Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-23 / 43. szám

DÉLMAGYARORSZÁG VZEOEO : SzerketziOtég : Deák Ferenc •oca 2. Teleion 13—33. - Kiadóhivatal, KHcttfokOnyvlAr «a Jegyiroda: Aradi •cca S. Teleion 300. ^ Nyomda s U)w Upót ucoa Itt. Teleion ÍO—34. «««««« SZERDA, 1927 FEBRUÁR 23 e ® & IIL ÉVFOLYAM, 43. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség é» kiadóhivatal : l'rl ucca «>. Teleion 131. «zóna. m » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerke»ztűtég kiadóhivatal: Relormótus templom* bazAr. Teleion 283. uAm. ««««««* •MOzcICtl ara havonta 3-20, vldóken ét a MvArotban 3-ttO, kUUOlddn 6-40 pengő. Egye» izAm 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A hajléktalan múzsák. A szegedi városi párt mozgalmat akar in­dítani a városi zenepalota építése érdekében. Mindenkinek helyeselnie kell ezt az életre­való mozgalmat, amelynek a szegedi kultura fejlesztése és erősítése a tulajdonképpeni célja. Kiég kár, hogy a város egy idő óta elejtette régi, sokat emlegetett tervét, amely szerint az Oroszlán-uccai telekre óhajtotta fölépíteni az egyre jobban növekvő és mélyülő szegcdi zenekultúrának méltó és állandó hajlékát, az uj zeneiskola épületét. De nem is csupán iskoláról lenne itten szó, noha kétségtelen, hogy a városi zenede a mai helyén csak a legnagyobb erőfeszítéssel, áldozattal és le­mondással tud valahogyan eleget tenni ren­deltetésének. (Egy König Péter lángoló lelke­sedése, abszolút tudása és buzgalma kellett hozzá természetesen.) Mégegyszer ismételjük, nem csupán a sze­gedi zeneiskola fölépítéséről van szó, hanem egy olyan palotáról, amely egyúttal közép­pontja lenne a szegedi művészi kultura éle­tének és mozgalmainak. Mindenekelőtt egy nagy teremre volna égető szükség, egy olyan nagy teremre, amelyben mindenkor lehetne hangversenyeket tartani és ahol a szegedi zenei események méltó keretek között leját­szódnának. A kamarazenének is itt lenne megfelelő előadó helye. De általában a leg­külömbözőbb matinékét és estélyeket, a Du­gonics és Mikes társaságok felolvasásait, szer­zői estéket is itt lehetne megtartani, hiszen e tekintetben is nagy a »lakásínség« városunk­ban. Nem is beszélünk arról, hogy a jövendő kamaraszínházát is előbb-utóbb itt kellene elhelyezni. A szegedi képzőművészek folyton panaszkodnak és méltán, hogy nincsen szá­mukra hely Szegeden. Nem tudnak kellő­képpen tárlatokat rendezni, pedig egész se­reg elsőrendű fiatal és beérkezett művészünk < él és dolgozik itt, akik igazán megérdemelnék, hogy helyhez és levegőhöz jussanak. Szeged sok küzdelem után most már büsz­kén hirdetheti magáról, hogy egyetemi város. De az egyetemi városnak nem csupán rangja van, hanem ehhez a ranghoz kötelességeket is kell vállalnia önmagával és nagy nemzeti hivatásával szemben, ezt a kötelességet egy uj és mindenféle tekintetben a kor színvo­nalán álló és az idő követelményeinek meg­felelő úgynevezett zenepalota fölépítésével is le kell már végre rónia. Mert fenn az ernyő, nincsen kas jellege van az olyan városi kulturának, ameiy hajlék­talanul hagyja kóborolni és bolyongani a nyolc múzsát, hogy csak az agyondédelgetett kilencediknek, T hál iának, juttasson minden városatyai melegséget és ragyogást, minden támogatást és minden segítséget. Mert ma az a helyzet, hogy az éjjeli előadások nívóján álló