Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-10 / 32. szám

6 D£LM AG Y ARORSZ ÁG 1927 febi-uár 10. A DÉLMAGYARORSZÁG állandóan gyarapodó gazdag kölcsönkönyv­tárában havidíj tizenkét és tízezer korona. Óvadékot nem keli fizetni. Meghűlésnél, náthánál, torokfájásnál, ideg­fájdalmaknál, szaggatásnál naponta fél pohár természetes »Ferenc József* keserűvíz rendes gyomor- és bélmükódést biztosit. Egyetemi orvostanárok véleménye szerint a Ferenc Jó­zsef viz hatása gyors, kellemes és megbízható. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és f űszerü zletekbcn. Vezércikkíró m. v. A Szegcdi Uj Nemzedék tegnapi számában, G á 1 Miksa m. v. — mint vendég —, foglalkozik vasárnapi számunk első cikkével s megvédi a város vezetőségéi azokkal a félreértésekkel szem­ben, miket cikkünk felületes olvasása keltett ben­ne. Tarasooni Tartarin szenvedélyes vadász volt, de nyúl sem volt a határban. Feldobta hát a kalapját és abba lövöldözött. A vezérigazgató ur szenvedélyes vitatkozó: de nem a mi megállapí­tásainkkal. hanem saját félreértéseivel szállt vi­tába, Egy-két megjegyzést mégsem szabad sajnálnunk tőle. Azt veti szemünkre, hogy politikai elfogultság szülte álláspontunkat. Uj leibzsurnáljának hang­ját elsajátítva, igy korhol bennünket: »Rákfenéje és turáni átka Magyarországnak, hogy minden kérdés politikai szemüvegen át lesz vizsgálva.« .lói kikacskaringózta ezl a mondatot! A baj csak az, hogy az Uj Nemzedék mai vezércikke — nehogy valaki azt merje hinni, hogy dicsekszünk vele —, teljesen és tökéletesen azt az álláspontot foglalja el a városi háztartás kérdésében, aminek a mi cikkünk adott kifejezést. A gyakorlati poli­tika egyetlen kérdésében sem értünk egyet Gál Miksa uj sajtóorgánumával s ha a városi háztar­tás kérdé.sében ugyanazt irta szerdán a Szegedi Uj Nemzedék, mint amit mi irtunk vasárnap, lehet-e azt állilani, hogy itt »minden kérdés a politikai szemüvegen át lesz vizsgálva.« Most egy szakmabeli ellenvetést. Azt állítottuk, hogy ha minden részvénytársaság és szövetkezet nyilvános számadásra van kötelezve, akkor a köz­pénzből létesített városi üzemek is kötelesek nyil­vánosságra hozni üzleteredményüket. Ez nem azt jelenti, amitől nem tudjuk mit félt Gál Miksa, hogy I miuden üzletvezetést illető kérdést a nyilvános­ság előtt kell megtárgyalni, hanem azt, hogy az ¿izeinek üzleteredményeit ki kell tüntetni a költ­ségvetésben és zárszámadásban. E tekintetben tel­jesen egy véleményen vagyunk a pénzügyminisz­terrel és a Szegedi Uj Nemzedékkel. Csak Gál Miksa van más véleményen. S bucsuzóul csak ennyit. Azl Lrja a vezércikk: ».lőhetnek még idők, amikor a középkori bás­tyákra szükség lesz«. A középkori bástyákat em­legethetik a középkori lovagok. De, akiknek ke­nyeret, polgárosullságot, jogegyenlőséget, szabad foglalkozást a — középkori bástyák lerombo­lása adott, az gondolja meg kétszer is magát, mielőtt a középkori bástyák védelmezői közé beáll — önkéntesnek. És talán mégse Gál Miksa védje meg a — vár­megyék ujonemeglagadási jogát. (ó—a.) x Páris legszebb lerén áll a remekművű Arc de Triomphe, a diadal iv, a francia fő­város csodaszép műemléke. Előtte egy már­ványlap alatt nyugszik az Ismeretlen katona, az a holttest, amelyet a világháború után egyik harctéren szedtek fel, a rengeteg tö­megsírok egyikéből s nincs a napnak órája, perce, amikor egv anya, apa, özvegy, árva térdet ne hajtana a márványlap előtt. Az Ismeretlen katona legendássá növekedett alakja elszállt más országokba is és legutóbb határozták el, hogy Budapesten is felállít­ják az Ismeretlen katona emlékművét. Érde­kes találkozása a véletlennek, hogy éppen most Amerika, a modern állam, modern em­léket emelt, filmet csinált az Ismeretlen ka­tonáról. Megrázó és hatásos emlékmű. Nincs néző, akit ne döbbentene meg az a megható történet, melv eleven erővel idézi fel a közel­múlt történelmi időket s amikor vége a film­nek, a félhomályt újra a világosság váltja fel: könnyfátyolos szempárok csillognak min­denfelé. Ezt a filmet — mondotta a nagy íiriffith meg kell nézni mindenkinek, aki­nek apja. fia, férje szerepeli a hősi halottak, az eltűntek végeláthatatlan listáiban Az. Is­meretlen katona nemes és szép tragédiája enyhülési fog hozni minden fájó szivnek és vigaszt fog nyújtani minden bánatra. A mű­vészet itt szolgálatába áll a gyásznak és élő emléket állit milliónyi haloltnak. I — Az adómérséklés a házta tarozásért. A Dél­magyar ország vasárnapi számában az olva­sók igen nagy rétegét érintő és érdeklő közlemény jelent meg arról az adómérséklésről, amelyet a házak tatarozásával szemben ád a kormány. Ez­zel a közleményünkkel kapcsolatban felhívták fi­gyelmünket arra, hogy azok, akik a múltban előre be írem jelentették, hogy tataroztatni akar­nak, elvesztették az adómérséklés kedvezményéi, annak ellenére, hogy a munka befejezése után a számlák csatolása mellett kérték a kedvezmény megadását. A levélíró szerint ez a lehelő leg­nagyobb igazságtalanság, mert egy kis alaki hiba iniartt veszti el az illető háztulajdonos az egyéb­ként jogos kedvezményt. Lehet, hogy a levélíró­nak elvileg igaza van. Itt azonban a törvény intézkedik és bizony már 1925-ben és 1926-ban is csak az kapta meg az adómérséklés kedvezményét, aki tatarozási szándékát előre, bejelentette. — Ugyanezek az intézkedések most vannak elinté­zés alatt az országgyűlésen és néhány napon be­lül az adómérséklést magában foglaló törvényt erre az évre is megszavazzák. De a tatarozási szándékot most is előre be kell jelenteni. Ennek a rendelkezésnek célja az, hogy a mun­kálatokat a tatarozás megkezdése előtt meg le­hessen állapítani, szóval, hogy az ellenőrzés tel­jesen alapos legyen. A háztulajdonosok egyesü­letének lenne a kötelessége a háztulajdonosokat az eljárás valamennyi formalitásáról részletesen tájékoztatni. x Dinnyés Ferenc képkiállítása a Kass halljában, nyitva délelőtt 10-től délután 6-ig. x Bútort az Asztalosmesterek Bútorcsarno­kában vegyen. (Szeged, Dugonics-tér 11.) 128 A kftnnyek (• vigaszlaMtts az ISMERETLEN KATONA fUrnkSnemény 8 (elvonásban, melyei Cecil B. de MII— le, a ma éltt legnagyobb rendezA alkotott legmegrázóbb drámai kiUtemény Bemutatta a Belvárosi Mozi Február ÍO—13-ig, csUtttrt. vasárnapig Rövid- és hosszúlejáratú jelzálogkölcsönök, váltókölcsönök bérházakra, lakóházakra és föld­birtokokra a legelőnyösebb feltételek melleit folyósittatnak. Megkeresések „Jelzálogbank" jelige alatt a kiadóhivatalba kéretnek. 278 < — Szilveszter Gondolt Valami!. Megindult a , kisvasút és szokás szerint uj anyagot kaptak az j örök tréfacsínálók, akik előtt nem szent a leg­j monumentálisabb alkotás sem. Néhány ilyen kis­vasut-viccet lestünk el és mutatóba közlünk be­lőle kettőt. A kisvasút hivatalos rangja, mint ismeretes, Szegedi Gazdasági Vasút, ami a kocsik oldalán Sz. G. V. rövidítésben nyilvánul meg. Ezt a három betűt aztán különbözőképen fordítják le. Például: Szerényen Guruló Vacak, vagy pe­dig Szörnyű Galiba Veled. De legsikerültebb mégis ez: Szilveszter Gondolt Valamit. — A má­sik tréfa: Az egyik tanyai állomás perronjáu vá­rakozik a nép a vonatra. Egy öreg magyar lesi a kanvarodót és amikor előbújik rajta a füstölgő