Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-23 / 43. szám

DÉLMAGYARORSZÁG VZEOEO : SzerketziOtég : Deák Ferenc •oca 2. Teleion 13—33. - Kiadóhivatal, KHcttfokOnyvlAr «a Jegyiroda: Aradi •cca S. Teleion 300. ^ Nyomda s U)w Upót ucoa Itt. Teleion ÍO—34. «««««« SZERDA, 1927 FEBRUÁR 23 e ® & IIL ÉVFOLYAM, 43. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség é» kiadóhivatal : l'rl ucca «>. Teleion 131. «zóna. m » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerke»ztűtég kiadóhivatal: Relormótus templom* bazAr. Teleion 283. uAm. ««««««* •MOzcICtl ara havonta 3-20, vldóken ét a MvArotban 3-ttO, kUUOlddn 6-40 pengő. Egye» izAm 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A hajléktalan múzsák. A szegedi városi párt mozgalmat akar indítani a városi zenepalota építése érdekében. Mindenkinek helyeselnie kell ezt az életrevaló mozgalmat, amelynek a szegedi kultura fejlesztése és erősítése a tulajdonképpeni célja. Kiég kár, hogy a város egy idő óta elejtette régi, sokat emlegetett tervét, amely szerint az Oroszlán-uccai telekre óhajtotta fölépíteni az egyre jobban növekvő és mélyülő szegcdi zenekultúrának méltó és állandó hajlékát, az uj zeneiskola épületét. De nem is csupán iskoláról lenne itten szó, noha kétségtelen, hogy a városi zenede a mai helyén csak a legnagyobb erőfeszítéssel, áldozattal és lemondással tud valahogyan eleget tenni rendeltetésének. (Egy König Péter lángoló lelkesedése, abszolút tudása és buzgalma kellett hozzá természetesen.) Mégegyszer ismételjük, nem csupán a szegedi zeneiskola fölépítéséről van szó, hanem egy olyan palotáról, amely egyúttal középpontja lenne a szegedi művészi kultura életének és mozgalmainak. Mindenekelőtt egy nagy teremre volna égető szükség, egy olyan nagy teremre, amelyben mindenkor lehetne hangversenyeket tartani és ahol a szegedi zenei események méltó keretek között lejátszódnának. A kamarazenének is itt lenne megfelelő előadó helye. De általában a legkülömbözőbb matinékét és estélyeket, a Dugonics és Mikes társaságok felolvasásait, szerzői estéket is itt lehetne megtartani, hiszen e tekintetben is nagy a »lakásínség« városunkban. Nem is beszélünk arról, hogy a jövendő kamaraszínházát is előbb-utóbb itt kellene elhelyezni. A szegedi képzőművészek folyton panaszkodnak és méltán, hogy nincsen számukra hely Szegeden. Nem tudnak kellőképpen tárlatokat rendezni, pedig egész sereg elsőrendű fiatal és beérkezett művészünk < él és dolgozik itt, akik igazán megérdemelnék, hogy helyhez és levegőhöz jussanak. Szeged sok küzdelem után most már büszkén hirdetheti magáról, hogy egyetemi város. De az egyetemi városnak nem csupán rangja van, hanem ehhez a ranghoz kötelességeket is kell vállalnia önmagával és nagy nemzeti hivatásával szemben, ezt a kötelességet egy uj és mindenféle tekintetben a kor színvonalán álló és az idő követelményeinek megfelelő úgynevezett zenepalota fölépítésével is le kell már végre rónia. Mert fenn az ernyő, nincsen kas jellege van az olyan városi kulturának, ameiy hajléktalanul hagyja kóborolni és bolyongani a nyolc múzsát, hogy csak az agyondédelgetett kilencediknek, T hál iának, juttasson minden városatyai melegséget és ragyogást, minden támogatást és minden segítséget. Mert ma az a helyzet, hogy az éjjeli előadások nívóján álló szabad királyi városi színház, mely műsorának gerincévé a Royal Orfeum operettslágereit és a Fővárosi Operettszínház revüdarabjait teszi, a házikezelés összes áldásaitmn részesül, mig Beethoven és Mozart muzsikája, az irodalom és művészet minden magasrendű megnyilatkozása hiába keresi az alkalmas teret, ahonnan a szegedi közönséghez szóljon, nem találja. Éppen ezért a város mindenrendü és rangú emberének, de kivált a hivatalosaknak és választottaknak a legteljesebb mértékben helyeselni és támogatni kell a városi párt legújabb és remélhetőleg nem szalmaláng jellegű megmozdulását a szegedi zenepalota megteremtése érdekében. Méltó és igazságos mozgalom ez, amely a városi kultura nélkülözhetetlen hajlékának alapkővét akarja letenni minél előbb. Reméljük, hogy a torony alatt is fölfigyelnek majd erre a mozgalomra. Ha van kulturszenátora Szegednek és ha van kultúrpalotája, amely a múlt kincseit őrzi, legyen egy másik palotája is, amelyben a jelen és jövő élete zenéljen, beszéljen, hirdesse mindig és mindenkinek a szépség, jóság és igazság kü- I lóniéle hangú és szinü, de a tökéletesség felé törekvő megnyilatkozásait. Mert addig csak | nomád élete lehet Szegeden a kulturának, addig csak sátoros cigány lehet a műveltség, addig csak föltételes megállóhelyei lehetnek a fejlődésnek. Noblesse obiige: ha mái* olyan magas és hatalmas templomot emeltünk az Urnák és annyi nagy