Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-27 / 96. szám

1927 április 21. DÉLMAGYARORSZÁG 27 Eszményi nivó és csatornázás. Évtizedes harcot folytatok már az eszményi nivó leszállítása érdekében, mert ebben találom minden lakásügyi nyomorúságunknak, a pincelakásoknak, a tuberkulózis terjedésének szülőokát. Harcoltam szóval és írásban, a lapokban és a közgyűlés termében. írásaim visszhang nélkül maradtak, a közgyűlés termében pedig rendreutasitásban volt részem, mert — állítólag — a rekonstrukció vezetőségének babérait akarom megtépdesni. Távol állott mindig tőlem a szándék, hogy Tisza Lajosnak és udvarának érdemeit kisebbíteni akartam volna. Elismertem mindig a rendkívül nagy szolgálatokat, amiket a rombadőlt város újra való felépítése körül tettek, de 47 év történelmi távlatából már jogosultsága van a kritikának, mely egyes — következményeiben nagy horderejű — tévedésekre mutat rá. Az élők boldogulása, élete,, mindig előbbre való, mint az elhaltak iránti* túlhajtott pietás. Az 192(5 novemberi közgyűlésen értem el az első eredményt, midőn a város köztiszteletben részesülő polgármestere, két javaslatom kapcsán a következő nagyfontosságú kijelentést tette: »Egyetlen házat sem lett volna szabad addig felépíteni, amíg a város szintjét a végleges magasságra nem emelték«. Ez az egy mondat volt egyetlen jutalma és eredménye évtizedes agitációmnak, de hálás köszönettel fogadtam, mert a legnehezebb az első lépés, a hiba beismerése, a javításra való törekvés már természetes következmény. Az eszményi nivót védők legerősebb fegyvere az volt, hogy feltöltés nélkül Szeged város csatornázásának kérdése meg nem oldható. Ezért kellett a város már meglévő, egységes csatornázási tervét támadnom s uj csatornázási terv készítését sürgetnem, aminek ismét egy polgármesteri kijelentés volt az eredménye, amely szerint a Farkas Árpádféle csatornázási tervnek az a hibája, hogy az egész város részére egy csaiomázási hálózatot készített, ami feltöltés nélkül végre nem haj Iható. Ügy tudom, hogy Farkas Árpád is emliti egyik munkájában, hogy a csatornázást az eszményi nivó leszállításával is meg lehetne oldani, de a tervek mégis egy hálózatra készültek. Egyik közgyűlésen azt az indítványt tettem, hogy elismert, országos nevü szakértők meghívásával kellene a város csatornázási terveit elkészíttetni, mert addig, amig a csatornázás kérdése meg nincs oldva, a város végJeges rendezése érdekében egyetlen lépést sem lehetünk. Hálás köszönettel fogadom a város magisztrátusának azon elhatározását, hogy nagyhírű mérnökökből alakitott szakbizottságot akar meghívni, amely bizottságnak volna feladata, hogy a csatornázás végrehajtásának mikéntjét megállapítsa. így a csatornázás kérdése végre mégis dűlőre fog jutni, de mégsem tartom felesleges munkának, hogy foglalkozzam azon kérdés megszövegezésével, amely a szakbizottság elé terjesztetik. Szerintem igy kell hangzani a kérdésnek: Melyik az a csatornázási rendszer, amelyet a legkevesebb feltöltéssel lehet megoldani? Tudom jól, hogy ez a legdrágább, de a következményeket véve figyelembe, mégis a legolcsóbb. Sőt tovább megyek és azt mondom, hogy a csatornázást ugg kell megcsinálni, hogy a talajvíz szintjét is lehetőleg leszállítsa, amivel a külső városrészek talaja ki fog száradni, az épületek falából a nedvesség el fog párologni, a most nedves és egészségtelen lakások kiszáradnak és lakhatókká válnak. Ez a csatornázás drága és nehezen megoldható, de meg kell csinálni, mert nem a mának, hanem évszázadoknak csináljuk. Ha figyelembe vesszük azon sokmilliárdos megtakarítást, amit nyerünk azzal, hogy a további feltöltés kényszerűsége elmarad, ha figyelembe vesszük, hogy a külvárosi házak nem szenvedik el a sokmilliárdos, — a feltöltéssel járó — értékcsökkenést, ha számba vesszük, hogy feltöltéssel száz és száz uj, egészségtelen pincelakás keletkeznék, mig a feltöltés elmaradásával és helyes csatornázás megépítésével a mostani nedves lakások is egészségesekké válnak, ha nem tévesztjük szem elől, hogy ez a közegészségügy szempontjából milyen felbecsülhetetlen értéket jelent, egy pillanatig sem habozhatunk s el kell határoznunk, hogy a látszólag legdrágább, de — következményeit szem előtt tartva — legjobb csatornázási rendszert készíttessük el. Ha az eszményi nivó lidércnyomásától megszabadítjuk a város közönségét, ha a csatornázás helyes keresztülvitelével egészségessé varázsoljuk a most egészségtelen, mélyfekvésü külső városrészeket s ha kilakoltatjuk a most pincelakásokban s nedves odúkban tengődő ezernyi népet és egészséges kislakásokat építünk részükre, akkor megtettünk mindent, amit az eddig elhanyagolt közegészségügy tő! lünk joggal megkövetelhet és kiérdemeltük az utánunk következő nemzedékek örök háláját és elismerését. Dr. Krausz József. A gyilkos feleségének súlyos vadfa a meggyilkolt plébános ellen. Kecskemét, április 26. A kecskeméti törvényszék A ág Miklós-tanácsa ma kezdte tárgyalni S c h m i d t Ferenc orgoványi kereskedő bűnügyét, aki az elmúlt év május 29-én Szabadjakabszálláson revolverrel agyonlőtte a templom oltára előtt miséző Magyar György plébánost. A merénylet után kifutott a templomból és az ott húzódó árokban mellbelőtte magát. A tárgyaláson elsőnek Schmidt Ferencet hallgatták ki, aki elmondotta, hogy nem érzi magát bűnösnek. A pap a szószékről gúnyosan nézett rá és ő ellenállhatatlan kényszerből ragadtatta magát szörnyű tettére. Özvegy Tóth fstvánné, a meggyilkolt pap gazdasszonya azt vallotta, hogy Schmidt már két évvel ezelőtt nyílott bicskával támadta meg a papot és őt is üldözte. Schmidt azért haragudott a papra, mert nem kapott italmérési engedélyt és azt hitte, hogy arra a pap befolyásolta a főszolgabírót. Kovács Gergelyné elmondja, hogy Magyar plébános haragudott Schmidtre, mert az a kislányokat állandóan magához csalogatta és mindenfélét ígért neki. A többi tanú is mind terhelően vallott Schmidtre, aki minden egyes vallomást megcáfolni egyekezett. Délután két órakor a bíróság félbeszakította a tárgyalást. A délutáni tárgyaláson folytatták a tanúkihallgatásokat. A legérdekesebb volt a vádlott feleségének vallomása, aki elmondotta, hogy Magyar plébános gyakran meglátogatta őket és egy alkalommal erkölcstelen ajánlatot tett. Azt mondotta, hogy ha meghallgatja őt, teljesíteni fogják férje kérését, meg fogja kapni az italmérési engedélyt, ő persze kereken visszautasította a plébánost, sőt elmondotta a történteket férjének, aki ezután elkövette a merényletet. A tárgyalást holnap folytatják. MMMMMMMN^^ Hirek TJTt , Szerda. Róm. kath. k. Péter eg. Protes* US <£t i m táns. Arisztid. Nap kél 4 óra 52 perckor, nyugszik 19 óra 5 perckor. Somogyi-könyvtár nyitva délelőtt 10—1, délután 4—7-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva d. e. 8—l-ig, d. u. 3—7-ig. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Gerle Jenő, Klauzál-tér 3. (Tel. 359.) Gergely Jenő, Kossuth Lajos-sugárut 31. (Tel. 62.) Dr. Lőbl Imre, Gizella-tér 5. (Tel. 819.) Moldvóny Lajos, Újszeged. (Tel. 846.) Nyilassy Ágoston, Szilléri-sugárut 11. A Délmagyarország bécsi szerkesztősége: Wien, II., Taborstrasse 7. (Wr. Auslandskorrespondenz). Telefon: 40—3—22. Bécsi kiadóhivatal, olvasóterem és hirdetési képviselet Ausztria részére: Wien, I., Wildpretmarkt 1. (Osterr. Anzeigen A.-G.) Telefon: Serie 62—5—95. — A budapesti egyelem ismét kéri A<lám tanár kinevezésének megsemmisítését. Budapestről jelentik: A budapesti egyetem orvosi kara mai rendes havi ülésén ismét foglalkozott az Adámüggyel. Ismertették az egyetemi tanácsnak a kultuszminiszterhez felterjesztett memorandumát, a melyben kéri a kinevezés megsemmisítését. — A piaristák rendfőnöke Szegeden. Dr. II á m Antal, a magyar kegyes-tanitórend főnöke, felsőházi tag, a szegedi piarista rendház és gimnázium meglátogatására titkárával, Bíró Imrével hivatalosan Szegedre jött. A rendfőnök néhány napig marad Szegeden.— Pestis és sárgaláz. Hágából jelentik: A holland keletindiai kormányzóság szerint Holland-Keletindiában 8 hét óta pestis és sárgaláz pusztít. A járványnak eddig 1388 emberélet esett áldozatul. — Nem lehet beköltözni a Szenlhárouiság-uccai városi bérház földszinti lakásaiba. A város Szentháromság-uccai háromemeletes bérházán az utolsó simításokat végzik már és azok a szerencsések, akik a tanács jóvoltából lakást kaptak benne, május elsején már oda is költözhetnek. A földszintudvari részén lévő lakásokkal azonban komoly bajok vannak. A falak — valószínűleg a nedves és borús időjárás következtében — még nem száradtak ki, állandóan letúrják a festést. Van olyan lakás, amelyet már harmadszor festettek ki hiába. Ezeknek a nedves falu lakásoknak a lakói nem hajlandók május elsején beköltözni. Szakértőkkel vizsgáltatták meg a lakásokat és a szakértők véleménye alapján most haladékot kérnek a tanácstól a beköltözésre augusztus elsejéig. A tanács a haladékot valószínűleg meg is adja, mert a lakások tényleg lakhatatlanok, pedig kétszáz métermázsa fát már ell'ütöttek bennük, de a falak nedvességét még az erős tüzelés sem szüntette meg. — Müvészmatiné a vasulasárvák javára. A vasutasárvák javára országosan hangversenyeket tartanak. Szegeden május 29-én délelőtt 11 órakor a Belvárosi Moziban lesz müvészmatiné igen tartalmas műsorral. Fellépnek Schwenk Márta hegedümüvésznő, Mihó Ida hangversenyénekesnő, Kovács Andor konferanszié és Veszprémi Alice zongoraművésznő. II Uram ön megcsal II péntektől a Korsóban. A világhírű 78 TRIUMPH és STYRIÜ kerékpárok egyedül SZÁNTÓ SÁNDOR cégnél kaphatók Kiss ucca 2. Telefon Belvárosi Mozt T6iefon irodai 2-58. Pén*tári5—82, Április 27., 28-án, szerdán és csütörtökön A robogó halál. Dráma 7 felvonásban. Főszereplő : IRÉNÉ R/Cff. Azonkívül: Autós tündér. Vígjáték 7 felvonásban. Azonkívül: PATSY RVTH MILLER. 6!öad*«ok kaid eft 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5 7 és 9 órakor. Telefon 11—85. Korzó Mozi Telefon 11—85, Április 27., 28-án szerdá i és csütörtökön Csak 1G éven felülieknek! THEODOR ÉS Tánsm. Kacagtató francia vígjáték 8 felvonásban. Főszereplő: COCANTIN. Azonkívül: A két svihák és Keserű mézeshetek Vígjáték 2 felvonásban Vígjáték 2 felvonásban. Előadások: 5, 7 és 9; vasár- és flnnepsap 3, 5, 7 és 9 Arakor.