Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-29 / 73. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 március 29. A budapesti főkapitányságon kedden kezdik meg a kihallgatásokat a Széchenyifürdő botránya ügyében. (Budapesti tudó silónk t e 1 e f o n j e 1 e n- 1 folytatását. Az üggyel kapcsolatban igen sok tanút tése.) A Széchenyi-fürdővel kapcsolatos feljelentés iratait az ügyészségről áttették a főkapitányságra, ahol az iratok átvizsgálása után Be de József rendőrtanácsos megkezdte a nyomozás leidéztek be, akiknek kihallgatását Bede rendőrtanácsos holnap kezdi meg több rendőrtisztviselővel. Forgalmi adó-zaklatás — az átalányozás után. Kisiparos-küldöttség az ipartestületben. (A Délmagyarország munkatársától) Hétfőn délelőtt Gombos István vezetésével mintegy ötventagu küldöttség jelent meg az ipartestület vezetőségénél. A küldöttség a kisiparosság néhány égetően fontos kérdését pendítette meg a vezetőség előtt, illetőleg kért a sérelemre orvoslási. A küldöttséget Körmendy Mátyás elnök és Pálfy József titkár fogadták. (lombos István elsősorban a forgalmi adó körül felmerült legújabb sérelmeket tette szóvá. Vázolta ugyanis, hogy amikor bevezették az úgynevezett átalányrendszert, a kisiparosság erején felül is vett terheket magára az egyes átalányok megállapításánál, lelte pedig ezt abban a reményben, hogy végre ezzel a rendszerrel megszűnnek a zaklatások. Ez azonban nem igy történt. A kisiparosság mai panasza az, hogy legutóbb — nem tudni, vájjon valami miniszteri rendelet alapján, avagy valamelyik hatóság túlbuzgósága folytán—, forgalmi adóellenőrök jelentek meg és arra utasították a kisiparosokat, hogy készítsenek pontos feljegyzéseket az egyes megrendelésekről. Az utasítás az volt, hogy jegyezzék fel pontosan a rendelő nevét, a rendelés dátumát és ériékét. Ezenkívül arra is adtak utasítást, hogy jegyezzék fel az anyagbeszerzéseket is, hogy mit, mikor, mennyit és hol vásárollak. A kisiparosság tiltakozik a legújabb zaklatás ellen és a küldöttség orvoslást, közbenjárást kért az ipartestülettől. Gombos beszéde után P á 1 f y József titkár telefonon azonnal intézkedésbe lépeti dr. Csorba Gáspár helyettes pénzügyigazgatóval, aki meglepődve vette tudomásul a bejelentést, egyben kijelentette, hogy ilyen rendelkezésről nem t u d. A kisiparosságot épen az átalányozás miatt nem lehet kényszeríteni semmiféle könyvvezetésre. A küldöttség a választ megnyugodva vette tudomásul, majd Gombos István az építkezések ügyét telte szóvá a küldöttség nevében. Kifejtette, hogy a mai általános ipari pangást csak az építkezés csökkenthetné. A kisiparosságot nem elégítik kí az eddigi városi építkezések, hanem az a kívánsága, hogy a lebontott palánki házak anyagából rendeljen el kisebb építkezéseket a város, hogy ne csak a nagyvállalkozók, de végre a kisiparosok is jussanak munkához. Körmendy Mátyás válaszolt ezután a küldöttségnek, kifejtve, hogy magáévá teszi az előadottakat és az ipartestület ebben a szellemben át fog irni a város tanácsához. ,Minden aUaciály, amely a Riilvárosren&essés elé gördlUl, mesíerséges akadály." Érdekes felszólalások a vasárnapi Külvárosi gyűléseken. (A I)él m agyarország munkatársától) A külvárosrészek rendezése érdekében működő bizottság vasárnapra négy körzeti gyűlést hirdetett. Ezek közül azonban csak báromat tartottak meg, a 4-iket, az alsóvárosit a megnyilvánult nagy érdeklődés ellenére elhalasztották a jövőhétre. A bizottságok működése iránt a figyelem egyre fokozódik és különösen az érdekelt kisipari rétegek egyre jobban látható és a helyzetet mindinkább domináló bevonulásával mindig nagyobb arányokat ölt. Most már hihető, hogy ez a mozgalom a hétről-hétre való meddő szónokolgatás után hamarosan kiharcol konkrét eredményeket. Vasárnap esle félnyolcra az alsóvárosi Bruekner-kertbe volt hirdetve az egyik