Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-08 / 82. szám

1927 április 8. l)£LM AGYARORSZÁG 5 RUDOLF VALENTINO A SEJK FIB HÚSVÉTRA 11 BELVÁROSIBAN. Bizonyítási rendellek el kél szegedi ügyvéd és Pallavicini őrgróf honorárium-pőrében. (A Délmagyarország munkatársától.) Bölcs ­házy Zoltán törvényszéki biró ma kezdte meg annak a [>olgári pörnek a tárgyalását, ame­lyet kél szegedi ügyvéd, dr. Polgár Péter és dr. Török Béla indított Pallavicini őrgróf ellen ügyvédi honoráriumért. A kél ügyvéd keresetéről részletesen beszá­molt a Délmagyarország. Mint ismeretes, a két ügyvédet Pallavicini arra kérte fel, hogy képviseljék őt azokban a birlokpörökben, ame­lyek az OFB előtt folytak a földreformmal kapcsolatban. Az ügyvédekkel dr. Szakáts Jó­zsef, az őrgróf jogtanácsosa állapodott meg a honoráriumra vonatkozólag, majd levelet intézett mindkét ügyvédhez, közölve velük, hogy Pallavicini őrgróf hozzájárult a meg­állapodáshoz, sőt felhatalmazta őt arra az ígéretre ís, hogy abban az esetben, ha az ügyvédek működése eredményes lesz, az őr­gróf a megállapodáson túlmenően is hono­rálni fogja fáradozásaikat, még pedig száz­holdas bérletekkel. Amikor befejeződtek a földigénylési eljárá­sok, az ügyvédek jelentkeztek a honorá­riumért, legnagyobb meglepetésükre azonban a megállapodáson túlmenő honorálásról senki sem akart hallani, így az ügyvédek a meg­állapodásszerű két-két vagon buza honorári­umot sem vették fel, hanem pörre vitték a dogot. A dijlevélben ugyanis, amelyet 1923-ban irlak alá a lelek, már szerepelt a 100 holdas bérlet ügye is. A csütörtöki lárgyaláson a dijlevél kiállításának értelmezését vitatták. A két, ügyvéd ugyanis azt kívánta bizonyítani, hogy a 100—100 holdas bérletet nekik az 1923-ban szokásos bérleti összegek fejében kell megkapni, nem pedig az 1927-es bérleti ösz­szegek szerint, mert ez esetben az 1927-es bérleti összegekért mástól is kaphatnak bér­letet. A dijlevél értelmezésére mindkét fél bizo­nyítékokat terjesztett be, amire az eljáró biró a tárgyalást elnapolta. Maurice Dekobra, kozmopolita regényíró. A „Délmagyarország" munkatársa a világ egyik legolvasottabb írójánál. P á r i s, 19 2 7. április. Nemrégiben fejezte be az egyik nagy magyar napilap Maurice Dekobra világhírű regé­nyének, a La G o n d o 1 e a u x C h i m é r e s-nek a közlését, (a regény a magyar keresztségben a »Szerelem Gondolája« címet kapta.) Ez a regény egy három kötetre terjedő történetnek be­fejező része. A trilógia két másik kötetéi, a Mon Coeur au R a len ti-t, (Szivem, lassított fölvételben) és a La Madone des Slee­pings-t (Hálókocsik Madonnája), időközben szin­tén lefordították magyarra. Előttem fekszik a Ba u diniére cég pontos kimutatása, a három könyvből csupán Franciaországban 900 ezer példányt adtak el. Ki cz a Maurice Dekobra? Egy borotvált­arcu, 42 éves, amerikaias külsejű ur, aki mint a Figaro, a L i b e r t é és a Revue des D c u x Mon des külföldi levelezője kezdte pályáját. Mint újságíró, bejárta Németországot, Egyiptomot, Ang­liát, Olaszországot, Oroszországot, Aamerikát, Ausz­triát és Magyarországot. 