Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-30 / 74. szám

DEMAGYARORSZAG •ZCOED : Szeikeulöség r Deák Ferenc •cca 2. Telefon 13—33. — Kiadóhivatal, «Blctilnktinyvlár és Jegyiroda: Aradi •cca S. Telefon 3üO. ^ Nyomdát löw Upöt ucca ÍO. Telefon ÍO—34. «««««« SZERDA, 1927 MÁRCIUS 30 » © III. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Url ucca 6. Telefon 151. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Andrássy ucca 25. Telefon -49. szám.« « « « « «««««« fMOselétl ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-0(1, kUl№ldön Ö-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A közszabadságok védelme és a szegedi ügyvédek. A mai szegedi lapok tárták a nyilvánosság elé a Szegedi Ügyvédi Kamara vasárnapi közgyűlésén történteket. A közgyűlésnek kiemelkedő eseménye a kamarai elnök valóban magasszárnyalásu beszéde s a kamara titkára által nagy gonddal és körültekintéssel összeállított évi jelentés elfogadása volt. Az évi jelentés a jogszolgáltatás terén tapasztalt jelenségekről számol be az igazságügyi kormánynak. Nem érdektelen tehát figyelni arra, hogy a Szegedi Ügyvédi Kamara tagjai mit terjesztenek a kormányhatóság elé a jogszolgáltatás széles területéről panaszokként és kívánságokként. Az évi jelentés domináns hangja a bírói fizetések emelése s a bíróságok tehermentesítésében jelölte meg a jogszolgáltatás mai bajainak legfőbb okait. Valóban: igazat kell adni a szegedi ügyvédeknek, a birák rászolgáltak munkájuk különb díjazására s rászolgáltak arra, hogy kiemeljék őket az igazságszolgáltatás mai taposó malmából. A birák ugyan a többi állami tisztviselővel szemben már most, is kivételes helyzetben vannak, ez a »kivételesség« azonban a megnehezedett élet és megsokasodott gondok diktálta életszínvonalról nem ad lehetőséget a felemelkedésre. Az ügyvédi kar tagjai minden ünnepélyes alkalommal hivatkoznak arra, hogy az ügyvédek mindig a közszabadság harcosai voltak. Ennek a hivatkozásnak van történelmi alapja s megvan a kétségtelen jogosultsága is. A társadalmi megítélés sohasem volt az ügyvédi foglalkozásra kedvező, de ennek a megitélésnek súlyát mindig enyhítette az a munka s annak a munkának tartalma és iránya, amit a magyar ügyvédek a közélet terén, a jogkiterjesztésnek, a közszabadságok kiharcolásának és teljessé tételének érdekében nem dicstelenül és nem eredménytelenül végeztek. Ennek a patinás tradíciónak egyenes folytatása, engedelmes követése-e az az évi jelentés, mely a birák fizetésének kétségtelenül joggal követelhető emelése s a kerületi rendőrfőkapitányság hivatali helyiségeinek a szegedi törvényszék épületéből való kitelepítése mellett nem lát kormányzati, avagy törvényhozási feladatot betöltetlenül a magyar ügyvédek által kiharcolt és magyar ügyvédek által megvédett közszabadságok területén? Országos mozgalom indult meg az esküdtszékek visszaállítása érdekében, — ennek a mozgalomnak jogosultságát sajtó- és politikai bűncselekmények tekintetében már az igazságügyminiszter is elismerte, — a budapesti ügyvédi kamara nagy tekintélyével és visszhangos szavával már csatlakozott az esküdtszékek visszaállítását követelők egyre növekvő táborához s — a szegedi ügyvédeknek egy szavuk sem sürgeti az esküdtszékek visszaállítását? Ujabb törvénytervezetek látnak napvilágot, melyek a sajtószabadság, a mai sajtószabadság megszorítását célozzák, melyek a fokozatos felelősség elvét, — mi marad meg emlékül legalább a negyvennyolcas törvényhozás dicsőségéből és történelmet átalakító jelentőségéből? — keresztül akarják törni s a iőglalkoaástól való eltiltás büntetéséi a sajtó munkásaira is alkalmazni kívánják. A szegedi ügyvédeknek nincs álláspontjuk, akár a sajtószabadság teljessé tételét követelő, akár a 48 előtti jogállapotot sürgető? Amikor a kormányzati politika legközelebbi feladataként,, tünteti fel az uj sajtótörvény meghozatalát's ámikör a szakköröket nem kénvéztetik el azzal, hogy a törvénytervezetek felől kikérjék véleményüket, a törvényalkotás mai rendszerében nem kellene a szegedi ügyvédeknek is síkra szállniok a magyar sajtó szabadsága mellett? Váry Albert tekintélye és tudása állapította meg, hogy a tiltott közlések tekintetében kialakult, joggyakorlat nem egyeztethető össze a törvényhozónak, de a törvénynek szándékával sem. Váry Albert tekintélye és tudása sürgetett törvényhozási intézkedést. A gyakorlati jogélet figyelői látják azt is, hogy ez a joggyakorlat: a magyar sajtójog