Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-07 / 81. szám

DÉLMAGYAR •ZEOED : SzerkMzttMég : DeAk Ferenc •Ma 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, kBlctUnkOnyvt&r é» Jegyiroda: Aradi Tf> S. Telefon 30A. - Nyomda: LBw Upól ucca 1®. Telefon 1®—34. «««««« CSÜTÖRTÖK 1927 ÁPRILIS 7 • « 0 III. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM MAKÓ: Szerkeszlő»6g és kiadóhivatal: ürl ucca e. Teleion 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: SzerkeszlöMg és kiadóhivatal : Andrössy ucca 23. Teleion 49. szám.« « « «««««««« •MOzelétl Ara havonta 3-20, vidéken és a Idv&rosban 3*00, ktlllüldUn O-iO pengd. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A városi haszonbérletek. Az a tanyai küldöttség, amelyik ma délelőtt a városi bér földek ügyében kereste fel a polgármestert, újra ráterelte a figyelmet a város tulajdonában levő földek hasznosítási módjára. Adja a város kisebb parcellákban bérbe a földjeit, hogy több embernek jusson föld — ez volt a küldöttség kívánsága. A polgármesteri válasz azonban, bár kétségtelenül több helyes szempontból világította meg a kérdést, nem tekinthető a városi agrárpolitika teljességének s végső fogalmazásának. Az évtizedes mult tapasztalatai bármenynyire igazolják is a parcellákban szétosztott földek haszonbérbeadását s a gyakorlati tapasztalatok bármennyire igazolják is a földeladók sokszor türelmetlen követelésével szemben a konzervativizmus e kérdésben jogosult álláspontját, ma már nem lehet egészségesnek tartani s így a város károsodása nélkül tovább fentartani a haszonbérletek mai rendszerét. A félreértések elkerülése végett mingyárt, kijelentjük: maradjon továbbra is haszonbérben a városi föld, de ne a mai módszer mellett történjék a bérbeadás s ne a mai módon folyjon tovább a bérleti összegek megállapítása. Az árverés, mint a haszonbérbeadás egyetlen módja ma már teljességgel elavult. Árverésen legtöbb esetben nem a legértelmesebbek, a legszakértőbbek s a föld m íveléshez legjobban értők kezébe kerül a föld, hanem sokszor a hazárdőrök kezébe, akiknek az óvadékon kívül lalán nincs veszteni valójuk. Ámde, ha — mini a polgármester igen helyesen hangsúlyozta — a város földei nemcsak bevételi forrást jelentenek, hanem szociális problémát is oldanak meg, akkor a város hatóságainak nemcsak azzal kell törődniök, hogy az árverésen minél magasabbra verjék fel a haszonbérekel, hanem azzal is, hogy a föld azok kezébe jusson, akik azt; a legjobban tudják kihasználni, akiknek kezén a föld a A-ör-re nézve is a legtöbb hasznot hozza. Az utolsó évek példái egyébként azt is bizonyítják, hogy a tulmagas haszonbérek még financiális szempontból sem jelentenek biztonságos előnyt. Ha a gazdasági viszonyok változása következtéijen a haszonbérek tulmagasaknak bizonyulnak, akkor vagy a bértők ot,t hagyják a földet s a város elveszíti a haszonbérkövetelését, vagy mód nyílik arra, hogy bírói ulon mérsékeljék a haszonbéreket. Ez a mérséklés pedig sokszor nagyobb mértékben megy foganatba, mint amilyen mértékben a haszonbér biztosítható lett volna a város részére. És sokszor személyi tekintetek döntőbbek volt, mint a ténybeli adatok. A város azok között a haszonbéresek között ossza szét földjét, akik a föld helyes kihasználása és helyes müvelése tekintetében a legtöbb személyi és dologi garanciát nyújtják. De ezek a haszonbérlők ne tíz vagy husz évre kapják meg a földet, hanem örökhaszonbérlet formájában. Ki mer házat épietni, szőlőt ültetni, gyümölcsöst telepíteni bérföldön, ha nincs arra biztositéka, hogy a bérleti idő lejárta után is övé marad a bérlet. S milyen súlyosan igazságtalan bánásmódban részesülne az, aki pénzt, munkát, verejtéket áldozott a földre, hogy termékenyebbé tegye a homokot, aki szőlőt telepitett és fákat ültetett s a bérleti idő lejárta után ott kell hagynia egy fél élet munkáját, ha valaki csak tiz fillérrel többet igér a földért, mint amennyit ő fölajánl. A haszonbér összegét ne az árverés vetélkedése, esetleg a fölcsigázott földéhség mohósága szabja meg, hanem azt a város hatósága állapítsa meg két-három évenkint a puszi a föld értékének bizonyos előre megállapított százalékában. így a bér ösztönző hatású is lesz a többtermelésre, az értékesebb \ városkörüli földek haszonbére magasabb lesz s a magasabb haszonbér arra fogja késztetni a haszonbérlőket, hogy ne gabonát termeljenek a városhoz közel eső földeken. Mint ahogy a városi földek nem is arra valók, hogy gabonát termeljenek rajta. /1 városi föld szociális feladatát nem akkor tölti be, ha csak munkaalkalmat és elhelyezkedést ad a város földmivelő polgárainak és munkásainak, hanem akkor, ha élelmet is ad a városi lakosságiak. A háborús és a háború utáni közélelmezési viszonyok a kényszerűség ellenállhatatlan erejével emeli ki a városi haszonbérletek problémáját, a patriarkális, pipafüst melletti »ügydarab-elintézések« sorából. Ám az kellene, hogy ezzel az égetően fontos kérdéssel ne csak akkor foglalkozzunk, ha tanyai deputáció irányitja felé a figyelmei. Az orvosolt Javulási, a táviratok elkerülhetetlen katasztrófát jelentenek Bukarestből. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsi jelentés szerint Bukarestből táviratozzák, hogy Ferdinánd király állapotában a katasztrófa elkerülhetetlen. A haláltusa ma délelőtt még tartolt. Erdélyben erősen tartja magát az a hir, hogy Károly ex-trónörökös napok óta román területen tartózkodik. A román—bolgár hal árt elzárták és csapatokat küldtek a határra. Bukarestből jelentik hivatalosan: A ma délután kiadott orvosi bulletin szerint Ferdinánd király az elmúlt éjszakát nyugodtan töltötte. Hőmérséklete kedden este 37.5, szerdán reggel 36.5 volt, az érverés 90, a lélekzés 22 percenkint. A király közérzete jelentékenyen javult. Bukarest, április 6. A belügyminiszter táviratot intézett az ország valamennyi városának polgármestereihez, amelyben felhívja őket hogy fontos ügyben pénteken jelenjenek meg Bukarestben. Házkutatás és letartóztatás a pekingi szovjetkövetségen. Peking, április I). Az északi csapatokhoz tartozó katonák és fegyveres rendőrök mintegy 100-an behatoltak a szovjet nagykövetség épületébe, ahol több oroszt és számos kínait letartóztattak, ezenkívül géppuskákat, puskákat és lőszert foglaltak le. Mialatt ez az akció folyt, egy lövést hallottak az épületből. Bethlen Mussolini társaságában auáiencián Jelent meg az olasz királynál „Állandó béke és örökös barátság— mondja a barátsági szerződés. — Tűzijáték Rómában. (Budapesti tudósítónk telefonjelentéseJ Rómából jelentik: Grandi külügyi helyettes államtitkár szerdán délelőtt fél 11 órakor megjelent a Grand Hotel épületében és több, mint egy óra hosszáig tanácskozott Bethlen István gróf miniszterelnökkel. Néhány perccel 12 óra előtt a magyar miniszterelnök a Quirinálba hajtatott, ahol az olasz király audiencián fogadta. A királyi audiencia háromnegyed óra hoszszáig tartolt. Egy órakor a királyi palotában Bethlen István tiszteletére dezsöné volt, amelyen Mussolini, Grandi és Suardo nelyettes államtitkárok társaságában vett részt. A miniszterelnök pénteken tesz hivatalos látogatást a Valikánban, ahol XI. Pius pápán kivül Gaspari biboros államtitkár is fogadja. Bómából jelentik: Az olasz főváros közönsége szokatlanul melegen ünnepli Bethlen István gróf miniszterelnököt, akinek tiszteletére ma Bóma kormányzója a Capitoliumon tűzijátékot rendezett. A barátsági ssterxöáés. Rómából jelentik: Ma hivatalosan is közzétették az aláirt olasz—magyar barátsági szerződést. A hivatalos közlemény ezeket mondja: A Palazzo Chigiben április 5-én megkötött magyar—olasz barátsági, békéltető és választott bírósági szerződés két részből áll: a lulajdonképeni szerződésből és a békéltető és választolt bírósági eljárás szabályait magában foglaló jegyzőkönyvből. A tulajdonképeni szerződés bevezetése hangsúlyozza, hogy a két ország külpolitikáját irányító általános elvek a két nemzet számos közös érdekének következtében összhangban vannak és hogy mindkét államot az az őszinte vágy vezeti, hogy egymás közt az igazi barátság kötelékeit létesítsék s igy a béke és rend fentartására irányuló törekvéseiket a két nép jövendő fejlődésének biztosítása érdekében egyesítsék. A szerződés maga 5 cikkre oszlik. Az 1. cikk megállapítja, hogy a magyar és olasz királyság közt állandó béke és örökös barátság! álljon fenn. A 2. cikk értelmében a két állam békéltető eljárás, illetve a felmerülő esetekhez képest választott birósági eljárás alá bocsájtja a közöttük felmerülő bármilyen természetű vitás kérdéseket, amennyiben azokat diplomáciai uton megfelelő időn belül nem lehetett megoldani. A 3. cikk megállapítja, hogy amennyiben a békéltető eljárás nem jár eredménnyel, a jogi természetű vitás kérdések a felek bármelyikének kíván-