Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-29 / 73. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 március 29. A budapesti főkapitányságon kedden kezdik meg a kihallgatásokat a Széchenyi­fürdő botránya ügyében. (Budapesti tudó silónk t e 1 e f o n j e 1 e n- 1 folytatását. Az üggyel kapcsolatban igen sok tanút tése.) A Széchenyi-fürdővel kapcsolatos feljelen­tés iratait az ügyészségről áttették a főkapitány­ságra, ahol az iratok átvizsgálása után Be de József rendőrtanácsos megkezdte a nyomozás le­idéztek be, akiknek kihallgatását Bede rendőrta­nácsos holnap kezdi meg több rendőrtisztvise­lővel. Forgalmi adó-zaklatás — az átalányozás után. Kisiparos-küldöttség az ipartestületben. (A Délmagyarország munkatársától) Hétfőn délelőtt Gombos István vezetésével mintegy ötventagu küldöttség jelent meg az ipar­testület vezetőségénél. A küldöttség a kisiparos­ság néhány égetően fontos kérdését pendítette meg a vezetőség előtt, illetőleg kért a sérelemre orvoslási. A küldöttséget Körmendy Mátyás el­nök és Pálfy József titkár fogadták. (lombos István elsősorban a forgalmi adó kö­rül felmerült legújabb sérelmeket tette szóvá. Vá­zolta ugyanis, hogy amikor bevezették az úgy­nevezett átalányrendszert, a kisiparosság erején felül is vett terheket magára az egyes átalányok megállapításánál, lelte pedig ezt abban a remény­ben, hogy végre ezzel a rendszerrel megszűn­nek a zaklatások. Ez azonban nem igy történt. A kisiparosság mai panasza az, hogy legutóbb — nem tudni, vájjon valami miniszteri rendelet alapján, avagy valamelyik hatóság túlbuzgósága folytán—, forgalmi adóellenőrök jelentek meg és arra uta­sították a kisiparosokat, hogy készítsenek pontos feljegyzéseket az egyes megrendelésekről. Az uta­sítás az volt, hogy jegyezzék fel pontosan a ren­delő nevét, a rendelés dátumát és ériékét. Ezenkí­vül arra is adtak utasítást, hogy jegyezzék fel az anyagbeszerzéseket is, hogy mit, mikor, mennyit és hol vásárollak. A kisiparosság tiltakozik a legújabb zaklatás el­len és a küldöttség orvoslást, közbenjárást kért az ipartestülettől. Gombos beszéde után P á 1 f y József titkár tele­fonon azonnal intézkedésbe lépeti dr. Csorba Gáspár helyettes pénzügyigazgatóval, aki megle­pődve vette tudomásul a bejelentést, egyben ki­jelentette, hogy ilyen rendelkezésről nem t u d. A kisiparosságot épen az átalányozás miatt nem lehet kényszeríteni semmiféle könyvvezetésre. A küldöttség a választ megnyugodva vette tu­domásul, majd Gombos István az építkezések ügyét telte szóvá a küldöttség nevében. Kifejtette, hogy a mai általános ipari pangást csak az épít­kezés csökkenthetné. A kisiparosságot nem elégí­tik kí az eddigi városi építkezések, hanem az a kívánsága, hogy a lebontott palánki házak anya­gából rendeljen el kisebb építkezéseket a város, hogy ne csak a nagyvállalkozók, de végre a kis­iparosok is jussanak munkához. Körmendy Mátyás válaszolt ezután a kül­döttségnek, kifejtve, hogy magáévá teszi az elő­adottakat és az ipartestület ebben a szellemben át fog irni a város tanácsához. ,Minden aUaciály, amely a Riilvárosren&essés elé gördlUl, mesíerséges akadály." Érdekes felszólalások a vasárnapi Külvárosi gyűléseken. (A I)él m agyarország munkatársától) A külvárosrészek rendezése érdekében működő bizottság vasárnapra négy körzeti gyűlést hirde­tett. Ezek közül azonban csak báromat tartottak meg, a 4-iket, az alsóvárosit a megnyilvánult nagy érdeklődés ellenére elhalasztották a jövő­hétre. A bizottságok működése iránt a figyelem egyre fokozódik és különösen az érdekelt kisipari rétegek egyre jobban látható és a helyzetet mind­inkább domináló bevonulásával mindig nagyobb arányokat ölt. Most már hihető, hogy ez a moz­galom a hétről-hétre való meddő szónokolgatás után hamarosan kiharcol konkrét eredményeket. Vasárnap esle félnyolcra az alsóvárosi Bruekner-kertbe volt hirdetve az egyik