Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-31 / 75. szám

DÉLM AGYARORSZÄG •UOED: Szerkesztőség: DeAkFerenc fdkilTÖDTAIf 1ÖÍ> 7 MADnildk XI MAKÖ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: aeca 2. Teleion 13-33. ^ Kiadóhivatal, WUIvKlwR 1"ÄI PlAKVlllO Jl (Jrl ucca 6. Telefon 151. szám. « » « « » mncsanktfnyvl&r es jegyiroda: Aradi « & & HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség ecca 8. Telefon 30». ^ Nyomdai Löw , . és kiadóhivatal : Andrássy ucca 25. Upót ucca 19. Telefon ÍO—34. «««««« III. t V T U I/I A f J- 1*1 Telefon 49. szám.« « « «««««««« • •Oflzetésl ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-00, ktllfOldOn 6-40 pengO. Egyes szám ÍO, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Külpolitika. ' Egy régi világból való képviselő, aki megmaradt szimpatikus politikusnak az egységes pártban is, cikket irt egyik pesti lapban a nagy magyar—olasz barátkozásról és megvédte a kormányt — visszamenőleg. Azt mondja, hogy a kormány eddig azért nem csinálhatott külpolitikát, mert oly nyomorúságos és kiszámíthatatlan volt a helyzet az európai politikában, hogy Magyarország nem tudhatott merre orientálódni s amit a kormány tehetett, mindössze az volt, hogy az igazság" propagandájával küzdött a hazugság propagandája ellen. Azt hisszük, elmúlt esőnek nem kell köpönyeg s nincs sok értelme arról beszélni ma, amit a kormány nem csinált meg. A kormány lépést tart az idővel s annyi friss témát, ád barátainak és vádlóinak, hogy se helyűk, se idejük az ilyen retrospektív szemlélődéseknek. De ha már azért is védik a kormányt a barátai, amit nem tett, talán nekünk is szabad azt vélnünk, hogy a passzivitás a külpolitikában néha nagyobb bün, mint a rosszul sikerült aktivitás s a magyar kormányt ez elől a bün elől nem igen lehet feloldozni. A viszonyok a háború befejezése óta egyformán nyomorúságosak egész Európában, mégis csinált külpolitikát Európa minden állama, akár győző volt, akár legyőzött. Az, hogy nagy zivatar van, nem jelenti azt, hogy tehetetlenül és gyámoltalanul álljunk bele a zivatar kellős közepébe és kikeressük magunknak azt a helyet, ahol legjobban esik a jégeső. Aki hajótörést szenvedett, az belekapaszkodik minden deszkaszálba s azzal viteti magát a habok hátán addig, mig olyan hajóra talál, amelyik felveszi. Akinek az élete veszedelemben van, az az ördög kisujjóba is belekapaszkodik, mig más fogódzója nincs, majd elereszti aztán, ha angyallal találkozik. Mi éppen eléggé körül vagyunk véve ördögökkel ahhoz, hogy válogathattunk volna köztük addig, mig kisántánt cimen pokoli gyűrűbe nem verődlek körülöttünk s elég hajótöröttek is vagyunk arra, hogy ne válogathassunk a menlődeszkában. Volt rá elég időnk, hogy fölujitsuk a Fráter György politikájának vezérelvét: egyiket a másikkal. Lehet, hogy ez balkáni izü politika, — de mi ugy érezzük, hogy mindjárt az összeomlás után ez lett volna a józan ész politikája. Csakhogy, aki akkor ilyent mondott, azt mint hazaáruló destruktivot taszigálták a herpeji szikla felé. Akkor az volt a jelszó, hogy gyerünk neki az egész világnak, keressük meg még, hogy kivel nem vesztünk össze s játszunk azzal is szembeköpősdit. Ami nagyon méltánylandó keleti szokás volt bennünk akkor, mikor kiomlott belekkel, csonka-bonkán feküdtünk az európai politika orvosainak műtőasztalán s igen emlékeztetett azokra az őseinkre, akik a mohácsi vész elölt arra fogadkoztak, hogy ők a pecsétgyűrűikkel agyonverik a szultán egész hadseregét. Hála istennek, ennek a külpolitikai világszemléletnek befellegzett, mert most már a legbőszebb turánok is helyeslik, hogy a kormány külföldi szimpátiákat keres. Sőt a bősz turánok lelkesednek érte a legbőszebben, hogy Klebelsberg olyan nagy szerelembeesett az olaszokkal s hogy nyomdokait a miniszterelnök is követni fogja. Magunk is azok közé l,artozunk, akik azt tartják, hogy jó barátságban kell lennünk Olaszországgal is, aminek azonban világért se szabad azt jelenteni, hogy Mussolinit ugy kell tekintenünk, mint legfőbb aduttunkat s erre a kártyára kell rátennünk az egész magyar jövendőt. A duce ma a világpolitika legnagyobb hazardőrje, akiről el keli ismerni, hogy még eddig jói szolgált neki a szerencse, de mi semmiféle hazárd játszmába nem mehetünk bele. Ezt ne felejtsék el azok, akik belpolitikai reagenseket, csöpögtetnek a külpolitika vizébe s akik tulajdonképp nem az olasz orientációért lelkesednek, hanem a fasiszta diktatúráért. Mintahogy