Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-27 / 96. szám

a DÉLMAGYARORSZAG 1927 április 27. Legkésőbb szeptemberre itt lesznek a Határszéli telekkönyvek. (A Délmagyarország munkatársától.) A volt törökkanizsai járáshoz tartozó hat köz­ség: Szőreg, Deszk, Klára/aha, Kübekháza, Ujszentiván és Ószentioán telekkönyvei még ma is a járás volt székhelyén, Törökkanizsán vannak. Ismeretes, hogy a magyar és szerb kor­mány már évek előtt megegyezett a határ­széli községek telekkönyveinek, térképeinek és iratainak kicserélésére nézve, de a renge­teg munkával járó kicserélés ügye csak igen lassú lépéssel haladt előre. Ma már mindkét részről abban a stádiumban van az ügy, hogy a kicserélés a legközelebbi jövőben meg fog történni. Tegnap Szegedre érkezett Ramadanszki Lyubomir, zentai telekkönyvvezelő, akit a szerb igazságügyi minisztérium a kicserélés gyakorlati keresztülvitelére delegált és aki a szegedi telekkönyvi hivatalban az iránt érdek­lődőit, hogy a szerb igazságügyi hatóságok­nak kiadandó leiekkönyvek és iratok elkülö­nítése megtörtént e. Tőle tudluk meg, hogy a szerb igazságügyminiszter rendeletére dr. Peity Dusán, igazságügyminiszteri osztályfőnök, Mudrinity Gojkó, közlekedésügyi miniszteri főfelügyelő, Nikolity Koszta, a zágrábi vasút­igazgatóság osztályfőnöke e hó 29-én Buda­pesten megjelennek az igazságügyi miniszter előtt, hogy itt letárgyalják azokat a kérdése­kel, amelyek a kicserélés gyakorlati keresz­tülvitele érdekében még fontosaknak mutat koznak. Biztos értesülésünk szerint a jugoszláv oldalon is megtörtént minden előkészület a kicserélésre s csupán a törökkanizsai járás­bíróságnál tart még a munka néhány héten át. — Megnyugtathatja az érdekelteket — mon­dotta Ramadanszki Lyubomir informátorunk­nak hogy előreláthatóan a nyár folyamán álhozzuk a telekkönyveket, de szeptember folyamán mindenesetre be­fejezzük az átadás munkáját. A mi határszéli közönségünk szintén türelmetlenül várja a telekkönyvek megérkezését, talán türelmetle­nebbül, mint a magyar határszéli községek, mert a mi pénzintézeteink egyáltalán nem folyósítanak kölcsönt azokra az. ingatlanokra, amelyeknek telekkönyvük Szegeden van. Ez a nyilatkozat bizonyára mindazok meg­nyugtatására szolgál, akik évek óla várják a telekkönyvek megérkezését és ennek révén a normális gazdasági életbe való bekapcsoló­dásukat. kérte, hogy a közgyűlés város országgyűlési és Munkáslakások építése, bűnvádi eljárás, kisvasul, rendőrségi palota és egy „lovagias ügy az áprilisi közgyűlés napirendjén (A Délmag.varország munkatársától) A város tanácsa kedden délelőtt állította össze a szerdai közgyűlés tárgysorozatát, amely mindösz­sze negyvenkét pontból áll, de azért még sem végezhet vele egy nap alatt a törvényhatósági bizottság. A tárgysorozaton szerepel ugyanis az 19 2 6. évi zársz á in a d á s, amelyet hétfőn .délután szinte látatlanba fogadott el a pénzügyi bizottság és amely csak hétfőn délelőtt került ki a nyomdából. A szabályok értelmében a kinyo­matott zárszámadást meg kell küldeni a tör­vényhatósági bizottság tagjainak és a közgyűlés csak azután foglalkozhat vele. A zárszámadásokat azonban csak kedden adhatták postára és igy nem valószínű, hogy a városatyák azt szerdáig mind megkaphassák. A polgármester ezért a köz­gyűlést léibe fogja szakítani szerdán délután ugy, hogy a zárszámadás tárgyalására csak csütörtökön kerüljön a sor. A közgyűlés tárgysorozatán a zárszámadáson ki­vül is szerepel néhány érdekesebb indítvány és interpelláció, csak a tanácsi előterjesztések je­lentéktelenek. Taussig Ármin a munkáslakások ügyében jegyzett be inditványos interpellációt, amelyben azt kérdi a tanácstól, hogy igaz-e az, hogy a köztisztasági telep mögött épített munkásbérház kislakásait összevonatják, hogy ezekben a kibő­vített lakásokban az erdőhivatal tisztviselőit he­lyezzek el? Kérdi továbbá, hogy a város hatósága miért nem szerez érvényt az épitési szabályrende­letnek, amely kimondja, hogy