Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-10 / 56. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 március 10. Sport Levél Szombathelyre. A »Vasvármegye« március ti-iki számában Lingauer Albin országgyűlési képviselő tollából »Néhány tájékoztató sor« címen hosszú cikk jelent ineg, amely a legutóbbi szombathelyi Sabária—Bástya mérkőzésről irott tudósításommal foglalkozik. A mai napon a következő levelet küldöttem el Szombathelyre a »Vasvármegye«, illetve Lingauer Albin címére. Mélyen tisztelt Főszerkesztő Uram! Igen tiszteli Képviselő Ur! Nem a sajtótörvény 20-ik paragrafusára való hivatkozással, de apellálva arra az európai hangra, amely kölelez mindenkit, — a politikai ellenfeleket éppen ugy, mint a sportellenfeleket — és amely megnyilvánult ugy Főszerkesztő Ur levelében, mint a Sabária becsült és lelkes vezetőségével való érintkezésben is, — az európai szokásokra apellálva és a remélhető és szétnemtéphető jóviszonyra, kérem méltóztassék néhány soromnak helyt adni nagybecsű lapjában, hiszen ez szerény válasz Főszerkesztő Urnák hozzám csak most eljtitott március 6-án megjeleni »Néhány tájékoztató sor«-ára. Főszerkesztő Uram, ellenfelek vagyunk — de nem ellenségek —, amikor a piros-fekete, illetve a kék-sárga .sziliekről van szó. Nem is baj ez, hiszen a rivalizálás fokozza a teljesítményeket és az eredményeket. Főszerkesztő Uram bizonyára nagyon a szivén viseli a kék-sárga színek diadalát, — méltóztassék megengedni, hogy én a piros-fekete színek győzelmének szolgálatába állítsam tollamat. Bevallom, nem tudtam akkor sem objektív tudósítást haza küldeni, amikor Párisban a Stade de Paris-ban tízezer magyar könnye eredt meg az érthetetlen és még ma is megfoghatatlan egyiptomi csapás nyomán. Meg vagyok győződve arról, hogy Főszerkesztő Uram ugyancsak ilyen könnyes fájdalmas tudósítást küldött volna haza az ember-sürüs gigászi vadonból. És — természetes — a legutóbbi szombathelyi vereség után sem irtam objektív riportot, csupán szubjektív vallomásokat. Meggyőződésem, hogy a magasabb szellemben értelmezett újságírónak nemcsak az események szürke megrögzítése a hivatása. A magamfajta embernek is vannak impressziói, benyomásai, sőt lírai meglátásai is. Méltóztassék reám vetni az első követ, ha nem ismeri el, hogy a riporter ember is. Főszerkesztő Uram, nem veszem sorra »Tájékoztató sorainak« egyes passzusait. Minek. Don Quixote óta meddők a szélmalomharcok. Gsak lerögzítek néhány adatot. Lehet, hogy el vagyok maradva a modern filmfényképezés terén, de még sohasem láttam, nem is hallottam, hogy éjszakának idején, minden mesterséges fény nélkül, gyors, mozgalmas eseményekről filmfelvételeket lehetne készíteni. Főszerkesztő Ur nyilván téved,'amikor azt irja, hogy az ominózus filmen látni lehet a szombathelyiek szombat esti állomási fogadását. Még kevésbé a nyájas arcokat, vagy éppen a barátságos üdvözléseket. Tévedni méltóztatik, a filmen nincsen semmiféle rész az éjszakai — fiz óra volt — fogadtat ásróf. Mi azonban szenvedők voltunk ebben: a tömeg körülfogott és a nem csodálatos »bemondásokkal« és »húzásokkal x sodort be a szállodába. Kár, hogy még nem csinálnak éjszakának idején az ilyen eseményekről filmfelvételeket. Mondom, nem veszem sorra a passzusokat. Csak megkérdezem: valahányszor Szegeden jártak a kék-sárgák, volt-e itt rendőri beavatkozás, volt-e sérülés, voltak-e botrányok, voltak-e tumultuózus jelenetek. Volt-e a pirosfekete színeknek olyan győzelme, amikor a krónikás azt adhatta volna cikke címéül: y>X-et kórházba vitték, Y-t rendőrök markolták meg, Z-t a kapuba nyomták...« Volt-e Szegeden olyan mérkőzés, amikor botrányos és csunva mellékkörülmények lettek volna. A szegedi közönség is lelkesedik legényeiért, talán jobban akkor, amikor kék-sárgákkal állanak szemben, — de még sohasem rohant be a gyepre, még sohasem akart megütni egy-egy játékost. Pedig Szeged messzebb esik nyugattól, mint Szombathely. Főszerkesztő Uram, soha egy percig sem írtam, soha egy percig sem hangoztattam, hogy Szombathely nivója balkáni. Ellenkezően. Megállapítottam azokat a jelenségeket, amelyekből talán hasznot meríthetne Szeged. A kétezer éves város előtt leemelem kalapom. Csak talán egy kicsit tul elő volt készítve és felhangolva az emlékezetes találkozóra. És legyen meggyőződve Főszerkesztő Uram, a kék-sárgák nyugodtan eljöhetnek Szegedre, itt senki sem fogja a szemükre vetni a történteket. Itt senki sem fog berohanni a pályára, itt nem fogják a tömegek szállodába sodorni a szombathelyieket. Csak éppen mindenki azon fog dolgozni, hogy a piros-feketék győzelmét hirdessék a rotációsok. Kikaptunk Szombathelyen. De talán még sem ugy, ahogy a kék-sárgák Szegeden. Hiszen akkor nem volt itt tumultus, sem rendőr, sem orvos, sem kórház, sem egy megáradt tömeg. Sem vitás gól. Csak 4.0. Még egyet Főszerkesztő Uram. E sorok írója volt az, aki kél év előtt, amikor Pesten az Üllői-uton megvertek 4:ö-ra, megírta, hogy a piros-fekete színek akkor megbuktak. Megírta, hogy a kék-sárgák akkor sokkal jobbak voltak és megírta, hogy valamit tenni kell, ha nem akarunk Karakoszörcsög bajnoka lenni. Akkor valóban legyőzött Szombathely. De most — valljttk be lelkiismerettel — ezt nem lehetett írni. E sorok írója ezt irta: »Nem azért dobbant, nem azért fájt a szív, hogy rosszak voltunk, hogy nem tudunk, de azért, mert nem lehetett megmutatni, hogy tudunk-e. Mert küzdelem csak huszonnégy percig volt.« Főszerkesztő Uram, várjuk a további küzdelmeket. A piros-feketék fórban vannak. Nézzük csak: 1922: 1:0. 1923: Szombathely nem kerülhetett szembe Szegeddel, mert már a kerületi bajnokságban elvérzett. 1924: 2:1. 1925: 0:4 (Budapest). 1926: 2:1, majd Bástya—Sabária 4:0 és végül 1927: 0:4. Főszerkesztő Uram, fórban vagyunk, ugy-e. Várjuk a küzdelmeket. És Szeged nem fog berohanni a gyepre. A piros-fekete szinek győzelme várásában mély tisztelettel búcsúzom cl. Vér György. Országos birkózóverseny Szeged bajnokságaiért. A vasárnapi számos sportesemény közül jelentőségében messze kimagaslik az a nagyszabású országos birkózóverseny, melynek startja maga köré gyűjti a magyar birkózó gárda színe-javát. A MAC, MTE, UTE és MTK krekkek indulása még Budapesten is nagyjelentőségűvé avatná e versenyt, amely kapcsolatban van két ünnepélyes aktussal is. Vasárnap délelőtt ugyanis a Magyar Birkózók Szövetségének déli kerülete tisztújító közgyűlést tart és ezen a közgyűlésen megjelennek a kerület sportegyesületeinek összes képviselői is. A másik aktus a verseny keretében fog lezajlani, amikor a MBSz képviseletében Csillag Miklós főtitkár a jubiláns Zemkó Jánosnak a szövetség emlékplakettjét fogja átnyújtani. Zemkót egyébként a SzAK is meleg ünneplésben fogja részesíteni 15 éves működése alkalmából. Zenés disztorna. A Szegedi Torna Egylet vasárnap délután a KEAC tornatermében (volt állami gimnázium) nagyszabású zenés disztorna-ünnepélyt rendez, melynek műsora a következő : 1. Felvonulás, Himnusz. 2. SzTE közös szabadgyakorlat. 3. SzTE hölgyek szabadgyakorlata. 4. Polgári leányiskola szabadgyakorlata. 5. SzTE férfiak szabadgyakorlata. 6. III. kerületi polgári fiúiskola szabadgyakorlata. 7. SzTE férfiak nyujtógyakorlata. 8. III. kerületi polgári fiúiskola fapuskagyakorlata. 9. SzTE hölgye^ svéd ritmikus gyakorlata. 10. SzTE férfiak és III. kerületi polgári fiúiskola korlátgyakorlata. 11. Elvonulás, Szózat. 4000 állóhely a SzAK-pályán. A SzAK nagyszabású pályaátalakitási munkálatai ma ujabb fordulóhoz érkezett. A klub vezetősége elhatározta, hogy tekintettel a mérkőzések iránt fokozódó érdeklődésre, az állóhelyet 4000 férőhelyre bővíti ki. A munkálatok ma reggel vették kezdetüket és olyanformán végzik, hogy a jelenlegi állóhelytöltést tizenegysoros lépcsőre vágják ki. Mihelyst a lépcsők teljesen kiszikkadnak, ami hosszabb időt vesz igénybe, cementtel öntik ki azokat. Délmagyarország ping-pong csapatbajnokságában a KEAC győzőit. Két napig tartó küzdelem után szerdán este befejeződött a csapatbajnoki ping-pongverseny. Délmagyarország bajnokságát a KEAC 23:15 arányban nyerte a Zrínyi KAC előtt. Űzv. Deuísch Sámuelné, Deuísch Géza és József a maguk, valamint a rokonság nevében fájdalommal jelentik a legjobb fiu, testvér, illetőleg rokon Deuísch Jenő vasönlő és lakatos mesternek élete virágjában, 33 éves korában folyó hó 9-én történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványait folyó hó 10-én, délután 4 órakor kisérjük nyugalomra a Téglagyár ucca 4. szám alatti gyászházból. Szeged 1927 március hó 9-én. Béke poraira ! 680 Külön villamos a Kálvária téri kitérőből. Felhívjuk a vásárló közönség figyelmét, hogy raktárunkra érkeztek eredeti angol és legfinomabb cseiJ gyártmányú férfi szövetek öltöny, felöltő, átmeneti Kabátok és nadrág Különlegessége K, sport«öllöny Fenti áruK olcsó sszabott áraK mellett Kap&atóK. HoltzerLFiai 699 cég detail üzlete Szeged, Híd u. és Kelemen u. sarok. MÓRICZ ZSIGMOND,sSIMONYI MARIA vendégszerepelnek a LEANYEGYLET ' estélyén 9 órai kezdettel a 690 TISZÁBAN