Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-08 / 82. szám

1927 április 8. l)£LM AGYARORSZÁG 5 Ugyancsak Malasics az ötödik rovatnál a sajtóalap 360.000 pengős tételének törlését in­dítványozta. Walkó külügyminiszter felszólalása után a Ház ezt a rovatot is elfogadta. A második cim második rovatánál a kül­földi szolgálat dologi kiadásainál Malasics az 1,662.814 pengő törlését indítványozta, de a Ház eredetiben fogadta el ezt a rovalot, va­lamint a többi rovatot is. Huszár Károly elnök ezután bejelenti, hogy ezzel a Ház általánosságban és részle­teiben is elfogadta a külügyi tárca költség­vetését. A népjóléti költségvetés. Temesvári/ Imre előadó bejelenti, hogy Ernszt Sándornak, a népjóléti tárca előadójá­nak hirtelen külföldre kellett utaznia, ezért ő, mint a költségvetés előadója vette át ennek a tárcának előadását is. Az első szónok Bródy Ernő, kéri a Ház tanácskozásképességének megállapítását. Huszár Károly elnök látva az üres Házat — alig tizenöt képviselő volt jelen —, az ülést felfüggeszti. Puky Endre háromnegyed három órakor nyitotta meg újból az ülést. A népjóléti vita során az első szónok Brúdy Ernő: Ha a miniszter ur jelen volna, örömet szerez­hetnék neki azzal, hogy keveslem a népjóléti tárca büdzséjét. A népjóléti ügyeket a leg­fontosabbank tartom, a népjóléti ügyekre köl­tött pénz a legjobb befektetés, örömmel tölt el, hogy a kultuszminiszter ur és a miniszter­elnök ur külföldi utazásaik során olyan nagy sikereket értek el, de amikor arról értesülök, hogy odakünn palotákat vásárolnak, arra kell gondolnom, hogy inkább a tüdőbetegek ré­szére építenének, vagy vásárolnának magaslati helyeken üdülőket és inkább kórházakat épí­tenének. Fábián Béla: Klebelsbergnek fontosabb a római palota! J Bródy Ernő: A munkásoknak van beteg­jóléti intézményük, de miért nincs azoknak, akik nem munkások? A betegség egy polgári családban valóságos katasztrófa. Necsak a munkásokat biztosítsák, hanem a polgárok biztosítását is be kell hozni. Statisztikai ada­tok alapján foglalkozott a fővárosi lakásvi­szonyokkal annak igazolására, hogy a sza­badforgalomra mindaddig nem lehet áttérni, míg megfelelő lakásról nincs gondoskodás. Megnyugtató kijelentést kért a kormányzattól arra, hogy a lakások felszabadítása csak ak­kor történhetik meg, ha a kereslet és kínálat ezt lehetővé teszi. Tóth Pál: Felhívta a figyelmet a tuberkuló­zis elleni védekezés fokozott szükségességére és preventív beavatkozást sürget. A költségvetést el­fogadja. Propper Sándor: Erőteljesebb szociális politikát sürget. Hosszasan fejtegeti a munkásbiztositó pénztár ügyét és a munkanélküliség elleni biztosítás kérdését. Külföldi példákra hivatkozva hangoztatja, hogy a munka­nélküliség esetére szóló biztosítás nem vezet sem léhaságra, sem munkátlanságra. Vass József reflektál Propper Sándor felszólalására. A mun­kanélküliség kérdésére kijelenti, hogy annakidején az ankétozások során valóban történtek olyan kijelentések, hogy a javaslatot a Ház elé kívánják terjeszteni, de csak abban az esetben, ha meg­felelő biztosítékot szereznek arra, hogy a tör­vény életbeléptetése nem jár munkátlansággal. Ezután G á 1 Mihály szólalt fel, aki kizárólag közegészségügyi kérdéseket tárgyalt. Malasics Géza: A kormánynak gondoskodni kell vidéki orvoslakások építéséről, viszont a kör­orvosoknak kocsival, vagy kis autóval való el­látásáról. Kálmán Jenő terjesztette be ezután a men­telmi bizottság jelentését. A napirend szerint a Ház holnap délelőtt 10 órakor folytatja a költségvetés tárgyalását. Az ülés délután 6 órakor ért véget. Nem épülhet fel a város Oroszlán-uccai bérháza, ha a kormány nem hagyja Jóvá a 450 ezer dolláros kölcsönt. Negyedszer sörgettetik meg a jóváhagyást. Tavaszi Jcalapujdonságok 12. pengőtől. Átalakítások modellek után. BERÉNYI KALAPSZALON Szeged, Kelemen ucca 7. 969 (A Délmagyarország munkatársától.) A közgyűlés a tanács és a pénzügyi bizottság javaslalára — mint ismeretes — már vagy két hónappal ezelőtt clhalározla, hogy aPesli Magyar Kereskedelmi Banktól felvesz négy­százölvenezerdolláros kölcsönt különböző sür­gősebb természetű beruházási költségek fede­zésére. Ezek közölt a beruházások közölt a legfontosabb a Ilid rekonstruálása, amelyre körülbelül hatmilliárd korona szükséges, az Oroszlán-uccai uj városi bérház építése, amelyre tízmilliárdot szánt a város, a kisvasút mozdony- és kocsiparkjának kiegészítése mo­toros mozdonyokkal és néhány uj személy­kocsival, ezeken kivül az a hozzájárulás, ame­lyet a kultuszminiszter kíván a várostól a tanyákon építendő uj népiskolák költségei­hez. A közgyűlés határozatának, illetve a tanács javaslatának volt egy szépséghibája, még pe­dig az, hogy eltérően az eddigi szokásoktól, uj pályázal mellőzésével, annak a pénzinté­zetnek az ajánlatát fogadta cl a város, amely a többi ajánlat felbontása után nyújtotta bc a maga negyedszázalékkal olcsóbb ajánlatát. Ettől a szépséghibától függetlenül is valami más hiba is megbújhatott az akták közölt, mert a kormány ha! óság ennek a kölcsönnek a felvételét mind a mai napig nem engedé­lyezte még, pedig annak idején arról volt szó, hogy a tizenölnapos felebbezési határidő után a város hatósága nagyon rövid idő, esetleg negyvennyolc óra alatl meg fogja szerezni ezt a jóváhagyást. A pénzre ugyanis sürgős szükség van. A város mindaddig, amíg meg nem érkezik az engedély, nem veheti fel a négyszázötvenezer dollárl és nem kezdheti meg a lervbevett munkálatokat, aminek eset­leg az lehet a konzekvenciája, hogy a város elkésik ezekkel a munkálatokkal és nem tart­hatja be a megállapított sorrendet sem. A polgármester csütörtökön megbízta dr. Tóth Béla főjegyzőt, hogy utazzon fel Buda­pestre és sürgesse ki a kölcsön jóváhagyását. Ezzel kapcsolatban a polgármester a követ­kezőket mondotta: — A legnagyobb zavarok lesznek, ha a köl­csön ügye nem dől el még ebben a hónap­ban. A közgyűlés határozatában kimondotta, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hat­százalékos kölcsönajánlat át fogadja el és a fel­veendő négyszázötvenezer dollárból kifizeti az Angol—Magyar Banknál korábban felvett há­romszázezerdolláros függőkölcsönl is. Tulaj­donképen tehát csak százötvenezerdolláros uj kölcsön felvételéről van szó. Nagyon furcsa lenne, ha á kormány nem engedélyezné ennek a kölcsönnek a felvételét, amikor Debrecen­nek kétmilliódolláros fiiggőkölcsönt engedé­lyezeit a közelmúltban. Én magam már két­szer megsürgettem a jóváhagyást, megsürget­le Scultéty Sándor főszámvevő és legutóbb Fodor Jenő tanácsnok is, most pedig dr. Tóth Béla főjegyzőt küldtem Pestre ebben az ügy­ben. Tudom jól, hogy a pénzügyminiszter nem szívesen hagyja jóvá, meri nem szereli, ha a városok külföldi valutát vesznek fel, de kölcsön nélkül nem produkálhatnak a váro­sok semmit. Abban az esetben, ha nem kap­nánk meg a kölcsön felvételéhez a kormány­hatósági jóváhagyást, kénytelenek lennénk az Angol—Magyar Banknál lévő háromszázezer­dolláros függőkölcsönünket meghosszabbítani, mert a hid tatarozását, az iskolák építését, a kisvasul mozdonyainak és kocsijainak meg­rendeléséi nem halaszthatjuk tovább. Ebben az esetben azoban az Oroszlán-uccai városi bérház felépítésére nem gondolhatunk, pedig erre az uj bérházra igen nagy szükség lenne kétféle szempontból is. Az egyik az, hogy megfelelő lakást adhassunk a Szegedre helye­zett erdőhivatal tisztviselőinek, a másik és a fontosabb pedig az, hogy hír szerint no­vemberben a háztulajdonosok visszakapják szabad lakásfelmondási jogukat és igy lakó­juknak májusra felmondhatnak. A lakások felmondásával járó veszedelmei csakis nagy­számú uj lakás termelésével csökkenthetjük. De ha nem lesz rá a városnak pénze, akkor nem gondolhat a lakástermelésre. Dr. Tóth Béla főjegyző pénteken reggel a gyorssal utazik fel Budapestre, hogy a pol­gármestertől kapott megbízatása értelmében megsürgesse a pénzügyminisztériumban a köl­csön jóváhagyását. Véres legényháborak és Kisnagy József halála uíán súlyos vádakkal vádolják a dorozsmai csendőröket. Nagy izgalom a faluban. — Óriási tömeg a boncolásnál. — A legény hozzátar­tozóival nem lehel beszélni. (A Délmagyarország munkatársától.) Do­rozsmán március utolsó vasárnapjának éjje­lén véres legényháboru játszódott le. A Rácz­féle kocsmában két ucca ellenséges legény­hada került egymással szembe. Működött a bicska, repült a szódás üveg és szúrt a vas­villa. A kocsma padlóján két legény maradt. Két testvér. Kisnagy József és Kisnagy Sán­dor. Amikor a csendőrök a véres duhajkod ás hírére megjelentek a harctér képét magára öltő kocsmahelyiségben, már a két sebesült is kereket oldott. Kisnagy Józsefet egyébként véresre verték az ellenséges legények, a Sán­dort pedig oldalbaszurták. Másnap reggel a községházára idézték be a verekedő legénye­ket. Először a községi rendőrök hallgatták ki őket, azután a csendőrök. Amikor Kis­nagy József hétfőn délután kiszabadult a csendőrségről, hozzátartozóinak arról panasz­kodott, hogy a csendörök nagyon megverték. Ágyba is feküdt, de orvossal nem vizsgáltatta meg magát. Az elmúlt vasárnap azután Kisnagy József felkelt ágyából és otthon azt mondotta, hogy este elmegy mégegyszer a kocsmába. Búcsúz­kodni 'akar barátaitól, mert ugy érzi, hogy már nem él sokáig. A kocsmában záróráig búcsúzkodott bará­taitól. A záróra felé már ismét repültek a szódás üvegek és a kocsmárosnak nem ma­radi épen egy asztala sem. A nehéz csizmáju legények addig csárdásoztak az asztalokon, míg a legutolsó is kettétörött. A nagy mulatság után kedden hajnalban azután rövid szenvedés után meghalt Kisnagy József. A falubelinépek szerint halálos ágyán azt mondotta, hogy a csendőrök törték össze. Csütörtökön délután két órakor hatósági bizottság szálll ki Szegedről, hogy a boncolást meg­ejtsék és a nyomozást levezessék a titokzatos történtek ügyében. A honvédügyészség részé­ről Kovács hadbíró-százados utazott ki Do­rozsmára, míg a polgári hatóságok részéről dr. Szarvas János ügyész. A községben néma, dermedt, csönd a szé­les, sáros uccákban. A községháza előtt né­hány unatkozó rendőr. Csendőr nincs a kö­zelben. A községi hajdúk azt mondják, hogy künt vannak a temetőben. A rendet tartják fenn, mert, az egész falu kivonult a temető ha­lottas házához. A községháza egyik helyiségében Lippai köz-

Next

/
Thumbnails
Contents