Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-08 / 30. szám

DELMAGYi 3ZEÜED : Szerkeszlöség : Deák Ferenc »cca 2. Telefon 13—33. - Klnrtóhlvnlal, (OlcsünkOnyvlár és Jegyiroda: Aradi «cca 8. Telefon 306. - Nyomda: Lilw Upöl ucco 19. Telelőn 16-34. « « « « « « KEDD, 1927 FEBRUÁR 8 @ <& 0 III. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Uri ucca ő. Telefon 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és klaiióhlvulnl: Református templom­bazár. Telefon 283. szám. « « « « « « « slóflzeiÉül ára havonta 3-20, vidéken és a (Óvárosban 3-60, kUllöldíin 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár-és Ünnepnap 24 fillér. Sanghai ulán. A világ közönséges históriája bizonyára bő­vebben és komolyabban foglalkozik majd az­zal az eseménnyel, amelyről a mai Európa gyér és gyanús ázsiai hírszolgálata olyan szűk­szavúan emlékezik meg. Röviden jelentik a sárga tenger partjáról, hogy Sanghai elesett. Mint ahogy jelenteni szokták, hogy Rudolf főherceg influenzában megbetegedett, vagy hogy a volt némel trónörökös a körülmények­hez képest elég jól érzi magát. Pedig Sanghai eleste, amelyet külömben már újévre esedé­kesnek jelzett Lloyd George, valóban a leg­nagyobb történeti jelentőségű események kö­zül való és nem lehetetlen, hogy uj fejezetei fog irni Ázsia históriájába és ezzel az egye­temes emberiségébe is. Nem egészen értjük, hogy az európai köz­véleményt miért tartják olyan rejtelmes bi­zonytalanságban e keleti kérdés körül? Talán azt gondolják az omladozó és bomladozó mai európai világrend urai és parancsolói, hogy kinai falat lehet épiteni a kontinentális ér­deklődés elé, amelyen tul láthatatlanul és hallhatatlanul fognak lejátszódni azok a vég­telenül l'onlos és jelentős tragédiák és epo­szok, amelyek a fehér ember világát alkonyati fénybe vonják és az európai imperializmusok Herkules oszlopait halomra döntögetik? Mert mi történik a távol Keleten? Ázsia ébredése sok ezer éves álmából, mint ahogy a háború alatt fölébredlek a letiport és kita­gadott orosz milliók és mint ahogy fölébredtek az uj törökök. Az ázsiai leviáthán ébredése az orosz szovjet szárnyai alatt történik. Az orosz szovjetek köztársaságáról meglehet min­denkinek a maga vélemenye, de a tények azt beszélik, hogy ez a rengeteg uj ha­talom egyre löbb erővel és sikerrel mun­kálkodik Ázsia keletén azon, hogy a másik európai nagyhatalomnak, a brit világbiroda­lomnak még mindig gigászi lábai alól ki­rántsa az uralkodás szőnyegét. Sanghai el­eseit: és az angol katonák, a szárazföldi és a tengeri haderők egyre-másra menetelnek az ázsiai vizek felé. Rudyard Kipling irta meg egyik mély tárgyú versében azt a tör­ténelmi változást, amelyen Kina a mult szá­zadban szinte észrevétlenül általcsett. A kinai lány a palotája terraszáról álmélkodva és álmodozva nézi, mint jön egyre-másra egy hajó, két hajó, három hajó, tíz, husz, száz idegen hajó. Az idegen hajók az úgynevezett európai civilizációt hozták Kinába, a mozdu­latlan maradandóság országába ezen a civilizá­ción j>edig első sorban fenyegető ágyukat kell érteni, amelyeknek sötét torka halált oká­dott, ha a kinai nem akart behódolni az uj hittérilés embereinek és nem akarta elfogadni az \ij hit egyik magasztos és bűbájos tömjé­nét, az ópiumot, amely Indiában terem és arra való, hogy az angol kalmárnak nagysze­rű nyeresége legyen belőle és a kinainak gyönyörű álmai legyenek tőle. Ettől az álom­tól sokáig nyugodtan és bátorságosan alha­tott a fehér ember, aki városokat emelt a kinai városok fölébe és a városokban forrt az élei, az üzlet, az öröm és tolongott a kato­naság, a szárazföldi és vizi haderő, amely a kalmároknak ultima rációját jelentette. De az álom most véget ért, Ázsia fölébredi, a lomha és otromba test megmozdult, Ázsia lelke magához tért és most az idegen áfium ellen orvosságot keres és talál is. Lenin misz­szionáriusai költögetik a kinai sárkányt, amelynek levágott fejei helyébe ujak nőttek, diadalmasak és rettenetesek. Mi lesz ennek az uj gigantomachiának vége, ki tudná és ki merné azt ma. megmondani? Az ópium há­ború és a bokszer lázadás leverése a maga igazi ábrázatában mutatta meg az úgyneve­zett európai keresztény kulturának hőseit, akikből most már nem kér többé Kina, mint ahogy egykor Montezuma császár népe