annak idején Kemál basáért, lelkesedtek s még előbb azért a lengyel diktátorért, akinek azóta rég elvitte a nevét a Visztula. Szerencsére Bethlen István sokkal hidegebb fejű ember, mint a rajongói s őt nem kell ' attól félteni, hogy érzelmi külpolitikát csinál, j De azért, jó lesz, ha a magyar közvélemény | nem felejti el, hogy a világháborúba is érzelmi alapon sodródtunk bele, Mussolini nemzete pedig nem csinált lelkiismereti kérdést a szövetségi hűség megszegéséből és bizonyára nem feszélyeznék lirai motívumok egy uj világháborúban sem. Mi mindig az a bizonyos lovagias magyar nemzet voltunk, akit mindig lóvá tettek barátaink s ennek nem szabed többel megismétlődni. Az apáink sirját már elkülpolitikáztuk, most már vigyáznunk kell, hogy el ne hazárdozzuk az unokáink bölcsőit is. J-.I bukaresti express & i f) ci rpüspökin össszeütköszött egy teßervonattal. Két őaloíí, tlz sebesült — részeg váltóőr. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Nagyváradról jelentik: Biharpüspöki állomáson a 32. szátnu expresszvonat, amely Budapest és Bukarest között közlekedik, ma egy tehervonattal összeütközött. A karambol olyan heves volt, hogy az expressz három kocsija összezuzódott. Az első hirek szerint J lek meg. két utas meghalt, hároman súlyosan megsebesültek. Későbbi jelentés szerint az összeütközést egy részeg váltóőr okozta, aki rosszul állította be a váltót. Az expresszvonat mozdonyának vezetője és a tehervonat mozdonyának fűtője szörnyethaltak, az utasok közül tizen sebesülUjabb fordulat az újvidéki kaszinó elleni merénylet ügyében. Rapaics visszavonta beismerő vallomását. minél előbb az ügyészség fogházába akart kerülni. A vizsgálóbíró azzal indokolta a szabadlábra helyező végzését, hogy nem lát elég bizonyitékot a gyanú alátámasztására. Az újvidéki merényletről a szerda esti lapok azt irják, hogy a belügyminiszter az Orjuna szélső nemzeti egyesület vajdasági fiókjait fel fogja oszlatni. A belügyminisztériumban a lapoknak ezt a hirét nem erősitették meg, de nem is cáfolják. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Újvidékről jelenük: A magyar kaszinó elleni bombamerénylet ügyében ma váratlan fordulat állott be, amennyiben az újvidéki vizsgálóbíró elrendelte Rapaics Bogotjugob szabadlábra helyezését. Bapaics ugyanis, akit tegnap kisértek át az ügyészség fogházába, a vizsgálóbíró előtt visszavonta a rendőrség előtt tett beismerő vallomását és tagadja, hogy a bombamerényletben bárminő része is lett volna. A beismerő vallomást azért tette, mert Apponyi — a Nobel-békedíj Jelöltje. Budapest, március 30. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja ma délután Berzeviczy Albert elnöklésével ülést tartott. A csoport tagjainak száma az elnöki bejelentés szerint a legújabb belépésekkel 342-re emelkedett. A csoport ezután ujjáalakult. Elnök lett ismét Berzeviczy Albert, alelnök Lukács György és Nagy Emil, igazgató pedig Görgey István. Ezután az ülés megtárgyalta az augusztusi párisi konferenciával kapcsolatos kérdéseket, majd a kisebbségi kérdéssel foglalkozott. Végül Lukács György indítványára elhatározták, hogy a legközelebbi Nobel-békedíjra az összes tényezők bevonásával Apponyi Albert grófot jelölik a pécsi egyetem kezdeményezésére. Rassay és Györki kivonullak a pénzügyi bizottság üléséről. Csak az utolsó percben osztották ki a balesetbiztosítási Javaslatot. Budapest, március 30. A képviselőház munkaügyi, pénzügyi és igazságügyi bizottsága ma délután Biró Pál elnökletével tárgyalta a betegség és haláleset esetére szóló kötelező biztosításra vonatkozó törvényjavaslatot. Rassay Károly kifogásolta, hogy a módositolt javaslatot csak az utolsó nap kapták meg. A szakszerű parlamenti tárgyalás lehetővététele végett indítványozza, hogy a bizottság tárgyalását egy hétre halasszák el. Vass miniszter a javaslat fontosságára való tekintettel és mert azt a költségvetés; letárgyalása után a plénum elé akarja terjeszteni, az indítványhoz nem járul hozzá. Rassay erre, aggályaira utalással a termet elhagyja azzal a kijelentéssel, hogy a javaslat ellen kifogásait a plénumban fogja előadni. Györki Imre csatlakozik Rassay indítványához. Ö s t ö r József közveütő indítványt tesz, hogy az általános vita induljon meg, de ma ne rekesszék be, hogy a legközelebbi ülésen a bizottság tagjai hozzászólhassanak. Vass miniszter ehhez az indítványhoz hozzájárul. i Ezután Tomcsányi Vilmos Pál, Ostor József, Kray István báró szóltak hozzá a javaslathoz.