Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-05 / 79. szám

DÊLMAGYARORSZAG •EEOED : SzerketztAtég : DeAk Ferenc «cca 2. Telefon 13—33. - Klnrióhlvnlnl, -íBlc»önlí»nyvlht és legylroda : Aradi Mca S. Telefon 30Ö. ^ Nyomda : Löw Mpöl ucca 19. Telefon ÍO—34. «««««•< KEDD 1927 ÁPRILIS 5 90S III. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal : Lrt ucca (>. Telefon 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal : AndrAssy ucca 23. Telefon 49. szám. « « « « ««««««« 10flzelé»l Aro havonta 3-20, vidéken és a Mvórosban 3 00, kUlfdlddn ö-40 pengd. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A „boche" halála. Párisi jelentés szerint a rendőrtőnökség ren­deletet adott ki, amelyben a legszigorúbban megtiltja a boche szó használatát. A rendelet kiadására az adolt okot, hogy — a jelentés szerint, — az utóbbi napokban több olyan háborús tárgyú filmet játszottak, melyeknek feliratain a németek még mindig boche­okként szerepeltek. A rendelet meghagyja, hogy a boche megjelölés helyett ezentúl min­den vonatkozásban az allemand szót kell hasz­nálni. A mi optimizmusunk lampionját minden felvillanó fényjel felgyújtja. Eszünkbe jut Lloyd George üzenete: el kell végre jönni az uj világnak, amit az értelem és megbékélés épit a háború romjai fölé. És eszünke jut Arisüde Briandnak minap megjelent cikke. Franciaország nem lesz kisebb, nem vészit hatalmának tekintélyéből, ha minden uralmi vágytól megszabadulva csupán az emberiség­nek s az emberiség haladásának szolgálatá­ban Németország felé kiáltja, hogy — békét üzenek nektek. I.Loyd (íeorge volt a világháború dobosa, Briand volt a kérlelhetetlenség politikájának apostola. Ha cinikusok lennénk, talán azl mondanánk: vidéki primadonnákból lesznek a nőegylet í einöknök, betyárokból a legjobb pandurpk. Shakespeare a német filológusa szerinfüzenötezer szót használt müveiben, de azt hisszük, Lloyd George nem kevesebb szóval bizonyította a háború erkölcsi jogosult­ságát, történelmi szükségszerűségét, politikai kikerülhetetlenségét, — amig hatalmon volt. S a békének csak akkor lett misszionáriusa, amikor lesodródott a hatalomról. Briand is akkor lett a megbékülés politikájának pré­dikátora, amikor az uralomra való visszatérés útját csak a béke kitárt kapuin át jelölte ki a három év előtti választási győzelem. És mégis, higyjük azt, hogy a politikai hely­zet kényszerűségei, az érvényesülés kilátásai a tiszta igazság tiszta felismeréséig segítették a világpolitika »tettekkel tényezői«-t. A politi­kai jelszavak fejlődéstörténetének örvendetes peripetiáját figyelhetjük meg a történelem Óceánjának mindkét partján. A háborús jel­szavak uralma megingott. Hol vannak azok az uszító szavak, melyek a történelem sötét és sötjétemlékü félmúltjában magukkal ráncigál­ták a józan észnek és józan cselekedeteknek maradékát? Hol vannak a »gyújtogató, csóvás emberek«, a világtörténelem pirománikusai, akikkel szemben nem tudtuk megszervezni a béke tűzvédelmét? Nemcsak a betyárok­ból lettek pandúrok, de tűzoltók lettek a gyújtogatok is. A boche1 Ez volt a l'rancia győzelmi torna riadója, ez a szó dobta a verduni frontra, a tizenhétévesek légióit, ezzel a szóval töltet­ték meg az idegrendszerek kimerült akkumu­látorait s a megrokkant, megroncsolt teste­ket ezzel a szóval ostorozták a végső ellen­állásra. Ebből a szóból kovácsolták a nemzeti géniuszt, ez a szó volt a győzelem zászló­rudja, ebből a szóból sajtolták a részegítő mámort, ez a szó szimőolizálta magasabb­rendüségűk hitét, ez a szó volt a háborús politika legrikitóbfj plakátja, ezt a szót trom­bitálták, harscházták, káromolták süketítő és vakító narkstikumként a halálba parancsolt százezreknek. Francia- és Németországot min­den frontnál, drótakadálynál és farkasverem­nél jobban választotta el egymástól ez az SgfeÜen szó. Mert ennek az egyetlen szónak 'elszórt magvaiból nőtt ki a földünk legna­gyobb bozótja: a gyűlölet. Fegyvernyugvások idején megtörténhetett, hogy ellenséges kato­nák megismerték egymásban az embert, de ezen a szón nem hasadt rés, ennek a szónak komor falán nem nyílt ablak a napsugár tenyérnyi foltja számára sem. Ám Thoiryban meghalt a boche és megszü­letett a német. El kell következni a morális lefegyverzés­nek, — hirdeti most a francia külügyminisz­ter. Száműzni kell a vérszagu szavakat is, melyek a gyűlölet párájával telitetlék meg a levegőt. A világháború irtózatos bűnét az emberiség nem vállalhatja magára, ha le akarja vezekelni. A tárgyaknak nemcsak könnyeik vannak, de bűneik is. Vannak vét­kes szavak, gyuj lógató szavak, gyilkos sza­vak, mikel ki kell közösíteni az emberiség szókincséből. Pusztuljon a boche, mert pusz­tulást hozott. S pusztuljon minden szó, mely gyűlöletet szilolt, vért fakasztott s aranyko­ronái festett az Erimniszek homloka köré. A boche a győzelmes nemzeti dicsőség egyet­len szótagba préselt szava volt s most rendőr seprője taszítja ki a francia nyelv élő szó­kincséből. Beíhlen Mussolininél. „A két kormányelnök a felvetett kérdésekben ¡minden tekintetben megegyezésre futott." Kedden délben aláírják az olasz-magyar barátsági szerződést. Róma, április 4. Bethlen István gróf mi­niszterelnök nejével ma reggel 9 óra 30 perc­kor Rómába érkezett. A miniszterelnököt, va­lamint a kíséretében érkezett Khuen-Héder­váry Sándor gróf meghatalmazott minisztert a pályaudvaron a hatóságok vezetői és nagy közönség fogadta. Az egybegyűltek zajosan ünnepeilék a miniszterelnököt, amikor a vo­natból kiszállott. A miniszterelnök nejével együtt Róma nevezetességeit tekintette meg, délben pedig meglátogatta Mussolinit. Bethlen István gróf miniszterelnök néhány perccel tizenkét óra előtt Hórg András quiri­náli követ és Durini de Monza gróf budapesti olasz követ kíséretében a Palazzo Chigi épü­letébe hajtatott, ahol délben tizenkét órakor megtörtént az első találkozás az olasz és a magyar miniszterelnök között. Az első talál­kozásról kiadott hivatalos jelentés a követ­kezőket mondja: Mussolini miniszterelnök ma délben a Pa­lazzo Chigi épületében Bethlen István gróf magyar miniszterelnök látogatását fogadta. A két államférfi délután félkettőig tárgyalt szí­vélyes eszmecsere formájában. A megbeszélé­sek folyamán az Olasz- és Magyarországot, közösen érdeklő különböző aktuális politikai kérdések kerültek szóba és a tanácskozáson ismét kifejezésre juttatták azt a mély szim­pátiát, amely a két államot egymáshoz füzi. A megbeszélések folyamán a két kormányel­nök a felvetett kérdésekben minden tekintet­ben megegyezésre jutott. A Palazzó Chigi épületében hol­nap irjâk alá az olasz-magyar barátsági, békéltető és döntő­bírósági szerződést. Az olasz király a Szent Mauricius Nazarus rend nagykeresztjét adományozta Bethlen Ist­ván gróf ¡nagyúr miniszterelnöknek. Az ér­demrendet Mussolini olasz miniszterelnök személyesen nyújtotta át Bethlen István gróf­nak. Mussolini a délutáni órákban megjelent a Grand Hotelben és visszaadta Bethlen gróf déli látogatását. Ez alkalommal folytatták a délben megkezdett tanácskozást. Bethlen István gróf a holnap aláírásra ke­rülő barátsági és döntőbírósági szerződéssel kapcsolatban újságírók előtt ugy nyilatkozott, hogy ez a szerződés az Olaszország és Ma­gyarország között már is fönnálló jóviszonyt őszinte bizalom és kölcsönös együttműködés alapján még jobban fokozni fogja. A szer­ződés főképpen azért bir különös jelentőség­gel, miután a világháború befejezése óta Olasz­ország és Magyarország között ez az első ün­nepélyes formák között megkötött megállapo­dás, amely egyszersmind leszögezi Olaszor­szág és Magyarország közös középeurópai ér­dekeit. • — Jogos megelégedéssel látom külpohti­kámnak ezt az eredményét — mondotta az újságíróknak Bethlen István gróf —, Magyar­ország bizalommal tekinthet a jövőbe. Tíszlvíselőrendelel. Nyugdíjazás és kamatmentes előleg. Budapest, április 4. A MTI. jelenti: A kor­mány rendeletet adolt ki, amely módosítja a léi számviszonyok rendezéséről kiadott rende­let egyes intézkedéseit. A rendelet a tényleges szolgálatban való visszatartás tiatályát egy évben szabja meg, amelynek leteltével újból meg kell vizsgálni, hogy fentforognak-e még azok a körülmé­nyek, amelyek annak idején a tényleges szol­gálatban való visszatartást szükségessé tet­ték. Ha igen, a visszatartás hatályának további egy évre való meghosszabbításáért újból elő­terjesztést kell tenni a minisztertanácshoz. Annál a tisztviselőnél, aki a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati időt a hadiévek hozzá­számitásával töltötte be, a nyugdíjba helye­zést, csak akkor kell foganatosítani, ha azt az érdekelt kifejezettén kéri, vagy ha a szolgá­lat érdekei szükségessé teszik. Az egyes fizetési osztályt A és B fizetési csoportjainak keretén belül az eJőlépés a ma­gasabb fizetési fokozatba a közvetlen alacso­nyabb fizetési fokozatban töltött hárorit év után történik. Az olyan tényleges szolgálatban álló tiszt­viselő és egyébb alkalmazott részére, aki be­tegség, családi körülmények, vagy anyagi csa­pások folytán önhibáján kívül szorult anyagi helyzetbe jut s szolgálatának minden tekin­tetben megfelel, kérelmére egyhavi, vagy két­havi fizetésének megfelelő kamatmentes fize­tési előleg engedélyezhető.

Next

/
Thumbnails
Contents