és tágas csarnokot a Tudományoknak, nem engedhetjük meg, hogy a Művészetek a szabad ég alatt, hontalanul és gazdátlanul csatangoljanak ebben a metropolisban! Gummibotos verekedés Prágában munkanélküliek és rendőrök között. (Budapesti tudósítónk telei onjele ntése.) Prágából jelentik: A munkanélküliek ma nagy tüntetéseket rendeztek Prágában. A rendőrség többször feloszlatta a felvonuló tömegeket, végül is a Grabenen összeütközésre került a sor és a rendőrök gummibotokkal verték szét a tüntetőket. akik közül többet letartóztattak. Róma után Páriába is ellátogat. Politikai körökben igen nagy érdeklődés előzi meg Bethlen miniszterelnök római útját. Az eddigi tervek szerint, amint azt a Dél Magyarország tegnapi számában megirta, a miniszterelnök március 10. és 15-ike között fog Rómában tartózkodni és többizben Mussolinivel tárgyalni. Teljesen beavatott helyről ugy informálták a Délmagyarország budapesti tudósítóját, hogy a miniszterelnök utja nagy kérdésekkel áll összefüggésben, de ellentétben a szállongó hírekkel, a királykérdés Bethlen római útjával kapcsolatban nem jut domináns szerephez. Ma este olyan hirek terjedtek el, hogy a miniszterelnök római utazása után, de valószinüleg csak a nyáron, Párisba is elutazik. A miniszterelnök tervezett párisi utjának politikai körökben még a római útnál is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mert ez azt jelentené, hogy a francia külpolitika, amely eddig magyar vonatkozású kérdésekben erősen befolyásoltatta magát a kisántánt érdekeivel, ettől most függetleníti magát és közeledést mutat Magyarország felé. ' Fellázadt matrózok órákig toombázták Sanghait. Felkoncolták a tiszteket, véres zavargások és Óriási pánik a városban. — Tüntető munkástömegek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Sanghaii jelentés szerint ma hajnalban egy Sanghaiban horgonyzó kinai hadihajó legénysége fellázadt, a tiszteket lemészárolták és kitűzték a vörös lobogót, majd bombázni kezdték a várost. Óriási pánik támadt és a lakosság menekülni kezdett, sokan a francia negyedben kerestek menedéket. Az angol külügyminisztérium ma estig nem kapott hivatalos értesítést a sanghaii matrózlázadásról. Az Ewening Standard szerint a lázadás Szun-Csuan-Fang egyik hadihajóján tört ki. Hajnali 6 órakor kezdték a lázadók Sanghai bombázását. A gránátok a déli kinai negyedben, a francia koncessziós terület határán csaptak le, de több gránát a francia koncessziós területet is elérte. Az ágyútűz több mint két óra hosszáig tartott, az áldozatokról még nincsenek mogbizható jelentések. A matrózlázadást követően egyes kinai negyedekben súlyos zavargások törtek ki. Munkástömegek vonultak fel az uccán, követelték, hogy a hatóságok távozzanak el helyükről és adják át a hatalmat a munkástanácsnak. A sanghaii rendőrség passzive viselkedett és»ugy látszik, hogy nagyrésze átpártolni készül a kanloniakhoz. A bombázás a kinai lakosság között óriási félelmet keltett, mert azt hitték, hogy a kantornak kezdték meg a város lövetését. A francia negyedbe vezető uccákat mindenütt erős védelmi osztagok állják el és a külföldi nemzetvédelmi csapatok a kikötőben is erős őrséget szerveztek, hogy a lázadó matrózok partraszállását megakadályozzák. Egy újságíró, aki Szun-Csuan-Fang csapataitól menekült, borzalmas részleteket mesélt a főkormányzó csapatainak kegyetlenkedéseiről. A fegyelem teljesen felbomlott, rabolva, fosztogatva, nagy rendetlenségben vonulnak vissza ezek a csapatok és útközben minden várost, községet felgyújtanak. Sanghai, február 22. A francia koncessziós területen 5 gránát robbant fel, 5 másik pedig a benszülöttek városrészében. Az egész francia védősereget mozgósították. (Budapesti tudósítónk telefonjele utésc.) Párisból jelentik: Anglia párisi nagykövete ma felkereste Briand külügyminsiztert, hogy felvilágosítást kérjen tőle arra vonatkozólag, hogy Franciaország milyen magatartást tanúsít a kinai események, elsősorban Sanghai bombázásával szemben. Briand kijelentette, hogy a francia kormány mindenesetre gondoskodni fog arról, hogy a francia koncessziós területek minden támadás ellen megvédessenek. Politikai körökben Briandnak ezt a kijelentését élénken kommentálják és rámutatnak arra, hogy Briand hangsúlyozta, hogy csak a francia koncesszió megvédéséről gondoskodik a francia korín á n y. Párisból jelentik: A kinai események megtárgyalására minisztertanács ült össze, amelyen Briand referált a legújabb eseményekről. Különböző bizalmas instrukciókat szövegeztek meg és azokat nyomban továbbították. Ezek az instrukciók részletes utasításokat tartalmaznak, hogy milyen magatartást tanúsítsanak a francia kormány megbízottai a küszöbön álló döntő eseményekkel szemben.