Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-11 / 57. szám

SZEGED : Szerke»zl№6g : Deák Ferenc scca 2. Telefon 13—33. ^ Kiadóhivatal, UlciOnkOuyvMr és Jegyiroda: Aradi •cca S. Tellelon 30«i. - Nyomda: löw Upöt ucca Itt. Telefon lft-34. «««««« PÉNTEK, 1927 MÁRCIUS 11 » ® ® III. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Irl ucca 6. Telefon 131. szám. «»««>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal : Andrá&sy ucca 25. Telefon 49. szánni.« « « « « « « « « « « •lOflzetésl Ara havonta 3-20, vidéken és a lövörosbon 3-00, kUlfttldOn 6-40 pengő. Egyes izám 16, vasár- és Ünnepnap 241 fillér. Özvegy legények lánca. Ez a három szó igv együtt egy vers cimc volt, amelyet Ady Endre irt éppen husz esztendővel ezelőtt. Akkor nagyon sokan nem értették e valóban eléggé különös verset és éppen ezért nagyon sokan haragudtak érte. Ha pokoli tréfára volna kedvünk, ma azt lehetne mondani, hogy Ady Endre ebben a versében is csodálatosan előre látta a jövendőt és megjósolta, mi lesz a magyar ugaron a népjóléti miniszter nr által beigért aggfegényadó következtében. Özvegy legények tánca lesz itt, az állam fogja megtáncoltatni az özvegy legényeket, akik nem fognak káromkodni, mert azért megint külön súlyos büntetés dukál. De minden tréfán kivül, ez a legújabb adónem megérdemli, hogy mielőtt egységes álomból közönséges valóságra válnék, egy kissé komolyan foglalkozzunk vele. Miért kell még külön megbüntetni, egészen sajátságos adóval sújtva az életnek azokat a magányos szenvedőit, akik nem tudtak, vagy nem inertek a párjukra lelni? Mert egészen naiv nyárspolgári felfogás az, amely az agglegénységet valami boldog kiváltságnak és kivételes szerencsének tünteti föl. A Gartenlaube és a Fliegendc Blátter világnézete és humora szerint gondolkozók megtehették ezt annak idején, mint ahogy az ilyen szellemi és erkölcsi kiskorúságban szenvedők (jobban mondva boldogok) nyugodtan összetéveszthették a tudományosságot a szórakozottsággal és minden elnyomás és minden kizsákmányolás prototípusát az anyósban látták megtestesülve. A háborít és Trianon kétségtelenül megnövelte a magyar özvegy legények táborát. A szegénység önkénytelen fogadalma nem engedi meg, hogy családot alapitson az, aki magát se igen tudja föntartani. Fekete vőlegények országa lettünk, de ezek a vőlegények a nyomorral és a halállal jegyezték el magukat. És ha már erről van szó, miért megbélyegezni, miért külön sújtani valakit azért, mert nőtlen maradt? E hónapban egy világ ünnepli Beethovent, aki a legnagyobb zenei kincseket adta az emberiségnek. Vájjon kisebbítette az őt, vájjon szeretetünket és tiszteletünket, amelyet iránta érzünk, csorbitotta Pastorale, a Kilencedik szimfónia, a Mondaz a köztudomásu tény, hogy az Eroica, a schein és a Waldstein szonáta, a Fidelio halhatatlan alkotója élete végéig agglegény maradt? Nem beszélünk most arról, hogy az Egyház a nőtlenségi fogadalmat külön előirja azoknak, akik egy tökéletesebb életet akarnak folytatni ezen a földön? Igen okosan jegyzi meg a legújabb magyar adótervezetre vonatkozóan a magyar agglegények legnagyobbja, Szabó Dezső, hogy ez az adó a titkos és csöndes tragédiák áldozatait sújtaná efsősorban, akiknek csak részvét és irgalom jár ki jog és igazság szerint. És mi azt is megkérdezzük hirtelenül és szerényen: hát azok, akik érdekből és persze gazdagon házasodnak, azok nem érdemelnének külön adót? Megint csak ismerünk a közéletben egész sor hires és kevésbbé hires nevet, akik rangjukat, módjukat, vagyonukat, kiváltságukat elsősorban annak köszönhetik, hogy ügyesen és előnyösen házasodtak. Nem nősülök: ezt lehet lemondással, keserűen, reménytelenül hangoztatni, de jól nősülök: ezt csak derűsen és elégedetten lehet. Legjobb lenne tehát, ha az özvegy legények táncát egyelőre a jövő farsangra halasztaná a magyar nép jólétének minisztere. (Aki maga is hivatásos agglegény.) Addig talán majd kiderül a trianoni ég felettünk és kizsendül a trianoni határ előttünk. Addig talán kedvet kapnak a mostani agglegények is arra, hogy párosával dicsérjék az erkölcsrendeletet és a többi földi jókat, amelyek boldoggá és szabaddá akarják tenni a busuló magyart. Ötödször kísérellek meg bombamerényletei a sanfranclskó! katedrális ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newyorkból jelentik: A sanfranciskói katedrális ellen rövid időközben tegnap már az ötödik bombamerényletet követték el, amely azonban szerencsére nem sikerült. A bomba elhelyezését ugyanis kellő időben észrevették, a már égő kanócot eloltották és a menekülő merénylőt a rendőrség több revolverlővéssel leterítette. Huszonkettőt szabadon engedtek, 55~öt letartóztatlak a kommunista szervezkedés szerepléi közül. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A rendőrség politikai osztálya befejezte a nyomozást a kommunista szervezkedés ügyében és az iratokat áttette a biinügyi osztályhoz. Itt a 77 őrizetben tartott ember közül 22-őt szabadon bocsátottak, mig 55 előtt kihirdették a letartóztaiási végzést. A letartóztatottakat holnap viszik át az ügyészségre, ahol dönteni fognak abban a kérdésben, hogy statáriális biróság összeültét javasolják-e, avagy rendes biróság elé utalják Szántóék szervezkedését. MMIMMNMIMMMMMÍM MMMMMWMMMMMMMMHII Sang&aiban a munkások ujabb általános sztrájkot proklamáltak (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Sanghaii jelentés szerint a munkás szakszervezetek szombatra ismét proklamálták az áh alános sztrájkot. A pénzügyi bizottság letárgyalta a költségvetést. „\ forgalmi adó visszafizetéseknél óvatosan kell eljárni." Budapest, március 10. A képviselőház pénzügyi bizottságában ma Hermann Miksa kereskedelmi miniszter mondott expozét. Részletesen kitért az ipari hitel, a külkereskedelem, a kartellek kérdésére, a Talbot-ügyre, valamint a monarchia vasúti parkjának feloszlására. Kijelentette, hogy a forgalmi adó viszj szatéritéseknél óvatosság szükség&s, mert kerülni kell a mesterséges kedvezmények látszatát is. A bizottság ezután elfogadta a kereskedelmi tárca költségvetését, majd letárgyalta a miniszterelnökségét is és ezzel az 1927—28-as költségvetést elfogadta. Hé}} Imre fel akar}a hívni a falusiakat, hogy minden gyanús egyént igazoltassanak. A miniszterelnök újból nyilatkozott a kommunista szervezkedés ügyéről. Budapest, március 10. Az egységespárt ma este értekezletei tartott, amelyen P e s t h y Pál igazságügyininiszter bemutatta a biztosítási törvényjavaslatot. Csöngedy Gyula foglalkozott ezután a vidéken mutatkozó gyanús momentumokkal, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a kommunista szervezkedés szálai a vidékre is lenyúlnak. Ismertette a kisapostagi 1 e v e n t e-renit e n c i á t, mely a dunaegyházi hasonló esettel áll összefüggésben, az utóbbi helyen Vági-párti ifjúmunkások is voltak. Erélyes intézkedést kér a kormánytól. Hasonló értelemben szólal fel H é j j Imre is, mert számtalan helyről értesiük, hogy a volt direktóriumtagok értekezleteket tartanak. A konkrét adatokat beterjesztette a belügyminiszterhez. Kéri. utasítsák a falusi bírókat, hogy ne engedélyezzenek semmiféle gyűlést, legalább is bizonyos átmenet ideig, a falusi gazdákat pedig fel kell hivni, hogy a gyanús egyéneket figyeljék meg és igazoltassák. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolva a felszólalásokra, a gyülekezési joggal kapcsolatban kijelenti, hogy nem hiszi, hogy a kommunista agitátorok népgyüléseket tartsanak, mert annál ravaszabbak. E helyett sejtren dszer alapján szervezik be az alkalmasakat. Az emiitett népgyűlések inkább üzleti célokat követő utazók akciói, akiknek aligha van kapcsolatuk a Vágipárttal. A kommunista izgatás ellen a legnagyobb éberséggel kell küzdeni a vidéken is és fel kell deríteni minden szálat s a konkrét adatokat benyújtani a belügyminiszternek. Hangsúlyozta, hogy amilyen fontos az éber megfigyelés, úgyannyira tul lőnének a célon, ha minden kisebb nyugtalanságban, vagy renitenciában kommunizmust keresnének. A leventék körében jelentkezett nyugtalanságok legtöbbje nincs összefüggésben a bolsevizmussal. A konkrét adatokat meg kell ragadni, de ha alapos nyomozás sem ad konkrétumot, akkor inkább a megnyugvást kell helyr e á 11 i t a n i. Ezutáu a párt elnöki tanácsát kibővítették öt uj taggal, Barla Szabó József, Ivády Béla, Örffy Imre, Teleki Tibor gróf és Ugrón Gábor képviselőket beválasztva a tanácsba. A pártértekezletet pártvacsora követte.