Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-25 / 71. szám

DttMAGYARO tZeOED: Szerke«z№*ég: DeákFerenc DFWTFIÍ 1I097 lUADnilCk 4S MAKÓ: Szerkeszlöség«»kiadóhivatal: Bice 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal. "LrlllCI&y IVtoí PlAKvlUu ¿J Irl ucca 6. Telefon 131. szám. « » « « » kOlctHnkónyvtór 6» Jegyiroda: Aradi <3 o Q HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség •cea 8. Telefon 300. - Nyomda: Löw ^ # és kiadóhivatal : AndrAssy ucca 23. Upól ucca 1«. Teleion 10-34. «««««« III. ÉVFOLYAM, 71. SZAN Telefon 49. szám.« « « «««««««« «MOzelésI Ara havonta 3-20, vidéken és a ISvórosban 3-60, ktlllítlddn Ö-40 pengd. Egyes szám 1«>. vasár- és Ünnepnap 24 fillér. titkát hirdette, a mindenség akaratát esolta, maga az isteni lényeg szól Hódolat. Irta: Jut)ász Gyula. A nyelv legtökéletesebb művészetével is ne­héz dolog méltán beszélni róla, hiszen a ré­szeges Ixinni kántor és a tébolyult cseléd fia éppen azt fejezte ki a legmagasztosabban és a legmélyebben, ami tul van az emberi be­széd lehetőségein: a világ lelkét adta, a titkok lolmá­hozzánk az ő zenéjében, ebben az igazán abszolút mu­zsikában. Egy Richárd Wagner, egy Romáin Rolland próbáltak közel férkőzni müvéhez és sorsához, de ők is kénytelenek voltak saru­megoldva állani meg nagysága szentélyében, öt is csak hódolat illeti meg, nem birálat, csak hálával járulhat szine elé az ünneplő emberiség. Nagysága nem csupán abban nyi­latkozik meg, amit alkotott, de abban is, amit szenvedett és cselekedett. Auguste Comte, a pozitiv filozófia álmodó lelkű alapilója egy világi naptárt tervezett, amelyben minden na­pot az emberiség egy jóltevőjének szentelnének. Annyi bizonyos, hogy az idei kalendáriumban az egész március hónap Beethoven hava a kerek világon. Egy valódi hőst ünnepelünk, aki solui nem üzent háborút, aki soha nem ölt testvért, aki a Sorssal magával csatázott, aki a Szenve­déssel viaskodott és aki végezetül a Béke és az öröm dicsőséges, diadalmas himnuszát éne­kelte. Ez az igazán igazi hős a lángész ere­jével és hatalmával küzdötte föl magát a leg­széditőbb mélységből a legnagyobb magas­ságba, a komor árnyból az örök fényességbe, a szomorúság völgyéből az öröm hegyére és most uralkodik a világon és az ő uralmának nem lesz többé soha vége! Minden lángész valami ujat hoz erre a földre, mint az első nagy lázadó titán, Pro­métheusz, aki a tüzet lopta le nekünk az égből. (Mint kései utóda, Franklin a villá­mot.) Cohunbus egy uj világot fedezett fel Castiliáuakés Aragonnak, Copernicus, a thorni csillagász minlegy uj pályát jelölt ki Föl­dünknek a mindenségben, Rousseau a sza­badság uj evangéliomát hirdette, Petőfi meg­mutatta a magyar Alföld és a magyar Tisza addig elrejtett és ismeretlen szépségeit, Ady Endre a magyar ugar tragikus hangulatát először éreztette, Beethoven pedig az abszolút muzsikál, amely eladdig vagy fejedelmi udva­rok egyéni kedvtelését, vagy egyes egyházak áhítatát szolgálta, az egész emberiség vágyai­nak és akaratának tolmácsolójává avatta és végül az isteninek nevezett kilencedik szim­fóniában a népek millióinak lelkét szólaltatja meg, az emberi közösség halhatatlan és fe­lejthetetlen ünnepi miséjét mondja. Száz évvel a halhatatlanságba költözése után Beethovennek áldoz az egész müveit világ. Bécs és Martonvásár, Páris és Peking, Róma és Moszkva, a ragyogó nagy Operák és az egyszerit munkásotthonok ünnepelik a Fájdalom és az Alkotás egyik legnagyobb Emberét, akinek hazája az örökkévalóság. IIol van már az osztrák császárság, de ennek a flamand származású, bonni születésit bécsi muzsikusnak birodalma immár a föld egyik határától a másikig terjed. Beethoven az a lángész volt, aki nem csupán tündökölni tud, hanem világit és melegít is. A szimfóniák és szonáták, a misék és kardalok e páratlan költője szövétneket gyújt sorsunk éjjelében és mindnyájunk lelkébe meleget áraszt vég­zetünk kietlenségében. ő maga mondotta, hogy a szegényeknek akar zenélni. Szenvedők vi­gasztalója, elnyomottak szabadítója, elfárad­tak fölemelője a beethoveni szellem. A sze­retet után vágyódott világéletében ez a meg­siketült és elhagyatott titán, a szeretet után, amely az isteni színjáték költője szerint a csillagokat mozgatja. A legmélyebb és leg­magasztosabb, a tizedik szimfónia a Szeretet, amely Beethoven életéből és müvéből árad felénk, és amely most egy világ kegyeletét és háláját hozza neki. Mi magyarok nyugodtan és bátran járulha­tunk az oltár elé, amelyen az Emberiség áldozata ég, hiszen a ma élő harcos és alkotó művészek között senki sincs közelebb Beet­hoven elérhetetlen nagyságához, mint a mi két vivódó és győzelmes büszkeségünk, a nagy világnak két hires zenésze: Bartók Béla és Kodály Zoltán! Albánia mozgósít? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) fJelgrádból jelenlik: Az esti órákban érke­zeit Belgrádba annak a liire, hogy Albániában a jugoszláv—albán határmentén nagyarányú csapatösszevonások folynak. Politikai körök­ben ugy tudják, hogy a jugoszláv kormány máris figyelmeztette a nagyhatalmakat az al­bán had müveletekre és pozitiv adatokat ter­jesztett a Belgrádban akkreditált hatalmak követei elé, amelyek alapján kétséget kizáró módon megállapítható, hogy Albánia mozgó­sít. Eddig ellenőrizhetetlen hirek szerint a nagyhatalmak kiküldik attaséikat, hogy a helyszínen győződjenek meg a hadműveletek­ről szóló hirek valódiságáról. IMMMMNNMMNM Nanking elesett. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Nanking ma elesett. A város külföldi negyedélxm rengeteg gránát és srapnéll csapott le, amelyek az angol kon­zulátus épületét annyira megrongálták, hogy az épületet ki kellett üríteni. A lecsapódott gránátok egy angolt megöltek, többen meg­sebesüllek, többek között az angol konzul is. A konzulátust a menekülő északi csapatok kifosztották. A külföldi állampolgárok védel­mére amerikai és angol tengerészek szálltak partra, két ágyúnaszád Sanghaiból is elindult. A Nankingban lartózkodó külföldi állampol­gárokai a Standard Oil Compagni barakjai­ban helyezték el és angol, amerikai naszádok a barakkokat egy teljes napig zárótűz alatt tartották, hogy megakadályozzák az északi csapatok fosztogatásait. Az északi csapatuk a külföldi negyedeket teljesen kirabolták. A város elfoglalását megelőző harcokban több amerikai állampolgár meghalt és megsebesült. 350 emberélet. London, március 24. A lapok sanghaii jelen­tései szerint a kínai városvrészben március 22-én lefolyt harcok alkalmával 350 ember vesztette életét. Ellenzéki memorandum a skupstina elnökéhez. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelenlik: Az ellenzéki pártok vezérei memorandumot intéztek a skupstina elnökéhez, amelyben különböző felvilágosítá­sokat kérnek azokkal a belgrádi lapjelentések­kel kapcsolatban, amelyek szerint Magyaror­szág katonai ellenőrzése megszűnt. Azután foglalkozik a memorandum a Jugoszláviába kiküldendő bizottság illetékességének kértlé­sével és megállapítja, hogy a bizottásg ki­küldése Jugoszlávia szuverenitásának súlyos megsértése lenne. Verekedés a berlini képviselőtestület ülésén. Berlin, március 24. A berlini városi képviselő­testületben ma verekedés történt. Az uccai tün­tetések ellen irányuló demokrata javaslat során az egyik kommunista képviselőtestületi tag rend­kívül heves modorban támadta a rendőrséget és a jobboldali szervezeteket. Mikor az izgalmas vi­tában az egyik német néppárti a kommunista ellen nyilatkozott, több kommunista rátámadt, arcbavágták és lábbal taposták. Erre általános verekedés tőrt ki a jobboldali és baloldali pártok közt. A verekedők szétválasztása után az elnök bezárta az ülést. A pártok vezérei ezután össze­üllek, lvogy megbeszéljék a vétkesek ellen te­endő intézkedéseket. Se/glen miniszterelnök válasza Hendreson állítólagos táviratára. Budapest, március 24. MTI. Bethlen István gról' miniszterelnök a mai napon a következő táviratot intézte Hendres o n Artúrhoz: »A mai nap a következő sürgönyt kaptam: »»Miután értesülök, hogy Magyarországon egy kép­viselőt üldöznek, mert résztvett a szocialista mun­kásinternacionálé végrehajtóbizottságának Párisban tartott ülésén, amelyen én elnököltem, kötelessé­gemnek tartóin tudatni önnel, hogy az egész vi­lág munkássága fel van háborodva azon, hogy ön a békében továbbra is alkalmazza politikai vádaskodások alapján politikai ellenfeleivel szem­ben azokat a kivételes törvényeket, amelyek etn­minensen fenyegető háborús veszedelem esetére szolgálnak. Henderson Artúr.«« Ha ez a sürgöny valóban önlől származik, csak azt a tanácsot ad­hatom önnek, hogy mielőtt alaptalan és nevetsé­ges támadásokat intéz más államokat érdeklő ügyekben a felelős állásban lévő férfiak ellen, legalább annyi fáradtságot vegyen magának, hogy helyes információkat szerezzen. Bethlen minisz­terelnök.«

Next

/
Thumbnails
Contents