Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-06 / 29. szám
•ZEOED : Szerketzlöség : Deák Ferenc •cca 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, KOlckOnkOnyvtár é$ Jegyiroda: Aradi «cca S. Telefon 30Ö. «• Nyomda: Löw Upól ucca 1B. Telefon lő—34. «««««« VASÁRNAP, 1927 FEBRUÁR 6 a © o III. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal s Uri ucca b. Telefon 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templombazár. Telefon 2S3. szám. ««««««« «lOflzelésl ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-öü, kUltdlddn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Az szegedi rombolói és siratól. A szegedi városi tanács tagjai, — mint a Délmtigyarország beszámolt róla —, haragos döbbenettel, elkeseredett izgalommal tárgyalták azokat a híreket, melyek a városi háztartások ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat egyes rendelkezéseiről számollak be. A városi tanács tagjai az autonómia sérelmét látják a javaslatban s tervbevett intézkedéseivel szemben indokoltnak tartanák a legélesebb állásfoglalást is. A városi törvényhatóság önkormányzatát, a városi polgárság autonómiáját siratja — teljes joggal — a városi tanács. Ha a törvényjavaslatból törvény lesz, pedig lesz belőle törvény, akkor a magyar törvényhatóságok önkormányzati joga elérkezelt a sir szélére. És mégis, kicsit fonáknak, groteszknek tartjuk a városi tanács könnyeit, melyeket az önkormányzat készülő koporsója fölé potyogtat. Az önkormányzatnak inegtestesitője a törvényhatósági közgyűlés, a városi tanács csak végrehajtó szerve a közgyűlésnek s rendelkezési jogot csak átruházott jogkörben gyakorolhat. Az autonómiának azonban a közgyűlés a szerve s az autonómiát gyakorló közgyűlés jogkörét kisajátító, az önkormányzati jogot elsorvasztó városi tanács kel most hirtelen — a kormánnyal szemben az autonómia védelmére. Ha a városi tanácsnak olyan szivbéli ügye az autonómia, miért nem védelmezte meg, miért nem bástyázta körül, a törvény végrehajtásával miért nem oltalmazta meg a törvényhatóság önkormányzati jogát s miért csak akkor jajdul fel az autonómia védelmére hivatkozva, mikor a készülő törvény a városi tanácsok és városi üzemek gazdálkodásának ellenőrzését akarja lehetővé tenni a felügyeleti hatáság számára is? Ne sirassa a városi tanács az autonómiát," hiszen a polgárság önkormányzati jogát a városi tanács tette tehetetlenné. Törvény parancsa, rendeletek intézkedései, közigazgatási bíróság döntései s belügyminiszterek hiteles törvénymagyarázatai ellenére a városi tanács mégis megtagadta a törvény, végrehajtásai, amikor az a törvényhatósági bizottság felfrissítését kövelelte meg. Ha a városi tanács őszinte féltője és védelmezője az autonómiának, akkor a törvény parancsának engedetlen megtagadásával nem gyöngítette volna az önkormányzat szervének, a közgyűlésnek erejét, méltóságát és tekintélyéi. A közgyűléssel szemben, tehát az önkormányzat megtestesítőjével szemben a városi tanács elment a törvények végrehajtásának megtagadásáig, tűrte az önkormányzat szervének megcsonkulását, előidézte életképtelenségét, csupán azért, hogy a megrokkant ellenőrzés és elerötlenedett irányitás árnyékában kiteljesedhessen a polgármesteri mussolinizmus és tanácsi omnipotencia. A kormányhatalomtól ne féltse a városi tanács az autonómia morzsáit, amikor ő maga (tus lakomákon fogyasztotta az önkormányzat erejét, pecsenyéjét és édességét. A városok tanácsai — s a mi tanácsunktól ne tagadjuk meg az elsőséget — az utóbbi évek gyeplőtlen gazdálkodásával nem védték meg a központi hatalom állandó törekvéseivel szemben a törvényhatóságok önkormányzalát, de indokot, érveket, jogszerű alapot nyújtottak az autonómiák megrendszabályozására. Amikor a pénzügyminiszter az önkormányzatokról szóló törvény javaslatol beterjesztette, hivatkozol! arra is, hogy van város, ahol a legszükségesebb beruházások helyett kölcsönpénzből — strandfürdőt akarnak létesíteni. .4 szegedi strandfürdő terve igy előkelő helyre került: a törvényhatósági autonómiát korlátozó törvényjavaslat miniszteri indokolásába. Szegedet, Szeged város gazdálkodását a szégyenpadra ültette le az ország nyilvánossága előtt a pénzügyminiszter. S ott vannak a városi üzemek, melyeknek vezetése a legkiválóbb eszköz a polgárság önkormányzatának szisztematikus elsorvasztására. A városi üzemek gazdálkodása ki van vonva a törvényhatósági közgyűlés ellenőrzése alól. A költségvetésben csak azoknak az üzemeknek számadásai szerepelnek, melyeket a városi tanács a nyilvánosság elé lerjesztendőknek tart. S igy az a helyzet állt elő, hogy amig jelentéktelen szövetkezetek és részvénytársaságok nyilvános számadásra