Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-06 / 80. szám

1927 április 8. l)£LM AGYARORSZÁG 5 Pick Jenő megvásárolta a Czinner~szalámigyár lelepél és berendezéséi. (A Délmagyarország munkatársától.') A keddi nap folyamán az a hir terjedi cl a szegedi beavalotl kereskedelmi és gazdasági körökben, hogy Pick Jenő, a szegedi Pickféle szalámigyár vezetője megvásárolta a Czinner-szalámigyár Tisza Lajos-köruti telepét, az épületeket, a gyár berendezését és felszerelését. A Czinner-szalámigyár — mint arról beszámolt a Délmagyarország — a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt ebben a szezonban nem kezdte meg a szalámi gyártását, üzemét beszüntette, tisztviselőinek pedig felmondott. Közben azután ugy határozott az igazgatóság, hogy a vállalat felszámol. A gyár részvényeinek többsége egyébként Schossberger báró és annak érdekeltsége kezében van. Azóta a gyár bezárta kapuit és felhasználatlanul áll egész üzeme és berendezése. A felszámolás ideje alatt különböző tárgyalások indullak meg a telep értékesítésére vonatkozólag, most azután Pick Jenő vásárolta azt meg kétmilliárdnégyszázmillió koronáért. A hir gazdasági körökben feltűnést keltett és mindjárt különböző kombinációk indultak meg. Az ügyben kérdést intéztünk Pick Jenőhöz, aki a következőket mondotta: — A hir megfelel a valóságnak, hangsúlyozni kivánom, hogy én csak a gyár épületét és berendezését vásároltam meg, a vállalathoz természetesen semmi közöm nincs. A vétel gondolata csak nemrégiben érlelődött meg bennem, amikor feleségem nagyobb összegű osztrák családi örökséghez jutott. Az örökséget nemrégen utalták át és azt egyelőre bankban helyeztem el. Néhány nappal ezelőtt határoztuk el azután, hogy az összegei ingatlanba fektetjük. így vettük meg az eladásra felkínált telepet. Hogy mi a tervem a teleppel, arról még nem nyilatkozhatom, mert még magam sem tudom, hogy mit fogunk határozni. MMWMMÍMMMMMfMAMWIMIIM A Kúria kedden hozol! Ítéletei a Szabó Gyula és a kamara közötti valorizációs pörben. (A Délmagyarország munkatársától.) Ked- 1 (len délelőtt tizenegy órakor hozott Ítéletei ' Budapesten a Kúria abban az érdekes valorizálási pörben, amely Szabó Gyula volL szegedi kereskedelmi és iparkamarai titkár és a kamara között támadt. A Kúria helybenhagyta az alsóbiróságok Ítéletét, amely igy jogerőssé vált. A pör előzményei a következők. Szabó Gyula 1919 decemberében ment nyugdíjba. Azóta valorizálatlanul kapta régi nyugdíjilletményeit. Évekkel ezelőtt tette már meg az első lépéseket nyugdijának valorizálásáért, amikor a korona leromlása következtében eleinte tekintélyesnek látszó nyugdija semmivé zsugorodott össze. Hosszas tárgyalások után megegyezés jölt létre Szabó Gyula és a kamara közölt és a megállapodás értelmében választott bíróság elé került a kérdés. A választott bíróság elnöke dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár volt, tagjai pedig Szabó Gyula képviseletében dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész, a kamara részéről dr. Biedl Samu gyáros. A választolt biróság ugy döntőit, hogy a kamarának Szabó Gyula 1914-ben élvezett fizetése után járó nyugdiját kell valorizálnia lizenhétezerszeres szorzószámmal. Wimmer Fülöp, mint a kamara elnöke, megtámadta a szegedi járásbíróságon a választott biróság határozatának a szorzószámra vonalkozó részét azon az alapon, hogy az aranykorona hivatalos értéke 14.500 papírkorona, a választott biróság tehát jogtalanul alkalmazta a tizenhétezerszeres szorzószámot. A szegedi járásbíróság elutasitolla a kamara keresetét, helybenhagyva a választott biróság ítéletét. A kamara a járásbíróság ítéletét megfelcbbezLe, de azt a törvényszék is, most pedig jogerősen a Kúria is helybenhagyta. (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn délelőlt érdekes és igen figyelemreméltó memorandummal kereste fel a szegedi szociáldemokrata párt küldöttsége a polgármestert. A küldöttség vezetője Taussig Ármin törvényhatósági bizottsági tag, tagjai pedig Lájer Dezső párttitkár és dr. Valentini/ Ágoston voltak. A küldöttség tagjai elmondották, hogy a szegedi munkásság nagy örömmel látja, hogy a város elég nagy arányban veszi ki részét az építkezésekből, sok uj lakást termelt az utóbbi időben, amely kétségtelenül enyhített a lakásínségen, azonkívül, hogy csökkentette a munkanélküliek számát is. A munkásság most azt kéri a város hatóságától, hogy folytassa tovább épitő munkáját, de nem a Belvárosban, modern bérpaloták építésével, hanem a külvárosrészekben, ahol kifejezetten munkáslakásokat építtessen. Ezekre az uj, egészséges munkáslakásokra igen nagy szükség van Szegeden, ahol a szegényebb lakosság ezrei tengődnek nedves, egészségtelen pinceodukban csak azért, mert emberi lakáshoz nem juthatnak a lakáshiány miatt. A megszívlelendő memorandum többek között a következőket mondja: »Sajnálattal látjuk, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlésein csak a legritkább esetben kerülnek tárgyalás alá olyan ügyek és hozatnak olyan határozatok, melyek a vagyontalan dolgozók érdekeit szolgálnák közvetlenül. Városunk lakásviszonyai már a háború előtt sem voltak rózsásak. A háború vége óta pedig egyenesen katasztrofálisak, noha Szeged anyagi erők tekintetében az összes városok között a legkedvezőbb helyzetben volt. A magántőke a háború kezdete óta még ma is tartózkodik a bérlakások építésétől. Kétségbeesés szélén álló emberek kezdték meg az építkezést Szegeden — nem a saját hibájukból a körtöltésen kívül, a Somogyi- és Aigner-telepeken hogy lakásszükségüket valahogy mégis kielégíthessék. Ezek az épületek azonban — kevés kivételtől eltekintve —, valóban magukon viselik építőik kétségbeesését, mert sem egészségi, sem egyéb szempontból nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. A város maga csak 1923-ban kezdte meg bérlakások építését és folytatja azóta lassú lépésben. Amennyire a rendelkezésünkre álló adatokból megállapíthatjuk, az eddig épített lakások száma 393. Ezek között 280 egyszobás, 58 kétszobás. Az idei programba 47 nagyobb lakás építése van felvéve. Ha ezekkel a számokkal szembeállítjuk, hogy az egyetemi építkezések céljaira kisajátított 36 házból eddig 128 család költözött ki és még 18 ház lakóinak kell rrjás lakásról gondoskodniuk, hozzávetőlegesen 200 uj lakásigénnyel kell számolnunk. így tehát a ncgy éven át termelt 338 kislakásból csak 138 egy- és kétszobás lakás inarad többletként a háború kezdete óta. Ha ezt a számol összehasonlíthatnék az 1911. óta keletkezett- lakásigények számával, elénk tárulna a tényleg fennálló és megdöbbentő lakásínség, melyet — ha nem is tudunk számszerűen kimutatni —, mindennap tapasztalunk. Az elmondottak után igazán nem kell jóstehetség előre megállapítani, hogy mi vár a vagyontalan dolgozókra a lakások közeli felszabadítása után. Az ipari munkás heti keresete Szegeden 300.000 korona körül mozog, a segédmunkásoké és napszámosoké még ennél is kevesebb. A lakások felszabadítása után léhát egy családos munkásnak havonta két heti keresetét kell lakbérre adnia, holott a háború előtt erre a célra keresetének egynyolcada, vagy rosszahbik esetben egyhetede volt szükséges. Hogyan fog megmaradó két heti keresetéből egész hónapon át megélni, családját mindennapival ellátni, ruházni, gyermekeit iskoláztatni!? Nyomor és szenvedés, emberek, aszszonyok, gyermekek pusztulása vár a vagyontalan dolgozókra! Városunk lakásviszonyai egészségi tekintetben ts egyenesen ijesztőek. A város tej! sszegedi munkásság munkáslakások építését kéri a