Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-09 / 55. szám

•ZEOED : Szerkozttfüég : Deák Ferenc MCCft 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, BOloUnkitnyvlAr és Jegyiroda: Aradi •cca S. Telefon 306. Nyomda: Löw Upól ucca 19. Telefon 10—34. «««««« SZERDA, 1927 MÁRCIUS 9 © a © III. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca ©. Telefon 131. szám. «»««>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal : Andrássy ucca 23. Telefon 49. szám.« « « «««««««« tOflzelésl ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-00, klllfOldDn ö-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A történelem sodrában. Fog-e valaha a világtörténelem felelni arra a kérdésre: annak a szalonkocsinak, amelyik Chamberlaint és Briandt Genfbe vitte, pogy­gyászhálója milyen tervekkel, elhatározások­kal. készülődésekkel telt meg a Paris—genfi utón. A bekerítés politikája — Ma de ín England. A világháború sikeresnek Ítélte ezt a politikát s amivel Anglia és szövetségesei Németorszá­got kényszeritették térdre, azzal próbálkozik most Oroszország ellen. Ami az európai po­litikában eseménye volt a legújabb időknek s ami az európai politika irányvonalait, mint érdekszférák gazdasági határait jelölte ki az Európán kiviil eső területekre is, az mind az angol—orosz vetélkedésből fogantatolt. Csak a harcmező változik, csak a küzdőfelek adják át egymásnak a harcieszközt, de min­dig ugyanaz a két hatalom áll egymással szemben s ugyanazok a törekvések keresik a végső leszámolás alkalmát. Egyszer a Bal­kánon csaj) fel az ellenségeskedés lángja: olasz aspirációkon, Albánia politikai üzletein, az Adria-probléma kiélesedésén mutatkozik meg Anglia hosszú keze s a szovjet messze­néző tekintete. Máskor Indiában csap össze a két konok ellenfél: az indek erőszaktól ir­tózását használja ki a maga céljára az érő­szak politikája s az európai civilizáció ösz­tönös gyűlöletét használja ki arra, hogy a vértől irtózó népet véres politikájának törek­vései számára megnyerje. Most meg Kínában mérkőzik meg az orosz fegyver és az angol l>énz s nacionalista jelszavakkal gyújtja fel a legnemzetközibb dogmáju politika a kí­naiak százmillióit az angol uralom, Anglia nemzetközi presztízse elleni felkelésre. »Száz alakban, százképen« folyik a rettenetes küz­delem, az elszánt birkózás, az elkeseredett hajsza. Anglia most újra »bekerít«. Spanyolország­lói Sanghai-ig göngyölíti szél frontját, Európa nyugati sarkától Ázsia keleti fokáig áll résen s töm l>e fegyverrel és kereskedelmi szerző­déssel minden repedést, amelyen az uralom­nak bármilyen támasztéka szivároghatna be a láthatatlanul és hangtalanul bojkottált Oroszországba. Két világhatalom mérkőzik meg a szemünk előtt gázmaszkoknál és tan­keknél modernebb fegyvernemekkel. Ahány probléma felvetődik, ahány elinlézetlenség ki­ujul az európai politikában, mind csak ennek a tengeralatti küzdelemnek egy-egy fázisát fodrozza felszínén. A genfi összejövetel célja: Németország. A legyőzött, meggyalázott, nemzeti önérzetében megtaposott, kifosztott és leigázott Németor­szág egyszerre csak körülrajongott ünnepeltje lett a politika nagy báljának. Ne higyje senki, hogy Locarno és Thoiry őszinte békevágynak, kendőzetlen pacifista törekvésnek termékei. Locarno és Thoiry, Németországnak a nép­szövetségbe» való felvétele, a német katonai ellenőrzés megszüntetése, kivonulás a Ruhr­vidékről s mindaz az ünneplően elismerő szó, amivel Chamberlain és Briand egymás­sal vetélkedve kedveskedtek a »bos «-oknak, minden, minden csak az Oroszország elleni felvonulásnak volt egy-egy előkészítő etappja. Kellett Locarno, hogy Németországot maguk mellett tudják, kellett Thoiry, hogy Francia­ország védve tudja keleti határait, mert — Németország kellett — Németország nélkül nincs bekerítés sörök hátborzongtatás marad: ha egyszer összefog a német elkeseredés és német dac Oroszország komor elszántságával, akkor megbukik a nyugati koncepció s meg­inog a győzők társadalmi rendje. Nyolc évvel Versailles után már átcsopor­tosulnak Eürópa államai s a győzők és le­győzöttek megváltozhatatlannak hirdetett választóvonalát maguk a győzők szeretnék át­adni a történelmi emlékezésnek. Nyolc év múlása elég volt ahhoz, hogy drótakadályokat cövekeljen le a régi szövetségesek közé s hi­dakat építsen a lövészárkok és gránátkavernák fölé. A történelem üteme egyre gyorsul, szá­guldóbban iramlik, mint az időt és tereket legyőző emberi találmányok. Valaha a világ­történelem is delizsáncon döcögött, ma az elektromos hullámok gyorsaságával száguldva viharzik előre. A ma lehetetlenségeiből lesz­nek a holnap valóságai. Nagy vigasztalás nekünk Genf s nagy elég­tétel a mai genfi politika. A világtörténelem­nek nincsenek örökös jobbágyai és nincsenek örökös földesurai. Apró harcokon, rövidéletű terveken, csip-csup próbálkozásokon, halott sziveken és halott gondolatokon keresztül ve­zet a történelmi igazság ulja. S valójában csak azok jutnak előre, akik rá tudják bizni magukat örök sodrába. A Népszövetség hozzájárult az öívenmillíó aranykorona fel­szabaditásához. Genf, március 8. A Népszövetség tanácsa Scialoja javaslatára hozzájárult a pénzügyi bizottságnak ahhoz az indítványához, hogy Magyarország a népszövetségi kölcsön ma­radványából 50 millió aranykoronát hasznos beruházási célokra használhasson fel. A tanács ezután elhatározta, hogy a Nép­szövetség legközelebbi közgyűlése elé terjeszti azl a kérdést, hogy megengedhető-e, hogy az államok a nemzetközi egyezményekhez való csatlakozásukat a későbbi ratifikálás fentar­tásával jelentsék be. A svájci szövetségta­nács ugyanis tudtul adta, hogy igen nehezére esnék nyilatkozni az ilyen formális belépési nyilatkozatok jogi horderejéről. A demokrata párt a legélesebb harcot kezd az antiszociális biztosítási törvényjavaslat ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A független nemzeti demokrata párt ma este Rassay Károly elnöklete alatt értekezletei Iariolt, amelyen Rassay behatóan ismertette a biztosítási törvényjavaslatot. Rámutatott a javaslatnak a biztosító társulatok érdekeit szol­gáló antiszociális voltára és indítványára az értekezlet ugy határozott, hogy a párt a javas­lat ellen a parlamentben a legélesebb ellen­zéki álláspontra helgezkedik és Bródy Ernő képviselőt bizza meg, hogy a parlamentben a párt álláspontját kifejtse. A pártértekezlet foglalkozott ezután azok­kal a hírekkel, amelyek szerint Pakols Jó­zsef és Gál Jenő pártalakitásra vonatkozólag lesznek kísérletet és elhal ározta, hogy ebben a kérdésben egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik és csak akkor emeli fel a párt­alakitási kísérlettel szemben tillakozó szavát, ha ennek a kísérletnek a tervével a nyilvá­nosság elé lépnek. Többezer áldozata van a déljapáni földrengésnek. Lángokban álló városok. (Budapesti ladósitónR telefonjelentése.) Londonból jelentik: Az Ewening Newys je* lentése szerint a Déljopánban puszlitott földrengés áldozatainak száma iöbbezer. Csak Kiotóban magában a hivatalos jelentés sze­rint 1032 ember esett áldozatul, Minamaja városban 980 a halottak száma. Több város napok óta lángokban áll. szerint 40 ember halt meg, 67 ember súlyo­san megsebesült. Tokióban a földrengésnek 100 ember esett áldozatul. Földrengést jelzett a szegedi egyetem. A szegedi egyetemi földrajzi intézet föld­rengésjelző készüléke hétfőn délelőtt nagyoDb földrengést jegyezett fel. A szeizmográf 8 óra 15 perctől 12 óra 11 percig volt rezgésben. A főrengés 11 óra 18 perckor kezdődött, 11 óra 41 perckor végződött. Legnagyobb kilengés 70 milliméter. Londoni jelentés szerint Japánban tegnap hatalmas földrengés dult, egyes városok tel­jesen elpusztultak. Hivatalos japán jelentés Páncélautói* és polgári isltoláU. Két&ly Anna szerint a polgári iskola javaslat a felekezeti oktatás erősödését eredményezi. Budapest, március 8. A parlamenl mai ülé­sén Csákg honvédelmi miniszter beszélt a hadiszergyártásról. Kijelentette, hogy most van az első eset, amikor sikerült a nagyha­talmak álláspontját részünkre hajlítani. A páncélautókról kijelentette, hogy minden euró­pai állam rendőrségének van ilyen. Peidl Gyula: Meg kell félemlíteni az embe­reket kenyér helyett! (Nagy zaj.) • Csákg gróf ezután kijelentette, hogy akik a fegyverek mellett állanak, nem fognak meg­rettenni soha és ha esetleg elérkezik az idő, használni fogják fegyvereiket. Kabók: Erről nyugodtak lehetünk. A többség ezután elfogadta a javaslatot. A polgári iskolákról szóló javaslatot Maday Gyula ismerteti. Kéthlg Anna mond nagyobb beszédet. A

Next

/
Thumbnails
Contents