Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-27 / 96. szám

1927 április 27. 3 A2 belügyminiszter Jóváhagyta a 450.000 dolláros városi Kölcsönt. fi4 Délmagyarország munkatársától.) öl­szőri személyes és számos írásbeli sürgetés után végre kedden megérkezett Szegedre a belügyminiszternek az a rendelete, amelyben Jóváhagyta a négyszázötvenezer dolláros vá­rosi kölcsönt, illetve megengedte a kölcsön felvételét. A belügyminiszter rendeletét a keddi tanácsülésen ismertette Rack Lipót pénzügyi tanácsnok. A rendelet szerint a belügyminiszter a köl­csön felvételére vonatkozó közgyűlési határo­zatot csak kivételesen hagyja jóvá, mert a kormány pénzügyi és hitelpolitikájával ellen­kezik, hogy a városok idegen valutáju kölcsö­nöket vegyenek fel. De belátta a miniszter, hogy a városnak szüksége van a kölcsönre, amelynek feltételeit elég kedvezőeknek tartja, mivel azoknak a munkálatoknak a legnagyobb részét, amelyre a városnak a pénz kell, már vagy be is fejezték, vagy pedig megkezdték és a költségeket a házipénztár előlegezte. Kiköti azonban a belügyminiszter, hogy a város, mihelyt teheti, mondja fel a kölcsönt és visszafizetéséhez a magyar pénzpiacon szerezzen megfelelő hitelt. , Hozzájárult a miniszter mindazokhoz a munkálatokhoz is, amelyekre a város felvette ezt az összeget. Ezek a következők : A köz­úti híd tatarozása 450.000, a köztisztasági telep mögötti munkás bérház építése 160 000, a Csillag téri és a Cserepes-sori szükség­lakások épitése 45.000, a oizmüíelep toldalék­épület épitése 55.000, a Somogyi telepi és az Aigner-telepi iskolák épitése 104.000, uj tanyai Iskolák épitése 100.000, a Szentháromság­uccai bérház épitése 320.000. a Tóth Péter­féle ház uj emeletének felépítése 80.000, az Oroszlán-uccai uj városi bérház épitése 830 000, a tanyai gazdasági vasul mozdonyai­nak és vagonjainak beszerzése 440.000 pengő. Ez összesen 2,584.000 pengő, ami négyszáz­ötvenezer dollárnak felel meg A tanács örömmel vette tudomásul a mi­niszteri jóváhagyást és elrendelte a kérdéses munkálatok megindítását. A Tóth Péter-féle ház uj emeletének építését már meg is kezdte a vállalkozó, rövidesen kiírják az Oroszlán­uccai bérház épilésére is a pályázatot és ajánlatot kér a város a magyar állami gép­gyártól a híd tatarozására is. A népjóléti miniszter Szegeden. „Az irredenta törekvések helyett sokkal inkább arra kellene nevelni az embereket, hogy az államhatalmat erősítsék" — mondotta Vass József előadásában. (A Délmagyarország munkatársától.') Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter ked­den délután félhatkor Szegedre érkezett, hogy résztvegyen a Katolikus Nővédő Egyesület jó­tékonycélu ünnepélyén és megszemlélje a sze­gedi szociális intézményeket. A miniszter fo­gadtatására megjelentek az állomáson dr. Aigner Károly főispán, dr. Somogyi Szilvesz­ter polgármester, dr. Gaál Endre tanácsnok, dr. Tóth Béla főjegyző, Várhelyi József pápai prelátus, dr. Szalay József kerületi főkapi­tány, dr. fíuócz Béla rendőrfőtanácsos, dr. Simkó Elemér tb. főügyész, az egyetem és a középiskolák tanárai közül számosan, a Kato­likus Kör tagjai, a Katolikus Nővédő vezető­sége és a Turul bajtársi szövetség egy sza­kasza. A gyorsvonat pontosan futott be az állo­másra, a miniszter a vonat végéhez csatolt termeskocsiból szállt le a fogadtatására meg­jelentek harsány éljenzése közben. Vass Jó­zsefet a polgármester üdvözölte a város ható­sága és közönsége nevében. — Szeged város közönsége a trianoni béke következtében nagyon sokat vesztett — mon­dotta a polgármester—, határaiból országhatá­rok lettek és igy nem lehet csodálkozni, ha a város közönsége fokozottabb vágyakozással várja a régi, jó idők visszaérkezését. Teljesen mérlegeli azt a hazafias és nemes munkát, amelyet a kormány minden egyes tagja ki­fejt, hogy visszavezesse az ország népét a boldogság útjára, örömmel üdvözlöm azt