Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-08 / 82. szám

1927 április 8. l)£LM AGYARORSZÁG 5 Ugyancsak Malasics az ötödik rovatnál a sajtóalap 360.000 pengős tételének törlését indítványozta. Walkó külügyminiszter felszólalása után a Ház ezt a rovatot is elfogadta. A második cim második rovatánál a külföldi szolgálat dologi kiadásainál Malasics az 1,662.814 pengő törlését indítványozta, de a Ház eredetiben fogadta el ezt a rovalot, valamint a többi rovatot is. Huszár Károly elnök ezután bejelenti, hogy ezzel a Ház általánosságban és részleteiben is elfogadta a külügyi tárca költségvetését. A népjóléti költségvetés. Temesvári/ Imre előadó bejelenti, hogy Ernszt Sándornak, a népjóléti tárca előadójának hirtelen külföldre kellett utaznia, ezért ő, mint a költségvetés előadója vette át ennek a tárcának előadását is. Az első szónok Bródy Ernő, kéri a Ház tanácskozásképességének megállapítását. Huszár Károly elnök látva az üres Házat — alig tizenöt képviselő volt jelen —, az ülést felfüggeszti. Puky Endre háromnegyed három órakor nyitotta meg újból az ülést. A népjóléti vita során az első szónok Brúdy Ernő: Ha a miniszter ur jelen volna, örömet szerezhetnék neki azzal, hogy keveslem a népjóléti tárca büdzséjét. A népjóléti ügyeket a legfontosabbank tartom, a népjóléti ügyekre költött pénz a legjobb befektetés, örömmel tölt el, hogy a kultuszminiszter ur és a miniszterelnök ur külföldi utazásaik során olyan nagy sikereket értek el, de amikor arról értesülök, hogy odakünn palotákat vásárolnak, arra kell gondolnom, hogy inkább a tüdőbetegek részére építenének, vagy vásárolnának magaslati helyeken üdülőket és inkább kórházakat építenének. Fábián Béla: Klebelsbergnek fontosabb a római palota! J Bródy Ernő: A munkásoknak van betegjóléti intézményük, de miért nincs azoknak, akik nem munkások? A betegség egy polgári családban valóságos katasztrófa. Necsak a munkásokat biztosítsák, hanem a polgárok biztosítását is be kell hozni. Statisztikai adatok alapján foglalkozott a fővárosi lakásviszonyokkal annak igazolására, hogy a szabadforgalomra mindaddig nem lehet áttérni, míg megfelelő lakásról nincs gondoskodás. Megnyugtató kijelentést kért a kormányzattól arra, hogy a lakások felszabadítása csak akkor történhetik meg, ha a kereslet és kínálat ezt lehetővé teszi. Tóth Pál: Felhívta a figyelmet a tuberkulózis elleni védekezés fokozott szükségességére és preventív beavatkozást sürget. A költségvetést elfogadja. Propper Sándor: Erőteljesebb szociális politikát sürget. Hosszasan fejtegeti a munkásbiztositó pénztár ügyét és a munkanélküliség elleni biztosítás kérdését. Külföldi példákra hivatkozva hangoztatja, hogy a munkanélküliség esetére szóló biztosítás nem vezet sem léhaságra, sem munkátlanságra. Vass József reflektál Propper Sándor felszólalására. A munkanélküliség kérdésére kijelenti, hogy annakidején az ankétozások során valóban történtek olyan kijelentések, hogy a javaslatot a Ház elé kívánják terjeszteni, de csak abban az esetben, ha megfelelő biztosítékot szereznek arra, hogy a törvény életbeléptetése nem jár munkátlansággal. Ezután G á 1 Mihály szólalt fel, aki kizárólag közegészségügyi kérdéseket tárgyalt. Malasics Géza: A kormánynak gondoskodni kell vidéki orvoslakások építéséről, viszont a körorvosoknak kocsival, vagy kis autóval való ellátásáról. Kálmán Jenő terjesztette be ezután a mentelmi bizottság jelentését. A napirend szerint a Ház holnap délelőtt 10 órakor folytatja a költségvetés tárgyalását. Az ülés délután 6 órakor ért véget. Nem épülhet fel a város Oroszlán-uccai bérháza, ha a kormány nem hagyja Jóvá a 450 ezer dolláros kölcsönt. Negyedszer sörgettetik meg a jóváhagyást. Tavaszi Jcalapujdonságok 12. pengőtől. Átalakítások modellek után. BERÉNYI KALAPSZALON Szeged, Kelemen ucca 7. 