masina, odaszól a többiekhez: — Embörök! Dö­rög mán a — Somogyi. — Egy alsótanyai kocsmai szurkálás epilógusa a törvényszék eiőtt. Pór János pusztamérges! legény 1926. szeptember havában egy kocsmai verekedés alkalmával oly szerencsétlenül szúrta hasba mulatozó barátját, Losonc Mihályt, hogy az néhány nap múlva a szegedi közkórházban meghalt. Pór János ellen halált okozó súlyos testi­sértés címén indull meg az eljárás. A szegedi tör­vényszék Hábermann-tanácsa szerdán ítélkezett eb­ben az ügyben és Pór Jánost 8 hónapi fogházra ítélte, A bíróság tényként állapította meg. hogy Pór nem előre megfontolt szándékkal szúrta le Losoncot, hanem kocsmai verekedés hevében rán­totta ki bicskáját és vakiában szúrt. Pór felebbe­zést jelentett be az ítélet ellen. Makói őirek. Az influenzajárvány a hivatalos jelentések sze­rint erősen csökken, naponta alig 2—3 esetet jelen­tenek a nyilvántartó hivatalban. Ezzel szemben azonban tény az, hogy alig van ház, amelyben beteg nem volna, csak nem jelentik be a betegsé­get. Ez mindenesetre hiba, inert ily módon nem nyerhet tiszta képet a járvány terjedéséről, vagy csökkenéséről az illetékes közegészségügyi ható­ság, valamint a közönség sem, amely könnyen haj­lik a túlzó híresztelésekre. Szükségesnek tartjuk megállapítani, hogy a megbetegedések nagy száma dacára sincs aggodalomra ok és azok a hirek. melyek az «igazi spanyol« esetek számának ijesztő növekedéséről és nyolc halálesetről szólnak, nem egyebek a rémhírterjesztők kitalálásánál. A holnapi Gazda-nap vendégei ma este érkez­nek Makóra és tiszteletükre este vacsora lesz a Korona-szállodában. A Gazda-nap programja né­mileg módosul, amennyiben Schandl József elő­adása elmarad és helyette Bakó Gábor tart elő­adást a kukoricamoly elleni védekezésről. A ma­kói gazdák közül Szemes János, N'agy Ernő. Nagy Iván, Héjjá Péter és Nikola Ferenc, tartanak előadást. A Gazda-nap délelőtt 9 órakor kezdődik a Gazdasági Egylet nagytermében. Fél­egy órakor a Gazdasági Egylet ebédet ad a ven­dégek tiszteletére, délután pedig ingyenes előadás lesz a Korzó-moziban, ahol egy, a többternielést propagáló filmet fognak vetíteni. Vásárhelyi hirek. Dr. Soós István polgármester fogyasztási adó­hivatali nyilvántartóvá Orsics Antalt, segédnyil­vántartóvá pedig Hojcsi Istvánt nevezte ki. Az influenzajárvány mintha szünőfélhen tolna. Az utóbbi két nap csak könnyebb megbetegedések fordultak elő. súlyosabb megbetegedést egyet sem jelentettek. A tömeges ueeuburkolássul kapcsolatban leg­először a Vőrösmarty-ucca kikövezését kérte az ottani lakosság. A mérnökség a tanács utasítá­sára elkészítette az ucca rendezésének tervezetét és költségvetését, amely szerint a bazalt kockák­kal való burkolás 86 ezer pengőbe, élére rakott téglából pedig 26 ezer pengőire kerülne. Lassan-lassan a város minden uccájában villany­lámpái szereltet fel a mérnökség. Legutóbbi in­tézkedése alapján a Püspök- és Kasza-uccák sar­kán, az Eszterházy-uccában és a Királyszék-uceai zugban szerelnek fel egy-egy villanylámpái. A Hunyadi-uccában lévő féléjjel égő lámpát pedig egész éjjel égő lámpával szereltette fel a mér­nökség. A pusztai esendőrörs jelentette ma a rendör­ségen, lvogy ifj. Rózsa István, Puszta 739. szám­alatti tanyáján, Farkas Imre, orosházi illetőségű, 16 éves béresgyérek a karikás ostorára felakasztotta magát. Mikor a gazda bement reggel az istállóba, a kis bérest ott találta holtan. A csendőrség lefolytatta a vizsgálatot és dr. I v á n k a Zoltán tiszti orvos véleménye alapján, a vizsgáló­bíró engedélyt adott a temetésre,

Next

/
Thumbnails
Contents