körzetgyülés. Ugyanerre az időre hívták össze a nagybizottság kilencedik vándorgyűlését is. Petrik Anlal megnyitotta a vándorgyűlést, üdvözölte dr. P a p Róbertet, aki a belvárosi függetlenségi kör képviseletében megjelent és bejelentette csatlakozását. Pap Ilóbert a többi között a következőket mondta: — Nem tudom feltételezni, hogy lehet valaki a városban, a Cserepes-sortól a Kárász-uccáig, aki együtt ne érezne ezzel a mozgalommal. A belvárosnak nemcsak szégyene a külvárosrészek elhanyagolt állapota, hanem veszélye is, mert ez a helyzet az egész város közegészségügyének van kiszámíthatatlan hátrányára. A város abban a helyzetben van, hogy a külvárosrendezés költségeire pénzt vehessen fel! Minden akadály, amely a külvárosrendezés útjába gördül, mesterségesen odagörditett akadály, amelyei komolyan vennünk nem szabad. Felajánlom magamat az ügy szolgálatának. A beszéd befejeztével Petrik kijelentelte, hogy minden alakulalnak alapszabályszerűen kell működnie, itt is igy kezeljük a gyűlés lefolyását, amiből kövelkczik, hogy más nem szólalhat fel, mint a vándorgyűlés 116 tagja. Ezek közül azonban mindössze legfeljebb 16-an voltak jelen. Érthető tehát, ha a körzeti gyűlésre megjelent kisiparosok igen nagy tábora zúgolódni kezdett és állandóan közbeszólt. Petrik kérte, hogy ne zavarják a vándorgyűlés lefolyását. Erre felállt D ob a y József és hivatkozva arra, hogy ugyancsak lélnyolcra ugyanide körzetgyülést hívtak össze, megkérdezte, mikor és hol fogják megtartani ezt a körzetgyülést. Petrik azzal akarta a jogosan lürelmetlenkedőket megnyugtatni, hogy tanácskozásának befejezése után a vándorgyűlés átalakul körzetgyüléssé. A vándorgyűlés befejeztével azonban meglepetésszerűen bezárta az értekezletet, mondván, hogy ő nagyon fáradt és akinek van valami mondanivalója, az majd adja elő a jövő vasárnap. Itókuson a Gyöngytyuk-uccai Szűcs-féle vendéglőben B ö rcsök Antal nyitotta meg a gyűlést. Petrik előadói beszéde után Gombos István emelkedett szólásra, aki kijelentette, hogy egyeiért az előadóval, hiszen, ha az ember végigmegy valamelyik külvárosi uccán, vigyáznia kell, hogy a rossz járdán fel ne bukjon és ha már felbukik, arra kell vigyázni, hogy befelé essen a falnak, mert kifelé pocsolyába zuhanna. Fontosnak tartaná azonban még a kisiparosok és a munkások szempontjából, liogy minél nagyobb számú m u n k á s 1 a k á s l építsen a város. Felkérte a bizottságot, hogy támogassa ezt a mozgalmai. Petrik kijelentette, hogy a bizottság erre nem hajlandó, se ideje, se kedve rá. Indilson az ügy érdekében Gombos akciót, azt majd támogatni fogják. Gombos István válaszában kijelentette, hogy haladéktalanul meg fogja szervezni a mozgalmat, amelynek célja, hogy az egyetem helyén kisajátított épületek anyagából a külvárosokban munkáslakásokat építsenek. G á r g y á n hnre zárószavában megköszönte Petrik előadását és Gombos Istvánnak szociális érzelmekről és megértésről tanúskodó felszólalását. Felsövároson Fehér Jánosné vendéglőjében tartotta vasárnap délután három órakor a külvárosi nagybizottság körzeti gyűlését. Hallgatóság szépen akadt, de a nagybizottság 116 tagjából még elnök sem kerüli ki s igy a gyűlést Dobay József nyitotta meg. Már megnyitójában rámutatott a nagybizottság érdemes, de lanyha munkájára és kérte a hallgatóságot, hogy a polgári összetartás erős falankszával kényszerítsék a bizottságon keresztül a város vezetőségét arra, hogy sürgősen készíttesse el a terveket és nyilatkozzon, hogy mikor szándékozik megkezdeni a rendezést, ami a városnak kötelessége a külvárossal szemben, amellett nagy munkaalkalmat is nyújt az iparosságnak. Kívánja hogy ebben a szellemben tartsa meg Petrik előadását. ; Petrik Antal hosszan fejtegette, hogy a város őspolgárái, az alsó- és felsővárosi polgárok a régi Szeged alapilói és valójában nekik kellene