Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-23 / 93. szám

1927 április 21. DÉLMAGYARORSZÁG 23 Sscerelmi dráma asz éjssaKai mulatóban Bagi Miijúly őrvezető összeszurkálta Szántó Katalin táncos­nőt, majd Jelentkezett a katonai járőrnél. vajia már nem lehet segíteni. A házbeliek azonnal telefonáltak a mentük­nek és a rendőrségnek. Eközben az éjszakai mulatóhelyre megérkezett a katonai járőr is, amely kimaradási engedély nélküli katonák után kutatott. Amikor Bagi Mihály meghallotta, hogy a katonai járőr megérkezett, azonnal mosdó­vizel kért, megmosdott, derékszijját felkötötte és katonásan, rövid szavakkal jelentkezeti a járőrparancsnoknál: I — Szakaszvezető ur alázatosain jelentem, megöltem a leányt. Amit teltem, a leány kéré­sére tettem. Magamat is meg akarom ölni, de először megvárom, hogy a leány biztosan meg fog-e halni. Ezután még egyszer vissza akart menni a leány szobájába, de a katonai járőr útját állta és megvasalva szállították el a katonai ügyész­ség fogházába A helyszínre kiérkezett mentők és dr. Lé­derer tiszti orvos a szerencsétlen leány sérü­lését megvizsgálták és megállapították, hogy a mély szúrás közvetlenül a szív felső részét érte. Azonnal beszállították a közkórházba. Állapota a nagy vérveszteség következtében annyira súlyos, hogy kihallgatni még nem lehetett. A helyszínre kiszállt rendőri bizott­ság annak megállapítása után, hogy a merény­letet katona követte el, a további nyomozást a katonai ügyészségnek adta át. NMMMMMM MIMMMMMM«^^ A tétlenül bámészkodó falusiak sxemeláílára porrá égelí (A Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken reggel hét órakor a Topolya-sor 3. szám alatti éjszakai mulatóhelyen véres szerelmi dráma játszódott le. Bagi Mihály honvéd őr­vezető zsebkésével szivénszurta Szásüó Katalin táncosnőt, akit a mentők életveszélyes sérü­lésével szállítónak be a közkórházba. Bagi Mihály honvéd őrvezető mindennapos vendége volt a Topolya-sori mulatónak. Ré­gebb idő óla szerelmi viszonyt tartott fent Szántó Katalinnal, akit el is akart venni fele­ségül. A leány azonban más vendégekkel is mulatozott, ami Baginak nem tetszett és emiatt állandó féltékenységi jelenetek tarkították na­ponkinti találkozásukat. Bagi Mihálytól kü­lönben az egész mulatóhely személyzete ret­tegett. Hirtelen indulatunak ismerték, aki nemrégiben as haragjában márványasztalt tört össze. A szerelmi dráma napján Bagi Mihály haj­nali két órakor jeleni meg az éjszakai mulató­helyen. Kimaradási engedélye nem volt, azon­nal nyugvóra tért. A házbeliek az első órák­ban semmi gyanúsat sem tapasztallak, majd reggel hét órakor arra lettek figyelmesek, hogy Szántó Katalin kétségbeejtően sikoltoz. A házbeliek a bezárt ajtót betörték, ahol az ágy bán teljesen vérben találták a szerencsét­len leányt. Mellette ébren felöltözködve feküdt Bagi Mihály, aki csak ennyit mondott a be­lépőknek : — Hagyjátok Katót nyugodtan meghalni, llz tápéi ház. (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön a dorozsmai templom harangját ver­ték félre, pénteken délután pedig a tápéi hí­res templom tornyában kondult meg a vész­harang. Dorozsmán szerencsére kisebb volt a veszedelem, mint amilyennek az első rémü­let látta, ellenten Tápén nagyobbnak és komo­lyabbnak bizonyult a baj. A tíiz az egyik nádfedelü ház udvarán támadt, ahol egy szalmakazal gyuladt ki és az erős szélben a röpködő sziporkák szinte pillanatok alatt lángbaboritottak nyolc-tíz házat. Kivonult a szegedi tűzoltóság is, de a gyorsan terjedő tüzet csak igen erős és sokáig tartó küzdelem után sikerült elfojtania. Tíz ház porrá égeti, rengeleg takarmány elpusztult. A kár a hozzá­vetőleges becslés szerint meghaladja az ötven­ezer pengőt. Háromnegyed kellő ulán öl perccel szólalt, meg a szegedi tűzoltóság telefonja. Je­lentették, hogy Tápén tűz ütött ki, a vesze­delem nagy, mert erős északi szél fuj. Ezután minden percben szólt a telefon és a segítsé­gei, egyre sürgetőbben kérték. Telefonált clr. Boga Dezső, a tápéi orvos és Nyilassy Sándor festőművész is, akinek Tápén van a műterme. Néhány perc múlva már megnyilt a tűz­oltólaktanya garázsának ajtaja és kirobogott rajta ugyanaz a lófogatu kézifecskendő, amely tegnap Dorozsmán tett felesleges láto­gatást. A kél ló sebesen röpitette a fecskendő­kocsit Tápé felé és néhány perc múlva a köz­tisztasági telep udvaráról is kirobogtak az uccalocsoló aulók vizzel telt tartállyal, majd két lófogatu locsolókocsi is. Vilték