Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-24 / 44. szám

? DÉLMAGYARORSZÁG 1927 február 24. az az összeg, amit fel lehetne venni a most következő költségvetési év kereteibi', a segélyezés céljára. Azt netn tartaná helyesnek, hogy lulságos nagv diszkrecionális jog biztosittassék annak az állami szervnek, amely egy ilyen szoeiál-karitativ akció lebonyolításával megbizatik. Meg kell kötni a hatóság kezét, amely ezen a címen bizonyos segélyeket folyósít. Arra, hogy nem inségsegélyt kellene nyújtani, hanem valorizációt, az a válasza, hogy nem a forma, hanem a segítség a fontos. Hogy az akció 1927 julius 1-ével megindul-e, az attól függ, hogy a tervezetek ki lesznek-e akkorra dolgozva. Az ős jegyzők ne adják ki hadikölcsönkötvényeiket a kezeikbő). Ezután Bud pénzügyminiszter beszélt. A hadikölcsönjegyzők nagyon sok áldozatot hoztak. Most az a kérdés, milyen irányban lehet megoldani a problémát és megérett-e az idő a megoldásra. Nem állítja, hogy nem lehet ezzel a kérdéssel is majd egyszer foglalkozni. Vannak azonban olyan problémák, amelyeket szintén meg kell oldani, mielőtt ujabb terheket vállalhatnánk. Ilyenek az egészségügyi és népoktatási, szociális biztosítási problémák, a gazdasági ügyek, állattenyésztés fejlesztése, mezőgazdasági termelés fokozása, kisérletügyi problémák, ipar fejlesztés, nyugdíjasok és köz alkalmazottak helyzetének javítása stb. Bevételi oldalról tekintve, híve az adócsökkentési irányzatnak, de a forgalmi adó egyszázalékos csökkentése már 56 millió pengő bevétel kimaradását jelentené. A bizottság ezután elfogadta a tárca költ| ségvetésél, majd Platthy György ismertette a ; belügyi tárca költségvetését Viharos nap a Házban. Bud János az „adócsökkentésről", a kereskedelmi miniszter a Trtlboi-ügyröl. — „Senki sem panaszkodhat, hogy az ipar és kereskedelem nincs eléggé megadóztatva." Budapest február 23. A parlament inai ülésén j l'etrovácz Gyula (Wolft'-párti) volt az adócsökkentési javaslat első szónoka. Ellenzéki közbeszólások között védi a fővárosi üzemeket. Kijelenti, j hogy sem a gázárak, sein a villamosjegyek ma nem drágábbak, mint békében. A kormánypárti Farkas Géza következett ezután, aki arra figyelmeztette a kormányt, hogy az ad ófizetők m a már tel jesen összeroskadnak a reájuk nehezedő terhek súlya alatt. A mostani adórendszer elégedetlenségei szül mindenütt. Farkas egyre jobban belemelegedik az ellenzéki hangba, dicséri Gaál Gaszlon beszédét, — de a javaslatot elfogadja. f'.ry Márton (kormánypárti) után Reischl Richárd a hadikölcsönök ügyét tette szóvá. Véleménye szerint az adócsökkentési javaslat eredményt nem fog elérni. Az általános vita ezzel véget ért, mire Bud pémziigyminiszíter válaszolt a felszólalásokra. Először Gaál Gasztonnak válaszol és azt kérdi, hol van a javaslatban c e z á r o m á n i a. Visszautasítja azt, mintha benne bolsevizáló hajlamok lennének. Nem gondol arra, hogy elkobozza az autonóm testületek vagyonát. A sajtó ugyan kidolgozta Gaál Gaszton beszédét, kíváncsi, hogy ugyan igy jár-e majd el az ő beszédével. Erre Gaál Gaszton az ellenzék derültsége közben igy szól: Szóval én vagyok a páncélba öltözött lovag és odaát a meztelen k o r m á n y 1 llud: A javaslat nem képvisel osztályérdekekel, mint a szociálistlik mondták, nem lehel különbséget tenni a társadalmi rétegek között. Ennek a javaslatnak szociál politikai tenitieiij I vu, PeidI Gyula: Szép kis szociálpolitikai vicc! Hud: Senki sein ellenzi a munkástársadalom megerősödését. Malasits: Magyarország az alacsony munkabérekre van épitve. Bud: A létminimumot nem lehet f e 1e m e I n i. Ezután a forgalmi adó kérdéséről beszélt és kijelentette, hogy külföldön több forgalmi adót szednek, mint nálunk. Ha a külföldet követné, akkor esne bele a péuzügvi cezaromániába. A házadóról és a földadóról beszél azután, majd kijelenti, hogy senki seui panaszkodhat, hogy az ipar és a kereskedelem nincs eléggé megadóztatva. Kijelenti, hogy minden vagyoni meg kell fogni és meg kell adóztatni. A társulati adót is védelembe veszi és rámutal a malomipar szomorú helyzetére. A kérdési óvatosan kell kezelni, nehogy a részvénytársaságok helyzete megnehezüljön. A pazarlásokról kijelenti, hogy az állam egyáltalán nem pazarol, az eddigi beruházások mind hasznosak voltak. A finánc laktanyákat nem lehet palotáknak nevezni. Ezután nagy zaj támad, amikor a miniszter megdicséri a minisztériumi tisztviselőket, akik a szanálás érdekében dolgoztak. I'ropper: Hát az adófizető micsoda"? Felkiáltó*: Elmultak a választások, most már se nkik az adófizetők! Bud a lisztviselői jutalmakról beszél, államtitkárjai mindössze 3 0 milliókat kaptak A szociálisláknál ujabb zaj támad, az egységes pártban egyesek Peyer párisi működését említik, mire Peyer igy vág vissza: — Az urakat még nem i s m e r e m, majd ha megismerem önöket, akkor szóba állok önökkel! A pénzügyminiszter végül a F a k s y.-ról és a K o g s z-ról beszél. Kisebb vila után áttértek az interpellációkra. A leventeoktatásról Malasits Géza interpellálja a közoktatásügyi ós a belügyminisztert, egyes leventeoktatók brutalitása tárgyában. Győrött egy V é c s e y nevü nyugállományú százados a leventeparancsnok. Mellette egy Kőzni a nevü főoktató működik, ök ketten olyan rendszert inauguráltak a leventeoktatásnál, amilyen valamikor az osztrák-magyar hadsereg egyes csapatainál volt, amelyeknek legegyszerűbb megnyilvánulásai a hajcibálás és mellbe vágás. Jegyzőkönyveket ismertet Malasits, amelyek szerint a 1 e v e n t e o k t a t ó k hallatlan b u t a 1 it ássál ki nozták az egyes leventéket. Ha nem akarja a miniszter, hogy a bántalmazottak texasi in ó d o n vegyenek maguknak elégtételt, nem tűrheti tovább, hogy ilyen emberbőrbe bujt fenevadak álljanak a győri leventeoktatás élén. Klebelsberg kultuszminiszter nyomban válaszol az interpellációra. A múlt évben általános utasítási adott ki, hogy az a leventeoktató, aki az alája kerülő levente-növendékeket bántalmazza, el fog mozdittatini állásából. Seitovszky Béla belügyminiszter is válaszol az interpellációra. Bejelenti, hogy a felhozott ügyekben megindítja a vizsgálatot és ha tényleg történtek ilyen brutalitások, a megtorlás nem marad el. Következett Propper Sándor interpellációja az igazságszolgáltatás egyes szerveinél tapasztalt jelenségek tárgyában. A jelenségeknek az az oka, — mondott'i Propper —, hogy az igazságszolgáltatás telítve van ellenforradalmi szelle inni e 1, nem a törvény és a jog, hanem a politika divatja hajtja ezt a gépezetet. (Nagy zaj. ellentmondás a jobboldalon.) Propper elmondja, hogy az egyik bírósági tárgyalás alkalmával Líndmay er ügyész az egyik tanúhoz ezt a kérdést intézte: »Mondja, tisztességes embernek ismeri ön a vádlottakat, vagy aféle szociálistákn a k ?« Ez az ügyészi megnyilatkozás mintegy törvényen kívül helyezi a szociálisIákat, a magyar munkásosztályt. Ha meggondoljuk, az ügyész megsértett néhánymillió szociálisla érzelmű embert. Néhány külföldi állam kormányát is megsértette, azonkívül néhányszáz aktív és volt képviselőt és minisztert, akik szintén szociálisták és ezenkívül a ma élő írók legnagyobbjait. Bud János pénzügyminiszter ezután beterjeszti az 1926—1927 évi költségvetésen kivül megállapított beruházásokról szóló törvényjavaslatot. Pestliy Pál igazságügy miniszter válaszol Propper interpellációjára. Az ország összes ügyészei értesülnek ebből az itt elhangzott felszólalásomból, hogy semmiké p p e n sem helyeslem azt, hogy az ország bármely társadalmi osztályát sértő módon aposztrofálják a bi ró ságoknál. Az utolsó interpelláló Kabók Lajos. A magyar államvasutak elektrifikálásáról kívánok beszélni. A Máv. elektrifikálása mögött kétségtelenül zavaros és homályos ügyek rejtőznek. Egy Talbot nevü mérnők hónapok óla tárgyal ebben az ügyben és abból, ami a tárgyalásból eddig kiszivárgott, olyan a benyomása az embernek, mintha e m ögött valami panamait volna. Bethlen István gróf miniszterelnök: Előrehajol a helyén, kiáltja Kabók felé: - Tisztességes hangon beszéljen! Kabók Lajos: Olyan hangon beszélek Bethlen István gróf miniszterelnök: Amilyent a házszabályok előírnak. Kabók Lajos: ... amilyent az ügy megérdemel és amilyent annak elbírálása tőlem kiván. Esztergályos .lános: Mit izgat a miniszterelnök u r"í Kabók Lajos: A miniszterelnök ur befolyásoltatni hagyja inagát, nem veszi figyelembe a magyar munkásság érdekeit. Az egész Tabot-ügy ugy néz ki, mint régente, araikor a Balkánnal kötöttek szerződéseket, azzal a szuppozicióval, hogy a köl csönadott összeg egy részét munkában fogják le rendelni. Szabó Imre: Panama ez, akárhogy is nevezzük: Kabók Lajos: A magyar gyáriparnak dicsőségére válnék, ha ilyen munkát elvégezhetne. V kereskedelmi miniszter válaszolt ezután. Sir Talbot egy igen nagy cég tagja, aki ennek a cég nek a nevében tárgyal. Kérdezem, helyes-e, hogyha egy komoly jelentkező akad, azt ugy tekintik, mint valami bűnöst. Kétségtelen, hogy Talbot üzletet akar kötni, nem vándorló filantróp, de üzletei akar kötni és én, aki vele tárgyaltam, kijelenthetem. hogy jóhiszemű üzleti tisztességéhez szó sem férhet. Részletesen beszél ezután arról, hogyan szülelett meg a vasutak elektrifikálásának tervi'. A miniszter minden harmadik-negyedik mondatát közbeszólásaikkal zavarják a szociálisták. A mi magyar iparunk tetemes munkához jut és ha lesz a dologból valami, akárhogy gáncsoskodnak is, szolgálatot lettem a magyar munkásságnak. - A kölcsön két részből áll, az 1,100.000 angol fontol az angol hivatalos akció révén, 5 százaléko-s i kamat mellett, 99 százalékos kifizetési árfolyamon. | 25 évi törlesztéssel kapnánk, a másik részét egy ; másik angol pénzintézet 6 százalékos kamat mel | leli, 90 százalékos kifizetési árfolyamon, 33 évi | törlesztéssel adná. Ebből bizonyos rész esik a i Máv.-ra, a másik rész pedig a fővárosra. Egyébj ként még sok függő kérdés vár megoldásra és csak í ha minden kérdési a magyar gazdasági élet és szociális érdekek legnagyobb előnyére lehet megoldani, akkor lehet szó a szerződés megkötéséről. A tervezet alapján rendkívül olcsón jutoa a főváros elektromos áramhoz, viszont a Máv. rendkívül nagy szénmegtakaritást érne el, amely az első évben költségtöbblettel járna. Uj mozdonyok amortizálása, három év múlva 55 uj mozdonya volna a Máv.-nak ezzel. Egyébként a munka arányos elosztásával a magyar gyáripari érdekeltség teljesen meg van elégedve. A kölcsön kapcsán 9.5 millió fontot juttathatunk a magyar munkások foglalkoztatásának céljaira. Ismét kijelenti.1 hogy akkor kerülhet a szerződés megkötésére a sor, ha az országra, a fővárosra és az egész gazdasági életünkre nézve a legelőnyösebben lehet megkötni. Az ülés negyed 5 órakor ért véget. Az olvasó rovata ; DiáKfyely a sazinfiátzban. Tekintetes Szerkesztő Ur! Nagyon kérjük, szíveskedjék becses lapjában közérdekű sorainknak helyt adni. A szegedi Városi Színház úgynevezett földszinti állóhelyéi a békeidőben kizárólag a diákság számára tartották fent, — épen pacdagógiai okokból. Magunk részéről csak helyeselni tudtuk a város tanácsának ezt a határozatát, amelyei a tanügyi hatóságokkal egyetértőleg hozott. Ezt az üdvös intézkedést azonban félretette a szükség és a — háború, sok inás társával együtt. Fiatal, serdületlen diákokra csak rossz hatással van a lelkileg egészen más konstrukciójú: katonák, stb. jelenléte. Kérdezzük tehát — anélkül, hogy most egyelőre mélyen bebocsálkoznánk e lények bizonyításába, nem volna-e jó és könnyen keresztülvihető, hogy a nem diákok az emeleti állóhelyekre helyeztessenek és a földszinti diákállóhely a diákság számára fc n tartassé k ? — Szerkesztő Ur szívességét hálásan köszöni : Egy paedagógus előfizető és több aggó dó szülő. Ízléses báli 82 és estélyi clpök megérkeztek II! I Tartósságban, minőségben, árbas felülmúlhatatlanok Qf&tKcummgaaa nel-tCa harisnyák fogalommá váltak ü A hercegnő csókja J | szombat vasárnap a Korzóban. j