várostól rületén (¡75 pince és 2315 nedves lakás vau. Az ezekben lakók száma közel tízezer lélek. Nem beszélünk az egészségtelen lakások miatt idő élőit elhalt felnőttekről, csak az uj nemzedékről, a jövő munkaerőről: az újszülöttekről és kicsiny gyermekekről, akik ilyen lakásokban látnak napvilágot és töltik el gyermekéveiket. Mi várhat ezekre? Fejletlen, törékeny szervezel, korai betegségek, idő előtti halál! Nincs az országban város — Budapestet sem véve ki —, ahol a tuberkulózisnak olyan bő arat á s a v o Ina, mint S z e g c d e n. 1.ehet-e sürgősebb és nemesebb feladat, mint ezeket a tarthatatlan állapotokat — ha egyszerre megszüntetni nem is lehel —, minél gyorsabban és radikálisabban megjavítani? Bizony mondjuk: nem! Az igazi embervédelmet és valódi erkölcsvédelmet csak ezzel lehet őszintén gyakorolni és megszüntetni azt a nyugtalanságot, ami a lakásínség nyomán észlelhető és a jövőre nézve jóra nem vezethet. Ezek előrebocsájtása után bátrak vagyunk kérésünket a következő javaslat kíséretében előterjeszteni : a) építtessen a város 1000 egy- és kétszobás lakást a nagykörúton kiviil l'ekvő telkein: h) e célra használlassék lel a palánki házak lebontásából kikerülő minden használható anyag, semhogy polomáron elkólyavetéltessék; e) az építéshez szükséges összeg annuilásos kölesönkép vétessék 1». Meg kell jegyeznünk, hogy kérésünk teljesítésével, illelve javaslatunk elfogadásával a város közönsége semmi terhet nem vállal, hanem csak a jótálló szerepét tölti be, meri az annuitások a lakbérben teljes fedezetet fognak találni; ellenben a kölcsönösszeg lelörlesztése után a város birtokállománya tekintélyes és hasznothajló ingatlanokkal fog gyarapodni. Kérésünk jogossága mellett áll a vagyonlalatt lakosság egészségi, erkölcsi és gazdasági érdeke; a város egyetemességének nyugalma és vagyonának gyarapodása; ellene pedig nem lehet más, mint a bérlőket tartó kevesek anyagi magánérdeke. Bízunk abban, hogy a tekintetes Tanács állásí foglalása csakis kérésünk teljesítése inellell — a | sokak sok igazsága javára —, történik és ebben | az esetben a törvényhatósági bizottság sem térhet ki előle . A polgármester válaszában kijelentette, hogy 1 a munkáslakások építése szerepel a tanács j munkaprogramjában, mini ahogy eddig is szeI repelt. A hatóság nagyon jól tudja, hogy nagyon sok munkáscsalád nem embernek való odúban lakik, éppen ezért építtetett már eddig is számos egyszerűbb lakást és építtetni fog a jövőben is még többet, ha a szükséges anyagiak rendelkezésére állanak. Lakásfelmondás ? Budapest, április 5. A kormány részéről a szabad lakásforgalom ügyében a következő nyilatkozatot tették: — A lakások szabadforgalmára való áttérés lefejezett dolog. Ez év novemberében okvetlenül fel lehet mondani 1928 május elsejére. A kormány az általános felszabadítás bekövetkeztekor őrködni fog azon, hogy a szabadforgalomra való áttérés valóban egészséges, korlátoktól mentes könnyebb elhelyezkedést biztosító, a gyakorlati éleihez idomuló lakáspolitikát jelentsen, ne pedig a kisemberek érdekeinek egyszerű kiszolgáltatását. A kormányzó autójának könnyebb összeütközése egy postaautóval. Budapest, április 5. Ma délben a kormányzó autója összeütközött egy postaautóval. A kormányzó Prohászka Ottokár püspök temetéséről visszatérőben a Kossuth Lajos-uccán haladt keresztül és a Rákóczi útra érkezve a rendőr megállította a kocsik forgalmát, de egy postaautomobil a megöntözött kocsiúton megcsúszott és farolva nekiütközött a kormányzó autója hátsó részének, annak sárhányóját összetörte. Sebesülés nem történt, a kormányzó autóján tovább folytatta útját. A postaautomobil vezetőjét előállították a főkapitányságra. Orvosi köpenyek, sportnadrágok gyári áron •OOIRRB, Szeged, Iskola ncca 11. 73