969 (A Délmagyarország munkatársától.) A közgyűlés a tanács és a pénzügyi bizottság javaslalára — mint ismeretes — már vagy két hónappal ezelőtt clhalározla, hogy aPesli Magyar Kereskedelmi Banktól felvesz négyszázölvenezerdolláros kölcsönt különböző sürgősebb természetű beruházási költségek fedezésére. Ezek közölt a beruházások közölt a legfontosabb a Ilid rekonstruálása, amelyre körülbelül hatmilliárd korona szükséges, az Oroszlán-uccai uj városi bérház építése, amelyre tízmilliárdot szánt a város, a kisvasút mozdony- és kocsiparkjának kiegészítése motoros mozdonyokkal és néhány uj személykocsival, ezeken kivül az a hozzájárulás, amelyet a kultuszminiszter kíván a várostól a tanyákon építendő uj népiskolák költségeihez. A közgyűlés határozatának, illetve a tanács javaslatának volt egy szépséghibája, még pedig az, hogy eltérően az eddigi szokásoktól, uj pályázal mellőzésével, annak a pénzintézetnek az ajánlatát fogadta cl a város, amely a többi ajánlat felbontása után nyújtotta bc a maga negyedszázalékkal olcsóbb ajánlatát. Ettől a szépséghibától függetlenül is valami más hiba is megbújhatott az akták közölt, mert a kormány ha! óság ennek a kölcsönnek a felvételét mind a mai napig nem engedélyezte még, pedig annak idején arról volt szó, hogy a tizenölnapos felebbezési határidő után a város hatósága nagyon rövid idő, esetleg negyvennyolc óra alatl meg fogja szerezni ezt a jóváhagyást. A pénzre ugyanis sürgős szükség van. A város mindaddig, amíg meg nem érkezik az engedély, nem veheti fel a négyszázötvenezer dollárl és nem kezdheti meg a lervbevett munkálatokat, aminek esetleg az lehet a konzekvenciája, hogy a város elkésik ezekkel a munkálatokkal és nem tarthatja be a megállapított sorrendet sem. A polgármester csütörtökön megbízta dr. Tóth Béla főjegyzőt, hogy utazzon fel Budapestre és sürgesse ki a kölcsön jóváhagyását. Ezzel kapcsolatban a polgármester a következőket mondotta: — A legnagyobb zavarok lesznek, ha a kölcsön ügye nem dől el még ebben a hónapban. A közgyűlés határozatában kimondotta, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hatszázalékos kölcsönajánlat át fogadja el és a felveendő négyszázötvenezer dollárból kifizeti az Angol—Magyar Banknál korábban felvett háromszázezerdolláros függőkölcsönl is. Tulajdonképen tehát csak százötvenezerdolláros uj kölcsön felvételéről van szó. Nagyon furcsa lenne, ha á kormány nem engedélyezné ennek a kölcsönnek a felvételét, amikor Debrecennek kétmilliódolláros fiiggőkölcsönt engedélyezeit a közelmúltban. Én magam már kétszer megsürgettem a jóváhagyást, megsürgetle Scultéty Sándor főszámvevő és legutóbb Fodor Jenő tanácsnok is, most pedig dr. Tóth Béla főjegyzőt küldtem Pestre ebben az ügyben. Tudom jól, hogy a pénzügyminiszter nem szívesen hagyja jóvá, meri nem szereli, ha a városok külföldi valutát vesznek fel, de kölcsön nélkül nem produkálhatnak a városok semmit. Abban az esetben, ha nem kapnánk meg a kölcsön felvételéhez