Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-13 / 86. szám

DÉLMAGYAR •ZEOED : SzerketzlOtég : DcAk Ferenc neu 2. Telelőn 13-33. - Kiadóhivatal, VOlctankOnyvtAr és {egylroda: Aradi «cca S. Teleion 300. ^ Nyomda: Löw UpOt ucca 10. Teleion ÍO—3-4. «««««« SZERDA 1927 ÁPRILIS 13 9 9 0 III. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal 3 l'rl ucca ti. Telelőn 151. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és klodóhlvotnl : Andréssy ucca 25. Teleion 49. szám.« « « «««««««« •Mmzelésl Ara havonta 3-20, vidéken és a Mv&rotbon 3-00, kUimidOn 0-40 pengő. Egyes IzAm ÍO, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Montesquieu megbukik Szegeden. Nem méltóztatnak-e észrevenni, hogy egy idő óta a szegedi törvényszék büntető birái előtt megsokasodnak a — közigazgatási ügyek? Tegnap közigazgatási fegyejmi vétségek s a közigazgatási fegyelmi eljárás jelenségei foglalkoztatták a büntető bíróságot. Egy-két nappal ezelőtt a törvényszék elé olyan bizonyítási kérelmet terjesztettek, mely ha méreteiben nem is, de lényegében több-kevesebb hasonlóságot mutat a Désy—Lukács-pör bizonyítási indítványához. Panamáznak-c a szegedi városházán, — erre a kérdésre kell majd feleletet adnia a szegedi törvényszéknek. Csak a niinap olvastunk beszámolót arról a főtárgyalásról, melyen a városi szénrendelések kifogástalansága felett vitatkozott a vád és védelem. S folyik a biróság előtt már az a pör is, mely a városi kisajátítási eljárások törvényszerűségének vitatására ad majd alkalmat a vádlottnak és ügyésznek. Másik, most megindult bünügy a fogadalmi templom építkezésének egy részletkérdését fogja a nyilvánosság elé tárni. S egy ismeretlen tettesek ellen tett feljelentés nyomán meginduló eljárás talán hozzá fog járulni ahhoz, hogy a nyilvánosság tájékozódjék: milyen módon, milyen körülmények között született meg a városi színházi üzem, mi adta az első impulzust a színházi üzem kőzségésitéséhez ? Fpgadalmi templomi építkezés, kisajátítási ügyek, szénszállítás, diszletvásárlás, — mindezek alkalmas témákul kínálkoznak arra, hogy bizottságok, ankétek, váróái tanács közgyűlés a város népének nyilvánossága elölt foglalkozzanak ycjlök, Jipgy a kérdésekét, miket meg keli oldani, a problémáidat, miket meg kell fejteni, az ügyeket, miket el kell intézni s a kínálkozó megoldási módokat, megbeszéljük, megvitassuk, megtárgyaljuk s hogy a nyilvánosság részvétele és nyilvánosság ellenőrzése mellett döntsenek rólunk, felőlünk s a bennünket közvetlenül érdeklő ügyekben. Minekünk azonban lassan hozzá kell ahhoz szoknunk, hogy a közigazgatás ügyeiről a birói tárgyalásokon szerezzünk tudomást. íme, itt a színházi vezetés kérdése, hogy ne menjünk messzebb a példáért. Milyen magasabb szempont, milyen közérdek tette szükségessé, hogy a város polgárságát ennyire brüszk módon kizárják annak a kérdésnek megvitatásából, hogy ki legyen a szegedi színház művészi vezetője? Talán lettek volna olyanok is a város polgárai között, akik tapasztaltságukkal, hozzáértésükkel és tájékozottságukkal a város vezetőinek segítségére lehettek volna e rájuk nézve idegen területen? De valami páratjanul szívós kitartással utasítottak el maguktól minden érdeklődést, mintha nem a mf színházunkról lett volna szó. Lehet, hogy majd egy birói tárgyaláson meg fogjuk tudni azt is, kiket lehetett volna megnyerni a szegedi színház vezetésére s milyen szempontok szerelmeitek ennek a kérdésnek eldöntésénél. Ne is panaszkodjunk ellene, mert legalább a nyilvánosságra jut az a közigazgatási ügy, ami birói főtárgyalás elé kerül. Ix-het, hogy a biróság segítségével megtudjuk azt is, miért nem kerül sor a külvárosrészek rendezésére, miért nem hajtják végre a törvényt, mely a törvényhatósági bizottság kiegészítését parancsolóan elrendeli s miért nem igazítják ki a virilisták névjegyzékét? Amíg csak a türelmességre és belenyugvásra nevelt, polgárság érdeklődik, addig csak a tények válaszolnak a kérdésekre. A pápaválasztás nem történik olyan titokzatos előkészületek mellett, mint a színház művezetőjének meghívása. Ma délben már egy tömeg várakozott a városháza előtt: mikor száll föl az elhamvasztott szavazócédulák füstje s Fodor biboros mikor lép ki a városháza erkélyére bejelenteni: »Habemus artificem primum«.. Tisztélettel indítványozzuk: ezt a konklávévá magasztosult közigazgatást helyezzük át az Arpádpálioly nagytermébe, ott legalább volna stílus ebben a titokzatosságban s a szolgálattételre kötelezett nyugdíjas árvaszéki elnök vezetése alatt talán a rítust is elsajátítanák, a lényeghez a még hiányzó formát, »kenyerünk és mulatságaink' urai. Hiába hozták meg a törvényt a közigazgatás és biróság elválasztásáról Deák Ferenc nemzedékének törvényhozói: a mi közigazgatásunknak ' csak a birói főtárgyaiások adnak nyilvánosságot. Hiába irta meg hatalmas könyvét a törvény szelleméről Bréde-nek és Montesquieu-nek bárója, ama destruktív pragmatikus, aki Fodor Jenőnek kollégája, mert tanácsnok volt a bordeauxi városházán s hiába hirdette az államhatalom ágazatairól szóló elméletét: mi a közügyeinket a birói termekben vitatjuk meg. Lassankint birói akta lesz a nemes város polgári önigazgatásából. Japán — mozgósít? London, április 12. A Daily Telegraph külön tudósítója táviratozza ^angliaiból, hogy a japánok magatartása nagy figyelmet érdemel, miut&ri minden jel arra vall, hogy Japánban általános mozgósítást rendelnek el. A tudósító felveti a kérdést, vájjon OroszorTimesnek: A japáni lapok charbini tudósítói jelentik lapjaiknak, hogy a szibériai határon ¡nagy orosz és kinai csapattéstekel vohnak össze. Hankauból jejentík, hogy a japán konzul értesítette Csen kantoni külügyminisztert, hogy szágnak szóló nyilt hadüzenet áll-e küszö- három japán torpedóromboló útban van Hani.=_ -LJí—.- ^ía:-• 1---1-: -^.--^-í-i-i. j^u jelé. A japán konzul kijelenti, hogy' a hadihajók rommá lövik Hankau kinai városnegyedét, ha a legcsekélyebb kísérletét is teszik arra, hogy benyomnijanak a Japáni engedményes területre. bön, vagy pedig helyi müveletek teszik szűk ségessé a mozgósítást. Pekingből jelentik a Daily Telegraphnák, hogy hír Szerint, nagy japán erősítések érkeztek a mandzsúriai vasút zónájába. London, április 12. Tokióból jelentik a Jehlicska professzor ismét munkába kezdett az önálló tót köztársaságért. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pozsonyból jelentik: Jehlicska professzor agitációja a felvidéken ismét fokozódik. Jehlicska a cseh—tót köztársaság kikiáltása után külföldre menekült, majd Bécsben telepedett le, ahonnan ismét megkezdte a cseh ellenes . _ propaganda iráhyitását. Jehlicska hívei ezré- i talanitja a felvidéki rendőrhatóságokat. MMMMMMW^^ vei csempészik a felvidékre a tót propagandairatokat, amelyekben az önálló té/t állam kikiáltására szólítják fel a lakosságot. A fejvidéken a professzornak nagy tábora van, főleg a lelkészi kar támogatja propagandájában. Az egyre fokozódó propaganda erősén niyugIscgalmas tárgyalás után rendes biróság elé utaltáR Sszántó nép* bisztos és társainak bűnügyét. á1 statáriális biróság nem állapította meg illetékességét. — Heves összetűzésein a védők és Töreky |elnök között. Budapest, április 12. Szántó Zoltán és társainak bűnperét kedden délelőtt kezdte tárgyalni a statáriális biróság. A Markó-uccai törvényszéket és környékét valóságos rendőrhadsereg szállotta meg. A nagy esküdtszéki terembe néhány hozzátartozón és az újságírókon kívül senkit sem engedtek be. Kilenc órakor vonult be Töreky Géza elnöklete alatt a statáriális biróság. Töreky azonnal felszólította Miskolczy Ágoston ügyészt, hogy mely tény alapján kívánja a rögtönitélő biróság ... A mondatot még be sem fejezheti, amikor a védők közül feláll dr. Vám bér y Rusztem: — Méltóságos elnök u r —, kezdi Vámbéry, de Töreky idegesen rá szól: — A szót az ügyész urnák adtam meg. Ne tessék közbeszólni. Vámbéry ezután még többszőr is megkísérli, hogy tiltakozását bejelentse, de Töreky nem engedi beszélni. A védők körében nagy mozgolódás támad, majd ismét Vámbéry hangja hallatszik: — Tiltakozom ez ellen a kezelés ellen a védői szabadság nevében. Miskol czy ezután lázadás előidézésére irányuló szövetkezés büntette cimén emel vádat és hosszasan indokolja meg indítványát. Vámbéry Rusztem ezután végül is szót kap, nagy beszédben reflektált Miskolczy beszédére és utalt arra, hogy az ügyész nem állapította meg, miért szükséges itt statáriális bíráskodás. Kijelenti, liogy a statáriális bíráskodás ellentétes a magyar hagyományokkal, mert ennek alapja az osztrák törvénykönyvben van lefektetve. A kormány a kivételes rendeletek alapján hagyta érvényben a rögtönitélő bíráskodást, bár kötelessége volna a kormánynak a nem szükséges kivételes rendeleteket azonnal hatályon kivül helyezni. Vámbéry hosszasari beszél ezután a statáriális eljárás érvénytelenségéről, mire egyszerre ismét lekopogja Töreky: — Tessék már befejezni, úgyis tisztában vagyunk azzal, amit mondani akar. Vámbéry beszédének befejezése után Töreky tanácskozás nélkül már hirdeti is ki a törvényszék határozatát: