Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-01 / 76. szám

1927 április 3. DÉLMAGYARORSZÁG 11 w Finom kis lakás00 — szári a fiók mögött. Cenzúra-bizottság az operettszínházban. (Budapesti tudósítónk telefonjelen- I t é s e.) A Fővárosi Operett Színház betiltott da- , rabja, a »Finom kis lakás« ügyében a belügyminiszter ma egy bizottságot rendelt ki T o mcsányi Pál belügyminiszteri miniszteri tanácsos vezetésével és ezúttal először irodalmi szakértőket is delegáltak a bizottságba Rákosi Jenő és Hegedűs Gyula személyében. A bizottság tagjai voltak még a tankerületi főigazgató, magasrangu miniszteri tisztviselők és rendőrtisztviselők. IMMMMMMMMMMM^ Ennek a bizottságnak a jelenlétében, zárt ajtók mögött a Fővárosi Operett Színház társulata eljátszotta az egész darabot. A színházban a bizottság tagjain kivül csak F a 1 u d i Sándor igazgató, Stella Adorján, a darab magyar fordítója és a rendező volt jelen. Az előadás után T o mc s á n v i miniszteri tanácsos meghallgatta a bizottság tagjainak véleményét és arról holnap tesz jelentést Scitovszky belügyminiszternek, aki végérvényesen dönteni fog a darab sorsáról. Egy orosz diák Prágában meggyilkolta háziasszonyát. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: Egv Ackermann nevű orosz diák ma délután borzalmas módon meggyilkolta háziasszonyát, egy Cipra nevű miniszteri tisztviselő feleségét. A diák konyhakésseal vágtaa át az asszony nyakát, ugy hogy a feje majdnem teljesen elvált a törzstől, azután főbelőtte magát és azonnal meghall. A gyilkoság és öngyilkosság oka az, hogy a diáknak az asszonnyal viszonya volt, amelynek gyümölcse jeleni kezelt, a diák féli a következményektől. Halálos áláoszata van a sszeráai súlyos munkássszerencsétlenségnek. Cucza János csütörtök tj>afnalban meg fialt. — Folyik a nyomozás. — Ki követett el gondatlanságot. (A Délmagyarország munkatársától.) A Vénus cipőgyár telepén történt halálos munkásszerencsétlenség ügyében a csütörtöki napon mindinkább megerősödött az a vélemény, hogy a szerencsétlenséget vétkes gondatlanság idézte elő. A szerencsétlenség tragikus ügye természetesen erősen foglalkoztatja a város társadalmát és a legkülönbözőbb vélemények alakultak ki a bűnvádi és az anyagi felelősség kérdésében. A végső választ a teljes erővel megindult vizsgálat adja meg. Amint jelentettük, a szerencsétlenség alkalmával a gyárépület földszinti részén dolgozó 25 munkás közül a legsúlyosabban Lucza János 19 éves mindszenti illetőségű cipészsegéd sebesült meg. A közkórházban, ahová a szerencsétlenség után azonnal beszállították, eszméletre sem tért és beszállítása után tizenkét órával csütörtökön hajnali három órakor meghalt. A súlyosan megsérült Kalmár Margit állapotában javulás állott be. Csütörtökön este kihallgatták a közkórházban és az orvosi vélemények szerint néhány nap múlva el is hagyhatja betegágyát. A halálos kimenetelű munkásszerencsétlenség után csütörtök reggel teljes erővel megindult a hivatalos vizsgálat annak megállapítására, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. A nyomozást az ügyészség elnökének rendeletéből dr. Balázs Sándor ügyész vezeti, míg a kihallgatásokat dr. Lipkay Zoltán rendőrfogalmazó foganatosította. A rendőrségen legelőször a földszinti munkateremben dolgozó munkásokat hallgatták ki akik csak arról tudtak felvilágosítást adni, hogy a menyezetbeomlás után mi történt a munkateremben. Kihallgatták Kiss II szegediek találkozó helye Budapest tegelsőrendü, modern családi szállója az 484 IstvánKirály-szálloda VI., Podmanlczky ucca 3. Mérsékelt árak, figyelmes kiszolgálás, modern berendezés, központi fűtés, melegvizszolgáltatás, lift Napi telfes pensió 8 pengőtől. A nyugati pályaudvar közelében. Ferenc és Almási Imre pallérokat is, akik ez épület lebontását elvállalták. A kél pallér — amint munkatársunknak elmondották — a beomlás pillanatában nem tartózkodott a szerencsétlenség színhelyén. A bontási munkát az ő utasításaik alapján, két munkás végezte. emeleti oldalfal bontásét azért kezd— Az a ték meg alulról felfelé haladva, — mondották — hogy a kikerülő téglák sértetlenül és használható állapotban jussanak a város birtokába. A város kikötötte ugyanis, hogy a téglák sértetlenek maradjanak. A másik baj az volt, hogy az oldalfalnak ez a része nem volt bolthajtásos, mert ez esetben az alulról való bontás következtében elmaradt volna a felső falrészek beomlása. Sajnos, erre nem voltunk eléggé figyelemmel. A kihallgatott pallérok a rendőrségi folyosón álldogálva, kihallgatásuk után szinte el voltak készülve, hogy őrizetbe veszik őket, ez azonban nem következett be, kihallgatásuk utén azonnal eltávoztak a rendőrség épületéből. A szerencsétlenség ügyében megindult hatósági vizsgálat jelenlegi helyzetéről illetékes helyen a következőt mondották: — A szerencsétlenség ügyében teljes erővel folyik a nyomozás, hogy