nem kért a fehér megváltókból, Cortez lovagjaiból és mint ahogy Koppány magyarjai nem kér­tek a Yencelinek térítéséből. De Kina a világ egyik legnagyobb birodalma és Ázsia napja ma újra fölkelőben van, Európa pedig ön­magával meghasonlottan, a saját hitében meg­rendülve, a maga vére hullása miatt elgyen­gülve nézi, hogy támad föl és mint támad ellene ez az Ázsia és míg szűkszavú távirat­ban jelentik Sanghai elestét, a Lloyd Georgeok és Chamberlainek kezében megremeg az új­ság és szemében felrémlik a jövő: amely az uj Constantinus világuralmának halálos Íté­letét rejtegeti keleten és nyugaton, északon és délen egyaránt. Uss^adbors. gránáííüz skl&tt. A felkelő matrózok és a kormánycsapaíok formális ütközetet vívlak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Lisszaboni jelentés sze­rint a kormánycsapaíok tüzérsége ma egész nap bombázta az oportói felkelők kaszár­nyáját. A fellázadt katonaság nagyszerűen ki­épített lövészárkokat vont a laktanya köré, ugy hogy a gránátok azokban semmi kárt nem okoztak. Egy lecsapódó gránát a postaépületei érte, 10 ember meghall, 10 súlyosan megsebesült. IIirek vannak arról is, hogy a portugál hadi­flotta néhány egységén is fellázadtak a mat­rózok, akik Lisszabon egyik külvárosába nyo­mullak, ahol rabolnak és fosztogatnak. A ke­reskedők bezárták üzleteiket, mert további zavargásoktól tartanak. Ünnepi vacsora alzfoan a teremben, a&ol öt év előtt a hómba robbant. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az Erzsébetvárosi Körben, ugyanabban a helyiségben, amelyben öt év előtt ismeretle­nül maradi tettesek bombája 8 embert meg­ölt, ma nagy ünnepi vacsora volt, amelyen hivatalosan is megpecsételték az Erzsébetvá­rosi Körnek a Kállay—Ripka-pártba való be­lépését. A vacsorán Kállay Tibor nem jelent meg, a pártot Ugrón Gábor, Désy Géza, Siegescu .lózsef, Ripka Ferenc és Márkus Jenő kép­Letartóztatták a pancsovai orvost, mert hamis orvosi bizonyitvánnyal elpalástolt egy gyilkosságot. viselték. Ehrlich G. Gusztáv üdvözölte a meg­jelenteket, majd Ripka szólalt fel és megem­lékezett azokról, akik áldozatul estek a meg­fertőzött lelkeknek. Ugrón Gábor azt mon­dotta, hogy egész életében a liberálizmus és demokrácia hive volt. Politikai körökben általános a meggyőző­dés, hogy a mai vacsora az egységes párt úgynevezett Kállay-frakciójának kiválását fogja maga után vonni. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pancsováról jelentik: Egész Bánátban nagy szenzációt kellett, hogy a rendőrség letar­tóztatta a bresztováci községi orvost: dr. Arafelov Arzén orosz menekültet, akit azzal vádolnak, hogy pénzért hamis halotti bizo­nyitványt állított ki és azzal elpalástolt egy gyilkosságot. Az orvos ugyanis Gyurics Mi­livoj földbirtokosról olyan bizonyítványt állí­tott ki, hogy alkoholmérgezés okozta halálát. Amikor Gyurics gyanús haláláról suttogni kezdtek a faluban, megindull a nyomozás és elrendelték a holltest exhumálását. A bonco­lás azután megállapította, hogy Gyuriesot egy fadoronggal agyonütötték. Erre dr. Arafelov Arzént és az elhunyt fivé­rét, Gyurics Lyubomirt azonnal letartóztat­ták. Utóbbi bevallotta, hogy bátyjával együtt pálinka csempészéssel foglalkozott és egy ilyen csempészutról hazatérve összevesztek és báty­ját botjával agyonütötte. Május elsején indul meg Szeged és Arad között a közvetlen vasúti forgalom. Megalakult a Szeged—Csanádi Vasút Részvénytársaság. (A üélmagyarország makói munkatársától.) Tegnap alakult meg Budapesten a Szeged— Csanádi Vasút Rt., amely átvette az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak magyarországi vonalait. Az uj részvénytársaság megalaku­lásával végkép megszűnik Magyarországon az Acsev. működése. Az uj részvénytársaság fo­kozott erővel lát hozzá a régi Acsev. fejlesz­téséhez és békenivóra való emeléséhez. A gör­dülő anyag kettéosztása révén visszakapott motoros jármüveket jókarba hozatja és mo­dernizáltatja, mozdony- és vagonparkját ki­egészili és minden intézkedési megtesz, hogy május 1-én meginduljon a régóta várt közvetlen forgalom Szeged és Arad között. Román részről már foganatosították az erre vonatkozó előmunkálatokat, magyar részről pedig most történnek meg a szükséges lépé­sek. Elsősorban a határállomássá minősülő

Next

/
Thumbnails
Contents