Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-20 / 90. szám

1 1927 április 2t>. I) fcLMA GY AHORSZ AG Ijfabb ajánlatot Kapott a város bér&ász­épitésre laKbér-garanciás alapon. (A Délmagyarország munkatársától) Az az érthetetlen késedelmeskedés, amely a köz­gyűlés által elhatározott négyszázötvenezer dollá­ros kölcsön kormányhatósági jóváhagyása körül mutatkozik, a város hatóságát lehetetlen helyzet elé állította. Az idő rohamosan mulik, maholnap lekési a város a tervbevett munkálatok megin­dításának legalkalmasabb idejét és igy a legjobb akarat mellett sem tarthatja meg az előre kidolgo­zott munkaprogramot. A belügyminiszter késedel­mes intézkedése nz Oroszlán-uccai uj városi bér­ház építése körül támasztja a legsúlyosabb bonyo­dalmakat. A város hatóságának ugyanis — amint azt a polgármester már többizben kijelentette—, elhatározott szándéka, hogy ezt a nagy bérházat csakis akkor építteti fel, ha a kormány a kölcsön felvételét engedélyezi. A terv az volt, hogy az épi­tést a kora tavasszal megkezdi a város, mert a jövő év májusára szükség lesz a lakásokra. 11a tehát ebben a hónapban neiu érke­zik meg a jóváhagyás, akkor az uj bér­ház építését ebben az évben semmi eset­re sem fejezhetik be és igy májusra nem költözhetnek be a lakók. A városnak azonban nagyon fontos érdekei fű­ződnek ahhoz, hogy ezt a programot betarthassa. A jövő év májusában, ugyanis a lakásrendelet értelmében ténylegesen helyreáll a szabad lakás­forgalom, igy nagy szükség lenne erre az ötven­hatvan uj lakásra, mert bizonyosra vehető, hogy a lakások felszabadítása valóságos népvándorlást idéz majd elő. Ezenkívül a város hatósága kö­telező Ígéretet tett a földmivelésügyi miniszter­nek, hogy legkésőbb a jövő év májusáig gondos­kodik arról, hogy az augusztus elsején Szegett­re költözködő kecskeméti főerdőhivatal tisztvise­lői, tizenkét család, megfelelő modern lakásokba költözhessenek. Augusztustól—májusig a város ideiglenesen a köztisztasági telep mögött épült munkáslakásokba helyezi el őket. A keddi tanácsülésen kerüli napirendre ez a kér­dés. Kiderült, hogy az erdőhivatal tisztviselői bi­zonyos átalakításokat kívánnak ebben a munkás­házban, amelynek legtöbb lakása egyszobás, há­romszobás pedig egyetlen sincs benne. A tisztvi­selők legnagyobb részének háromszobás lakásra van szüksége, még arra a pár hónapos átmeneti időre is, amíg beköltözhetnek, ha beköltözhetnek az Oroszlán-uccában épitendő uj városi bérházba. Ezek az átalakítások a villany bevezetésével együtt a mérnöki hivatal költségvetése szerint százötvenmillió koronával növelik a ház építési költségét. Erre a költségtöbbletre sem talált fedezetet a számvevőség, mert az a százhatvanezer pengős hitel, amelyet a ház építésére előirányoztak, már az eredeti tervek megvalósításával is kimerült. A tanácsülésen hosszú vita keletkezett a nehéz probléma körül, a tanács többsége a többletkölt­ség, illetve az átalakítási munkálatok költségének megszavazása mellett foglalt állást, annál is inkább, mert a mérnöki hivatal a tanács által a lielyszinre kiküldött dr. Tóth Béla főjegyző utasítására az átalakítási munkálatok nagy részét már el is végeztette. Azt egyelőre nem döntötte el a tanács, hogy miből fedezi a pótkölt­ségeket. Az iratokat áttették a számvevőséghez — javaslattétel végeit. Ezzel az üggyel kapcsolatban került szóba a tanácsülésen a négyszázötvenezer dolláros kölcsön