a vizet az égő Tápéra, mert Szegeden mindenki ludta, hogy a szomszédos falu tűzbiztonsági felké­szültsége nagyon szegényes. Attól leéghetne az egész falu. Az első tüzoltókoGsi Horváth parancsnokkal kél órakor ért a faluba, a tűzhöz, amely már akkor hatalmas méreteket öltött. A főucca baloldala álloll láng­tengerben, a pirostornyu templom innen mintegy kétszáz méternyire. A sűrű füst és a széles lángnyel­vek átölelték a meglehetősen széles uccát, ugv hogy lehetetlenség volt elmenni az égő házak előtt. A szikraeső és a láng már meg­kapta a szemközti házak tetejét is és a tűz pillanatok alall harapódzott tovább. A falu népe, leginkább asszonyok, gyerekek és lányok, otl állt tehetetlenül a pusztulás körül. A lányok kezében üres kannák lóbálóztak, de nem moz­dult, senki, pánikszerű tétlenséggel bámulták, hogy a tűz miképen terjed át egyik házról a másikra. Megdöbbentő volt ebben a nagy ve­szedelemben a tápéiak indolenciája. Csak azok sirlak és jajveszékeltek, akiknek a hajléka már tüzet fogott, de a fejvesztettség tökéletes volt. Senki sem hallgatott annak a néhány em­bernek a rendelkezésére, akik megkísérelték a veszedelem elfojtását, Nyilassy Sándorra, dr. Boga Dezsőre, a Somogyi-telep iskolájának rokkant igazgatójára, akik nem törődve a ha­lálos veszedelemmel, elsőknek és egyedül másztak fel azoknak a házaknak a tetejére, amelyek felé villámgyorsan terjedt a tüz. De tehetetlenek voltak ők is, nem kaplak vizel, a kezükkel nyomták el a tüzet a nádtetőkön. A tüz a nagyszélben természetesen erősebb voll és percről-percre hátrább szoritotla őket. Senki sem síelett segítségükre. Egyetlen szál csendőr volt a faluban, de az sem ludta a tápéiakat munkára, mentésre serkenteni. A községnek van két primitív kézifecsken­dője. Ott hevertek a községháza kamrájában, felszerelellenül, tömlő nélkül és víz nélkül. Mikor a szegedi tűzoltók kiérkeztek, egyik fecskendő sem volt. még üzemképes. De a legnagyobb baj a vízhiány voll. A köz­ség lakossága a legelemibb tűzbiztonsági ren­delkezést sem tartja be. Talán egyetlen ház sincs Tápén, amelynek udvarán olt állna ál­landóan a vizzel lelt hordó, ellenben nincsen olyan ház, amelynek udvarán ne tartanának szalma- és szénaboglyákat, gyékény tömege­kel. A szegedi lüzollók az első pillanatban ál­látták a helyzetei. Belátták, hogy az ucca baloldalán hiába kezdenék meg az oltási, a lángbaborult házakat emberi erővel már nem lehetett megmenteni. A tüzet a Tisza felől Az északi szél és a szegedi lüzollóság mentette meg a falut. — Cigánylányok hordták a vizet az oltáshoz. Egy falu - tűzbiztonsági felszerelés nélkül. — Ötvenezer pengő a kár. kellett megtámadni, mert a lángol és a szikra­záport arra fújta a szél. A négy szegedi tűzoltó azonnal áttörte a kerítéseket és a sfirü füst tengerben a fecs­kendővel áthatoltak a már lánggal égő házak mögé és hátulról irányították a vizsugarat a házakra. Kevés voll a víz és kevés volt a fecskendő. Itövid küzdelem után kénytelenek vollak már a tűzoltók hátrább vonulni, egé­szen a Tisza töltéséig, de Horváth parancs­nok belátta, hogy a négy tűzoltóval és az egy fecskendővel a siker leghalványabb re­ménye nélkül folytaihatja csak a küzdelmet. Már nyolc ház lángolt és a lángok elérték a töltés oldalát is. Az égő pernye pedig átre­pülte a Tisza töltését és meggyújtotta már a parii fűzfákat is. Horváth parancsnok a községházára futott és telefonon segítséget kéri Szegedről, hathatós segitseget. Kérte a motoros fecsken­dőket, amelyekkel a Tisza vizét is fel lehet használni az oltáshoz. Az események villámgyorsan követték egy­mást. Végre, nagynehezen rendbehozták a község kézifecskendőit és néhány tápéi legény vonakodva ugyan, de melléjük állt, hogy pum­pálja a vizet. A fecskendők tartályába a lá­nyok hordták kannával a vizet, leginkább a tápéi cigánylányok, a többiek csak ne­hezen mozdultak. A barnaképű cigánylányok azonban bámulatos buzgalommal oltották a másét, verejtékezve, görnyedve futottak a foly­ton kiürülő fecskendők felé és vissza a Tiszá­hoz, mert a közeli kutak vizét egy-kettőre fölszippantotta a szegedi tűzoltók fecskendője. l'app Ferenc főparancsnok a legkritikusabb, talán az ulolsó pillanatban érkezeit a tüz színhelyére egy lófogatu motoros fecskendővel és három tűzoltóval. Horváth parancsnok rö­viden megtette jelenlését, mire Papp Ferenc Emésztési és vérkeringési s: avaroknál, főfájásnál legjobb a természetes Schmldlhauer

Next

/
Thumbnails
Contents