kódexe lett, mert a sajtótörvénynél sokkal hatályosabban érvényesül a gondolatnak sajtó utján való közlése minden vonatkozásában. S a szegedi ügyvédek a sajtószabadságnak ezt a nem a törvény szelleme, nem a törvényhozó akarata, csak a törvény betűje állal megteremtett akadályát nem segitik elhengeríteni a közszabadságok megvalósulásának útjából? Az igazságügyi kormány a minap terjesztette a képviselőház elé a büntetőtörvények módosításának legújabb javaslatát. A javaslat, ha törvény lesz belőle, eltörli a köt védői intézményt. Ennek az intézménynek gyakorlati jelentősége valóban nem sok, de szinte már az egyetlen alkalmat szolgáltatja arra, hogy a vádnak és védelemnek ügyfélegyenlősége, a magyar büntető peres eljárásnak ez a gyönyörű vívmánya szemmel láthatóan megvalósuljon. Az ügyvédi hivatás dekóruma kövelelné, hogy ezt az intézményt ne adjuk át a magyar ügyvédség nemes hagyományokkal túlzsúfolt történelmének. Talán az sem lenne méltatlan a szegedi ügyvédekhez, ha ennek érdekében országos ügyvédi mozgalmat kezdeményeznének? A szegedi ügyvédek a legnagyobb lelkiismeretességgel és buzgósággal jelölték meg az igazságügyi adminisztráció feladatait, de egyetlen egy szóval sem emlékeznek meg a végrehajtó halalom és törvényhozás be nem töltött feladatairól s a kormányhatalomnak a közszabadságokat gyakorló módjáról, mely pedig talán nem mindenben felel meg annak a szellemnek, aminek megvalósításáért a magyar ügyvédek nemzedékeken keresztül harcoljak. I la a mai ügyvédi generáció a mai közállapotok s a mai gazdasági viszonyok közölt a törvényhozástól csak a birák fizetésének emelését s az igazságügyi kormányzattól csupári a kezelőszemélyzet számának emelését kívánja, nem kell-e attól tartania, hogy az utána következő nemzedék nem fog reá azzal az ünneplő kegyeleltei és tömjénes hálával föltekinteni, mint amilyennel mi emlékezünk Kossuth Lajosnak, Deák Ferencnek és Szilágyi Dezsőnek ügyvédgenerációRésszletes vallomást telt asz újvidéki bombamerénylet tettese. ,Aíeg akarta torolni a budapesti tüntetést, dfe a merénylet csak ifesxtés aKart lenni." (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Újvidékről jelentik: A magyar kaszinó ellen elkövetett bombamerénylet ügyében ma szenzációs fordulat állott be. Az őrizetbe veit Rapaics Bogoljugob önként vallomásra jelentkezett és beismerte, hogy a merényletet ő követte el. A rendőrség a vallomásról jegyzőkönyvet vett fel, azután Rapaicsot ótkisérték az ügyészség fogházába. Rapaics elmondotta, hogy a merényletet azért követle el, mert Budapesten a vajdasági egyetemi hallgatók tűntettek Franciaország és Jugoszlávia ellen. Emiatt nagyon felháboro* dott és meg akarta torolni a tüntetést. A merénylet csak ijesztés akart lenni. Rapaics ellen az államvédelmi törvény alapján emel vádat az ügyészség. A többi gyanúsítottat a rendőrség szabadon bocsátotta. Az újvidéki radikális párt rendkivQIi közgyűlésen foglalt állást a magyar kaszinó elleni merénylettel szemben és indítványozta, hogy a kaszinó kárát a város téritse meg. Március 31-én megszűnik a katonai ellenőrző bizottság működése, de a bizottság tagjai májusig Magyarországon maradnak. Páris, március 29. A Havas Iroda jelenti: A Nagykövetek Tanácsa elhatározta, hogy a magyarországi katonai bizottság működése március 31-évet megszűnik, mindamellett a bizottság tagjai Budapesten maradnak május 11-ig, hogy felügyeljenek bizonyos, még hátralévő és végrehajtandó munkálatokra, továbbá azért, hogy befejezzék végleges jelentésük megszövegezését. 'Ret^len minisszterelnöK éles besszéde a sszociáldemoKratála ellen és a sszomsszé&oteteal való fóvisszonyról vei összeesnek. Az igazi baráti viszony Magyarország és bármely szomszéd állam közt Budapest, március 29. A képviselőház külügyi bizottsága ma ülést tartott, amelyen .többek felszólalása után Bethlen miniszterelnök nagyobb beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy minden alkalmat meg kell ragadni, hogy azokkal a szomszédokkal, akik ezt őszintén kívánják, a meleg , baráti jóviszonyt megteremteni lehetséges legyen, igy elsősorban Olaszországgal/ amelynek érdekei Magyarország érdekeicsak akkor jöhet létre, ha a kisebbségi politika a magyar kisebbséggel szemben gyökeresen megváltozik. Az az állam, amelynek a barátságát keressük, legyen teljesen meggyőződve, hogy ha a barátság reá nézve nem is fontos, meg kell valósítania a barátság kifejlődéséhez szükséges pszihológiai feltételeket.