Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-21 / 91. szám

1927 április 21. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A volt szegedi sszinigaxgatóK nem Kap&atnaK útlevelet és nem utász­fiatnak Ki Külföldire. Andor Zsigmond után Faragó Ödönnek sem adtak útlevelet. (A Délmagyarország munkatársától.) Andor Zsigmond szegedi, később pedig újpesti sike­rekben gazdag, de anyagilag kudarcot valló színigazgatói működése után — mint ismere­tes — külföldön próbált elhelyezkedést találni. Több németországi színházhoz kapott előnyös szerződteltési ajánlatot, de Andor Zsigmond végül is ugy döntött, hogy addig nem hagyja el Magyarországot, mig függőben lévő ügyeit véglegesen el nem intézi. Ezen idő alatt történt azután az is, hogy a szegedi törvény­szék egyhónapi fogházra Ítélte Andort, aki az Ítéletet megfelebbezte és az ügy aktái jelen* leg a szegedi tábla előtt fekszenek. Andor Zsigmond még szegedi tartózkodása idején feniljárt a rendőrség útlevél-osztályán, ahol egész Európára szóló útlevél-kérelmet adott be. Kérelmét azonban elutasították az­zal, hogy ellene feljelentést adtak be és igy részére útlevél addig nem adható ki, amig jogerős itélet nincs. Később azután, amikor németországi karmesteri szerződése is aktuá­lissá vált, Andor Budapesten is megpróbált útlevelet szerezni. A budapesti rendőrség azonban a lkérés teljesítése előtt megkereste a szegedi rendőrséget, hogy az útlevelet ki­adhatja* e a volt szegedi színigazgató részére. A szegedi rendőrség válasza ismét elutasító volt, igy Andor Zsigmond külföldi utazása egyelőre meghiusult, ami annyit jelent, hogy a felajánlott németországi szerződéseket sem fogadhatja el. Hasonló sors érte Faragó udön volt sze­gedi színigazgatót is, aki alig néhány nappal ezelőtt távozott el Szegedről. Faragó Ödön, értesülésünk szerint, amikor szegedi igazgató­sága befejeződölt, elhatározta, hogy vissza­utazik a Felvidékre, ahol életének legszebb színészi és színigazgatói sikereit aratta. A budapesti rendőrségen útlevelet kért, becso­magoltatott és várta az útlevél kiadását. Az útlevél engedélyezése elé azonban nem várt akadályok gördültek. A budapesti rendőrség ismét megkérdezte a szegedi hatóságtól, hogy Faragó Ödön volt szegedi lakos részére kiadható-e az útlevél. A válasz szintén eluta­sító volt. A válasz az vol', hogy Faragó Ödön ellen bűnvádi eljárás indult meg és igy részére útlevél nem engedélyezhető. Hogy mit tartalmaz a feljelentés, miről szól, arról nem adtak felvilágosítási. A feljelentés ügye mindenesetre meglepetést kelt a nyil­vánosság előtt és önként felvetődik a kérdés : vájjon mindegyik szegedi színigazgató sze­gedi karrierje bűnvádi feljelentéssel fejező­dik be? A két volt szegedi színigazgató tehát nem utazhat egyelőre külföldre. Az áprilisi közgyűlés a külvárosok világításának kérdésével és a csatornázási tervek előkészítésével is foglalkozik. (A Délmagyarország munkatársától.) A jövő hét szerdáján ül össze a közgyűlés, amelynek napirendjére előreláthatólag igen súlyos várospolitikai kérdések kerülnek. Oda­kerül többek között a csatomázás kérdése is. A tanács felhatalmazást kér a közgyűléstől arra, hogy összehívhassa a szakértői bizott­ságot, amely megállapítja az általános csa­tornázás irányelveit, hogy annak alapján a tanács megbízhasson valakit a végleges ter­vek elkészítésével. Valószínűnek látszik, hogy hosszú beszédeknek lesz ez a tanácsi javaslat az okozója. Lehetséges, hogy az áprilisi közgyűlés elé kerül a külvárosrészek másik igen fontos problémája, a világítás is, amelynek meg­oldása momentán súlyosabb, mint a csatorná­zásé. A dolog ugyanis ugy áll, hogy a köz­gyűlés az idei költségvetés tárgyalása alkal­mával mindössze háromszázezer pengőt irány­zott elő kövezésekre és városrendezési mun­kálatokra. Ebből a háromszázezer pengőből körülbelül százhúszezret felemészt a meglévő kövezetek hibáinak kijavíttatása és igy alig száznyolcvanezer pengő jutna uj kövezésekre. A közgyűlés a polgármester javaslatára nem mondotta ki határozottan, hogy ezt a meg­maradó összeget feltétlenül uj kövezésekre kell elkölteni, hanem utat hagyott a tanács­nak arra is, hogy ezt az összeget a külváros­Egymilliókétszázezer pengőért egymillió pengőt érő bérházat kapna a város huszonöt év múlva. (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­írta a Délmagyarország, hogy Breuer Imre szegedi építési vállalkozó milyen ajánlatot tett a városnak. Ajánlatában vállalkozik arra, hogy a Kálvária-téren levő Taschler-féle tel­ken 153 egy-, két- és háromszobás lakásból álló bérházat épit, amely huszonöt év múlva a. város tulajdonába háramlik át, ha erre a huszonöt évre a város évente 133.000 pengő lakbérjövedelmet garantál. A tanács az aján­latot kiadta a számvevőségnek, jelentést kérve arról, hogy a városra nézve az ajánlott üzlet elég előnyös-e, hogy előreláthatólag huszon­öt: éven keresztül mennyibe kerül a lakbérek garantálása és hogy huszonöt év múlva kap-e a város ezért a garanciáért olyan értéket | vissza, amely a garanciával arányban áll. Scultéty Sándor főszámvevő már kedden délelőtt megkapta Breuer Imre ajánlatát és azonnal megkezdte annak átszámítását. Az átszámítás eredményéről szerdán szóbelileg már jelentést is tett a polgármesternek. El­mondotta, hogy számítása szerint a vállalkozó által beállított lakbérek legfeljebb öt eszten­deig érhetők el, azután lényegesen visszaes­nek, ugy hogy a városnak a garancia értel­mében évente körülbelül huszonötezer pengőt kell ráfizetnie. Ez a ráfizetés a háramlási idő lejártáig az előleges kamatos kamatokkal együtt körülbelül 1,200.000 pengőnek felel meg. Ezért a hozzájárulásért huszonöt év múlva a város viszont csak egymillió pengő részek világítási hálózatára költse el. Ebben az esetben természetesen uj kövezésről az idén nem lehetne beszélni. A külvárosrészek világítására vonatkozó ler­vezetet és költségvetést a légszeszgyár szegedi igazgatósága már elkészítette és Pongrácz Al­bert. igazgató a napokban személyesen vitte fel Bécsbe, a világítási érdekeltség uj igaz­gatóságának, amely azonnal megkezdi az ira­tok és a tervek áttanulmányozását. A polgármester érdeklődésünkre ma elmon­dotta, hogy az az összeg, amelybe a városnak a külvárosrészek világítása fog kerülni, lénye­gesen több lesz annál, mint amennyi a költség­vetésben erre a célra rendelkezésre áll, bár a gázgyár ¡valószínűleg annyit magára vállal a köllségekből, amennyit a szerződés hátralévő nyolc esztendeje alatt amortizálhat. Igy a differenciát kénytelen lesz a váras kölcsönből fedezni. A polgármester hétfőre különben összehi­valta a pénzügyi bizottságot, amely a közgyű­lés tárgysorozatának pénzügyi vonatkozású ponljait tárgyalja le. Letárgyalja a pénzügyi bizoltság többek között azt is, hogy a város miből fedezze azt a kétszázmillió koronát, amit az augusztusi országos dalosverseny költ­ségeire szánt. Erre a célra