pincehelyisé­gek sem 1 ak á s, sem műhely céljai r a n e m a d h a t ó k bér b e. Miért nem telepiti ki a város hatósága azokból a nedves pincelakások­ból a lakókat, amelyeket nem régen íratott össze és amelyeket az orvosi szakvélemény egészségte­leneknek nyilvánított? Kiván-e gondoskodni a vá­ros hatósága megfelelő számú kislakás építéséről. Taussig Ármin kéri a közgyűlést, hogy a kislakásokban mutatkozó nagy hiányra, ne adjon engedélyt a város tanácsának arra, hogy a köztisztasági telep mellett épített munkáslakáso­kal nagy lakásokká alakítsa át és hogy azokat ne munkásoknak, hanem tisztviselőknek adja bérbe. Dr. Pap Róbert is benyújtott egy indít­ványt, amelyben azt kéri, hogy a közgyűlés Írjon fel az igazságügyminiszterhez és az országgyűlés mindkét házához a kecskeméti (örvényszéknek a szegedi Ítélőtábla körzetéhez való csatolása ügyében. Indítványában kifejti, hogy ez az átcsato­lás sem a városra, sem az államra költségtöbbletet nem hárítana, utalt arra, hogy a budapesti tábla körzetéhez a kecskemétivel együtt tizenegy tör vényszék tartozik, ezzel szemben a szegedi láb­)l Uram ön megcsal II || péntektől a Korsóban. || « Iához csak kettő és juttassa el a feliratot a felsőházi képviselőihez is. A tanács hosszasan időzött az interpellációknál és igen óva- ' tosan állapította meg válaszát. A tanács a szerdai közgyűlésen bejelenti majd, hogy a munkásla- i k á s o k megnagyobbítása tényleg m c g- ; történt, mert ideiglenesen ezekben kell .elhe­lyeznie a Szegedre helyezett erdőhivatal tisztvi­selőit, ez az elhelyezés azonbau csak ideigle­nes jelleg ü, ha elkészül a város uj bérháza, akkor az erdőhivatali tisztviselők abban kapn tk végleges lakásokat. Az erdőtisztviselők elhelyezé­séről pedig azért kell gondoskodnia a városnak, hogy lehetővé tegye az erdőhivatal idehelyezéiét, a békeszerződés következtében a város ugyanis forgalmának legnagyobb részéi elvesztette, az uj j hivatalok tisztviselőserege pótolja ezt a csökkenést, ! a tanács tehát a város közgazdasági erdekeinek j szemmeltartásával intézkedett. Bejelenti majd a | tanács, hogy az épitési szabályrendeletnek a pin- ] celakások igénybevételét korlátozó rendelkezései­nek szellemével teljesen egyetért, de annak gya­korlati érvényesítésére a mai viszonyok között nem vállalkozhalik, mivel uj lakások nincsenek, ami van, azt a város építtette, de nem vállalkozh t­tik arra, hogy annyi lakást termeljen, amennyire szükség lenne. A lakásépítés egyébként állandó gondját fogja képezni a város hatóságának. Balogh Lajos indítványában azt követeli, indítsák meg a a bűnvádi eljárást a városi mérnöki hivatal vezetője ellen, »aki ál­lítólag építészmérnök«, mert a Vénus-cipőgyárb in történi szerencsétlenségért csak ő a felelős. A ta­nács ezt az indítványt azzal terjeszti a közgyűlés elé. hogy a felelősség kérdését a folyamatban lévő bűnügyi vizsgálat és a független magyar bíróság fogja megállapítani. Lovagias ügye is lesz a tanácsnak dr. Kormán yos Benő in­terpellációjával kapcsolatban. Kormányos azért in­terpellálja meg a tanácsot, mert értesülése szerint azt a bizonyos zöld házikói, amely ezelőtt a Szent György-téren disztelenkedett, a tanács a Széchenyi­tér egyik parklükrében akarja felállíttatni. Ezt a szándékot Kormányos Benő indítványában egysze­rűen »ostoba tervi-nek minősiti. A tanács vá­laszában közli majd, hogy rosszul informálták a/, interpelláló!, mert a kérdéses házikó nem a Széchenyi-térre, hanem egyelőre raktárba kerül és ha a mélykút furrását befejezték, a Tisza La­jos-körut és a Kossuth Lajos-sugárul keresztező­désénél állítják fel. — Kormányos Benő azzal, hogy ezt a tervel os­toba tervnek irta, leszamarazta a város lanácsát — mondotta a polgármester —, e fölött pedig nem térhetünk szó nélkül napirendre. Ezt a kifejezést a közgyűlésen vissza fogjuk utasítani és azt mondjuk majd, hogy jellemző az interpellálóra, ha ilyen .komoly okiratban ilyen jelzőt használ. Kormányos Benőnek indítványa is