körzet­gyülés. Ugyanerre az időre hívták össze a nagy­bizottság kilencedik vándorgyűlését is. Petrik Anlal megnyitotta a vándorgyűlést, üdvözölte dr. P a p Róbertet, aki a belvárosi függetlenségi kör képviseletében megjelent és bejelentette csatlakozá­sát. Pap Ilóbert a többi között a következőket mondta: — Nem tudom feltételezni, hogy lehet valaki a vá­rosban, a Cserepes-sortól a Kárász-uccáig, aki együtt ne érezne ezzel a mozgalommal. A belváros­nak nemcsak szégyene a külvárosrészek elhanya­golt állapota, hanem veszélye is, mert ez a hely­zet az egész város közegészségügyének van kiszá­míthatatlan hátrányára. A város abban a hely­zetben van, hogy a külvárosrendezés költségeire pénzt vehessen fel! Minden akadály, amely a kül­városrendezés útjába gördül, mesterségesen oda­görditett akadály, amelyei komolyan vennünk nem szabad. Felajánlom magamat az ügy szolgálatának. A beszéd befejeztével Petrik kijelentelte, hogy minden alakulalnak alapszabályszerűen kell mű­ködnie, itt is igy kezeljük a gyűlés lefolyását, amiből kövelkczik, hogy más nem szólalhat fel, mint a vándorgyűlés 116 tagja. Ezek közül azonban mindössze legfeljebb 16-an voltak jelen. Érthető tehát, ha a körzeti gyűlésre megjelent kis­iparosok igen nagy tábora zúgolódni kezdett és állandóan közbeszólt. Petrik kérte, hogy ne za­varják a vándorgyűlés lefolyását. Erre felállt D o­b a y József és hivatkozva arra, hogy ugyancsak lélnyolcra ugyanide körzetgyülést hívtak össze, megkérdezte, mikor és hol fogják megtartani ezt a körzetgyülést. Petrik azzal akarta a jogosan lürelmetlenkedőket megnyugtatni, hogy tanácsko­zásának befejezése után a vándorgyűlés átalakul körzetgyüléssé. A vándorgyűlés befejeztével azon­ban meglepetésszerűen bezárta az ér­tekezletet, mondván, hogy ő nagyon fáradt és aki­nek van valami mondanivalója, az majd adja elő a jövő vasárnap. Itókuson a Gyöngytyuk-uccai Szűcs-féle vendéglőben B ö r­csök Antal nyitotta meg a gyűlést. Petrik előadói beszéde után Gombos István emelkedett szó­lásra, aki kijelentette, hogy egyeiért az előadóval, hiszen, ha az ember végigmegy valamelyik kül­városi uccán, vigyáznia kell, hogy a rossz járdán fel ne bukjon és ha már felbukik, arra kell vi­gyázni, hogy befelé essen a falnak, mert kifelé pocsolyába zuhanna. Fontosnak tartaná azonban még a kisiparosok és a munkások szempontjából, liogy minél nagyobb számú m u n k á s 1 a k á s l építsen a város. Felkérte a bizottságot, hogy tá­mogassa ezt a mozgalmai. Petrik kijelentette, hogy a bizottság erre nem hajlandó, se ideje, se kedve rá. Indilson az ügy érdekében Gombos akciót, azt majd támogatni fogják. Gombos István válaszában kijelentette, hogy haladéktalanul meg fogja szervezni a mozgalmat, amely­nek célja, hogy az egyetem helyén kisajátított épületek anyagából a külvárosokban munkáslaká­sokat építsenek. G á r g y á n hnre zárószavában megköszönte Petrik előadását és Gombos István­nak szociális érzelmekről és megértésről tanús­kodó felszólalását. Felsövároson Fehér Jánosné vendéglőjében tartotta vasárnap délután három órakor a külvárosi nagybizottság körzeti gyűlését. Hallgatóság szépen akadt, de a nagybizottság 116 tagjából még elnök sem ke­rüli ki s igy a gyűlést Dobay József nyitotta meg. Már megnyitójában rámutatott a nagybizott­ság érdemes, de lanyha munkájára és kérte a hallgatóságot, hogy a polgári összetartás erős falankszával kényszerítsék a bizottságon keresz­tül a város vezetőségét arra, hogy sürgősen ké­szíttesse el a terveket és nyilatkozzon, hogy mikor szándékozik megkezdeni a rendezést, ami a város­nak kötelessége a külvárossal szemben, amellett nagy munkaalkalmat is nyújt az iparosságnak. Kívánja hogy ebben a szellemben tartsa meg Petrik előadását. ; Petrik Antal hosszan fejtegette, hogy a vá­ros őspolgárái, az alsó- és felsővárosi polgárok a régi Szeged alapilói és valójában nekik kel­lene olyan szépen rendezett