1920-ban félévig élt Bu­dapesten és ragyogó cikkeivel lázbahozta a Fi­garó olvasóközönségét. A háború alatt, mint ösz­szekötőtiszt szolgált az angol, amerikai és hindu hadseregben, emlékeit a mulatságos »Tomii is urak -ban örökítette meg. Főművei: H a m y ­dal, A filozófus, Félvilági nő leszel!, Nevetés a ködben (fordítások), Éjfél ... a P i g a b 1 e-t é r e n, és az előbb emiitett három kozmopolita regény. Azért hívják e trilógia kö­teteit kozmopolita regényeknek, mert a történet mindig nemzetközi miliőben játszódik le. Dekobra büszkén hordja a kozmopolita jelzőt. — Ez azt jelenti — mondotta —, hogy sok or­szágot láttam és sok eddig ismeretlen létektájat utaztam be. Szép napsütéses, tavaszi délelőtt kerestem föl Maurice Dekobrál. íróasztalán hatalmas üveg víz, amelynek áhítatos szemléletébe szinte teljesen be­lemerül. — Hogyan, ön vizet iszik? — riasztom föl. — Dehogy — válaszol kissé megbántva —, ezt az iiveg vizet Egyiptomból hoztam, a N i 1 n s vizéből. Természetesen hoztam magammal inást is: egy karvalymumiál, egy seregélymumiát és két halat: két füstöllheringet a Ptolemaeusok ko­rából ... Kérem foglaljon helyet! — Egyiptomban egy nagyon kedves lörlénet ját­szódott le a szemem előtt. Volt egy angol ismerő­söm, aki mindenáron autózni akart Luxor körül. Az autóvezetéshez azonban nem sokat értett. Az autó niakrancoskodni kezdett, megvadult, végre is nekiment egy pálmafának. Az angol kipottyant, de szerencsére nem történt semmi baja. Egy fellah, aki az egész jelenetnek szemtanúja volt, odamegy földönheverő barátunkhoz és a legna­gyobb nyugalommal megkérdezi tőle: »Mondja, uram, hogyan állítja meg ezt a masinát, amikor nincsen pálmafa a közelben?« — Ön szereti az adomákat? — Miért ne? Ártalmatlan és szórakoztató. De az emberek félnek a nevetségességtől. Pedig, ha igaz lenne, amit Franciaországban mondanak, hogy a nevetségesség ö 1, a világ összes képviselőházát át­alakíthatnák temetővé. — Készül valami uj regénye? — Igen. A Flammes de velours, (Bár­sonylányok.) Egy követségi tilkár naplója. A tör­ténet Bécsben kezdődik, Csehországban és Spa­nyolországban folytatódik. Szerepel benne egy magyar mágnás, aki egyben ullramodern költő is. — Más tervek? — Most fejezték be a kozmopolita trilógia film­felvételeit és a jövő hónapban színdarab formá­jában is bemutatják mind a hármat, a T h ca t r e dc la Michodiéreben. Jean Worms, Blanclie Bilbao' és Gerniaine Dermoze játszák a főszerepeket. — Ellátogat-e még egyszer Magyarországba? — Esetleg, ha előadják valamelyik darabomat Budapesten. Nagyon sokra becsülöm a magyar színjátszást és a magyar színészeket. És nagyon szeretem Magyarországot. Az a tervem, hogy film­szcenáriót írok, amelynek minden jelenetét Ma­gyarországon kellene folografálni. A Kárpátokban, a Balaton mellett, az Alföldön. Ezeket az elrej­tett szépségekel ki kell teregetni a világ előtt. Beszédközben állandóan dohányzik és sürün élénkíti előadását egy-egy kedves anekdotával. Gon­dolatai állandóan szökellnek egyik tárgyról a má­sikra. Beszél az életről, a művészetről, színház­ról, filmről, a regényírás litkairól. A