Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-27 / 72. szám

DUM AGY ORSZÁG WED: Szerketxlötég: Deák Ferenc VASABWAB 1Q97 MADriVlCk 97 MAKÓ: Szerkesztőség é» kladóhlvalal s gees 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, T A3AHnAFj Izfimrí rlAKvIUO wl Drl ucca 6. Telefon 131. szóm. « » « « » sl OlCtOnkOnyvlár £s Jegyiroda: Aradi acca S. Telefon 300. - Nyomda: Löw üijKJl ucca ÍO. Telefon ÍO—34. «««««« « <S> <s> III. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Andréssy ucca 23. Telefon 49. szám.« « « «««««««« maozeiésl Ara havonta 3-20, vidéken és a Iflvóroiban 3-00, kUtlílldOn 6-40 pengő. Egyes szám 16. vasár-és Ünnepnap 24 fillér. Lloyd George üzeni — Bátor ifjaink százezrei pusztultak el a háborúban, amelyben elsülyedt a régi világ. Olyan világ volt ez, amelyben a becsületes dolgozók, férfiak és nők millióinak munkája nem eredméngezett számukra mást, mint örömtelen életet, nélkülözéseket, Ínséget. Olyan világ volt ez, amelyben a nyomorgással párhuzamosan tobzódott a föld kimeríthetetlen kincseinek pazarlása, aminek vagy a tudatlanság, vagy az előrelátás hiánya, vagy az önzés volt az oka. A régi világnak, amelyet halálra sebzett a háború, teljesen el kell tűnnie. Hiábavaló erőlködés a régi világ bedőlni készülő épületét alátámasztani. Akik erre vállalkoznak, vigyázzanak, nehogy az romjaiban őket is, otthonukat is eltemesse. Mindenki abban lássa a legmagasztosabb feladatot, hogy magán- és pártérdekek háttérbe szorításával segédkezhessen az uj világ felépítésében, egy olyan világéban, amelyben az inség csak a 1lengéknek jut osztályrészül... Lloyd George üzeni ezeket a predikátoros igéket az angol ifjúságnak, az a Lloyd George, aki ma ugyan bukott államférfi, de igy is reprezentálja Angliát a világ szemében, mert Angliának ma van néhány olyan bukott államférfia, akinek öt világrészbe elhallik a szava. És Lloyd George nyilván tisztában van vele, hogy ezek közé tartozik, mert nem követi a kontinentális bukott nagyságok sablonját, nem burkolódzik dacos némaságba, se kötözködő lefetyeléssel nem igyekszik megnehezíteni utódai helyzetét, hanem addig is, mig a maga biztosra^vett órája eljön, tovább viszi a fényszóró szerepét az európai kaoszban, a multat fölmérő és a jövendőt kiépitő gondolafokkal. Az a gondolat, amely lényegét leszi az angol ifjúsághoz intézett üzenetnek, nem uj, mindenütt érzik azt a nemzetek, — csak nem mindenütt szabad kimondani. Mert kétségtelenül roppant destruktiv gondolái az, hogy ha az emberiség fel akar emelkedni mostani testi-lelki nyomorúságából, akkor csak előre kapaszkodhat, mivel a hátrafelé tett lépés a végső pusztulást hozná meg neki. ?íem mindenütt szabad az ilyen kárhozatos tételeket hangosan kimondani és talán épp ezért harsogja világgá Lloyd George, akinek a szava mindenüvé elhallatszik és akinek mégse lehet befogni a száját még olyan Aliknak se, akikről irva vagyon, hogy kezeik hosszúak. Mert ha az angol ifjúságnak cimezi is evangéliumát Lloyd George, nyilván az egész világnak szánja azt, hiszen tisztában van vele ,hogy a saját hazáját legkevésbbé kell figyelmeztetnie arra, hogy az élet törvényei összetörik azt, aki mereven szembeszáll velük, de erőssé és hatalmassá teszik az okosan alkalmazkodókal. Az egész \ijkori történelemben Anglia szolgáltatja a leggrandiózusabb példákat arra, hogyan kell reformokkal útját állani a forradalmaknak s hogyan lehet, elébe menni a fejlődő élet mindazon követeléseinek, amelyek kielégittetlenül folytonos lázban tartják és lefojtva szétrobbantják az államszervezetet. Mindenki emlékezhetik még rá a háború történetéből, hogy mig máshol csak mézes madzagul emlegették a hadviselt nincsellenek földhöz juttatását a háború után, addig Anglia már a háború alalt végrehajtotta a földbirtokreformot. Mig a központi hatalmaknak szinte fegyverszüneti feltételül szabták meg a népképviselelnek az alkotmányban való érvényesítését. addig otlhon jóformán jus nudlimmá zsugorította Anglia a főrendek szereplését a törvényhozásban. Amikor Európában elkésett problémává sulyosodott az a gondolat, hogy a hadvezetés, a külügyi intézés dolgában tényleges beleszólást engedjenek a vérző, dolgozó és harcoló millióknak, akkor Angliában már a most Bethlennel eszmét cserélgető Henderson, a munkásvezér rég lagja volt a legfőbb hadvezetést irányiló hármas kollégiumnak, amibe minálunk az öreg főhercegek senkinek se engedtek beleszólást. S végre mikor Oroszországban a cárizmus terrora a szovjetek terrorát eredményezte, Anglia nem érte be a cenzúrával és erkölcsi vesztegzárral, hanem az első pillanatban levonta és hasznosította az orosz forradalom tanulságait: törvény erejével adta meg a munkásságnak azokat a jogokat, amelyeket máshol forradalmi konvulziókban csikart ki, vagy kísérelt meg kicsikarni. Tekintsük Angliát! — ez szokás-mondás volt nálunk a háború előtti világban, igaz, hogy nem igen lett foganatja, mert nem nagyon tekintgettük Angliát. Bár most tennénk!Mert mialatt mi a szegénység és nyomorúság földjén hitvitázunk a régi hit nélkül, de a régi hitviták szenvedelmével és gyűlölködésével olyan kérdésekben, mint valláserkölcsi alap és természettudományos világnézet, hazafiság és nemzetköziség; amíg mortifikáljuk egymást árnyékhatalomért és délibábok káprázatáért, mert a valóságban semmi sincs: addig Angliában az uj világnak olyan fogalmazása hódítja meg a lelkeket, amelyet egyforma belenyugvással fogadhat el hivő és hitetlen, tőkés és munkás. A régi világ az örömtelen életnek, nélkülözésnek, ínségnek és nyugalmat, nem adó munkának megbecslelenitett világa volt, — mondja Llojd George —, ez a világ halálos sebben sülyedt el s aki ezt akarja visszahozni, maga is elsüllyed. Uj világot kell felépíteni, amely nemcsak munkát, hanem jólétet is ad s amelyben a nélkülözés csak a henyék osztályrésze lesz. Békés tárgyalások kendődnek Jugoszlávia és Olaszország Között as albán Konfliktus ügyében. (Budapesti tudótitónk telefonjelentése.) Belgrádból jelenlik: Bodrero tábornok olasz követ ma felkereste Perics külügyminisztert, akivel hosszas tárgyalásokat folytatott. Beavatott diplomáciai körökben tudni vélik, hogy Jugoszlávia és Olaszország közölt közvetlen eszmecsere indult meg és mindkét kormányban megvan a hajlandóság arra, hogy a felmerült konfliktust a nagyhatalmak kikapcsolásával egymás között: intézzék el oly módon, amely szükségtelenné teszi ugy jugoszláv, mint albán területre nemzetközi bizottság kiküldését. Bécsi jelentés szerint Északalbániában forradalom tört ki, ametynek célja Achmed Zogul kormányának megbuktatása. A miniszterelnöknek Tirána környékén állítólag 10.000 főnyi hadserege van. Nanking és Sanghai közölt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelenlik: Sanghaii jelentések szerint ma odaérkezett a Nankingból clmenekülteket szállító tehergőzös, amelyen száznegyven európai sietett Sanghaiba. A meneküllek elbeszélése szerint a gőzöst a JangCse-Kiang mindkét partjáról állandó gépfegyvertüz alatt tartották. Csang-Kai-Csek tábornok felszólította a sanghaii külföldi negyedek hatóságait, hogy távolítsák el a koncessziós területek körül vont barrikádokat. Cang-Kai-Csek és Csang-Cso-Lin közölt megkezdődlek a fegyverszüneti tárgyalások. Sanghai, március 26. Tegnap a nacionalisták Nankingban megtámadták a külföfdieket, több épületet felgyújtottak és valamennyi konzulátust kifosztották. Kisániánt-Konferencia — a Tátrában_ ferenciájál juniusban tartják meg Prágában, vagy valamelyik tátrai fürdőhelyen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelenlik: A Pravda bukaresti jelentése szerint a kisánlánt legközelebbi kon- | iiiiiwmwwwwiwi^^ iww mm*************** Andrássy Gyula petíciója a. vác! mandátum ellen. Budapest, március 26. A váci petíció ügyé- 1 ben a bíróság az alaki kifogásoknak nem adott helyei s igy Andrássg Gyula gróf választóinak dr. Szabóky Alajos mandátuma ellen beadott petícióját kedden délelőtt tárgyalja a bíróság érdemben. Hétfőn délelőtt Czövek Sándor választóinak Szabó Zoltán nagykaposi mandátuma ellen beadott petícióját tárgyalja a közigazgatási bíróság. Megpeficionálták az egri választást is, amely ellen Budaváry László fajvédő jelölt párthívei etetés és itatás cimén tettek feljelentést. Szintén petícióval támadták meg Téglássy Béla fajvédő hivei Zlinszky István paksi mandátumát, üldöző visszaélések eredményének tulajdonítva az alig száz szavazatnyi többséget.