő j Ítéleteit Balogh a belügyminiszterhez is megfeleb- ! bezte. A végső döntés azonban még nem történt j meg ez ügyben. Bárdoss Béla fegyelmi ügyében tevékeny sze- ! repe volt Turóczy Mihály főügyésznek, aki ! a fegyelmi vizsgálatot levezette. Balogh azonban nem volt megelégedve Turóczy hivatali műkö­désével és őt részrehajlással vádolva meg, feljelentette felsőbb hatóságánál, majd később Tu­róczy a járásbíróságnál felhatalmazásra ül­dözendő rágalmazás vétsége címén jelen­tette fel Balogh Lajost. A feljelentéshez Bárdoss Béla is csatlakozott. A szegedi járásbíróság annak idején Balogh Lajost bűnösnek mondotta ki és két­rendbeli hatóság előtti rágalmazás c i in é n 8 0 napi fogházra átváltoztat­ható 100 pengő fő- és 10—10 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet indokolása kimondotta, hogy a bizo­nyítás anyaga szerint Balogh vádjai, amelyeket a belügyminiszterhez eljuttatott, valótlanok. Turóczy Mihályt a járásbíróság felmentette azzal az indokolással, hogy az ellene emelt vádak büntetendő c s e 1 k m é n y t nem ké­peznek. Hasonlóképen felmentette a bíróság Bárdoss Bélát is, mivel az ellene beadott fel­jelentés elévül t. Balogh Lajos felebbezést jelentelt be az ítélet ellen. A hétfői felebbviteli tárgyaláson a járásbíróság ítéletének ismertetése után S z e n t­t a m á s s v Miklós Balogh védelmében a járásbíróság ítéletének indoklását kifogásolta. — Tévedés az — mondotta —, hogy Balogh szereplési viszketegségben szenved. Baloghnak azért fontos ez az ügy, hogy tovább is meg­kapja katonatiszti nyugdiját. Felmentést kér, kedvezőtlen Ítélet esetén pedig enyhítő körülménynek kéri betudni, hogy véden­ce a betegségig ideges ember. Dr. S z e 1 e s s József dr. Turóczy Mihály védelmében az ilélet érdemi részének boncolgatása után meg­állapította, hogy Balogh Lajos több mint ideges ember. — Nincs hivatal, nincs hatóság és nincs hiva­tali személy, akit Balogh Lajos ineg ne támadott volna. A szegedi bíróságok elölt állandóan Ba­logh-féle ügyek folynak. Ezek az ügyek annyira elszaparodtak, hogy már-már állandó bí­róságot kell Balogh Lajosnak felál­lítani. — A magam megnyugtatására el kell még inon­•HHmamaKii^H^^HBH Emésztési és vérkeringési ssavarolcnál, főfájásnál legjobb a természetes Schmidíhauer

Next

/
Thumbnails
Contents