szeme ál­landóan nevet, mozdulatai frissek, fiatalosak. Mi­kor a festészetről beszélgetünk, hirtelen fölugrik és bevezet a másik szobába. A falon zöld, vörös és sárga színeket kiabáló kép lóg. Mezítelen nő, hatalmas orral, kancsal szemekkel. — Az én müvem — mondja Dekobra. — Magának megsúghatom, hogy bosszúból festet­tem. — Ha így tud festeni, miért nem illusztrálja a regényeit? — Mindenki maradjon a saját mesterségénél. Dehogy illusztrálom a regényeimet. Az olvasók mind azt mondanák, hogy szépek az illusz­trációk, a festők pedig a dialógusokat dicsér­nék. Higyje el, jobb igy. Elbúcsúzom és megköszönöm közlékenységét. — Ugyan kérem, ne legyünk álszenteskedők — mondja nevetve —, az ember mindig szí­vesen beszél saját magáról. De tudja mit, ez a délelőtt olyan szép volt, adok magá­nak emlékbe egv könyvet. Pár pillanat múlva már hozza is. A La M a­done des Sleping s-t. Az első oldalon jellegze­tes írással az ajánlás: »Kedves magyar kartár­sam fogadja tőlem szeretettel ezt a d' Annecy-tó mellett született Madonnát. Maurice Dekobra.« Ke­zet szorítunk. Az ajtóból még utánam szól: Vi­szontlátásra, Budapesten! Hont Ferenc« Szabó Imre 17 menteimi ügye. Budapest, április 7. A képviselőház men­telmi bizottsága Hajós Kálmán elnöklete alatt ma délben Ülést tartott, amelyben Szabó Imre képviselőnek 17 rendbeli mentelmi ügyét tárgyalta. A bizottság egy esetben sem hozta javaslatba a mentelmi Jog felfüggesztését. Klebelsberg ünneplése az egységes pártban. i Budapest, április 7. Az egységes párt ma este népes pártvacsorát tartott, amelynek ke­retében Maday Gyula köszöntötte fel Klebels­berg Kunó gróf kultuszminisztert Olaszország­ból hazaiérése alkalmából. A miniszter hosz­szabb beszédben válaszolt. Széchenyi Mozi Teieton 15-33. Április 9., 10 én, szombaton és vasárnap A hindu siremlék Tea von Harbou .TITOK* elmü regénye filmen 2 réaz, 16 felvonásban egyszerre. Fösieieplök: Mia May és Conrád Veid!. 1. rész: \ túlvilág vándora. il rész: Az esnapuri királytigris. Előadások szombaton 5, 8 órakor, vasárnap 3, 4! és 9 órakor. H szegediek találkozó helye Budapest legelsőrendü, 484 modern családi szállója az IstvánKirály-szálloda VI., Podmanlczky ucca 3. Mérsékelt árak, figyelmes kiszolgálás, modern berendezés, központi fűtés, melegvizszolgdltatds, lift Napi teljes pensió 8 pengőtől. A nyugali pályaudvar közelében. Teieton: Belvárosi Mozi Tele,on: Irodai 2-58. Pénztári 5-82. Április 8 án, pénteken Talált feleség. Egy Bze'erceéiten flótás megnösülése 6 vidám felvonásban. Főszerepben : MATT MOORE. Azonkívül: AZ ASSZONY ÉS A BUNDA. Mcdem történet 6 felvonásban. Főszerepben: CCAIRE WINÜSOR. Előadások hétköznap 5, 7, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor A. terem lUlve -van. Telefon 11-85. Korzó Mozi Telefon 11 - 85. Április 8, 9., 10 én, pénteken, szombaton és vasárnap Irgalmas mexikói törtével 6 felvonásban, Főszereplő : VATSY RVTH HICCER. A z o n k i v ü 1 s A NAGYMAMA. Vígjáték 7 felvonásban. Fflstereplö: BERTHE JECABERT. Előadások kezdete hétköznap 5, 7 <i 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents