Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-05 / 28. szám

2 DÉLMAG Y ARORSZ AG 1927 február 2. válaszolt az elhangzott felszólalásokra és Farkas István által l'elhozotlakra. Kijelenti, hogy az autonómia rendezéséről javaslatot kiván beterjeszteni a kormány. — Sürgős az ellenőrzés — mondotta a miniszterelnök —, hiszen a főváros költségvetésében is körülbelül háromszázmilliárd deficit mutatkozik, amelyei a főváros pótadóval, kereseti és jövedelmi pótadóval kivánt fedezni. Ehhez a pénzügyminiszter nem járult hozzá. Kijelentette azután a miniszterelnök, hogy a királykérdés megoldásával nem kiván foglalkozni és ha ez a gyanúsítás mást ismét felmerült, azt csak futóbolondok rögeszméjének tartja. Végül fiiul János pénzügyminiszter szólalt fel és az autonómiák ellenőrzésének szükségességét hangoztatta. Sohasem engedi meg mondotta —, hogy a közüzemek deficitjét jövedelmi adóval pótolják. Kifogásolta a felesleges utazásokat és bejelentette, hogy a közeli napokban beterjeszti a költségvetést. A forgalmi adó megszüntetésére vonatkozólag megjegyzi, hogv megszüntetésről nem lehet szó, legfeljebb csak csökkentésről, arról is idővel. Scitovszky Béla belügyminiszter rövid beszéde után Kenéz Béla délután két órakor az ülést bezárta és folytatását kedden délelőttre tűzte ki. A főváros közgyűlése pártkülönbség nélkül állást foglalt az autonómia-sértő javaslattal szemben. (Budapesti tudósítónk telefonjele illés e.) A főváros ma délutáni közgyűlésén pártkülönbség nélkül állást foglaltak a kormány legújabb javaslatával szemben, amely az önkormányzatok »hatékonyabb ellenőrzéséről« szól. I. á n g Lajos és Wei 1 e r Ernő után a szocialisták nevében dr. Kiss Jenő mondott nagyobb beszédet, majd M i 1 o t a y István fejezte ki elismerését a szocialisták szónoka iránt. A javaslat 18<>7. óla a legveszedelmesebb kisérlet az alkotmány megbontására és az az autonómia halálát jelenti. Több felszólalás után a közgyűlés a tanács tiltakozó javaslatát elfogadta. Az ülés végén a baloldal nagy többséggel leszavazta azt a javaslatot, amelyet a képviselőválasztások költségeiről terjesztett elő a tanács. Vakmerő bankrablás Rerlin föuccáfán. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A főváros legforgalmasabb gócpontjában, a Friedrichslrassen ma délután vakmerő rablótámadás történt. A 75 éves Bernstein bankháztulajdonos üzletébe két fiatal ember azzal a kéréssel lépett be, hogy közölje velük a bankár a tőzsdei árfolyamokat. Amikor Bernstein Íróasztala főié hajolt, egy lom/xi tárggyal fejbeütötték. Az öreg ember elájult, mire a támadók a kézipénztár tartalmát magukhoz véve, elmenekültek. A rendőrség erélyesen nyomozza a vakmerő rablókat. Pénteken ujabb súlyos influenzamegbetegeáéseket felentettek a tiszti orvosi hivatalnak (A Délmagyarország munkatársától.) Közöltük tegnap a tiszti főorvosi hivatal jelentését, amely szerint Szegeden az influenzajárvány ujabb hulláma jelent meg és a megbetegedések sokkal nagyobb tömegben fordulnak elő, mint a járvány első periódusában. Az luj megbetegedések ezenkívül sokkal súlyosabbak is. A tiszti főorvos pénteken a járvány helyzetéről a következő nyilatkozatot tette: — A megbetegedések száma egyre szaporodik, ujabb komoly megbetegedések is fordultak elő. Az ujszegedi járványkórházban ápolt súlyos betegek száma szintén növekedett — Tiszta képet a járványról egyelőre nem tudok alkotni, szombaton fogják a kerületi orvosok jelentéseiket megtenni és ezek a