kötelezettek, kénytelenek évenkint üzleieredményüket a nyilvánosság elé tárni, addig a városi üzemek, melyeknek pedig mind a százharmincezer városi lakos részvényese, vagy üzletrészese, a nyilvános ellenőrzés s a törvényhatóság önkormányzati szerve elöl elvonják üzletmenetüket s gazdálkodásuk, a városi vagyonnal való gazdálkodásuk módjának és eredményességének ellenőrzését. A megcsonkult közgyűlés megcsonkult jogkörébe már csak az tartozik, amit az üzemigazgatóság titokzatos testülele, ez a szabad királyi városi szabadkőművesség, meghagy a közgyűlésnek, vagy, aminek már alig van jelentősége a városi háztartás szempontjából. Amig azelőtt szenvedélyes viták folytak abban a kérdésben, hogy az alsóközponti bikalstálló tetejét újra kell-e zsindelyezni, ki kellene cserélni a felsővárosi szérűskert gémes kútjának ágfáját, vagy uj csónakot kell-e beszerezni a tápéi komp mellé, ma meg se kérdezik a városi közgyűlést, amikor sok százmillióért vásárolnak színházi diszletet, autóbuszt, vagy milliárdos megrendeléseket tesznek s milliárdokat követelő üzemeket — példa rá a színház — községesitenek. Ez a gazdálkodás, a vagyonkezelésnek ez a rendszere sokkal kíméletlenebb támadás az ön- i kormányzat elve ellen, mini a tanácsnok urakat az ulolsó nemesi felkelésre fölharsonázó törvényjavaslat. Bármilyen elvi, sőt világnézleti ellentétek állítanak is bennünket a kormányzati politikával szemben, kimondjuk bátran és valljuk nyiltan: a városi polgárságnak sokkal nagyobb érdeke az, hogy a városi üzemek ellenőrzés alá kerüljenek, mint az, hogy az autonómia fentartásának ürügyével a városi gazdálkodás módját, a m i vagyonúnknak a m i bőrünkre menő kezelését elvonják a nyilvánosság ellenőrzése alól, S kimondjuk nyiltan azl is: a városi tanács nem az autonómiát félti, hanem impériumát, a törvények keretein tulnövesztett hatáskörének korlátlanságát Az autonómiát nem most kellene kezdeni védelmezni. Az autonómia védelmében végre kellett volna hajtani a törvény parancsát, mely a virilisek névjegyzékének évenkinti kiigazítását rendeli el. Az autonómia védelmében nem lett volna szabad szembehelyezkedni azzal a törvényes rendelkezéssel, mely a törvényhatósági bizottság választott tagjainak évenkinti pótlását teszi kötelezővé. Az autonómia védelmében nem lelt volna szabad elutasittalni azt az indítványt, mely a városi üzemek üzleteredményének a városi költségvetésbe való felvételét kívánta. Az autonómia védelmében nem lett volna szabad tervszerűen és kiszámítottan előidézni azt az állapotot, mely az önkormányzatot megvalósító közgyűlést fejbólintó Imrék önrendelkezési és cselekvőképességétől megfosztott s csupán a közigazgatás solemnitását szolgáló gyülekezetté degradálta. I városi tanács azonban szó nélkül hagyta pusztulni formában és lényegben egyaránt az igazi önkormányzatot, az önkormányzat szellemét és lényegét, amikor az önkormányzat megcsonkulása saját hivatali hatáskörét növelte s a törvény és szabályrendeletek által megszabott hatáskört a közigazgatási omnipotenciává fokozta, csak akkor döbben meg s »merész ajakát csak akkor ereszti hadidalnak:, amikor a kormány elérkezettnek látja az időt a városi tanácsok gyeplőtlen vagyonkezelésének megrendszabályozására. Minden ellenzéki álláspontunk mellett is igazai kell adnunk a pénzügyminiszternek abban, hogy a városi háztartások, a városi adminisztrációk messze kerülik a takarékosság ösvényét. Túlméretezett költségvetés, túlméretezett adminisztráció, túldimenzionált tervek, a realitás talajától elszabadult alkotásvágy, a hibás szemmértékek gazdasági és várospolitikai programja tölti be ma azt az ürt, amit a törvényhatóságok önkormányzatainak kellene betőlteniök. Mi az önkormányzatok megerősítését őt, az autonómiák regenerálásától várjuk és reméljük a mai állapot beteg rendszerének szanálását, de az a meggyőződésünk, hogy a mai állapotnál még mindig többre kell becsülni az állami végrehajtó hatalomnak biztosított beavatkozást. A városi gazdálkodást, a városi közvagyon kezelését ellenőrzés, felügyelet és irányitás alá kell helyezni; azt szeretnénk, ha ezt az ellenőrzési a poraiból megélemedő polgári önigazgatás végezné, de Inkább végezze a kormány, mint ne végezze senki. A városi lanács mosl nem azért jajdul fel, mert ezt a törvényhatósági közgyűlés helyett a kormány akarja végezni, hanem azért, mert — végezni akarja valaki. Az önkormányzat halálát sirató könnyei ezért méltóbbak volnának a — krokodilushoz. A választások eredménye által az uralom biztonságának teljességéhez jutott el a kormány s most kiteljesedett uralma elől el akarja takarítani az önkormányzatok romjait is. R városi tanács, az öncélúvá vált köz-