városrészben lakni, mint amilyen a belváros. Ezért küzd a nagybizott­ság és ennek meg is kell valósulnia, mert ha eb­ben az évben nem történik meg itt, amit mi aka­runk, felborul ebben a városban min­den. Utána még dr. S ő r e g h y Mátyás és K o r o m Mihály szólottak ebben a szellemben. Majd Dobay József elnök zárószavaiban rámutatott arra, hogy most vett fel a város 450.000 dollárkölesönt és azt is mind a belváros és a tanya kapja, mert a külvárosi ]>olgárok eddig nem tudlak egyakaraton lenni. A Petőfi Sándor-sugárut végén a Kis Péter­féle vendéglőben is tartottak körzeti gyűlést, ame­lyet Deák Ferenc nyitott meg. Petrik Antal itt is ismertette az ügyet, majd Marosán Milán mondott hosszabb beszédet egyre fokozódó tet­szés mellett. Kifejtette, hogy teljesen egyetért a megindult akcióval, de nagyon csodálkozik azon, hogy Petrikck annyi deputációzása és gyülése­zése és olyan hosszú idő elmúlása után, még min­dig nincs eredmény. Ugy látja, hogy itt inkább előkészület folyik a közeledő községi választá­sokra. — Én szociáldemokrata vagyok, (éljenzés) — mondotta tovább —, csatlakozom az olyan őszinte akcióhoz, amely valóban a külvárosrészek ren­dezését kívánja minden erővel, mert az a kis­emberek, a kérgeskezüek érdekében történik. (Él­jenzés.) Marosán tovább fejtegette a dolgozók problé­máit, mire több hangos helyeslés és közbeszólás hangzott el. Hódi János, egy öreg gazda igy szólt a be­széd közben dr. S ő r e g h y Mátyáshoz : — Kicsoda ez, de jól beszél! — Marosán, a cucilista! — válaszolt kurtán Sőreghy, mire ennyit felelt az idős gazda: — Jól beszél! Az elnök eznlán figyelmeztette Marosánl, hogy ne térjen el a tárgytól, ne hozzon ide politikát. A hallgatóság tovább hallani kívánta Marosánt, aki kifejtetle ezután az őszinte külvárosrendezés fontosságát. flz öncsonkító iBécsi snérnök a biriság előtt. Bécs, március 28. A bécsi büntetőbíróság ma kezdte meg Marék Emil mérnök bűnügyének tár­gyalását, akit az ügyészség azzal vádol, liogy bizto­sítási csalással négymilliárddal akarta megkárosí­tani a Danubia biztosító társaságot. Marék — mint emlékezetes —, a inult évben, miután elő­zően négymilliárdos biztosítási kötött baleset ellen, ellörte féllábát és noha még csak egy biztosítási részlelet fizetett, jelentkezett a biztosítási ösz­szeg felvételére. A társaság gyanúsnak találta a láblörést és feljelentést tett Marék ellen, akiről a hatóságok nyomozása szerint kiderült, hogy ön­csonkítást követett el. Marék a mai tárgyaláson tagadta bűnösségét, de az ügyész fentartotta a vádat és a bíróság a bizonyítás elrendelésével megkezdte a bünpör ér­demi tárgyalását. Az olvasó rovata Amikor a város altruista. Tisztelt Szerkesztőség! A város szegényebb lakosságának körében szívesen olvastuk an­nak idején, hogy a város zálogházat nyit. hogy ezzel megvédje a gyakran megszoru­lókat, a magánzálogházak esetleges túlkapá­saitól. Szerencsére csak most kerültem abba a helyzetbe, liogy a városi védelmet igénybe vegyem és egv tavaszi ruha megszerzése ér­dekében nyaralni adtam bundámat a városi zálogházba. Mily nagy volt azonban meg­lepetésem, amikor megszámláltam a kezembe adott pengőket és elolvastam a zálogcédnla szövegét, mert ez utóbbin az volt olvasható, hogy kamat 25 százalék. Szerintem, tck. Szerkesztőség, ekkora ka­matot egy tulkapó magánzálogház sem merne ma szedni, amikor a város 6 százalékért annyi pénzt kap, amennyit akar. A másik sérelem az, hogy a kölcsönadott összeg után mindjárt három hónapra vonják le a kamalot és ha én nem várt módon hol­nap pénzhez julok és kiváltom bundámat, akkor ajándékoznom kell a háromhavi ka­matot és a város helyett én leszek az altruista. Budapesten a postatakarékpénztár kezelé­sében vannak a zálogházak és 12<>/o kamatot számítanak, de ezt is utólag annyi napra, ahány napra a kölcsönt igénybe veszik Tisztelettel: M. A.

Next

/
Thumbnails
Contents