jelentések lesznek az irányadók arra nézve, hogy milyen óvintézkedéseket foganatosítsunk. A tanyákról két súlyos beteget hozlak be az ujszegedi járványkórházba, akiknek egyike volt az a 76 éves öregasszony, akit csütörtöki nyilatkozatomban megemlítettem, hogy gyenge szervezete miatt nem fogja a magas lázat kibírni. Ez az öregasszony az éjjel meg is halt. Mostanig más intézkedési nem tettem, mint kiterjesztettem a gyógyszertárak inspekciós idejét. Vásárhelyen az elmúl! évben — nem voll gyilkosság. (A Délmagyarország hódmezővásárhelyi munkatársától). A vásárhelyi államrendőrség bűnügyi osztályának vezetője, D a r vassy Gyula rendőrkapitány most állította öszsze a rendőri működés statisztikáját. A kimutatás több érdekes adatol tartalmaz és különösen arról tesz tanúbizonyságot, hogy Vásárhely területén az elmúlt évben n agy mérték be n javult a közrend. Megemlíti a kimutatás, hogy az elmúlt évben egyetlen esetben sem történt gyilkosság Vásárhelyen. Ehhez hasonló év csupán az 1921. év volt, amikor szintén nem fordult elő gyilkosság, a régebbi időkből maga a rendőrség sem tud olyan évre visszaemlékezni, melyben nem történt volna gyilkosság. A kimutatásból kitűnik, hogy 1341 esetben akadt dolga a rendőrségnek. Legtöbb voll a lopás bünA megbetegedések egyre nagyobb számban jelentkeznek, a tiszti főorvos még mindig nem tartja szükségesnek az iskolák bezárását. Egyes osztályokban szinte már lézengenek csak a gyerekek és számosan vannak olyanok, akik már nem mernek iskolába menni. Sürgős preventív intézkedésre van szükség. Budapest, február 4. Budapest székesfőváros tiszti főorvosának jelentése szerint tegnap a spanyolinfluenzának egyetlen xij esetét sem jelentették be. Régebbi kórházi ápollak közül három beteg halt meg influenzában. Kórházba felvettek 25, magánlakásban ápolnak 28 nj beteget. A lakásban ápoltak közül tegnap egy halt meg. Helgrádíbasi bezárták az iskolákat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: Az influenzajárvány egyre erőteljesebben terjed. Belgrádban az összes iskolákat bezárták, köztük az egyetemet is. A járvány lefolyása meglehetősen jóindiilalu. A Vajdaságban az egyes városokban is felütötte fejét a járvány. Zentán az iskolákat bezárták, Zomborban két ember halt meg spanyolnáthában. Szabadkán, ahol eddig csak szórványosan fordult elő az influenza, az utóbbi napokban a megbetegedések száma egyre emelkedik. lette, mely 557 esetben fordult elő. Az elkövetett bűncselekmények közül 1107 eset derült ki s a kinyomozott személyek száma 1238 voll. A bejelenlett kár hárommilliárd 140 millió koronát tett ki, melyből 338 millió korona megtérült. Az öngyilkosságok "száma volt 33, ebből 19 volt a férfi s 14 a nő. Kilenc esetben szerelem. 5 esetben anyagi gond, 11 cselben gyógyíthatatlan betegség s 8 esetben ismeretlen okból követlék el az öngyilkosságot. Öngyilkossági kisérlet 13 esetben történt, azonban egy sem végződött halállal. ohm és üelly lituílU vígjáték. Pös/ereplök egy nZSH é' egy Hétfőtől szerdái.; a Korzóban. ,OOJ' A városi strand, a közönséges a map^nérdek (A Délmagyarország munkatársától) A városi strand eszméjének távolról sincs olyan hosszú múltja, mint aminő a tanyai vasútnak volt addig, amíg az építésébe belekezdtek és remélhető, hogy a városi strand megépilési szándék á n a k Szeged majdani története nem lesz kénytelen olyan sok lapot szentelni, mint a tanyai vasút előkészítő munkálatainak. Mindezt nyomatékosan kell aláhúzni, mert hiszen