van. Rövi­den azt indítványozza, hogy a város haladéktala­nul bocsássa el a Magyar Kisvasutak Trösztjének a kisvasúinál alkalmazott tisztviselőit, mentse fel Szesztay Lászlót a kisvasul üzemének irányítása alól s szerezze be haladéktalanul a kisvasút motoros­mozdonyait és indilson kártérítési pört azok ellen a szegedi iparosok ellen, akik tiz teherkocsi szál­lítására vállalkoztak, de kötelezettségüknek mind a mai napig nem lettek eleget. A tanács a szigorú indítványt is a közgyűlés elé terjeszti, de bejelenti, hogy Kormányos Benő olyan dolgokat indítványoz, amelyek in á r m e g van­nak. A kisvasúinál a tröszt egyetlen tisztviselője sem teljesít szolgálatot, csupán a nyírvidéki és a bodrogközi kisvasul igazgatói vetlek részt az üzem megindításánál, Szesztay László nem irányítja az üzemet, csak a vasul építését vezette, mint tervező, a tanács a motoros-mozdonyokat már megrendelte és a szegedi iparosok a náluk megrendeli kocsikat már rövid időn belül leszállítják. A közgyűlés elé viszi a tanács a rendőrségi palota ügyét is és javasolja a Kossuth La jos-sugáruli lelek felajánlását erre a célra. A telek bérletét a tanács novemberre felmondja, mert az építésre ősz előtt előreláthatólag ugy sem kerülhet a sor. A Bank­egyesüleltől, amely a telket fatelep céljaira bérli, nem veszi ál a város a beruházásokat, amelyeknek értékél a bank 11 ezer pengőre becsülte. A városi felsőkereskedelmi iskola igazgató taná­csának egyik tagsági helye Prelogg József halálával megüresedett. A tanács dr. Kószó István meg­választását javasolja. Miskolc város köriratára a tanács javaslatol terjeszt a közgyűlés elé, liogy a város közönsége feliratban kérje a kormánytól a vidéki színészet • fokozottabb támogatását. A zeneiskola szervezeti szabályrendeletének módosítására is tesz javas­latot a tanács. Az iskola növendékei ugyanis any­nyira szaporodnak, hogy a szervezett zenetanárok már nem győzik a munkát. Jelenleg hat zongora­és három hegedűtanár működik a zeneiskolában. A tanács egy zongora- és egy hegedütanári állás szervezését javasolja. A városi párt ülése. (A Délmagyarország munkatársától.) A városi párt kedden este hat órakor tartotta a Hági éttermében szokásos közgyűlést meg­előző ülését, amelyen a párt tagjai feltűnő gyér számban jelentek meg. Alig 5—6 város­atya jelenlétében nyitotta meg az ülést Jed­licska Béla elnök. A közgyűlés tárgysorozatát a tanács javaslataival együtt Hofjer Jenő ismertette és azok nagy-részéhez a városi párt egyhangúlag hozzájárult. Nagyobb vitát provokált a város csatorná­zási tervezetéről szóló azon tanácsi javaslat, amely egy tíztagú szakértő bizottságot kiván ebben az ügyben meghívni. Ennek a bizott­ságnak a véleménye alapján biznák azután meg a csatornázás tervezetének elkészítőiét. A városi párt Wimmer Fülöp indítványára kimondotta, hogy a szakértő bizottság meg­hívását nem tartja célszerűnek, az ellen a közgyűlésen teljes erejével küzd. Ellenben javasolja a városi párt, hogy a város tűzzön ki egy nagyobb dijat, akár százezer pengő összeg erejéig is és irjon ki széleskörű nyil­vános pályázatot a csatornázási tervek elké­szítésére. Ennek a javaslatnak szónokai a holnapi közgyűlésen Wimmer Fülöp, Szíj­gyártó Albert és dr. Krausz József lesznek. A tanácsi határozat elutasilását fogja kérni a közgyűlésen dr. Pap Róbert ügyvéd a Sze­gedi Gyorsírók Egyesületének segélykérése ügyében is Ugyanis a gyorsírók május havá­ban ünneplik huszonöt éves jubileumukat és ebből az alkalomból nagyszabású országos versenyirást rendeznek. Erre kértek a város­tól 3000 pengő segélyt. A tanács a kérelem elutasítását javasolta, mig a városi párt ugy döntött, hogy a gyorsíróknak 1500 pengő megszavazását fogja kérni a közgyűléstől. »Dürkopp« kerékpárok, gumik, varrógép és gramofon részek, öngyultók és javítások részletre is leg­olcsóbban! Zománcedények, konyha­szerek engedménnyel Szántó Lajosnál, Szeged, Református-palota, gőzfürdővel szemben. 816

Next

/
Thumbnails
Contents