olyan szépen rendezett városrészben lakni, mint amilyen a belváros. Ezért küzd a nagybizottság és ennek meg is kell valósulnia, mert ha ebben az évben nem történik meg itt, amit mi akarunk, felborul ebben a városban minden. Utána még dr. S ő r e g h y Mátyás és K o r o m Mihály szólottak ebben a szellemben. Majd Dobay József elnök zárószavaiban rámutatott arra, hogy most vett fel a város 450.000 dollárkölesönt és azt is mind a belváros és a tanya kapja, mert a külvárosi ]>olgárok eddig nem tudlak egyakaraton lenni. A Petőfi Sándor-sugárut végén a Kis Péterféle vendéglőben is tartottak körzeti gyűlést, amelyet Deák Ferenc nyitott meg. Petrik Antal itt is ismertette az ügyet, majd Marosán Milán mondott hosszabb beszédet egyre fokozódó tetszés mellett. Kifejtette, hogy teljesen egyetért a megindult akcióval, de nagyon csodálkozik azon, hogy Petrikck annyi deputációzása és gyülésezése és olyan hosszú idő elmúlása után, még mindig nincs eredmény. Ugy látja, hogy itt inkább előkészület folyik a közeledő községi választásokra. — Én szociáldemokrata vagyok, (éljenzés) — mondotta tovább —, csatlakozom az olyan őszinte akcióhoz, amely valóban a külvárosrészek rendezését kívánja minden erővel, mert az a kisemberek, a kérgeskezüek érdekében történik. (Éljenzés.) Marosán tovább fejtegette a dolgozók problémáit, mire több hangos helyeslés és közbeszólás hangzott el. Hódi János, egy öreg gazda igy szólt a beszéd közben dr. S ő r e g h y Mátyáshoz : — Kicsoda ez, de jól beszél! — Marosán, a cucilista! — válaszolt kurtán Sőreghy, mire ennyit felelt az idős gazda: — Jól beszél! Az elnök eznlán figyelmeztette Marosánl, hogy ne térjen el a tárgytól, ne hozzon ide politikát. A hallgatóság tovább hallani kívánta Marosánt, aki kifejtetle ezután az őszinte külvárosrendezés fontosságát. flz öncsonkító iBécsi snérnök a biriság előtt. Bécs, március 28. A bécsi büntetőbíróság ma kezdte meg Marék Emil mérnök bűnügyének tárgyalását, akit az ügyészség azzal vádol, liogy biztosítási csalással négymilliárddal akarta megkárosítani a Danubia biztosító társaságot. Marék — mint emlékezetes —, a inult évben, miután előzően négymilliárdos biztosítási kötött baleset ellen, ellörte féllábát és noha még csak egy biztosítási részlelet fizetett, jelentkezett a biztosítási öszszeg felvételére. A társaság gyanúsnak találta a láblörést és feljelentést tett Marék ellen, akiről a hatóságok nyomozása szerint kiderült, hogy öncsonkítást követett el. Marék a mai tárgyaláson tagadta bűnösségét, de az ügyész fentartotta a vádat és a bíróság a bizonyítás elrendelésével megkezdte a bünpör érdemi tárgyalását. Az olvasó rovata Amikor a város altruista. Tisztelt Szerkesztőség! A város szegényebb lakosságának körében szívesen olvastuk annak idején, hogy a város zálogházat nyit. hogy ezzel megvédje a gyakran megszorulókat, a magánzálogházak esetleges túlkapásaitól. Szerencsére csak most kerültem abba a helyzetbe, liogy a városi védelmet igénybe vegyem és egv tavaszi ruha megszerzése érdekében nyaralni adtam bundámat a városi zálogházba. Mily nagy volt azonban meglepetésem, amikor megszámláltam a kezembe adott pengőket és elolvastam a zálogcédnla szövegét, mert ez utóbbin az volt olvasható, hogy kamat 25 százalék. Szerintem, tck. Szerkesztőség, ekkora kamatot egy tulkapó magánzálogház sem merne ma szedni, amikor a város 6 százalékért annyi pénzt kap, amennyit akar. A másik sérelem az, hogy a kölcsönadott összeg után mindjárt három hónapra vonják le a kamalot és ha én nem várt módon holnap pénzhez julok és kiváltom bundámat, akkor ajándékoznom kell a háromhavi kamatot és a város helyett én leszek az altruista. Budapesten a postatakarékpénztár kezelésében vannak a zálogházak és 12<>/o kamatot számítanak, de ezt is utólag annyi napra, ahány napra a kölcsönt igénybe veszik Tisztelettel: M. A.