Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-27 / 47. szám

V 1927 február 27. DÉLMAGYARORSZAG Ilettre János — nyugalmazott főispán. Mini a Délmagyarország budapesti munkatársa jelenti, a belügyminisztérium most intézte el azt a beadványt, amelyet Delire János kormánybiztos-főispáni állásától való felmentése után nyugdíjaztatása végett nyújtott be. A belügyminiszter a nyugdíjazási kérelmet teljesítette és az utoljára betöltött közszolgálata alapján Üettrét, mint főispánt helyezte nyugdíjba és a főispáni nyugdíjnak megfelelő illetményeket folyósította részére. Dettre Jánost, mint emlékezetes, még a szegedi kormány mentette fel főispáni állásától 1919. év nyarán és az akkor benyújtóit nyugdíjazási kérelem fölött csak most, közel nyolc év múlva döntött a belügyminisztérium. A döntés értelmében Detlre János, aki, mint ismeretes, főispáni kinevezése előtt tiszti ügyészi minőségben a városnál szerzett nyugdíjaztatásához elegendő szolgálati idői, most viszssamenőleg is megkapja elmaradt járandóságait. A belügyminisztériumnak ezzel a döntésével a város újkori történelmének egyik sokai vitatott fejezetét juttatják végre a hivatalos tényezők a megnyugtató befejezés elfogulatlan megvilágításához. /1 zenepalota felépítésének nincsenek pénzügyi akadályai. A városi zeneiskola íeflödésképtelen mostani helyiségében. Gondoskodni kell végre a képzőművészetekről is. félvállról való elintézés mellett oda fejlődjön a zenei érdeklődés és tudás, hogy ma már minden szülő, aki csak valamennyire teheti, zenére taníttatja gyermekéi. A zene már nem lukszus, hanem lelki és intellektuális szükséglet. A haladásnak ezelőtt az örvendetes mérve előtt kalaplengetve kellene meghajolni és minden eszközzel elő kellene mozdítani a lakosság hangulatában megkezdődölt nivellálódást. A zeneiskola helyisége jelenleg egyáltalában nem felel meg a hivatásának. A tantermek kicsinyek, túlzsúfollak, évente legalább 30— 40 növendéket kell elbocsájtani helyszűke miatt. A tanerők a meglevő létszámban nem képesek már ellátni a növendékek pontos tanítását, uj tanerőt ugyancsak a fejlődés lehetőségének korlátozottsága miatt felvenni nem lehet, nem is beszélve arról, hogy a háború előtt fennállott gordon-, klarinét-, fuvola- és kürt-tanszakokat meg kellett szünletni. A város mégsem térhetett ki annak idején annak a kérelemnek a teljesítése elől, hogy a 70 tagú filharmonikus zenekarnak és a dalárdáknak, amelyek közül az egyik ötven, a másik száz tagn, próbatermet adjon. Természetesen ezeket a testületeket is a szük zeneiskolában zsúfolták össze, s így most a 11 méter hosszú és 5 és fél méter széles »nagyteremből« mindannyiszor ki kell hordani a székeket, táblákat, szekrényt, asztalokat, a zongoráról pedig le kell csavarni a lábakat, valahányszor ezek a testületek ott próbát tartanak. Ezek a bútordarabok kikerülnek ilyenkor a folyosóra, ahol veszélyeztetik vagy lehetetlenné teszik a közlekedést. Így néz ki Szegeden a zeneiskola! Tetézi mindezt, hogy a dalárdák és a zenekar próbái után a megromlott levegőjű teremben a növendékek énekpróbái következnek, (A Délmagyarország munkatársától.) A városi párt legutóbb tartott ülésén megint szőnyegre került — most már azonban komoly indítvány formájában — a zenepalota felépítésének terve. Nem az első megmozdulás a szép eszme megérlelésére, a sajtó pedig kisebb-nagyobb intervallumok után állandóan napirenden tartotta és tartja a város kulturális életének ezt a kellemetlen hálrálékát. Hogy most végre szélesebb körben kezdenek feleszmélni amiatt, hogy a városnak ezt az adósságát most már múlhatatlanul be kell hajlani, annak többféle oka van. A legközelebb fekvő ok az eredeti teleknek bérház céljaira való felhasználása. Ebben a tervében ma már senkisem gátolja meg a hatóságot. Az eredeti gyönyörű Spiegel-féle terv úgyis élévült kicsire szabott méretei miatt. A felépítendő zenepalotának a kor és a követelmények haladásával lépést kell tartania, jóval nagyobbra kell tehát kontemplálni, mint amekkorára az eredeti terv készült. Mindazok a tervek megvalósultak már, amelyek a zenepalota építési tervével egyidőben nyomták a hatóság lelkiismeretét. A fogadalmi templom felépült. A tanyai vasul megindult. Az egyetem épül. A város két oldalán