Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-04 / 51. szám

1927 március !5. DÉLMAGYARORSZÁG 5 A törvényszék ujabb kilencven napi halasztást adott a Belvárosi Bank ellen kért csődnyitás ügyében. (A Délmagyarorszái/ munkatársától.) A szegedi törvényszéken dr. Molnár József törvényszéki biró csütörtökön délelőtt 10 órakor tárgyalta a Belvárosi Bank csödnyitási kérelmének ügyét. A nagyérdeklődéssel várt tárgyalás megnyitása előtt az érdekellek nagy tömege szorongott a másodemeleti tárgyalóteremben. A pénzük sorsa miatt aggódó hitelezők leültek a vádlottak padjára, zsúfolásig megtöltötték a közönség számára elkülönített helyet, beültek az ablakokba is, csak hogy lássanak és halljanak. Mint a megzavart hangyaboly, ugy kavargoll a tárgyalóterem ideges népe, amikor dr. Molnár törvényszéki biró bevonult a terembe és megnyitotta a tárgyalást. Ezután dr. Szekerke Lajos emelkedett szólásra. Dr. Szekerke először is bemütatta az árverési jegyzőkönyv hiteles másolatát, amely igazolta, hogy az árverés megtörtént és hogy az elárverezett Vörös-féle házra a Belvárosi Banknak kétmilliárdos követelése volt betáblázva. Elmondotta, hogy az árverés következtében a bank hitelezői hozzájuthatnak a kvótaszerinti 40 százalékos kielégítéshez. A bank 800 hitelezője megkapja követelésének 40 százalékát. A kétmilliárd koronából igy is marad még 339 millió korona, amelyből majd kamatokat ¡izet a bank. Végül arra kérte a bíróságot, hogy végzését a hitelezők érdekeinek figyelembevételével hozza meg. Tegye lehetővé, hogy a hitelezők megkapják az árverésből kikerülő kétmilliárd koronát és ezért a csődnyitási kérelem tárgyalását 90 napra halassza el. Dr. Grosser Sándor ellenzi a hosszabb halasztást, mert a folyamatban lévő és még nem jogerős árverési eljárástól a hitelezők kielégítését nem reméli. Előadja, hogy a bank ellen a közeljövőben számos kielégítési eljárást is fognak kérni, aminek következtében az árverési összegből alig marad valami a hilelezők számára. (Isak nyolcnapi halasztást fogad el. Dr. Basch Ferenc szintén csak nyolcnapi halasztáshoz járul hozzá. A további hosszabb halasztást azért ellenzi, meri a csődeljárás késedelmes elrendelése esetén a csődtörvényben szabályozott megtámadási haláridők lejárhatnak. Dr. Albert Áron csupán háromnapi halasztáshoz járul hozzá és csak abban az esetben, ha az igazgatósági tagok ugyanezen idő alall az igért 345 millió korona hozzájárulást bírói letétbe helyezik. Az elhangzott halasztást ellenzésekre dr. Szekerke Lajos válaszolt, kijelentve, hogy a halasztást ellenző három hitelező csak hosszából ellenzi, hogy a 800 kisember hozzájusson filléreihez. Ezután dr. Molnár József törvényszéki biró bejelentette, hogy a bíróság végzését a pénteki nap folyamán kézbesiti ki a hitelezők ügyvédjeinek és ezzel a tárgyalást berekesztette. Értesülésünk szerint a törvényszék nem adott helyt a csődnyitási kérelemnek. Végzésében ellenben helyi adott a hilelezők többsége kérelmének és a csődnyitási kérelem érdemi tárgyalását junius 9-ére halasztotta el. A bírósági végzés rövid indokolása elmondja, hogy a hitelezőknek alapos reményük van \arra, hogy az árverési összeg kétmilliárdját az engedélyezett 90 napon belül megkapják. amivel a csődnyitás elrendelése feleslegessé válik. <w ww» mmimimmmfm/imimtmMmmtmmmmtm Gyilkolt, megkínzott, rekvirált Kmelíy Károly és a Britannia. Budapest, március 3. Ma délelőtt a székesfehérvári honvédtörvényszék Budapesten megkezdte Kmetty Károly, a hires britanniás tömeges bűnügyeinek tárgyalását. 