Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-29 / 98. szám

29 250 DÉLMAGYARORSZÁG 192" április 30. Kémkedésért életfogytiglani súlyos börtönre ítéltek egy vámőr alezredest. Budapestről jelentik: A Margit-körúti hon­védtörvényszéken ma hirdetlek Ítéletet Ba­rabás Gerő nyugállományn vámőr alezredes, volt vámosmikolai vámőrparancsnok kémke­dési ügyében. A négy napig tartó tárgyaláson a törvényszék bebizonyitottnak találta a kém­kedés vádját és ezért Barabás Geről életfogy­tiglani súlyos börtönre ítélte, azonkívül ne­mességének, kitüntetéseinek és katonai rang­jának elvesztésére. A büntetést havonta böjt­tel és minden február 16-án sötét magánzár­kával súlyosbították. Az itélet indokolása sze­rint megállapítást nyert, hogy Barabás Gerő már 1924-ben érintkezésbe lépett Pozsony­ban a csehek i>ozsonyi kémszervezetével, 1925 juniusában több titkos katonai aktát adott ál Ipolyságon a cseheknek. Ezért a csehektől többizben nagyobb összegeket ka­pói l. A new-orleansi farmerek fegyveresen őrzik a gátat. Elrendelték az ostromállapolot. Bécs, április 28. Newyorkból táviratozzák: A Missisipi áradási területéről legújabban ér­kezett hirek szerint a neworleansi nemzeti gárda ulon van, hogy megadásra kényszerítse azt a sokszáz fegyveres farmert, akik a had­ügyminisztérium rendelete ellenére meg akar­ják akadályozni a New-Orleans megmentése érdekében elrendelt gátáttörést. A farmerek a gátak mindkét partját fegyveresen őrzik. Memphis, április 28. Arkanzas délkeleti ré­szén és a Missisipi deltájánál százmérföldnyi körzetben közel negyven várost öntött el az ár. A többezernyi menekült helyzetét nagyon aggasztónak irják le, inert a hullámok állan­dóan ostromolják azokat a gátakat és dombo­kat, amelyeken a menekültek meghúzódtak. A déli vidék árvizsujtolta városainak lakosai sürgősen csónakokai, ruhát, élelmiszereket és egyéb szükségleti cikkekel kértek. Aköxgyülés iisenöi perc alaii fogadta el a város szársszámadását. Interpelláció a munlcáslalcásolcról és a pincelaRásolcról. — Véget ért az áprilisi Közgyűlés. (A Délmagyarország munkatársátólErő­sen ietokozódolt érdeklődés mellett folytalla a közgyűlés csütörtökön délután az áprilisi t árgysorozat t árgyalását. Jelentéktelenebb tanácsi előterjesztések után Scultéty Sándor főszámvevő terjesztette elő a/. 1926. évi zárszámadást. Ismertette a város vagyonleltárát és a városi üzemek számadásait is. A zárszámadáshoz elsőnek általánosságban dr. Kormányos Benő szólalt fel és indilvá­nyozla, hogy a tanács gondoskodjék az ala­pítványok valorizálásáról. Magyar Péter azt kéri, hogy az adók egzek­válásával he zaklassák állandóan a gazdákat, elég, ha félévenkinl egyszer egzekválnak. Dr. Tóth Imre a halászati üzem fentarlá­sának leteslegességéről beszél és indítványozza, hogy a város ad ja bérbe a halászati jogot. Más szónok nem jelentkezett az általános vitához. Dr. Csonka Miklós adóügyi tanácsnok Ma­gyar Péter felszólalására válaszol. A mult évben azért volt négyszer végrehajtás, mert az azelőtti évről sok adóhátralék maradt. Azt kellelt behajtani. Scultéty Sándor főszámvevő dr. Tóth Imre felszólalására válaszolt. Elmondja, hogy a vá­ros megkísérelte a halászati jog bérbeadását, de az eredmény nem volt kedvező. Kifize­tői)b a házikézelés. A polgármester Kormányos Benőnek vála­szol. Kijelenti, hogy az alapítványokat, ame­lyeknek legnagyobb része értékpapír és hadi­kölcsfin vöil. egy miniszteri rendelet értel­mében vonta össze a város. Az alapítványok valorizálása lehetetlen, mert a város által ke­zeit alapítványok összege 1,600.000 aranyko­rona, ami huszonötmilliárd koronának felel meg. Erre képtelen a város. Kormányos Benő szólal fel ismét. Kije­lenti, hogy nem kívánja az alapítványok egy­szeri-e való valorizálását, de valorizálja rész­telekben a város. A közgyűlés ezulán a zárszámadást álta­lánosságban eltogadla, sőt — mint a polgár­mester halározalhirdetéséből kiderült — ugyanakkor részleteiben is elfogadta anélkül, hogy a város mult évi gaz­dálkodását egyetlen városatya is meg­kritizálta volna. Az egész vila nem tartott tizenöt percnél tovább. A polgármesteri előterjesztéseket hozzászó­lás nélkül fogadia cl a közgyűlés, majd át­tért az interpellációkra. A polgármester bejelentette, hogy Kormá­nyos Benő a Szent György-téri zöld házikó elhelyezésére vonatkozó indítványát vissza­vonta. Következett Taussig Ármin interpellációja a köztisztasági munkáslakások átalakítása és a pincelakók elhelyezése ügyé­ben. A tanács válaszát, amely szcrinl a munkás­lakások átalakítása csak ideiglenes, az erdő­hivatali tisztviselőket egy éven belül máshol helyezik el és a tanács állandóan napirenden larlja a lakástermelés problémáját, ördögh Lajos Ib. tanácsnok ismertette. Elmondotta, hogy a lakásviszonyokon más módon, mint nagyobbaránvu építkezésekkel, segiteni nem lehet, de a város ezt a problémát egymagában, a magántőke bekapcsolódása nélkül nem old­hatja meg. Kéri a válasz tudomásul vételét. Taussig Ármint a tanács válasza nem elégili ki. Vitásnak tartja, hogy helyes-e az erdőhivalal ilyen ál­dozatos idehelyezése, de belenyugszik, azon­ban az erdőtisztviselők elhelyezésének ezt a módját nem tartja gazdaságosnak. Cétszerüb­nek taiiotla volna, ha azoknak a városi tiszt­viselőknek a régi lakásait adják oda az erclő­hivalalnokoknak, akik a Szentháromság-uccai uj városi bérházban kaptak lakást. Kéri, hogy a város halósága a legszigorúbb rendszabá­lyokkal akadályozza meg a felszabaduló egész­ségtelen pincelakások újból való bérbeadá­sát. A közgyűlés a tanács válaszát tudomásul vette. Balogh Lajos indítványát, amelyben a fe­gyelmi és a bűnvádi eljárás megindítását kö­vetelte Berzenczey Domokos műszaki főta­nácsos ellen a Vénus-cipőgyárban történt sze­rencsétlenség miatt, a közgyűlés egyhangúlag elvetette. Dr. Kormányos Benő a kisvasút üzemigazgatására vonatkozó indítványa következett. A tanács az indítvány elvetését kérte azzal az indoko­lással, hogy az indítvány tartalma alaptalan. A kisvasúinál nincsenek alkalmazva a tröszt emberei, Szesztay László nem igazgatója a kisvasutnak, a szegedi iparosok szépen halad­nak a náluk megrendelt teherkocsik készí­tésével, a motoros mozdonyokra pedig kért már ajánlatot és kajwtl ís, de nem megfele­lőt a tanács. Kormányos Benő indokolta meg ezután in­dítványát. Kijelenti, hogy a kisvasul eflen súlyos merénylet történt. A kisvasul alkalma­zottai kevés kivétellel kipróbált vasutasok, nincs szükség oktatóra, mégis 56 milliót köl­tött el a város oktatók felesleges díjazására. Az a gyanúja, hogy Szesztay László, akinek hozzáértését elismeri, a kisvasúti tröszt ér­dekében dolgozik. A szegedi iparosok azért nem tudják befejezni a kisvasúti teherkocsik készítését, mert a konkurrens gyár nem kül­di meg hozzá a kerekeket. Feleslegesnek tart ja Főző Márton üzemvezetőmérnök állását. A kisvasút busásan vissza fogja fizetni a beléje fektetett tőkét, de ennek előfeltétele a takaré­kosság. Szinekurákra nincs szükség. A bajok­nak az az oka, hogy nincs kész még a kis­vasút szolgálati szabályzata. A polgármester válaszolt Kormányos Benő felszólalására. Alaptalannak tartja azt az ag­godalmat, hogy a kisvasúira egyszer csak ráteszi a kezét a tröszt. A közgyűlés tudta és hozzájárulása nélkül nem tehet semmit sem a tröszt. A vasút tarifáját azért szab­ták alacsonyra, hogy megkedveltessék a ta­nyai közönséggel. A vasútnak nem az a hivatása, hogy a város jövedelmeit gyarapítsa, ha­nem, hogy uj hínlerlandot teremtsen a város számára. Szinekurák nincsenek a vasútnál. Egy vasút sem lehel el gépészmérnök-vezető nélkül. Főző Márton, mint üzletvezető, nagyszerűen bevált. Az okiatokra azért volt szükség, mert a nagyvasulnál szerzett gyakorlat nem min­denben felel meg a kisvasút üzemének. Szesz­tay személye iránt a legnagyobb tisztelettel viseltetik, a kisvasutat nagyszerűen megépí­tette, a vasul hoz már semmi köze sincs, leg­feljebb a város kér tőle szükség esetén ta­nácsol. A közgyűlés a tanács javaslatára elvetette Kormányos Benő indítványát. , Mihálovics Dezső indítványozza, hogy a ta­nács járjon cl a villamosvasút viteldíjainak Ie~ szállittatása érdekében. Indokolatlannak tartja, hogy a tá­volsági és az átszálló jegyek ára még mindig 3500 korona legyen. A tanács felhatalmazást kér a közgyűléstől, hogy éhben az ügyben tárgyalásokat kezdjen a villamosvasút igatgatóságával. A közgyűlés igy határozott. Dr. Tóth Imre indítványában a lányai ter­melők mentesítését kéri az alól a rendőri ren­delkezés alól, amely szerint a szekerekre is lámpát kell akasztani. Dr. Sőreghy Mátyás az összes szekerek men­tesítését kéri A közgyűlés ugy halározotl, hogy felter­jesztést intéz ebben az ügyben a bel ügy minisz­terhez. A közgyűlés félhet órakor véget ért. »•••MMWMMMHMHiaHHnMiMmmammm Áivuit üsti^'v-i'mwí'.o-Mi nnvKntivtw mn«»tlá Ellopták a moszkvai muzeum mestermüveil. Moszkva, április 28. A moszkvai szépművé­szeti muzeumból öt világhírű és óriási értékű festményt loplak el, még pedig Rembrandt Krisztusát, Tizoni Ecöe Homoját, Correggio Szent családját, Carlo Dolci Szent Jánosát és Pisano Krisztus szenvedéseit. Rembrandt és Tizoni müveiből a tolvaj a főrészeket kivágta. A háború előtti hivatalos becslés szerint az ellopott képek értéke 655.000 aranyrubel volt. VARGA MIHÁLY Aradi ucca!3.r" gyárosnál SZEGED Telefon 469. Mindennemű kötéláru, zsineg, zsák, ponyva, szőlőkötöző fonalak és háló 131 g y á r I áron kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents