Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-04 / 51. szám

•ZEO£D : Szcikesxlöség : Deák Ferenc •юса 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, KOloílnkílnvviar é» Jegyiroda-. Aradi •cca S. Telefon ЗОе. - Nyomda: l.öw Lipót ucca №. Telefon ÍO—34. «««««« PÉNTEK, 1927 MÁRCIUS 4 а э © XII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM MAKÓ : Szerkesztősig és kiadóhivatal : Url ucca ö. Telefon ISI. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Relormátus templom­bazár. Telefon 283. szám. ««««««« • »fizetési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-ÖO, kUlfOIdUn 6-40 pengő. Egyes szám ÍO, vasár-és Ünnepnap 24 fillér. Művészei és rendészel. Még a levitézlett kurzus úgynevezett nagy­ságai és tekintélyei sem tagadhatják, hogy volt itt egy ellenforradalmi reakció. Megen­gedjük, hogy ma már nincsen meg a régi ereje, hogy haldoklik csupán és hogy jövő­jében annyi remény van, mini amennyi öröm volt múltjában. De volt ez a reakció, sőt erősen volt egypár esztendeig és még azt is megengedjük, hogy történelmi szükségszerű­ség volt. természetes reakciója a háborús összeomlás forradalmi eseményeinek. Mikor a kurzus kitört, akadtak sokan, akik jóhisze­műen és lelkesen ismételgették a jelszava­kat, amelyekről hamarosan kiderült, hogy bi­zony papirosból vannak és hogv fidibuszt tehet csinálni belőlük, de népjólétet és bol­dogságot alig. Az ellenforradalom reakciója sokat ártott a magyar nemzet jóhirének, a magyar nép dicsőségének és az ország szel­lemi és gazdasági fejlődésének. De ezen már tul vagyunk, ez már nem a jelen zenéje. Ma már nem ur lobln- az a lélek és az a hang, amely balkánizálni lát­szott Széchenyi és Kossuth országát, ma már nem lehet többé terrorizálni a közvéleményt, azon az alapon, amely a hordó tetejét jelen­tette. Az európai színvonal ismét kezd kö­telezővé válni a közéletben, az ólmosbot, a fokos és a bomba megint nélkülözhető rek­vizitumok lesznek a politika fórumán. Lassan, de biztosan megindult az a megint csak természetes történeti folyamat, amelyet konszolidációnak neveznek, a gyűlölet vér­ködös levegője megtisztul, az emberek próbál­ják megérteni egymást, az élet ismét vissza­tér a haladásnak ahhoz a lendületéhez, amely­ből a nagy világ és a kis ország katasztrófái kizökkentették. Éppen azért kissé különösnek látszik, hogy a legutóbbi időkben egyre-másra születnek rendeletek, jönnek intézkedések és emelkednek hangok, amelyek az irodalom és művészet legkiilőmbőzőbb területein cenzúrát gyakorol­nak és a szellem és alkolás szabadságát ve­szélyeztetik, sőt egyenesen elkobozzák. Egy nagy berlini filmet adnak éppen mostanában a budapesti mozikban, valóságos német nem­zeti film ez, amely a hivatalos Germánia tapsai között került a maga hazájában be­mutatóra. Ez a film sok ezer méterre áll mindenféle forradalmi törekvéstől, ez a film inkább mondható a ma fönnálló társadalmi rend dicsőítésének és propagálásának és a budapesti filmcenzura valósággal kasztrálta ezt a szerencsétlen filmet, leoperálták tag­jait, átfestették szineit, meghamisították szö­vegét és még igy is csak nagy nehezen en­gedték a budapesti nyilvánosság elé. Egy Amerikában készült fantasztikus mozidrámát, amelynek a világhírű Vajda Ernő a szer­zője, egy órával az előadása előtt tiltotta be a magyar filmalap alapos cenzúrája. A Rette­netes Iván cimü hatalmas orosz filmalkotást azért nem engedik ma nálunk eljátszani, mert a film igen kegyetlennek tünteti fel azt az orosz cárt, akinek már a díszítő jelzője is vért és gyászt jelent a történelemben. A zsar­nokok védelme talán még sem tartozik a nem­zetvédelem keretébe és a művészet talán még sem az a terület, amelyen a kritika jogát elsősorban a rendészetnek kell és illik gya­korolnia. Most pedig kiadták a legújabb rendészeti ukázt, amelynek értelmében nem szabad sza­tírát irni. Mert ha a közélet kisebb-nagyobb szereplőit és kisebb-nagyobb furcsaságait tilos kifigurázni az irás és ábrázolás eszközeivel, akkor nincsen igaza a római költőnek, aki szerint nehéz szatírát nem irni. így egysze­rűen lehetetlen szatírát irni és tekintettel arra, hogy az emberiség legnagyobb jóltevői azok, akik mosolyt, vagy kacajt varázsolnak az ajkakra, akkor ez után a rendelet után ebben a szomorú és keserű országban nagyon meg fognak fogyatkozni az emberiség jóltevői. Konszolidáció minden mosoly és derű nél­kül: ezt talán még se kívánják azok, akik sorsunk fölött őrködnek mostanában. Miiért utazik Walkó külügyminiszter váratlanul Genfbe. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Walkó külügyminiszter holnap délelőll Genfbe utazik. A külügyminiszter utazásának híre meglepetésszerűen érte a közvéleményt, mert ez az utazás nem volt tervbe véve, ami egészen nyilvánvaló abból is, hogy Bud pénz­ügyminiszter helyettesítésére is Walkó kapott megbízást. Az utazással kapcsolatban különböző hí­rek terjedtek cl. Értesülésünk szerint azon­ban ezek közül csak annyi felel meg a tények­nek, hogy az utazás bizonyos gazdasági és határkérdésekre vonatkozó megbeszélésekkel áll összefüggésben. Politikai körökben ugy tudják, hogy a külügyminiszter utazására be­folyással voltak azok a tárgyalások, amelyeket a külügyminiszter Markovics Lázárral foly­tatott. Arcilbasev meghall. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Varsóból jelentik: Arcübasev ma a katonai kórházban meghalt. Halálát tüdővésze idézte elő, amely már hosszú idő óta kínozta a Szanin világhíres iróját. A kór átvonult ve séjére és a »Szenvedély«, a »Féltékenység világhírű szerzője ma kiszenvedett. f»K »Jóviszonyl akarunk Jugoszláviával, de anélkül, hogy megzavarjuk Olaszországhoz való viszony unkal" A trianoni béke reviziójáí még nem lehel külpolitikai célnak lenni, — mondotta a miniszterelnök. Budapest, március .'¡. A képviselőház pénzügyi bizottságának ülésén a külügyi tárca költségveté­sét tárgyalták. A felszólalások után Walkó kül­ügyminiszter mondott beszédet, kijelentve, hogy a katonai kontroll megszüntetése a k ö z e 1 j ö vőben v á r h a t ó. A fiumei kérdéssel foglalkozva kijelentette, hogy kérdés fontosságát nem is tudjuk eléggé méltá­nyolni. Ezután Bethlen miniszterelnök szólalt fel. Ami a trianoni béke revízióját illeti — mon­dotta —az idő még nem érkezett el ar­ra, hogy a kérdést külpolitikai céllá tegyük. Ha konkrét célkitűzésről van szó, a konkrét politikai helyzettel is kell számolni. En­nek előfeltétele, ho^y rendezett belpolitika, gazdasági és pénzügyi viszonyaink legyenek és bizonyos pozíciónk legyen külpoliti­kai szempontból. — Mikor a kormány közeledési keresett déli szomszédunkhoz, nein csak a fiumei kérdés, ha­nem jobb atmoszféra megteremtése is volt a cél. A szabad ut a tengerhez Magyarországon kívül Ju­goszlávia és Olaszország érdekeit is érinti. Mikor Jugoszláviához a közeledés útját kerestük, nem akartunk Olaszország és Jugoszlávia viszonyába za­varó momentumot vinni, nem volt célunk Jugo­szláviával szemben bekeritési politika részeseivé lenni. De olyan politikának sem lehetünk ré­szesei, amely Olaszország ellen irányul. Jó vi­szony! akarunk Jugoszláviával, de anélkül, hogy Olaszországhoz való, régi tradíciókon nyugvó jó viszo­nyunkat zavarni akarnánk. W Tűrhetetlen, hogy minden pénz azok zsebébe hulljon, akik ül ülnek benl a parlamentben. Fábián Béla beszéde az ..adócsökkentési" vitában. M Budapest, március 3. A képviselőház mai ülé­sén az adócsökkentési javaslat részletes vitáját folytatták, amely alkalommal az ellenzék ismét felszínre hozla az ismeretes Faksz-ügyet. Fábián Béla az autonómiák szakaszánál a fő­városi összeférhetetlenségi törvényről szólva, kije­lenti hogy legyen vége már a panamák­nak és p a n a m a 1 á t s z a t o k n a k. Ismét nagy üzletek bűze fertőzi meg a közéletet, mondja. Zsitvay elnök: Ne lessék gyanúsítani. Fábián: Arról hallunk, hogy a kormány (iO millió aranykoronát fog kiutalni egy olyan válla­latnak, amelyről nyilatkozni senki sem akar. Nem lehet az adózók pénzével könnvelmüsködni. Tes­sék kimenni a nyilvánosság elé. Tűrhetetlen, hogy minden pénz azok zsebébe hulljon, akik itt ülnek bent a parlamentben. Az összeférhetetlenségi tör­vény megsértésével állítanak hatalmas állami válla­latok élére képviselőket. Az elnök figyelmezteti* hogy ne térjen el a na­pirendtől, niire Fábián erre engedélyt kér. Zsitvay elnök ezt nem adja meg. Fábián: Tudom, hogy a Faksz ügye na­gyon kínos a kormánynak. Ezután a ja­vaslatra visszatérve a pazarlásról beszél. Scitovszky Béla belügyminiszter reflektált ez­után a felszólalásokra. Kijelenti, hogy a háztartá­sokat kivánja rendbehozni. Az adófizetők érde­kében rendet, kell teremteni az autonómiáknál. A 44-ik szakaszig több felszólalás után, válto­zatlanul fogadják el a szakaszokat. A pénzügyi ellenőrzésről szóló szakasznál na­gyobb vita fejlődik ki. Petrovácz arról beszélj hogy a kormány politikai célokra is felhasznál­hatja a pénzügyi ellenőreit. Bródy l.rnö hevesen ellenzi a pénzügyi ellenőr ki-< küldését. Ezekkel megint uj állásokat kreálnak. Fábián: A kellemetlen embereket eltávolítják, a jó fiukat behozzák. A belügyminiszter kijelenti, hogy a pénzügyi ellenőr jogkörét nem lehet előre megállapítani. Senkinek sem lehet aggálya aziránt, hogy a pénz­ügyi ellenőr a mindenkori kormány utasításai sze­rint fog eljárni. Az ülés ezután véget éri.

Next

/
Thumbnails
Contents