16 pontban sorolja fel az ügyészség Kmetty bünlajstromát és az egyes pontok olvasása közben felelevenednek az atrocitások éjszakái. Aba község határában Kmetty parasztokat vert véresre, mondja a vádirat, mert autójában ülő cigányok bőgőjét eltörte a parasztszekér rúdja. 1919. decemberében a Wesselényi-uccai iskola előtt agyonlőtte Gábor Hugó tan á r j e1 ö 11 e t. Októberben Nágel Józsefet ütötte, verte, kínzásokkal, gyógyíthatatlan torzításokkal nyomorékká tette. Vajta községben erőszakkal rekvirált. 1920. juniusában Újpesten autót rekvirált és azt S z e g e d e n eladta. Augusztusban a Britanniában Uditzky Szvetozár kikindai lakost agyba-főbe verte, száját betömte, válogatott kínzások után pénzét elrabolta. Fischof tojáskereskedőt letartóztatta és az Albrecht laktanyában fogva tartotta. A kereskedő kiugrott az ablakon az uccára és meghalt. Ujabb vádpontok az Albrecht kaszárnyában folytatott válogatott kínzásokról beszélnek. Kmetty elegánsan, lakkcipőben jeleni meg a honvédtörvényszék előtt és kijelentelte, hogy a rekvirálásl parancsra lette. Székesfehérvári ügyeit pedig tagadja. Megkezdték a tanúkihallgatásokat és Réiner 61 éves házmester elmondja, hogy amikor bejött a házba, jobbjában k u t y a k o r b á c s o jt tartolt, majd igy szólt: — Ismeri P r ó n a i t? P r ó n a y nem szereti a zsidókat! Takácsy százados kijelenti, hogy Kmettynek joga volt rekvirálásokra. Joga volt igazolványa alapján nyomozásokat végezni, sőt házkutatásokat tartani. Benzin-rekvirálásokról lettek ezután vallomást. Egy alkalommal Kmetty földbirtokosnak adta ki magát, felrakatta a benzinhordókat a kocsira, hogy megveszi és mikor már fent voltak, kijelentette, hogy rekvirál. Nóvák István bankigazgató Hódmezővásárhelyen éli át ilyen rekvirálást. Kijelenti, hogy Kmetty a benzint nem szolgáltatta be a Britanniában a különítménynek, sem Prónayéknak, sem Osztenburgéknak. Holnap sor kerül Kmetty gyilkossági ügyének tárgyalására. A Wesselényi-uccai Gábor Hugó-féle eset következik, akit agyonlőtt Kmetty, mivel először lezsidózta, majd pofonütötte és a tanárjelölt a pofont visszaadta. A tárgyalás iránt nagy az érdeklődés. A város szépészeti szempontokból meg akarja váltani az ipartestület épületét. A javadalml hivatal Mars-téri épületét kinálta fel az iparosoknak. — Közlékeny beszélgetések a csütörtöki tanácsülésen. ban erre a házra is kimondták már a halálos ítéletet, de a kultuszminiszter legutóbbi szegedi látogatása alkalmával maga a: egyetem kért számára kegyelmet. Az egyetem vezetősége ugy érzi, hogy kár lenne ezért a szép lakóházért, amikor az egyetemnek úgyis szüksége lesz — mosóintézetre és gazdasági raktárra, amelyek valahogyan kifelejtődtek az egyetemi épitkezések terveiből. Az egyetem képviselői azt kérték tehát a minisztertől és a kérelemhez a polgármester is csatlakozott, hogy ezt a házat ne bontassa le. A polgármester azt fűzte még hozzá ehhez a kérelemhez, hogy a város abban az esetben, ha a miniszter teljesíti a kérelmet, a ház értékét levonná a felajánlott hozzájárulásból, mert a megállapodás értelmében a hozzájáruláson kivül a városnak csak lelkeket kell adnia az egyetemi intézetek számára, kész épületet nem. — A miniszteren látszott, amikor ezt szóválettem előtte mondotta a polgármester hogy érzi a kívánság jogosultságát, azonban egyelőre nem nyilatkozott, bár többször megkíséreltem. hogy megkapjam tőle a választ. A ház telkének értékét nem számítanánk lel, de az épület értékét, ha azl tényleg felhasználhatja az egyetem, joggal írhatjuk a város javára. A csütörtöki tanácsülésen kiderült az is, hogy a város hatósága már régen tárggul az ipartestülettel az