telepek létesültek, a lakosság számban és súlyban gyarapodott a tanya és menekült lakosság bevonásával, de a művészetért a város még semmit sem leli. Negyvennégy év óta aktuális a zenepalota és iskola kérdése. Negyvennégy év óta hajszolják azt az »utópiát« a zenenevelés lelkes őrei, hol csendes kérelemmel, hol méla rezignációval, hol sürgető, hangos szóval. A zeneiskola helyiségül mégis mindég a legselejtesebb zugot kapta, ahol aggodalom nélkül a fejlődés legelemibb iramára sem lehetett gondolni. Kőnig Péternek, a városi zeneiskola rajongó lelkesedésü igazgatójának törhetetlen buzgalma kellett ahhoz, hogy annyi ITelelon: Irodai 2-58. Belvárosi Mozi Telefon: Pénztári 5-82. Február 27-től március 2-ig VERNE GYULA w világhírű regénye filmen: STROGOFF MIHÁLY rész, 16 felvonásban egyszerre. — Főszereplők: Iván Mosjoukin és Nathalie Kovankó. Az előadások vasárnap 3,5, negyed 8 és fél 10 érakor kezdődnek. akik hideg napokon is a nyitott folyosókon kénytelenek várakozni, amig a sor rájuk kerOL Persze nagyobbszabásu együttes próbák ebben a teremben lehetetlenek, aminek egyik eredménye, hogy a zenei produkció egyes ágaiban egyetlen testület sem képes tudásának megfelelő tempóban fejlődni. A zeneiskolai hangversenyek részére sincs természetesen megfelelő terem, az a kicsi, ami van, látogatottság esetén - tűzveszélyes. Érdekes, hogv Kőnig Péter adatai szerint az uj zenepalota felépítése üzletnek se lenne rossz. A zeneiskola ugyanis 1600 aranykorona évi béri fizet. A mult tanévben beiratkozott öszszesen 358 növendék, akiktől az intézet 217,825.500 koronát bevételezett. Ebben a tanévben a tandíjbevétel 230,000.000 korona lesz. Ezekben az összegekben megvan az amortizáció biztos födözete, de a tandíjbevételek természetesen nyomban lényegesen emelkedni fognak, mihelyt megteremtik építkezéssel az egészséges fejlődés feltételeit. Kőnig Péter terve szerint, amely reálisnak mondható, a zenepalota bérbeadott helyiségei után 26— 27.000 pengő évi bére lenne a városnak. A filharmonikusok, a Harmónia, a dalárdák és a különböző egyesületek hangversenyei, továbbá felolvasások, bálák és gyűlések bérei folytán a koncertterem 6240 pengőt jövedelmezne évenkint, szóval ha a hatáság megtenné egyszer ugyanazt, amit megtett például a strandfürdővel, hogy elkészíttetné a mai viszonyoknak és követelményeknek megfelelő tervet és megejtené utána a szükséges számításokat, hamarosan rájönne, hogy a város a zenepalota felépítésével anyagiakban édes-keveset reszkiroz, erkölcsiekben pedig egész biztosan rengetegei nyer. Ezt a várost valamikor ugy ismerték, mint a képzőművészetek egyik aktív centrumát. Jó hírnevét azonban lassanként egészen elmosta az idő. A mostani hatóság a legkisebb érzéket, érdeklődést, müértést sem mutatja a művészi megoldások iránt. Egymásután épültek városi házak, amelyek oiyanok, mintha csak Ízléstelen, otromba gulibákkal lehetne segíteni a lakásínségen. Semmivel, vagy csak lényegtelen összeggel kerültek volna ' többe ezek a házak, ha művészek tervei szerint építették volna valamennyit és igy ezek az épületek nemcsak a háború után következett rekonstrukció tempóját, hanem az építtetők kifinomodott kulturáját is megörökítették volna. Éber szemmel kell tehát őrködni afölött, hogy a zenepalota elismert hírű és tehetségű építész tervei szerint épüljön. A zenepalotának szolgálnia kell a képzőművészet haladását is. Az eddigi tervet ezért is át kell alakítani, mert gondoskodni kell olyan nagyobb teremről, ahol kiállításokat tarthassanak ugy a helybeli, mint az itt vendégszereplő festők. Ez a legkisebb, egyúttal a legelső áldozat is, amellyel a város végre felkarolná a képzőművészeket, hisz az Alföld tele van festői problémákkal, a festők pedig boldogan jönnének ide, ha számithatnának a hatóságnak egyelőre csak erkölcsi támogatására és megértésére. A zenepalota felépülhet a Rákóczi-téren, de legszebb helye lenne a Tisza partján, szemben a kultúrpalotával, a kereskedelmi iskola előtt. Nemcsak értelme nincs, de egyenesen bűnös mulasztás a további latolgatás és halogatás. Haladéktalanul cselekedni kell. Lengyel Vilma. ízléses báli 82 és estélyi cipők megérkeztek Itt | Tartósságban, minőségben, ár bű a felülmúlhatatlanul JOel-Ka harisnyák fogalommá váltak.