a kiváló kulturférfiut, aki, mint a kormány tagja, az ország legnehezebb éveiben annyit tett a szociális bajok orvoslása érdekében. Gárgyán Imréné a Katolikus Nővédő Egye­sület nevében üdvözölte röviden a minisz­tert, aki hosszabb beszédben válaszolt az üd­vözlésekre. — Talán nem kell külön hangsúlyoznom — mondotta a miniszter —, hogy milyen bol­dogan jöttem Szegedre, hogy időt tudtam sza­kítani magamnak erre a látogatásra. A pol­gármester ur igen szép szavakkal emlékezett meg arról a nagy munkáról, amelyet a kor­mány kifejt, hogy felvezesse az ország lakos­ságát ismét a boldogulás országútjára. Eb­ben a nagy munkában egyetlen kormány sem nélkülözheti a társadalmat, mert hiszen, ha nem teremt junktimot az eleven élettel, akkor nem teljesitheti az élet kívánságait sem. Csak az íróasztalok mellől nem lehet országot kor­mányozni. Köszönöm az üdvözlő szavakat, az a rövid idő, amelyet a város falai között tölthetek, nem az érdeklődés mértékét jelenti. Egész szivemet és lelkemet hoztam ide és szeretném itt is hagyni. A miniszter Turul szakasz megyéspüspök dr. Glattfelder niszter. ezután kíséretével ellépett a előtt, majd autóba szállt és a rezidenciájához hajtatott, ahol Gyula püspök üdvözölte a mi­A miniszter előadása A Katolikus Nővédő este hét órai kezdettel színházi estélyt rendezett a színházban, amely- j nek nézőtere zsúfolásig megtelt előkelő kö- j zönséggel. A díszpáholyban Vass József nép- j jóléfi miniszter foglalt helyet dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök, dr. Aigner Károly fő­ispán, Várhelyi József pápai prelátus, Ku­binyi László tábornok társaságában. Megjelent az előadáson a város tanácsa "is dr. Somogyi Szilveszter polgármesterrel együtt. A színházi estélyt a színházi zenekar nyi­tánya vezette be, amelyet Potye Miklós di­rigált. A nyitány közben érkezett meg a szín­házba Vass miniszter, akit a közönség fel­állással és tapssal üdvözölt. A nyitány után Hódsági Lola hangulatos és művészi balletje következeit, majd Vass József lépett a függöny elé és tartotta meg több mint, félóráig tarló előadását a szociálpoli­tikáról. — Közvetlenül az Íróasztalom mellől jöttem ide — kezdte a népjóléti miniszter —, önök közé és engedjék meg igy, hogy előadás helyett csak olyan formán inonológizáljak, mint ahogyan oda­haza, az Íróasztalom körül járkálva gondolkozom. — A szociális gondolat vívódik, kínlódik ma azoknak a lelkében és fejében, akik a nemzet sorsával hivatottak törődni, de azokéban is, akik ettől a gondolattól várják sajál sorsuk megváltását. A háború előtt a szellemvilágban nagy vita, harc folyt két világnézet, a materiális és a dua­liszti kus világnézet közölt. Ennek a csatának a nagy világkatasztrófa, a háború vetett véget, mert bebizonyosodott, hogy van lélek is, hiszen a lélek kapta a legsúlyosabb sebeket a háború alatt és a háborúi követő időkben. Most már nem arról vitáznak, hogy van-e lélek, hanem az em­beriség a lélek reneszánszáért csatázik. A lélek reneszánszáért való törekvést éppen ugy nem lehet letagadni, mint azt sem, hogy volt és van is kommunizmus és voltak, sőt imitt-amott vannak még forradalmak. — A társadalom két csoportból tevődik össze. Vannak, akik az élet napos oldalán járnak, de nagyon sokan vannak, akik az árnyékos oldalon vergődnek, napfény, öröm. boldogság nélkül. Ti­zennégy-tizenöt éves korukban elnyeli őket a gyár, vagy a fárna és hatvan éves korukban, ronccsá­válva kerülnek ki belőle. Vigyázni kell ezek­r e, gondoskodni kell róluk, nehogy az elkeseredés teleitassa lelküket a gyűlölet petróleumával, amely A miniszter a városi közkórházban. A püspöki rezidenciában való rövid tar­tózkodás után az újonnan átalakított köz­kórház megtekintésére indult a miniszter, Dréhr Imre államtitkár, Horváth miniszteri tanácsos, Lengyel Zsolt államtitkár, Ferry Tibor miniszteri osztálytanácsos, dr. Aigner főispán, Somogyi