Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-02 / 77. szám

MAGYARORSZÁG •SEOED : SzerketzIMép : Deák Ferenc •cco 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, BOlcstlnkOnyvlAr és Jegyiroda: Aradi wrn S. Telefon 3ÜÖ. ^ Nyomda: LOw Vlpól ucca 10. Telefon 10—34. ««««««< SZOMBAT 1927 ÁPRILIS 2 ® ® III. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM MAKÚ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon 151. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal : Andrússy ucca 25. Telefon 49. szám.« « « « « «««««« AlOflzelésl Ara havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-ÖO, kUttSldün 6-40 pengő. Egyes tz&m te, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Tbc. Két magyar átok ellen indult meg egyszerre az irtó háborít városunkban: a káromkodás és a köpködés ellen. Bizonyos, hogy mindakettő csúnya dolog, majdnem olyan csúnya, mint egy áhítattal megalkotott szűzi márványszobornak leronditása az erkölcs és a tisztesség fievében, de mi valahogyan ugy érezzük és ugy gondoljuk, hogy ennél a rendőrileg és orvosilag üldözött két magyar átoknál sokkal nagyobb és sokkal veszedelmesebb turáni átok is akad elég ebben a csonka országban és ebben a béna városban. Ami a káromkodást illeti, arról éppen most olvassuk, hogy majdnem ezer esztendős hiteles múltra tekinthet vissza nálunk. Kézai Simon mester, Kun László királyunk udvari papja emlékezik meg az első históriai teremtettéről, amelyei az ágostai csatavesztés után az elfogott magyai- vezérek menesztettek a német császár fejére. Éktelen káromkodásról beszél a jámbor krónikás, pedig ezek a hujhujozó pogány eleink akkor még a keresztény vallás kellő ismerete nélkül bizonyára csak a gyér magyaf^milológia adatait vehették igénybe. Csúnya dolog a káromkodás, de talán mégse kell egészen összetéveszteni és fölcserélni az okozatot az okkal. Az analfabétától például nem lehet azt követelni, hogy kellő jártassága legyen a bibliográfiában és a neveletlen és műveletlen embertől nem lehet csodálni, hogy indulatait a pesti művelt társalgó és a spanyol etikett mellőzésével vezeti le hébehóba. Még a finom és nemes bölcs, Michel Montaigne is megtette néha, hogy a görög és római klasszikusok tökéletes stilmüvészete után egy kis zamatos vidéki tájszólás meghallgatására az istállóba ment a kocsisai közé és Cambronne tábornok, a derék, a hü és a hős, ugyancsak világtörténeti teringettével fejezne be éleiét a becsület mezején. A világért sem akar ez a káromkodás védelme lenni, csak arra akarja figyelmeztetni az erkölcs egyre jobban szaporodó őreit ebben az erkölcsleien világban, hogy a népmüvelés és a népjólét öntudatos és céltudatos fejlesztése és emelése a legjobb orvosság ez ellen a meglehetősen nemzetközi magyar betegség ellen. Mint, ahogy mindig a maga érdeme szerint méltányoltuk és támogattuk Regdon Károlyt abban a törekvésében, hogy Szegeden a közegészség ügyét minden vonatkozásban kellőképpen fölkarolják, de legutóbbi föllépése a köpködés ellen valahogy ugy hatott reánk, mini mikor az elmés, nemes manchai lovag a szélmalmok és a birkanyájak ellen tör lándzsát. Köpködni tilos — ezt eleget olvastuk és hallottuk eddig is, de hogy a köpködés nyilvános üldözése és büntetése olyan nagyon kardinális reform volna a közegészségügy terén, ahogy azt Regdon Károly gondolja, mi ebben illő tekintélytisztelettel kételkedünk. Némely orvosoknak az a bibéjük, ami némely betegeknek: túlságosan elfoglalja őket a maguk baja és nem igen látják meg a higiénikus szálkától a szociális gerendát! Regdon Károlynak tudnia kell, hogy a tuberkulózis (mert hiszen erről van szó) elsősorban a szegények betegsége, a tuberkulózis mindig a nyomor talajában virul a legdusabban, a tuberkulózis kérdése mindenekelőtt szociális kérdés, amelyet; a köpködés ellen kifüggesztett aranyköpésekkel bajos lesz egyhamar kiirtani a világból. Megint csak azt mondjuk, hogy a szociális betegségeket szociális orvosságokkal kell gyógyítani. Igenis, doktor ur, munkáslakásokal kell ilt építeni, mint ahogy a nagyszerű Breitner épit Bécsben (ez az igazi, a becsületes konstrukció), munkáslakásokat, minél gyorsabban és minél többet, igenis, tekintetes törvényhatóság, eszményi nivót kell teremteni városunkban a szociális gondoskodás terén, mert hiába irjuk ki minden középület falára és minden ucca sarkára, hogy: köpködni tilos, (mint ahogy nem régen még a templom falára is fölírták, hogy üsd a zsidót!), amig a vénuszcipőgyári preventív intézkedések szelleme és gyakorlata fönnáll, addig a dolgozók életét és biztonságát elsősorban mégsem a köpésektől kell félteni! A beteg társadalom jó orvosának nincsen és nem lehet itt ma semmiféle dilemmája: a vak is látja, mi a baj és nem kell hozzá profeszszornak lenni, hogy tudjuk, mi a teendő! Káromkodni és köpködni tilos, de az igazságot megismerni és az igazságtalanság ellen harcolni kötelesség". Tírianá nagy feltűnést Keltő besszéde a Kínai Kérdésben. Franciaország visszautasítja — Anglia javaslatát. rektül jártak el, a kantoni csapatok seholsem raboltak és fosztogattak. Igaz ugyan, hogy Nankingban megöltek néhány misszionáriust, ezek azonban olyan területen tartózkodtak, amelyek kiürítését előzőleg a legszigorúbban elrendelték. Beszédét azzal a megállapítással fejezte be, hogy a külföldi koncessziók rendszerét nem lehet fentartani és hogy a koncessziókat Kinában mindenütt meg kell szüntetni. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Briand külügyminiszter a kamara mai ülésén érdekes elvi nyilatkozatot telt a francia kormánynak a kinai kérdésben elfoglalt álláspontjáról. Briand kijelentette, hogy a francia kormány semmicselre sem fogadja el azt az angol javaslatot, hogy az európai hatalmak közösen interveniáljanak Kinában. Kijelentette továbbá azt is, hogy a kanloni katonai hatoságok míndenitll korJl román Király állapota válságos, — a ielefonvexetéKeKet a legszigorúbban lesártáK. A szerb Királyné Bukarestbe utazott. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: A román király állapotáról — aki tudvalevőleg spanyolnáthában súlyosan megbetegedett — Bukarestből semmiféle pozilivum nem érkezik, mert ugy a távíró-, mint a telefonvezetékeket a legszigorúbban lezárták. Nemcsak a külföldi beszélgetéseket tiltották be, hanem az erdélyi és bánáti házak sem beszélhetnek Bukaresttel és a lapok egyetlen sort sem Írhatnak a hivatalos kommünikéken kívül a király állapotáról. Belgrád és Bukarest között van telefonforgalom, de csak a két udvar között. Kiszivárgott hirek szerint a király állapota válságos, de pillanatnyi veszély nincs. Sándor király különvonata belutve készen áll, hogy apósához Bukarestbe utazzék, de hogy a vonat mikor indul, azt senki sem tudja, ugy látszik, Bukarestből telefonüzenetet várnak. Belgrád, április 1. Mária királyné, mivel atyjának, Ferdinánd román királynak állapota súlyosra fordult, Bukarestből kapott távirati értesítés alapján tegnap este különvonaton elutazott Bukarestbe. A szkupstinában ellenőrizhetetlen hirek terjedtek el arról, hogy a román király utolsó óráit éli és hogy Sándor király is Bukarestbe fog utazni. Revolveres harc a jassyi egyetemen Rascanu professzor és az erőszakoskodó diákok között. flz előadásokat megszüntették. mába, revolverlövéseket tett, a vizsgálóbíró már ki is hallgatta. A tüntető diákok a zsidó temetőben több márvány síremléket kidöntöttek. Bukarest, április 1. A jassyi egyetem orvosi fakultásán az előadásokat a diákzavargások miatt egyelőre megszüntették. Rascanu tanárt, aki az erőszakoskodó diákok egyik csoportjára, amely be akart törni laboratóriuMMMWMIMMMMMAIMM^^ MMMMnnMMAMMMMM MMNMMWMMM Gaál Gaszlon afférje Bud János pénzügyminiszterrel és lovagias ügye Kállay Tiborral. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház csütörtöki ülésén Gaál Gaszton beszéde közben idézte Kállay Tibornak azt a kijelentését, hogy amennyiben az összeférhetetlenségi bizottság az ő (Kállay) összeférhetetlenségét megállapítaná, akkor készlemondani képviselőségéről. Ilyen felfogással — állapította meg Gaál Gaszton a csütörtöki ülésen — mandátumot vállalni nem lehet, Kállay Tibor nem igazgatósági tagságairól, de a képviselőségéről hajlandó lemondani. A cinizmusnak is határa van, fejezte be Gaál Gaszton Kállay Tiborra vonatkozó részét. A vidéken tartózkodó Kállay Tibor Gaál Gasztonnak erről a kijelentéséről csak a lapokból értesült és nyomban táviratilag kérte fel Almássy Lászlót és Ráday Gedeon grófot, hogy nevében lovagias elégtételt kérjenek