Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-16 / 61. szám

1927 március 13. DÉLMAGYARORSZÁG 5 A szegedi cukorgyár. Irla: Wimmer Fülöp. Napilapjaink hasábjain egy idő óta rövid időközönként különféle aláírásokkal cikkek jelennek meg, amelyek mind egy Szegeden létesítendő cukorgyár eszméjével foglalkozva ezen alapítást minden irányban nagyon előnyösnek állították oda. Mivel ugy fogom fel elnöki lisztemet a kereskedelmi és iparkamarában, hogy egyenes kötelességem az ily ipari alapilások ügyével minél behatóbban foglalkozni, e cikkeket is mind figyelemmel olvastam. Eddig azonban nem reagáltam reájuk, mivel információim és meggyőződésem szerint a cikkírók mind tévedésben vannak, nincsenek kellően orientálva, amennyiben egy cukorgyár létesítése itt Szegeden ma a legkülönfélébb okokból reménvteljes várakozással éppenséggel nem járhat. Mivel azonban egy tegnap megjelent cikk most már szemrehányásokat tesz városunk illetékes köreinek, hogy a szóbanforgó eszmét fel nem karolják, helyénvalónak látom a következő, azt hiszem, teljesen helyes információimat a nyilvánosság elé terjeszteni. "Kezdeni a termeléssel, megengedve azt, hogy a szegcdi földek sovány és részben homokos területein a répa megteremne ugyan, de mennyiségileg alig kielégítő módon és általános tudomás szerint a cukorrépa az intenzív mezőgazdasági kultura terménye, a répamivelés tehát elsősorban csak elv gazdaságokban űzhető sikerrel, amelyek egyébként is az intenzív gazdálkodás elvei szerint kezelletnck és amelyekben a répamivelés előfeltételei biztosítva vannak. Ezek szerint a város állal állandóan bérbe kiadott több mint 40.000 hold föld cukorrépatermelésre nem igen mondható alkalmasnak, úgyhogy egy cukorgyár üzeméhez szükséges cca 5000 kai. hold megfelelő répatermelés Szeged és Szeged vidékén alig volna biztosítható és mint ezt bizonyító tényre, rámutatok arra, hogy az ide elég közel fekvő mezőhegyesi cukorgyár évtizedek óta több izben és állandóan kísérelte meg, hogy itt cukorrépatermelésre szerződéseket kössön, teljesen eredménytelenül. Áttérve ezután a szorosan vett gyári üzemtől várható eredményre, tényként konstatálom, hogy Csonkamagyarországon 13 cukorgyár van üzemben, amelyek dacára annak, hogy a békében fennállott termelőképességüknek alig 50 százalékát termelik, termésüknek felét külföldre kell, hogy kivigyék, mivel a belföldi szükséglet a termelt 15—16.000 vagonnak kb. csak a felét teszi ki, a belföldön el nem helyezhető cukor kivitele pedig az összes cukorgyárakra, az egész európai erőltetett versenynél fogva nyereséggel alig jár. E tekintetben egy Szegeden létesítendő gyár pedig még kedvezőtlenebb helyzetben volna, mert a leginkább Fiúmén és Trieszten át folytatandó cukorexportra nézve Szeged fuvar szempontjából az összes gyáraknál legkedvezőtlenebben fekszik. Ez az oka tehát annak, hogy komoly hozzáértő körök az eszmét fel nem karolják, mivel az, sajnos, legalább a mai viszonyok között nem egészséges és eredménnyel nem kecsegtet. Tavaszi kalapujdonságok. Selyem Georgette lóször a legtzlésesebb kivitelben, meglepő jutányos árban Kap/jatóK. KalapAtalakitások modellek után elsőrendűen késztl'nek özv. Iricz Dezsőnénéi, Oroszlán-ucca 3. IT H SZAPPAN SZAPPAI SZAPPAN Bl 17 a vezető szappanmárkák, garantáltan tiszta nyersanyagokból. Kérje mindenütt, mert jobbal, gazdaságosabbat messze földön nem talál. Komplikációk a tűzoltókaszárnya körül. A tűzoltók nem akarnak hallani a kaszárnyáról. (A Délmagyarország munkatársától) Né* • hány héttel ezelőtt közölte a Délmagyarország, hogy a város tanácsa Papp Ferenc lüzoltófőparancsnok előterjesztésére foglalkozott a tűzoltókaszárnya felépíttetésének gondolatával. A terv az volt, hogy a tűzoltólaktanya erősebb falu melléképüleleire emeleteket vonnak és az emeleti helyiségekből lakásokat készítenek a tüzoltólegénység számára. A tüzoltófőparancsnok előterjesztését azzal indokolta meg, hogy a szabadnapos tűzoltókat tűzvész esetén nagyon nehéz összegyűjteni, mert szerteszét laknak a városban, sőt igen sokan kint építettek maguknak házat a Somogyi-telepen, igy a tűzről nem is értesülhetnek, vagy pedig csak későn jelenhetnek meg a helyszínen, hogy résztvegyenek az oltás munkájában. Kifejtette előterjesztésében Papp Ferenc azt is, hogy a városnak tulajdonképen nem is kerülne pénzébe a tűzoltókaszárnya felépítése, mert az építési költségeket bőségesen amortizálná azoknak a tűzoltóknak a lakbére, akik természetbeni lakást kapnának a kaszárnyában, tehát lakbérre nem lenne joguk. A tanácsnak első pillanatban tetszett a terv, a mérnökség utasítást is kapott a tervek és a költségvetés elkészítésére, most azonban váratlanul súlyos akadályok merültek fel. A hivatásos tüzoltólegénység nagyrésze ugyanis hallani sem akar a kaszárnyai életről. Sok tűzoltó saját házában, vagy béreli magánházban lakik és a kis, városszéli házak kertjében gazdálkodik. A kert megtermi a család zöld ségszűkségletét, sőt a piacra is jut belőle, foglalkozhatnak ezenkívül sertés-, baromfi- és tehéntartással is, tehát megpótolhatják valahogy a kicsire szabott tűzoltói fizetéseket is. Ezekre a tűzoltókra katasztrófát jelentene a természetbeni lakás, a tűzoltókaszárnya. Ezek a tűzoltók azzal is érvelnek, hogy a kaszárnyai elhelyezés sem biztosítja fellétlenül azt az előnyt, amelyre a főparancsnok számit, mert hiszen a szabadnapos tűzoltónak nem kell feltétlenül lakásán, a kaszárnyában tartózkodnia és igy csak nincs tűzvész esetén azonnal kéznél. A tűzoltókaszárnya felépítésének ezenkívül pénzügyi akadályai is vannak. A város kaszszáját túlságosan igénybevették azok a munkálatok, amelyeket a közgyűlés már eddig elrendelt, igy uj épületek emelésére már nem igen juthat belőle. Lehet, hogy ez lesz az oka annak, hogy a tiltakozó tűzoltók nem eredménytelenül védekeznek a kaszárnya-épités terve ellen. Papp Ferenc tűzoltóparancsnok érdeklődésűnkre kijelentelte, hogy a tűzoltók kifogása csak látszólag állja meg a helyét. A valóságban a kaszárnyai lakás csak az öregebb, a husz-huszonöt éve szolgáló tűzoltók szempontjából lehet sérelmes, mert a fiatalabb tűzoltók közül igen kevés julott még abba a kellemes helyzetbe, hogy saját háza, kertje legyen, vagy ilyen magánházat bérelhessen. — Igy a kaszárnya választóvíz lesz, az öregebb tűzoltók vagy nyugdíjba mennek miatta, vagy más beosztást kérnek a várostól. Ez pedig a tűzoltás érdekét szolgálja, mert a gyakorlati tapasztalatok tanúsága szerint husz évi szolgálat éppen elég a tüzoltólegénységnek. Már régen harcolok azért, hogy a tűzoltókat huszévi szolgálat után más munkakörben helyezze el a város, mert nálunk tökéletes munkát már nem produkálhatnak, másutt viszont még nagyon jól használhatók. A tűzoltólaktanya felépítéséért minden erőmmel sikra szállok és remélem, hogy sikerül is kiverekednem. Kiszámíthatatlan az az előny, amit elérünk vele. Igaz, hogy a szabadnapos tűzoltók eltávozhatnak lakásukról, de nagyobb a valószínűsége mégis annak, hogy tűz esetén több szabadnapos tűzoltó vehet részt a munkában, mint igy. Orvosi köpenyek, sportnadrágo gylri érőn SOOSnnD, Szeged, tsko'a ucca II. 73 iroSSt-V Belvárosi Mozi pjffi^ Telefon ll—85, KOrZÓ MOZÍ Telefon U -85 Má cius 16-án, szerdái RAMON NOYARRÚ BEN ALI főszereplésével arab történet 8 felvonásban. Azonkívül: Szerelmi expressSSOSSI OSWALDA Március 16., 17 én, 8ze dán és csütörtökön PÁRBAJ A PUSZTÁN (A szerelem korbácsa) Blascó Ibanez regénye filmen 10 fel .rónádban. Főszereplő ; ANTONIÓ MORENÓ. Azonkívül: PÜNKÖSDI PRINC. Vígjáték 8 fe von sban. Fószeup ö : Richárd Dix. felAariáaob kmdetr 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5 7 és 9 órakor. * terem kellemesen fDtve van. Előadások kez ele 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. A terem kellemesen fittye vsn.