polgármester, Várhelyi pre­látus, Szalay kerületi rendőrfőkapitány, Buócz rendőrfőkapitány kíséretében. A kórház bejárójánál dr. Debre Péter fo­gadta a minisztert az orvosi kar élén s meleg, keresetlen szavakkal üdvözölte, hálás köszö­netét fejezve ki a kórház fenmaradása ér­dekében kifejtett erkölcsi és anyagi támoga­tásáért, amellyel lehetővé lette, hogy a város e lontos közegészségügyi intézménye továbbra is teljesíthesse feladatát. A miniszter válaszában örömének adott ki­fejezést, hogy ienmaradt a közegészségügy e fontos intézménye, melyről a hozzá érkezett jelentésekből a legjobbakat és legkedvezőb­beket hallja. Elégtételül szolgál neki, hogy annak idején a kórház megmaradása érde­kében oly erős akaratot tanúsított, mert ha akkor a város a kórházat az egyetem céljaira átengedi, sohasem jutott volna az egyetem az uj épületeihez. Igy tulajdonképen az egye­lem is jól járl, meri uj otthont kap és a város is, mert megmaradt a kórháza, a város e fontos és nélkülözhetetlen egészségügyi in­tézménye. Ezután a miniszter a kórház műtőit és kór­termeit nézte végig, számos beteget kikérdezett belegsége és hogyléte felől, mindenkihez volt néhány szíves vigasztaló, bátoriló szava. Végül gratulált a polgármesternek a kór­ház rendbehozataláért és szép berendezésé­éri, majd félórai oltidőzés után elbúcsúzott az orvosi karlól és ápolói személyzettől, meg­köszönve nekik a betegek érdekében kifejlett áldásos és eredményes működésűket. a szociálpolitikáról. aztán könnyen lüzet foghal. Az életnek kereteket teremteni, az emberek lelkébe világosságot, meleg­séget, megelégedést vinni: ez a szociálpolitika hi­vatása. — A világlörténelem a mindennapi kenyérért való könyörgcsből lévődik össze. Amikor azt kell mondania a szociális miniszternek, hogy nem tu­dok kereteket teremteni az élethez, az a társada­lom és az állam erőtlenségének bizonyítéka már. De az egyén is ugy érzi, hogy sokkal inkább szemben áll az élettel, mint ahogyan a háború előtt állt. A háború trónokat rombolt szét, or­szágokat semmisített meg, szóval elmozdította az élet megszokott kereteit. Ma az egyén az állam­mal szemben nagyobb igényeket támaszt. Hz az egyén tragikuma az állammal, a társadalommal szemben. — A szociálpolitika gondolala tehát válságban van az egyén és az állam szempontjából is. A nemzet egységének megbontás ár a én nem vagyok kapható sem felekezeti, sem társadalmi, sem faji szemponl­b ól. Ne vegye tehát tőlem rossznéven senki, ha én itt, mint aktiv miniszter most katolikus pap módjára monológizálok. Azt kívánom, hogy fényes tömeg legyen az evangéliumi fénytől meg­világított katolikus tömeg és egységesen segitse elő a cselekvő szociálpolitika megvalósításának lehe­tőségét. Az állam nem végezhet el a társadalom nélkül semmiféle feladatot, ha pedig az állam fel­adatainak nem tud megfelelni, akkor az államha­talom meggyengült. — Egyik-másik szomszédos államból — külpo­litikai óvatosságból nem mondhatom meg, hogy melyikben —, meg lehet állapítani pon­tosan az államgondolat lecsúszását. Az államgondolat csődje 1914-ben kezdődött, ami­kor kitöri a világháború. — Az állam ma már csak ugy képzel­hető el, ha ereje, hatalma a társada­lom és a nemzet közös akaratából, erejéből tevődik össze. — Az irredenta törekvések helyett — mondotta emelt hangon Vass József miniszter —, sokkal inkább arra kellene nevelni az embereket, hogy az államhatalmat erősítsék, mert a ma­gyar nemzet csak az állam keretei között tudjn nemzeti életét kiélni. Elmondotta ezután Vass József, hogy megér­kezése után nagy gyönyörűséggel nézte végig a ka­tolikus nővédő egyesület helyiségeit és intézmé­nyeit, hallgatta meg a szociális intézményekről szóló jelentéseket és elragadtatva járta végig a vá­rosi közkórház termeit. — Kalapot szerelnék emelni — mondotta —, ennek a városnak a közönsége és vezetősége előtt,

Next

/
Thumbnails
Contents