ipartestületi székház megváltásáról. Erre a leiekre az egyetemnek nincsen szüksége és igy kisajátítási jogot sem szerzett rá a város, megszerzését a hatóság szépészeti szempontból tartja kívánatosnak. A hatalmas, stílustalan épület belekönyököl ugyanis a Templom-térbe és rontja a fogadalmi templom művészi hatását. Ugy látszik, hogy az iparosok nem igen mutatnak hajlandóságot a ház átadására, bár a polgármester már érdekes cserét is ajánlott. Felajánlotta az ipartestületnek a város Mars-téri épületét, amelyben jelenleg a javadalmi hivatal és a forgalmi adóhivatal működ ikes felajánlotta azl is. hogy a két épület közötti értékkülönbözetet megtéríti az ipartes»tületnek. A tárgyalások azonban eredménytelenek maradtak. — Az a: ormótlan épület pedig nem maradhat ott állapította meg a polgármester —, ha nincs rá a városnak kisajátítási joga, akkor a legközelebbi közgyűlésből pótlólag kell kérni a kereskedelmi minisztertől városrendezési szempontokra való hivatkozással. Turóczy Mihály tiszti főügyész ezután örömmel állapitolta meg, hogy a város egy kivélellel már megszerezte az összes palánki házakat és telkekéi. A kivétel az Ónozó Poldiléle ház. Ilt nem sikerült az egyezség, a kisajátítás ügye birói útra terelődött. Végezetül a polgármester nyugtatta niog a tanácsot, hogy a jövő év szeptemberéig elkészülnek a: összes klinikák és a bonctani intézet, abból a nyolcmilliókétszázezer aranykoronából. amely a város hozzájárulásával együtt rendelkezésre áll. 1929 szeptemberére pedig készen lesznek a természettudományi intézetek is. — Ezeket az intézeteket a Templom-téri plébánia palola folytatásaként építendő palotában helyezik majd el. A kultuszminiszter ide valami díszesebb objektumot gondol, mert ugy érzi, hogy a Templom-tér művészi harmóniáját valami kaszárnyaszerű, egyhangú épülettömbbel nem szabad megbontani. 11 a igaz. már meg is kezdték a meglévő tervek átdolgozását. A hatalmas épülettömböt nem osztják azért kétfelé valami uccával. A kérdési valószínűleg ugy oldják meg, hogy az épület közepében nagy, bolthajtásos átjárót építenek. Ilyenekről beszélgetlek a szenátorok a nagyböjt első tanácsülésén. Héjjas Iván küldöttséget vezet. (A Üélmaggarország munkatársától.) A csütörtöki tanácsülést sokáig foglalkoztatták az egyetemi építkezésekkel kapcsolatos ügyek. Ezt a beszélgetést nem valami konkrét előterjesztés váltotta ki, hanem valószínűleg a kultuszminiszter tegnapi beszéde inspirálta rá a magisztrátust, amely kivételesen teljes számban megjelent a tanácsteremben. A tanács tagjait ritka közlékenységre hangolta a gyönyörű idő, olyan dolgok is elhangzottak a nyilvános ülésen, amelyekről eddig csak zárt ajtók mögöll folyhatott a beszéd. A polgármester például elárulta azokat a figyelemreméltó kombinációkat, amelyek a Palánk egyik értékesebb háza, a Mahrerház körül keletkeztek. A nagy lebontási láz A Budapesti Értesítő jelenti: Mayer földmivelésügyi miniszter ma a parlamentben fogadta Kerekegyháza küldötlségét, amelyet Héjjas Iván országgyűlési képviselő vezetett. A küldöttség szónoka felhívta a miniszter figyel -»lét arra, hogy Kerekegyházán Batlhyány Zsigmond gróf birtokából a földreform során juttatott földek haszonbéréül a minimális 16 pengő 80 fillért állapították meg. A földek azonban olyan rosszak, hogy ezt a bért sem bírják el. Arra kérle a minisztert, hogy küldjön ki bizottságot annak megállapítására, hogy a rossz földek ulán nem tudnak ennyi bért fizetni. A miniszter jóindulatáról biztositolta a küldöllségel, kijelentette, hogy az ügy a pénzügyminiszterhez tartozik, de a bizottságot kiküldi.