jóváhagyásának kérdése is. A polgármester kedv­telenül állapította meg, hogy a jóváhagyás késé­sének az a magyarázata, hogy a kormány n^ár megkezdte az autonómiák fokozottabb ellenőrzését. — ötször sürgettük már a kölcsön jóváhagyását, de még konkrét Ígéretet se kaptunk rá. Meg kell sürgetnünk még egyszer, mert még kifogyunk teljesen az időből —, mondotta. A legérdekesebb és legjellemzőbb a dologban az, hogy a város függetlenül a kölcsön jóváhagyá­sától, kölcsön felvétele nélkül is belebocsájtkoz­hátik nagyobbarányu épitkezésekbe. A pénzintéze­tek és épitési vállalatok ugyanis egymásután tesznek ajánlatot a városnak építkezésre, ugy, amint a fő­városban is megkezdték már a bankok az épít­kezést. Az ajánlatok tengelye az, hogy a város ál­tal adott ingyen telken az ajánlattévő érdekeltség nagy bérpalotát épit, a lehető legtöbb lakással, teljesen saját költségén. A városnak ellenben garantálnia kell bi­zonyos lakbérjövedelmet és husz-huszftnöt év múlva a ház teljesen a város tulajdon­Jogába kerül. Az építkezésnek ez a módja a városra lényegesen drágább mód, mintha a város saját maga köl­csönből építene, mert a vállalkozók, illetve az építésre hajlandó pénzintézetek olyan magas lak­bérek garantálását kívánják, hogy a városnak fel­tétlenül tekintélyes differenciát kellene évről-évre fizetnie. Ujabban egy szegcdi épitési vállalat, a Breuer Imre és társa cég tett ilyen ajánlatot a városnak. A Kálvária-téren lévő Taschler-telket kéri a vá­rostól. Ezen a telken, amely a város központjától elég messze fekszik, 158 lakásos bérházat kiván épí­teni, még pedig 45 egyszobás, 16 egyszobás és há­lófülkés, 3G kétszobás, 39 kétszobás és fürdő­szobás és 27 háromszobás és fürdőszobás lakást. A következő lakbérek garantálását kívánja a vá­rostól: az egyszobás lakások után évi 500, az egyszobás-hálófülkések után 000. a kétszobások után 750. a kétszobás-fürdőszobások után 940 és á három szoba sok üTári 1380 pengőt, ami évente összesen 133.020 pengő lakbérjövedelemnek felel meg. Ha a magas lakbéreket a jelenlegi lakásvi­szonyok következtében el is lehel érni, egy-két évnél tovább tartani nem fog ez a helyzet és igy a városnak tekintélyes összegeket kell erre majj évről-évre ráfizetnie. Huszonöt év alatt évi 133,000 pengővel körülbelül egy és negyedmillió pengős kölcsönt lehetne amortizálni, ami tizenliatmiUíárd papirkorpnának felel meg. Tizenhatmillíárdból pe­dig nem egy, hanem legalább két olyan épületet emeltethetne a város, mint amilyent ez a magán­vállalat szándékozik emelni. A tanács egyébként az ajánlatot kiadta a fő­számvevőnek annak kiszámítása végett, hogy a huszonöt év mnlva visszaháramló érték arányban áll-e ¡izzat a szolgáltatással, amelyet a város a kívánt bérek garantálásával vállalna magára. Elrekviráltak egy szilágyi református parochiál és csendőrök foglallák el puskalüzzel. Kolozsvár, április 19. Alsóvalkón (Szilágy­megye) pár hónappal ezelőtt megürült a re­formátus lelkészi állás. Az egyházkerület lévitát nevezett ki ideiglenesen a valkói egy­házhoz, akinek húsvét után kellett volna állá­sát elfoglalnia. Közben azonban az esperes­ség minden tiltakozása ellenére elrekvirálták az üresen álló paplakot a csendőrség szá­mára. Nagyhét elején Chetie főszolgabíró felszó­lította a gondnokot, hogy adja át a kulcsokat. A gondnok tiltakozása után a főszolgabíró kovácsot hivatott, de az nem vállalta a pap­lak feltörését. Erre Ohetie főszolgabíró a csendőröket szólította fel, hogy foglalják el a lakást és törjék fel az ajtókat Kincses György presbiter tiltakozása jeléül az ajtó elé állt, mire a csendőrök puskatussal leütötték. A szintén tiltakozó többi presbiteri a főszolga­bíró lezáratta s távollétük alatt aztán feltörette a parochiál s a bútorokat kidobatta. Minthogy a templom ajtaja a parochia ud­varára nyílik, az elrekvirálás után a főbíró felhívta az egyház tagjait, hogy ha akarnak templomba járni, akkor csináltassanak más bejárást, de a csendőrlaktanya udvarán ne merjenek átjárni. Ennek következtében az alsó­valkói reformátusok nem ülhették meg a hús­véti ünnepeket. Amikor az anya karjaiban meghal a fiu. Kolozsvár, április 19. Jovuxiutiu Traján fia­tal katonát, aki Ivugoson szolgálatteljesilés köz­ben súlyosan megsebesült, az Arad szászvá­rosi vonaton anyja karjai közölt utolérte a halál. Az anya, nehogy fia holttestét valame­lyik közbeeső állomáson letegyék, az ut hát­ralévő részén állandóan magához ölelve tar­totta holt fiái. hogy azt higvjék, csak alszik. Mikor Szászvárosra megérkeztek, az anya a kimerültségtől elájult. IMMlfMfMMIMMMWMVMfMfMMlMVtMMMflNMMMfMfl MMMMMMMMWMMMMM 99 A kenyered kővé váljon, a mosdóvized vérré váljon Egy helvenöléves kalaposmester különös öngyilkossága. (A Délmagyarország munkatársától.) Bá­nóczi Simon 75 éves kalaposmester Kossuth Lajos-sugárut 105. szám alatt lakó kalapos­mester kedden reggel 8 órakor a lakószoba kályhájának csövere felakasztotta magát. Az életunt felesége 10 óra tájban tért haza a piacról. A lakást bezárva találta, majd rosszat sejtve álkulccsal felnyitotta ajtaját, amikor borzalmas látvány tárult elébe. Bánóczi Si­mon felakasztva csüngött a kályhacsövön. A melle hörgött. Amikor azonban a kötélről le­vágták és az azonnal kihívott mentők is meg­érkeztek, már nem lehetett az életnek meg­menteni. Az életunt feje felelt tintába mártott irón­nal a következő szövegű tábla állott: — Üdvözöllek háziasszony. A kenyered kővé váljon, — a mosdóvized vérré vál­jon, — a törülköződ meggyulladjon. A pokol ördögeinek anyósa vagy te, mert meggyilkoltál és felőrölted életemet. — Háziasszony / Most már a te pecse­nyéd vagyok, most már rágódhatsz rajtam. Az életunt öregember két levelet hagyott hátra, feleségének és a rendőrségnek. A fe­leségétől elbúcsúzik a levélben és elmondja, hogy a háziasszony viselkedése kergette a halálba. A rendőrségtől azt kéri Bánóczi, hogy holttestét ne boncolják fel, majd meg­ismétli a háziasszonyhoz irt búcsúzó sorait. A megindult rendőri nyomozás megállapí­totta, hogy Bánóczi Simon halálát fulladás okozta. Már régóta foglalkozott a halál gon­dolatával és többször kísérelt már meg ön­gyilkosságot. Munkatársunk felkereste az életunt házi­asszonyát, aki a leghatározottabban meg­cáfolta Bánóczi Simon utolsó állításait. A háziasszony elmondása szerint az öreg kalapos­mester üldözési mániában szenvedelt. Félt nagyon a felmondástól, félt, hogy nem tud megfelelő lakást találni. Emiatt nagyon el­keseredett és igy követhette el végzetes tettét. Nyulssör és gyapjú 8638 kalap-uidonsAgok nagy válasxiélcban Szende Mihály gs£,^ Hermann Leopoldi világhírű bécsi humorista és zeneszerző állandó partnere Gyárfás László zongora-humorista és énekes zongorán Beck Károly kíséretével naponta szenzációs műsorával Kis - Kassban Dobos még mindig a „Béla"

Next

/
Thumbnails
Contents