ugyanis a költség­vetésben fedezet nincsen. értéket kapna, mert az ajánlat szerint az építési vállalkozó a házba 1,330.000 ]>engőt építene be, az épületek értékéből évente egy százalék vesz cl avulás címén, tehát huszonöt év múlva a most építendő ház értéke nem lesz több egymillió pengőnél. Scultéty Sándor főszámvevő még azt is ja­vasolja, hogy a tanács Breuer ajánlatát fo­gadja el további tárgyalások alapjául, inert a számítások eredményének kedvezőllensége csak látszólagos, évi huszonötezerpengős amor­tizációért semmiesetre sem kapna ugyanis a város olyan kölcsönt, amelyből felépíttethetné azt a házat, amelyei a vállalkozó akar épí­teni, mert az építési költségnek megfelelő törlesztéses kölcsön évi annuitása legalább százharmincezer pengő lenne. A főszámvevő számításairól részletes jelen­tést fog a tanács elé is terjeszteni és a tanács rövidesen eldönti, hogy mi lesz az ajánlat sorsa. Az ajánlatnak a főszámvevő szerint van egy homályos része is, amennyiben nem tűnik ki belőle, hogy az építendő ház adóját a vállalkozó a lakbérekbe kalkulálta-e be, vagy pedig külön kívánja felszámítani a vá­rosnak. Az újonnan épült házak harminc esztendeig házadómentességben részesülnek ugyan, de a tizenötszázalékos házadó pótlé­kait, nevezetesen az útadót, a betegápolási adót és rokkantadót, amely eléri a házadó huszonöt százalékát, a tulajdonosoknak meg kell fizetniük. A városnak mindenesetre figye­lemmel kell lenni arra, hogy kötelességei van­nak: lakásokat kell építenie és hozzá kell járulnia a munkanélküliség csökkentéséhez. Bethlen pénteken tájékoztatja a kormányt olaszországi útjáról i Budapest, április 20. A kormány tagjai a í rendes heti minisztertanácsot pénteken tart­i ják meg, amelyen Bethlen István gróf mi­í niszterelnök tájékoztatni fogja a kormány tag­jait olaszországi utja eredményéről, valamint a fiumei kikötő ügyéről. Véres családi dráma az orosz fogoly férj miatt. Kaposvár, április 20. A somogymegyei Nagycsepely községben tragikus végű családi dráma játszódott le húsvét héffőjén. A háború alatt özvegy Német Istvénnéhoz került mun­kára Szergejevícs Alexin orosz fogoly, aki a háború után feleségül vette munkaadónőjét. Németné a mult évben észrevette, hogy férje 17 éves leánya ellen merényletet követelt el. Az asszony erre annyira indulatba jött, hogy fejszével agyon akarta ütni leányát és férjét. A nagyfokú idegességben szenvedő nőt az elmegyógyintézetbe szállították, közben leá­; nyának gyermeke született. A leány húsvét hétfőjén kihozta anyját az elmegyógyintézet­ből, de elhallgatta előtte, hogy a mostoha apjával folytatott viszony következményeképen gyermeke lelt. Az anya, amikor belépett a házba és meglátta a bölcsőben a gyermeket, felkapta és a tüzes kályha tetejére tette. Mire a kezei közül ki tudták venni, a gyer­mek összeégett. Ekkor az asszony hirtelen eszméletre tért, kirohant az udvarra és a kútba ugrott. A mostoha apa, aki a két nő életét tönkretette, kölcsönnel terhelte meg a házat és megszökött. A hatóság meginditotta ellene a nyomozást. VILLAMOS csillárok versenymentes árakon óriási választékban Fnnvn Cnmo ¿3 Világítási vállalatánál Szeged, I Ullyll Oülllds Kölcseyucca4, Wagner-palota Tekintse meg az újonnan érkezett darabokat. (esetleg olasz) nyelvű óra-levelezést vagy órakönyvelést vállal mérlegképes, adóügyek­ben perfekt szakember. — Megkereséseket „Doktor juris" jeligén a kiadó továbbit.

Next

/
Thumbnails
Contents