a kormányhatósági jóváhagyást, kénytelenek lennénk az Angol—Magyar Banknál lévő háromszázezerdolláros függőkölcsönünket meghosszabbítani, mert a hid tatarozását, az iskolák építését, a kisvasul mozdonyainak és kocsijainak megrendeléséi nem halaszthatjuk tovább. Ebben az esetben azoban az Oroszlán-uccai városi bérház felépítésére nem gondolhatunk, pedig erre az uj bérházra igen nagy szükség lenne kétféle szempontból is. Az egyik az, hogy megfelelő lakást adhassunk a Szegedre helyezett erdőhivatal tisztviselőinek, a másik és a fontosabb pedig az, hogy hír szerint novemberben a háztulajdonosok visszakapják szabad lakásfelmondási jogukat és igy lakójuknak májusra felmondhatnak. A lakások felmondásával járó veszedelmei csakis nagyszámú uj lakás termelésével csökkenthetjük. De ha nem lesz rá a városnak pénze, akkor nem gondolhat a lakástermelésre. Dr. Tóth Béla főjegyző pénteken reggel a gyorssal utazik fel Budapestre, hogy a polgármestertől kapott megbízatása értelmében megsürgesse a pénzügyminisztériumban a kölcsön jóváhagyását. Véres legényháborak és Kisnagy József halála uíán súlyos vádakkal vádolják a dorozsmai csendőröket. Nagy izgalom a faluban. — Óriási tömeg a boncolásnál. — A legény hozzátartozóival nem lehel beszélni. (A Délmagyarország munkatársától.) Dorozsmán március utolsó vasárnapjának éjjelén véres legényháboru játszódott le. A Ráczféle kocsmában két ucca ellenséges legényhada került egymással szembe. Működött a bicska, repült a szódás üveg és szúrt a vasvilla. A kocsma padlóján két legény maradt. Két testvér. Kisnagy József és Kisnagy Sándor. Amikor a csendőrök a véres duhajkod ás hírére megjelentek a harctér képét magára öltő kocsmahelyiségben, már a két sebesült is kereket oldott. Kisnagy Józsefet egyébként véresre verték az ellenséges legények, a Sándort pedig oldalbaszurták. Másnap reggel a községházára idézték be a verekedő legényeket. Először a községi rendőrök hallgatták ki őket, azután a csendőrök. Amikor Kisnagy József hétfőn délután kiszabadult a csendőrségről, hozzátartozóinak arról panaszkodott, hogy a csendörök nagyon megverték. Ágyba is feküdt, de orvossal nem vizsgáltatta meg magát. Az elmúlt vasárnap azután Kisnagy József felkelt ágyából és otthon azt mondotta, hogy este elmegy mégegyszer a kocsmába. Búcsúzkodni 'akar barátaitól, mert ugy érzi, hogy már nem él sokáig. A kocsmában záróráig búcsúzkodott barátaitól. A záróra felé már ismét repültek a szódás üvegek és a kocsmárosnak nem maradi épen egy asztala sem. A nehéz csizmáju legények addig csárdásoztak az asztalokon, míg a legutolsó is kettétörött. A nagy mulatság után kedden hajnalban azután rövid szenvedés után meghalt Kisnagy József. A falubelinépek szerint halálos ágyán azt mondotta, hogy a csendőrök törték össze. Csütörtökön délután két órakor hatósági bizottság szálll ki Szegedről, hogy a boncolást megejtsék és a nyomozást levezessék a titokzatos történtek ügyében. A honvédügyészség részéről Kovács hadbíró-százados utazott ki Dorozsmára, míg a polgári hatóságok részéről dr. Szarvas János ügyész. A községben néma, dermedt, csönd a széles, sáros uccákban. A községháza előtt néhány unatkozó rendőr. Csendőr nincs a közelben. A községi hajdúk azt mondják, hogy künt vannak a temetőben. A rendet tartják fenn, mert, az egész falu kivonult a temető halottas házához. A községháza egyik helyiségében Lippai köz-