Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-19 / 66. szám

•XEOED: Szerke*zlö««g: DeAk Ferenc Mca 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, feNcMnkanyviar é» Jegyiroda: Aradi —cm «. Telefon 30Ö. - Nyomda: Löw Upöl UCCA 19. Tel eion ÍO—3-4. «««««« SZOMBAT, 1927 MÁRCIUS 19 • 9 e III- ÉVFOLYAM, 66. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: (Jrl ucca 6. Telefon 131. szóm. «»««>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Andrássy ucca 25» Telefon 49. szám.« « « «««««««« nottzete*! Ara havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-00, kUlfttldtfn 0-40 pengO. Egyes tzám 16, vasár- és Ünnepnap 2-4 fillér. A puritánok. Amikor a történelem szekere valami dág­ványba reked, akkor rendszerint megjelennek a puritánok. Mint az egyszeri operettben a vizbefulladt grófot, körülveszik a lezüllött er­kölcsöt, és mentsük meg őt, mentsük meg öt kiáltással elkezdenek jajveszékelni. A puritánok igen zordon és igen szigorít emberek — másokkal szemben, kérlelhetet­lenek és könyörtelenek. Mindenütt erkölcste­lenséget, orrontanak, uccán, teren, színházban, moziban, bálban, sajtóban, nyilvánosan és ma­gánosan, az élet minden lehető viszonylatában. A puritánok nem ismernek irgalmat, a rövid szoknyát megtoldják, a hosszú éjszakát meg­rövidítik, a meztelen szobrokra jégeringet ad­nak. a pajkos versnek elvágják a lábát és a fajföntartás minden eredményes megnyilat­kozását szeretnék örökre lehetetlenné tenni ezen a földön. A puritánok a paradicsomot is siralom völgyévé változtatják, mert vesszen a világ, de éljen az erkölcs, már tudniillik az az erkölcs, amelyet hatósági rendeletek védenek és szabályoznak. A puritánok nem szeretik a mosolyt és a kacajt, a derűt és az örömet, mert ezek az életet szolgálják, már pedig a puritánok ha­lálosan haragudnak mindenkire és mindenre, aki ós ami csak életet jelent és akar. A pu­ritánok valamikor az öreg Angliában becsuk­ták a színházakat, mert Shakespeare és elve­temült társai a világot jelentő deszkákon holmi szerelmes igéket hirdettek, a puritánok a művészetet ledérségnek minősítették és ki­átkozták a piros szint, mert az az öröm szine, csak a hamuszürkét és a bakacsint engedték meg, mert az illik, illik egy komoly, jólnevelt és tekintélyes puritánhoz. A mi mai puritánjaink egyelőre még nagv­kegyesen megengedik, hogy a színpadon fiuk ; és leányok szeressék egymást és hogy Jancsi \ Pannit, nyerje meg, zsák a foltját lelje meg, j a mi puritánjaink még nem töröltetik a ma­gyar nyelv szótárából azokat az igéket és ne­veket, amelyek az élet igenlését és folytatását célozzák, de ha ugy haladnak tovább, ahogy egy idő óta nem egészen dicstelenül kezdették, igazán nem lehessen tudni, mi lesz az iro­dalommal, művészettel, élettel, szerelemmel és egyéb illetlen földi dolgokkal? A mostani puritánok sötét arccal, sanda gyanúval, suta tekintettel járnak-kelnek kö­zöttünk és a képrombolók buzgalmával ke­resik, mit lehet ebben a mi megmaradt kis életünkben és világunkban betiltani, leépíteni, megszüntetni és ellakaritaní. Hol egy szűzi és áhítatos mozdulattal ékes fiatal nőt ábrázoló szoborra vetik szemüket és a neveletlen su­hancoknak adnak bátorságot arra, hogy a szobor tiszta márványát tisztátalan szavak halandzsájával rondítsák el, hol azért há­borodnak föl, meri a tavasz ébredni mer, mini, ahogy eddig minden áldott évben meg­cselekedte, kipaltanlva a rügyeket a fákon és a vágyakat a szivekben, hol egy regény bő­sziti meg őket, amelyben nem csupán a gólya hozza az újszülötteket és igy tovább, a milói Vénusztól az etonírizuráig. Ezek a szende és szemérmes, ezek az ártal­lan és avatatlan puritánok ezenközben nem veszik észre, (hiszen alapjában véve vakon­dokok szegények) hogy a fügefalevél határán lul is vannak még erkölcsleien területek ezen a világon, például a Széchenyi-fürdő táján, például a Huczikék portáján, például a po­litika, a társadalom, a gazdaság külömböző fórumain és sikátoraiban, amelyek évek óla ontják a szociális erkölcs elemi követeléseivel ellenkező alakok és adatok egész szomorú .és nyomorult seregét. A puritánok ezl nem igen veszik tudomásul, a puritánok a köldö­kök szemléletébe vannak elmerülve. Ha néhanapján megvakarnak egynémely puritánokat, egészen különös dolgok derül­nek ki. Az erkölcs pedig fájdalmasan elta­karja szűzi mezítelenségét előttük, mert ha a puritánok nagy lendületbe jönnek, akkor még az erkölcsnek se kegyelmeznek. A kormányzó nem adoll engedélyt a belügyminiszter párbajához — Scilovszky lemondott. A kormányzó nem fogadía el a belügyminiszter lemondását. (Budapesti tudósítónk telcfonjelentésc.) A Gaál Gaszton és Pesthy Pál közötti affér t békésen nyert elintézést. A Gaál Gaszton és Scitovszky belügyminiszter közötti affér azért mérgesedett cl, mert Gaál Gaszton segédei azt kívánták, hogy a belügyminiszter bocsánatot kérjen Gaál Gasztontól megbízottai utján, ami­re a belügyminiszter segédei nem voltak haj­landók, sőt Scitovszky belügyminiszter azt is kijelentette, hogy még sajnálkozását sem haj­landó kifejezni. Ezek után a segédek pisztoly­párbajban állapodtak meg. A megállapodás után Scitovszky a kormányzó engedélyét kérte a párbajhoz, majd amikor a kormányzó ezt az engedélyt megtagadta, bejelentette a lemon­dását, amit a kormányzó nem fogadott cl. Ezeknek a tényeknek ismeretében ujabb jegy­zőkönyvet vettek fel, amelyet mindkét fél se­gédei aláirtak. Politikai körökben nagy érdek­lődéssel várják ennek az ügynek további fej­leményeit. Az esti órákban terjedt el a híre annak, hogy a belügyminiszter és Gaál Gaszton ügye milyen módon nyert elintézést és az elinté­zésnek ez a módja pártállásra való tekintet nélkül nagy feltűnést keltett. Általában azt helytelenítik, hogy a belügyminiszter ezt az ügyet nem ugy intézte el, ahogy a békében eljártak azok a miniszterek, akik valamilyen lovagias ügybe kerültek. Az üggyel kapcso­latban több politikus nyilatkozott, többek kö­zött Huszár Károly a következőket mondta az újságíróknak: — Természetes, hogy a kormányzó nem ad­hatott engedélyt arra, hogy a belügyminiszter párbajozzon. Szerintem nagy hiba volt az államfőhöz fordulni. A háború előtt ilyen affér esetén az érdekelt miniszter lemondott és lemondása után adott fegyveres elégtételt. A rendszer az volt, hogy az államfő a lemon­dásról csak a párbaj után döntött és azt nem fogadta el, egyúttal a párbajügyben elrendelte a pertörlést. Nagy Emil volt igazságügyminiszter a kö­vetkezőket mondotta: — A régi időben, párbaj előtt a miniszterek lemondtak. Ezt a lemondást addig nem intéz­ték el, amig a lovagias ügyet le nem zárták. Nem gondolom, hogy helyes volt a belügy­miniszter részéről a kormányzótól engedélyi kérni. Nanking előli már nem fejtenek ki ellenállást äz északi csapatok. (Budapesti tudósítónk lelefonjelentése.) Londonból jelentik: Az általános munkás­szövetség kimondotta az általános sztrájkot. A sztrájk holnap kezdődik s a terv szerint mindaddig tart, amig a nemzeti csapatok be­vonulnak Sanghaiba. A sztrájkot teljesen po­litikai jellegűnek tartják. A Sanghaiból érkező legújabb jelentések szerint, az északi csapatok Nanking előtt már semmiféle ellenállást nem fejtenek ki. Sang­haiban ma olyan hirek lerjedtek el, hogy a Sanghai körül operáló csapatok főparancs­noka, Pi-Csu-Cseng tábornok, titokban a kan­tornak kezére dolgozik és kardcsapás nélkül akarja átadni a várost a kantoniaknak, Az általános sztrájk ma még nem terjedt el va­lamennyi ipari üzemben, de számolnak azzal, hogy minden üzemben megáll a munka. Sanghai egyik negyedében három kinai munkást meggyilkolva találtak, akik néhány nappal ezelőtt feljelentést tettek bolsevista agi­tátorok ellen. A rendőrség nem is kutatja a gyilkosokat, mert a sanghaii hatóságok a bol­sevisták terrorjával szemben tehetetlenek. Olyan képviselő ne vegyen részt olyan kérdés tárgyalásánál, amelyhez érdekei fűződnek/ €* Budapest, március 18. A képviselőház mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Ti­bor elnök. A biztosítási javaslat részletes tár­gyalása során Bródy Ernő szólalt fel. Kifo­gásolta, hogy különbséget tesz a javaslat a biztosítás felmondása tekintetében a falusi és a városi lakosság közölt és sérelmezte, hogy a jegyzők a biztosító társaságok hü képviselői, majd a társaságok érdekeit tartják szem előtt. Az igazságügyminiszter válaszában kijelen­tette, hogy azért kellett különbséget tenni a városi és falusi lakosság között a biztosítási ügy technikai lebonyolítása tekintetében, meri a falusi lakosság nehezebb helyzetben van a kérdés lebonyolítása terén. Kéri a javaslat elfogadását. Kálnoky Bedö Sándor előadó néhány felvi­lágosító szavai után Bródy Ernő kijelentette, hogy egy pillanatig sem akarta a jegyzők korrektségét kétségbe vonni és ha szavainak ilyen értelmezést adlak, nagyon sajnálja. A Ház a szakaszt az előadó módosításával elfo­gadta és ezzel a törvényjavaslatot részletei­ben is letárgyalták. A bizlositási javaslat elfogadása után a mentelmi ügyek tárgyalására tértek át. Az egyes mentelmi ügyeket Nánássy Andor elő­adó lerjesztetle a Ház elé. A Ház a mentelmi bizottság javaslatait változatlanul elfogadta. Ezután a gazdasági bizottság jelentését tár­gyalták az országgyűlés költségvetéséről. A je­lentési' Urbanics Kálmán ismertette és kérte annak elfogadását. A képviselőház a jelentést elfogadta és a Ház elnökét az utalványozásra

Next

/
Thumbnails
Contents