Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-27 / 47. szám

MAGYARORSZÁG •ZEOED : Szerke»ziűség : Deák Ferenc •cca 2. Teleion 13—33. - Kiadóhivatal, Kdlctónkdnyvlár és Jegyiroda: Aradi •cca 8. Teleion 30Ö. - Nyomda: Löw Upöt ucca 19. Telelőn 10-34. «««««« VASÁRNAP, 1927 FEBRUÁR 27 <3> 0 0 III. ÉVFOLYAM, SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Teleion 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templom­bazár. Teleion 2S3. szám. ««««««« MAUzetéd ára navonta 3-2«, vidéken és a (Óvárosban 3-ftO, kUIlttldUn (i -IO pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A magyar Ifjúság. Tavasz akar lenni, holnap már itl is lesz j március, a szent hónap, amely a magyar kalendárium szerint az ifjúság hava, a for­radalom hava, Petőfi hava. Tavasz akar lenni és mi várva várjuk a kikeletet, amely a nyo­mor és szenvedés telének véget vet. Tavasz akar lenni és mi arra gondolunk, hogy volt már egyszer tavasz ezen a földön, tavaszok tavasza, amelynél szebbet és dicsőbbet még nem látott ez a nagyon öreg világ. Egy régi fiatalság jut eszünkbe, amelynek Petőfi Sándor és Jókai Mór voltak a vezérei és amelynek alvezérei között is olyan nevek szerepeltek, hősök és vértanuk nevei, akik­ről csak mélységes hálával és hódolattal le­hel emlékezni. Ez a fiatalság egy szabad, nagy és boldog Magyarországról álmodozott és ennek érdekében cselekedett. Ez a fiatalság azt kivánta, amit az egész magyar nemzet kívánt, faji, felekezeti, párt és oszlálykülömb­ség nélkül, ez a fiatalság csodálatos módon azt kivánta, amit Kossuth Lajos kivánt, ez a fiatalság is tüntetett, de nem a gyűlölet éretlen és ostoba gajdolásával, hanem a Talpra magyarral és a tizenkét ponttal és ennek az ifjúságnak örök érdeme, hogy a magyarság­nak becsülete és jó hire van a nagyvilágban, fis most, hogy ismét tavasz akar lenni, hogy a szentséges és dicsőséges március napja is­mét közeledik, megint az ifjúság felé lordul tekintetünk és megint eszünkbe ötlik Petőfi Sándor halhatatlan kérdése: Lesz-e gyümölcs a fán ...? Mi szeretjük az ifjúságot, meri szeretjük a jövendőt. Mi végtelen rokonerzéssel akar­juk szivünkre ölelni őket, akik a holnap hősei. Féltő gonddal nézzük, mini érik a jövő vetése, mert hiszen ez a reménytelen és szerencsétlen jelen el fog múlni, az arcán már is otl rém­lik a faeies hippocralica, omladozó és bom­ladozó palotája falán ott fénylik a mene, tekel, (árész, de minden szeretetünk, álmunk, vá­gyunk és reményünk a fiatalságot illeti, az uj nemzedéket, amely a romok fölölt uj vi­lágot fog épiteni, - ha tud, ha mer, ha akar. Ez a világ nem lehet silányabb, nem lehel rosszabb, nem lehet alantasabb, mint amely, minden szépségei és erői dacára, vér­ben és könnyben elpusztult most. De aki a szebb, jobb, igazabb uj világot fel akarja épiteni, annak valóban szebb, jobb ' és igazabb világot kell a lelkében hordoznia. Ingyen minden magyar utód külömb ember, mint apja volt, mondotta a régi költő és ha ezt a jogos követelést magunkévá tesszük, akkor bizonyos, nem egészen oktalan és jog­talan aggodalommal és bizalmatlansággal kell tekintenünk az elé a generáció elé, amelyik most fog a magyar élet terére lépni, az elé a generáció elé, amelyet ez a legutolsó hél szük esztendő nevelt, az a hét szük esztendő, amely a felnőtt gyermekek egész éretlen és értelmetlen hadát szabaditotta a magyar köz­életre, akkor, amikor csupa haza bölcsére és haza atyjára, csupa legnagyobb magyarra Lett volna égető szüksége ennek a megszomorí­tott és megnyomorított országnak. Mi hisszük és reméljük, hogy a magyar ifjúság minden métely és kórság ellenére is van olyan erős és egészséges és termő elve annyira ép maradt, hogy nem kell miatta kétségbeesni a minden­nél drágább és szentebb magyar jövendő felett. Igaz, hogy a legszebb és legjobb leckét most nem igen lanitják neki, hiszen ez a lecke a felnőtteknél is meglehetősen feledésbe ment, de talán még sem lehet és még sem szabad egészen és végképpen elfelejtenünk, hogy volt egyszer egy gyönyörű, egy dicső­séges és diadalmas március ezen a véres és könnyes földön, amikor minden tavaszi nap­nál nagyszerűbben ragyogott az emberi jo­gok és szabadságok napja a lelkekben és ami­kor minden ibolyánál ékesebben virult ki az egyenlőség és testvériség virága a szivekben! A magyar ifjúságot meg kell végre tanítani arra. hogy minden kurzus elmulhaltik, de az emberiség örökkévaló igazságait nem lehet száműzni, nem lehel deresre húzni, nem lehet halálra Ítélni és nem lehel elnémítani, csak ideig-óráig, máról-holnapra. Tavasz akar lenni és mi Petőfivel együtt 5 aggódva és reménykedve kérdezzük újfent: Lesz-e gyümölcs a fán? Erre a kérdésre a világon sok szép és sok nagyszerű felelet van, de az Erger-Berger talán mégis csak nem az a felelet, amelyre ma ennek a szomorú és csonka országnak néhány millió dolgozó és vergődő magyarja buzgó imádsággal epedezve vár. A kisgaszdák Hadayék akciója miatt kilépnek asz egységes pártból? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az egységes pártban folyamatban levő át­csoportosítás a párt különböző frakciói közöli erős nyugtalanságot keltett. Különösen a párt­nak úgynevezett kisgazda csoportja kiséri élénk figyelemmel és nyugtalansággal az ese­ményeket és értesülésünk szerint izgalmas megbeszélések is folytak már a kisgazda kép­viselők közöli, amelynek alapján az a meg­állapodás jött léire, hogy amennyiben Ráday grófnak és társainak ez a mozgalma a föld­mivelésügyi miniszter ellen irányulna, amely­re az eddigi jelekből joggal lehet következ­tetni, az egységes párt kisgazda tagjai levon­ják ennek a konzekvenciáit, hajlandók ke­nyértörésre vinni a dolgot és kilépnek az egységes pártból. Ifa ez az eset bekövetkeznék, akkor a kis­gazdák valószínűleg Gaál Gaszton vezetése alatt álló agrárpárttal keresnek összekötte­tést és igy nem lehetetlen, hogy az erősen ellenzéki hajlamú Gaál Gaszton körül fognak csoportosulni a közeljövőben a csizmás kép­viselők. A kisgazda képviselőknek ez az elhatározása tudomására jutott a kormányhoz közelálló képviselőknek is és éppen ennek tudható be, hogy ma már elejlettnek látszik az a gondo­lat, hogy Mayer Jánost kiemeljék a bársony­székből és Rádavéknak erre irányuló akciója kedvezőbb időkre halasztódik. A Mayer János elleni akció mellett nyug­talansággal tölti el a kisgazdákat Rádayék mozgolódása azért is, mert attól tartanak, hogy ez a mozgalom arra az esetre kiván tömör hátvédet behozni, ha a közjogi kérdések meg­oldására kerül esetleg sor, éppen ezért ez irányban is megbeszélések folynak a kisgaz­dák közölt, nehogy erről az oldalról érje őket meglepetés. Oroszország háborúra készül (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Az United Press moszk­vai jelentése szerint az utóbbi napokban Oroszország valamennyi városában nagyobb­szabásu angolellenes tüntetések voltak. A kü­lönböző munkásszervezetek rengeteg határo­zati javaslatot fogadtak el, amelyek mind­egyike állásfoglalás az angol imperializmus ellen. Az angolellenes mozgalom főleg a hadsereg körében igen erős. Moszkva, Csarkov és a többi nagyváros helyőrsége határozati javas­latol fogadott el, amely kimondja, hogy a vörös hadsereg bármely pillanatban kész visz ­szaverni Anglia támadását. Felszólítják ezen- , kívül a kormányt, hogy lépjen fel erélyesen az angol kormány ellen. A moszkvai munkás­szervezetek memorandumja megállapítja, hogy Szovjetoroszország nem akar háborút, de ha arról lesz szó, nagy lelkesedéssel fogja fel­venni a harcot Anglia ellen. A pravdu mai vezércikkében az angol— orosz kereskedelmi és diplomáciai viszony azonnali felbontását követeli. Törökország nem marad semleges. Konstantinápolyból jelentik: Törökország fe­szült figyelemmel kiséri az angol—orosz vi­szony alakulását és a lapok egyöntetűen azon véleményüknek adnak kifejezést, hogy Török­ország angol—orosz konfliktus esetén aligha marad semleges. London, február 26. A Chicago Tribüné tu­dósítója jelenti SanghaibóL A brit csapatok parancsnoka pénteken reggel utasítást adott, hogy Sanghai körül meg kell szállani a stra­tégiailag fontos helyeket, még pedig nemcsak az idegenek városrészében, hanem a kinai városban is. Egyes helyeken olasz katonaság is résztvesz a megszállásban. Sanghai kinai népét ez a váratlan katonai intézkedés meg­ijesztette, mert ebből azt látja a lakosság, hogy Sanghai ostroma küszöbön áll. A kinai hajóhad átpártolt a kantoniakhoz? Páris, február 26. A Temps hankaui je­lentése szerint a kinai lakosság Hankauban olyan ellenséges indulattal viseltetik az an­golokkal szemben, hogy a városban lakó an­golok valamennyien a hadihajóra menekül­tek és a hajókat nem merik elhagyni. London, február 26. Sanghaii lap jelentések szerint a kantoniak elfoglalták Sung-Kian­gol, az utolsó megerősitett állást ötven kilo­méternyire Sanghaitól. A Daily Express jelenti: Ugy látszik, hogy az egész kinai hajóhad átpártolt a kantoniak­hoz. A déli hadsereg állítólag megszállta Sang­| haitól 20 mérföldnyire eső Sung-Kiangot.

Next

/
Thumbnails
Contents