a bűnügyi és anyagi felelősség kérdését tisztázzuk. E pillanatban még nem lehet tisztán látni, hogy terhel-e valakit a felelősség. Építészeti körökben az a vélemény alakult ki, hogy emeletes ház lebontását csak épi' tészi oklevéllel rendelkező épitész-vállalkozó végezheti. A Vénuscipőgyár lebontásánál tehát mór itt is gondatlanság történt, mivel a lebontást pallérok végezték. A szerencséllenségnek egyébként az lehet az oka, hogy a vállalkozó, aki akkordban végezte a munkát, a mérnöki hivataltól nyert világos utasítás ellenére egy harminc centiméter szélességű közfal lebontására is parancsot adolt munkásainak, amit azok — a legnagyobb gondatlansággal döntéssel végeztek s így okozójává váltak annak, hogy a nehéz lal a padozalra ledőlve, áttörje a földszinti helyiségek menyezetét. ßalogß Lajos fegyelmit kért — mérnöki ßivatal vehetője ellen. /1 városi mérnöki fiivatal vezetői nyilatkoznak a szerencsétlenségről. (A Délmagyarország munkatársától.) A lési Vénus-cipőgyárban történt halálos kimenetelű munkússzerencséllenséggel kapcsolatban Balogh Lajos törvényhatósági bizottsági tag csütörtökön indítványt jegyzett be a legközelebbi közgyűlésre: indítványozza, hogy a közgyűlés rendelje cl a fegyelmi eljárást a mérnöki hivatal vezetője, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos ellen, mert szerinte a szerencsétlenségért ő a felelős. A márciusi közgyűlés ezzel az indítvánnyal már nem foglalkozhat, mivel letelt az inditványozási haatáridő és így a tanács annak tárgyalását csakis az áprilisi közgyűlés tárgysorozatára tűzheti ki. Az indítvány benyújtása után kérdést intéztünk Berzenczey Domokoshoz, aki a következőket mondolla érdeklődésünkre: — A szomorú kimenetelű szerencsétlenségnek az az oka, hogy a munkások a mérnöki hivataltól kapott utasítások megszegésével, sőt azok ellenére olyan épületrészek lebontásával is foglalkoztak, amelyektől világosan el voltak tiltva. De oka az is, hogy szakértelem nélkül dolgozlak olyan időben, amikor a felelős kőművesmester nem volt jelen a munkánál. A mérnöki hivatal csak arra adott utasítást a vállalkozónak, hogy az épület lebontását az emeleti helyiségekben a padozatok felszedésével és az ajtótokok kiszedésével készítse elő. A munkások azonban a közfalak lebontását is megkezdték és így került sor annak a szerkezeti falnak a lebontására is, amely a szerencsétlenséget előidézte. — Véleményem szerint ezt a falat is le lehetett volna veszélytelenül is bontani, a munkások azonban alulról kezdték meg a falbontást és ezt azzal iparkodnak most megmagyarázni, hogy kevés zajjal szerették volna munkájukat elvégezni, abban az esetben ugyanis, ha a falbontást felülről kezdik, a téglákat le kellett volna dobálniok a padlóra, ami nagy zajjal járt volna. Az alól kivésett falat azután ledöntötték és az áttörte a menyezetet. A szerencsétlenség másik oka az volt, hogy a menyezet mestergerendája korhadt volt és épihibát is találtak benne. Ma reggel a helyszinen magam is meggyőződtem arról, hogy Fenyő Lajos műszaki tanácsos ennek a falnak a lebontását nem rendelte el, hanem a Yénus-gyár igazgatójával lörtént megállapodása értelmében csak olyan munkák elvégzésére adott utasítást, amelyek minden lakoll házban veszély nélkül elvégezhetők. A bűnvádi felelősség igy a mérnöki hivatalt semmi cselre sem terheli. Felkerestük Fenyő Lajos miiszaki tanácsosi, a városi mérnökség építési osztályának vezetőjét is, aki utasítási adolt a Yénus-gyár lebontásával kapcsolatos munkálatokra. Fenyő tanácsos a következőket mondotta: — A legfonlosabb körülmény az, hogy a mérnöki hivatal a Vénus-gyár lebontásával kapcsolatosan nem lépett fel erőszakosan a gyár tulajdonosaival szemben, hanem ebben a kérdésben békés megegyezést, kötött vele. A gyár vezetőségének ugyanis az volt a kívánsága, hogy ne kelljen április elsejéig kiürítenie az épületet. Mivel ezt a kívánságot nem teljesíthettük, olyan értelmű megállapodás jölt közöttünk létre, hogy először a gyár egyik földszintes épületét adják át, amelyet azonnal lebontathatunk, de hozzájárultak ahhoz is, hogy a közben kiürített emeleti helyiségekben is megkezdhetjük, illetve előkészithetjük a bontást. Az emeleti részek lebontására azonban éppen azért nem vállalkoztunk, mivel nem lehet levenni egy olyan háznak a tetejét, amelyben még laknak. — A bontási munkálatok sorrendjét a helyszinen állapítottuk meg Szántó Mihálynak, a Vénus-cipőgyár igazgatójának a közreműködésével. A sorrendre vonatkozó megállapodás alapján az igazgató jelenlétében azt az utasítást adtam Kiss Ferenc vállalkozónak, hogy a földszinti épület lebontását azonnal kezdje meg, a főépület emeleti helyiségeiben pedig csak a padozat deszkáit és az ablaktokokat szedje ki. A kőművesek azonban három vékony, tizenötcentiméteres válaszfalat is lebontottak és megkezdték annak a harminccentiméteres téglafalnak a lebontását is, amely