akkor, amikor a Dél in agyarország legutóbb megírta, hogy a városi mérnökség már majdnem teljesen elkészült a nagyarányú strand terveivel és hogy a strand jövedelméből a hatóság fedezni akarja a külvárosok rendezési költségeinek egy részéi, kénytelen volt azt is megírni, hogy a városi strand létesítése ellen erőteljes akcióba kezdtek, — igaz, egyelőre a kulisszák mögött — különböző érdekeltségek. A tudósítás megírásával és közreadásával azonban nem térhetünk napirendre efölött a nem szokatlan jelenség fölött. Legutóbb a szeptemberi orvoskongresszussal kapcsolatosan hallottunk sokat beszélni Szegedről mint fürdővárosról. A gondolat, bár az első nyers formában határozottan voltak lázas túlzásai, általában rokonszenves fogadtatásra talált, ami érthető. Nevetséges dolog lenne ma már beszélni a Tisza vizének és a nap sugarainak együttes áldásos hatásáról. Nyolc-tíz év alatl viszont Szegeden gyönyörű tiszai-élet fejlődölt ki, amivel szemben a helyzet az, hogy van Szegeden négy regatta, két tiszai fürdő és e g y strand. Tehát ezidőszerint több olyan klubház áll Szegeden a Tiszán, amely kaszinósaerü gyakorlat szerint veszi fel tagjait, mint fürdő. Ennél botrányosabb állapotot elképzelni sem lehet. Meg kell mondani azt is nyíltan, hogy a két fürdőház a tulajdonosok minden igyekezete ellenére sem tudja kielégíteni az alaposan leszállított igényeket sem, a strand pedig nem fejlődésképes, egyszerűen azért, mert azok az urak, akik itt igazgatósági tagságot, vagy bármi más érdekeltséget vállallak, nem üzleti okok miatt tették, hanem kizárólag azért, hogy biztosítsák ennek a nagyon, de nagyon szükséges intézménynek legalább a zavartalan fennmaradását. Nem is lehet tehát kívánni tőlük ujabb befektetéseket, vagy ínég nagyobb érdekeltség elvállalását. Ezzel szemben a Tisza túlsó partján egyre-másra létesülnek kisebb strandok, amelyek azonban megint exkluziv-jellegüek s így hova tovább odajutnánk, hogy Szegeden a tiszai élet egyrészt tökéletesednék primitívségében, másrészt minden kis darab partot és minden liter vizet kaszinószerü társaságok foglalnának le. Ezen a tarthatatlan állapoton segítene gyökeresen. ha a város okosan, tapintatosan, hozzáértő emberek bevonásával igenis mélyen belenyúlna a dolgok intézésébe, aminek egyetlen radikális módja, ha megépíti azt a nagy strandot, amelyről szó van. Ezzel a hatóság régi adósságát róná le a lakosság egyetemével szemben, a közegészségért való küzdelem igen hatékony eszközéi teremtené meg és emelné a város értékél. Ha azután mindezzel párhuzamosan sikerül elérni olyan számottevő hasznot, amelyet okos és már régóta esedékessé vált beruházásokra lehet fordítani- akkor a hatóság igazán nagyon üdvös és nagyon célszerű dolgot csinált. Az ilyen uton ne hagyja magát se magánérdekektől, se magánérdekellségeklől megzavartatni, vagy feltartóztatni. I.ehet, hogy a két tiszai fürdőnek a városi strand megépítése után valamivel kisebb forgalma lesz. Ez azonban, érlse mindenki, figyelembe se jöhet a fennforgó nagy érdekek mellett. A strandfürdővel szemben halározotlan fennáll a városnak valami kötelezettsége, mert ez a kifejezetten altruísztikus vállalat irányította egyre nagyobb tömegek figyelmét a tiszai fürdőzésre és ezzel hervadhatatlan érdemeket szerzell. A hatóság menjen mindig szilárdan a kijelölt uton, ha az helyes. Mellette lesz meleg és felkaroló támogatással a közönség és a nyilvánosság erőt, megnyugvást és sikert biztosító szolidaritása.