Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-17 / 89. szám

8 ' MM UßLMAGYAJRORSZAG 1927 ¿prilis 17. Öláási itl a mulasztás. A lustaságnak legmélyebb t ársadalmi, nevelési okai vannak ós e rövid húsvéti elmélkedés köréből kikívánkozik ez a kérdés a tudományos elmélkedés górcsöve és hivalottabb szakíró tolla alá. Itt azután önkéntelenül is felmerül a kérdés. vájjon a városi birtokmegoszlás, tényleg földmegoszlás legszerencsésebb fajtája-e'? Nem a város, mint földbirtokos, hanem a városi szegény zsellérek szempontjából? Alapos tanulmány tárgyává kellene tenni a kerítést, de már első pillanatra is szembeszökő az, hogv a tőke és földtulajdon hiányában, — hitelnélküli bérlő, a legprimitívebb, legmüveletlenebb és legszegényebb gazdálkodás alapformáin túlemelkedni még emberöltők folyamán sem fog. .1 kereskedelem helyzete Szegeden sivár, sivárabb, mint egyéb helyeken az országban és nem sok reményt nyújtó. Békében sem volt az. Valami csodálatos egykedvűséggel türlük el, hogy a/, állami gondoskodás minden faktora innen el. a főváros és más gócpontok felé tereli a forgalmat. Ila mégis volt, itt kereskedelem és ha van még ma is, akkor bátran elmondhatom, hogy a kereskedelem a kedvezőtlen viszonyok és a támogatás és előrelátás hiánya dacára megélt és fejlődött Szegeden. Élelmes kereskedőinket ugyan nem keresték fel Szegeden, mini szerencsésebb versenytársaikat, Pécsett, Debrecenben, de főleg Nagyváradon és Temesvároll, de ők vették fel a versenyt és nemcsak a Délvidéket, hanem az egész régi nagy vámterületet behálózták ulazói karral és ügynöki szervezetid és ugy hozták, vonzották ide az üzletel. Ma pedig az a helyzet, hogy a szerencséi len határok minden jorgalmi lehetőséget megfogvaszlanak és amig más városok, például Békéscsaba, de Debrecen is, hatalmas lépésekben fejlődnek. az általános nemzeti katasztrófa dacára is. addig a mi városunk határában fű lepi a közlekedő erek ulvonalail és szomorú valóságként igaz, hogy liz év óla Szeged az a magyar város, ahol megáll a határnál az élei. hol a Tisza vizén csak a csongrádi hajó szeli a szőke hullámokat és ahol ezeknek dacára is csak nagyritkán hangzik fel a panasz. KÜünő kereskedelmi kamaránk van, halljuk a lehetőségeket. A város törvényhatósága mint egy ember kivánja a magyar jövő, az egyoldalúan kiépüli nagy város érdekében a gazdasági vérkeringésnek állami támogatás mellett való kiépítését. Nem tudom elhinni, eddig legalább nem hallottam, hogy Szerbiával. vagy Romániával folylak volna tárgyalások a szegedi tranzitó ésszemélyforgalom érdekében. De megmondom őszinlén, hogy a forgalom lényeges fejlődését még a vasuli forgalom ujabb kiépülése sem eredményezi, ha az egyéb feltételek hiányoznak. Szeged város érdekében követelnünk kell az átlépési engedélyek rendezésének legnagyobb, legmesszebbmenő könnyítését. Belgrádból Zi monyba békében mindenki útlevél nélkül átmehelett 12 órára, üti is vásárollak a szerbek mindent, mert ott jól és olcsón vásárolhattak. Nem térülne meg bőven adókban és egyéb közszolgáltatásokban az az összeg, amelyet a külügyi tárca a vízumdíjak elengedésével elveszít 1 Okvetlenül szükség van arra. hogy határvárosban útlevél kirendeltségünk legyen nekünk is, de oda kell halnunk, hogy ilyeneket állilson fel Szegeden Szerbia es Románia. Konzulátusok felállítása is sürgetendő volna. Tegyen a város olyan előterjesztéseket, mint amilyeneket a kereskedelmi kamarák titkárai Fiume érdekében tellek. Lássuk azokal a tarilális forgalmi kedvezésekel, azokat a nagy raktárházakat, vámkirendeltségekel slb.3 amelyek a város jövőjét biztosíthatják. Kövesseu cl mindent a Belgrádba irányuló liszai hajózás érdekében, amely a szomszédos községek bekapcsolódását is jelenti. Az ipari élet visszafejlődést mutat. Gyárkémények alusznak ki, törzsökös iparok, tőkeerős vállalalok zárják be műhelyeiket és remegve kell kérdeznünk, hogy mi lesz a munkásokkal, mi a hivatalnokokkal és 1111 azokkal a szabadpályákon működő szellemi munkásokkal, kik az ipar és kereskedelem kialuvó műhelyeivel, a láthatatlan és látható közgazdasági erek sokaságával voltak összei nőve. j A kisipar szenvedései közismerlek és össze} függnek azzal a szegedi összképpel, amelyet fentebb leirtani és ha mindezeket a szomorú ecsetvonásokat összegezem, akkor bennem élő törhetetlen jövőben bízással és Szeged város sorsának emelkedésébe vetett ingathatlan hittel, azt kell mondanom, hogy Szeged városáMMMMMMMMMMMMMHMMMMMMM nak nem szabad egyoldalúan hivatalnok-várossá és kulturális gócponttá fejlődnie, hanem minden eszközzel, a rendelkezésre álló összes gazdasági tényezők bevonásával, a város vezetőségének most már teljes erejét a város közgazdasági fejlődésére is kell fordítania. Nem egymás ellen, nem egymás rovására, hanem a közös cél. a boldog, vagyonos és müveit Szeged város érdekében. Tudom, hogy nagy témaköri öleltem fel húsvéti elmélkedésem tárgyköréül. Szolgáljanak e sorok emlékcztetésül, hogy az egyoldalii fejlődés hibájába ne essünk és hívjuk fel az országos kormányzat figyelmét is arra, liogy a Tisza-Maros szögén itt él ezer éve becsületes, szorgalmas jó magyar nép, amely a népek csatájában nem akar elpusztulni, hanem élni akar. 1 Vigyázzunk, hogy ennek előfeltételeit is ' megadjuk, mert így építjük meg itl a magyar í jövőt. Téglássxekér a robogó vonat előtt. (A Délmagyarország munkatársától.) Nagypénteken délelőtt 11 órakor a Sándorfalva felé vezető uton, ahol a vásárhelyi vasútvonal sínpárja keresztezi az országutat, három téglával terheli szekér haladt. A vasútvonalon a vásárhelyi vonat előtt Szécsi József és vitéz Antal János még idejében át tudtak hajtani, azonban Szécsi Mihály, aki a háborúban elveszítette hallását, nem vetle észre a közeledő vonalot Szekerével a robogó vonat elé kerüli. A teljes sebességgel haladó vonat Szécsi Mihály két lovát elkapta és valósággal szét' szaggadta. A kocsit a vonat messze ellökte, csak igy történhetett hogy a kocsin ülő Szécsi Mihálynak komolyabb baja nem esett. A szerencsés kimenetelű szerencsétlenség után rendőri és szakértői bizottság szállt ki a helyszínre, hogy a szerencsétlenség okát megállapítsák. A sándorfalvaí sorompót egyébkén! a Máv takarékossági szempontból nemrégiben szereltette le és igy a vasúti átjárónál a jövőben is könnyen történhetnek szerencsétlenségek. WNMMMMIMMMWMMMMMMMMMMMMMM A törvényszék kedden tárgyalja aki gyermekét a (A Délmagyarország munkatársától.) Januárban történt, hogy Szűcs Zsuzsanna orosházi lakos a szegcdi rókusi tóba fojlolla uj| szülött gyermekét. Szűcs Zsuzsannának tör; vényleien gyermeke Születeti, szégyenében SzeI gedre utazotl, hogy itt munkát kapjon. Három napig kóborolt Szűcs Zsuzsanna a vá- i rosban anélkül, hogy munkát kapott volna. Végre elkeseredésében azután egy léli reggelen a rókusi lóba dobta gyermekét. Másnap a gyermek holttestét kifogták a vízből és erélyes nyomozás indult meg a gyermek anyjáa szerencsétlen anya bűnügyét, rókusi tóba ölte. nak kézrekerilésére. A rendőrség a szegedi nőgyógyászati klinika útbaigazításai alapján megállapította, hogy a gyermek édesanyja Szűcs Zsuzsanna, aki alig néhány hete hagyta el a klinikát. A rendőrség nemsokára le is tartóztatta a gyermekgyilkos szerencsétlen anyát, aki kétségbeejtő nyomorára hivatkozva megtörve ismerte be bűnét. A szegedi törvényszék Vi/d-lanácsa kedden tárgyalja a gyermekgyilkos asszony bünügyét, akinek védelmét dr. Falcione Kálmán látja cl. Teleton 11-85. Korzó Mozi Telefon 11-85. Az A Április 20, 21 én, 8-e"dán és csütörtökén üldözött. Dráma eey hatalmas cirkusz életéből 7 felvonásban. Főszereplő: MaríOI* NIXOIl. Atonkivül: t Dráma 6 felvonásban. - FÖ8zereP,5 : Viola Dana. hlöadásuk kezdete hétköznap 5, 7 t» y, vasát- és ünnepnap 3, 5, 7 ég 9 órakot. Telefon 16-33. Széchenyi Mozi ' Április 18 ár), hé főn Zoro és Huru bgmulatsígosabb filmje Vigiátfk 6 felvonásban. Azonkívül: Kékszakáll kisasszony. Falrengätö fcur esik 6 le'.v.násban. Előadások 3, 5, 7 és 9 órakot Teleion 11-85. Korzó Mozi Telelőn 11-85. Április 18., 19 én, hétfőn és kedden Csak 16 éven felülieknek! Harry Liedtke. Ossy Oswatda brilliáns vígjátéka 7 felvonásban: Őnagysága az Inasom. Azonkívül: GRÖNLANDI VADASZ. Expedíciós felvételek Grönland vidékéről 6 felvonásban. Előadások kezdete: Hétfőn 3, 5, 7 és 9 órakor, kedden 5, 7 és 9 órakor.