szabad királyi városi színház, mely mű­sorának gerincévé a Royal Orfeum operett­slágereit és a Fővárosi Operettszínház revü­darabjait teszi, a házikezelés összes áldásai­tmn részesül, mig Beethoven és Mozart mu­zsikája, az irodalom és művészet minden ma­gasrendű megnyilatkozása hiába keresi az al­kalmas teret, ahonnan a szegedi közönséghez szóljon, nem találja. Éppen ezért a város mindenrendü és rangú emberének, de kivált a hivatalosaknak és választottaknak a legteljesebb mértékben he­lyeselni és támogatni kell a városi párt leg­újabb és remélhetőleg nem szalmaláng jel­legű megmozdulását a szegedi zenepalota meg­teremtése érdekében. Méltó és igazságos moz­galom ez, amely a városi kultura nélkülöz­hetetlen hajlékának alapkővét akarja letenni minél előbb. Reméljük, hogy a torony alatt is fölfigyel­nek majd erre a mozgalomra. Ha van kultur­szenátora Szegednek és ha van kultúrpalotája, amely a múlt kincseit őrzi, legyen egy má­sik palotája is, amelyben a jelen és jövő élete zenéljen, beszéljen, hirdesse mindig és mindenkinek a szépség, jóság és igazság kü- I lóniéle hangú és szinü, de a tökéletesség felé törekvő megnyilatkozásait. Mert addig csak | nomád élete lehet Szegeden a kulturának, addig csak sátoros cigány lehet a művelt­ség, addig csak föltételes megállóhelyei lehet­nek a fejlődésnek. Noblesse obiige: ha mái* olyan magas és hatalmas templomot emel­tünk az Urnák és annyi nagy és tágas csar­nokot a Tudományoknak, nem engedhetjük meg, hogy a Művészetek a szabad ég alatt, hontalanul és gazdátlanul csatangoljanak ebben a metropolisban! Gummibotos verekedés Prágában munkanélküliek és rendőrök között. (Budapesti tudósítónk telei onjele n­tése.) Prágából jelentik: A munkanélküliek ma nagy tüntetéseket rendeztek Prágában. A rendőrség többször feloszlatta a felvonuló tömegeket, vé­gül is a Grabenen összeütközésre került a sor és a rendőrök gummibotokkal verték szét a tün­tetőket. akik közül többet letartóztattak. Róma után Páriába is ellátogat. Politikai körökben igen nagy érdeklődés előzi meg Bethlen miniszterelnök római út­ját. Az eddigi tervek szerint, amint azt a Dél Magyarország tegnapi számában megirta, a miniszterelnök március 10. és 15-ike között fog Rómában tartózkodni és többizben Musso­linivel tárgyalni. Teljesen beavatott helyről ugy informálták a Délmagyarország budapesti tudósítóját, hogy a miniszterelnök utja nagy kérdésekkel áll összefüggésben, de ellentét­ben a szállongó hírekkel, a királykérdés Beth­len római útjával kapcsolatban nem jut do­mináns szerephez. Ma este olyan hirek terjedtek el, hogy a miniszterelnök római utazása után, de való­szinüleg csak a nyáron, Párisba is elutazik. A miniszterelnök tervezett párisi utjának po­litikai körökben még a római útnál is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mert ez azt je­lentené, hogy a francia külpolitika, amely eddig magyar vonatkozású kérdésekben erő­sen befolyásoltatta magát a kisántánt érdekei­vel, ettől most függetleníti magát és közeledést mutat Magyarország felé. ' Fellázadt matrózok órákig toombázták Sanghait. Felkoncolták a tiszteket, véres zavargások és Óriási pánik a városban. — Tüntető munkástömegek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Sanghaii jelentés sze­rint ma hajnalban egy Sanghaiban horgonyzó kinai hadihajó legénysége fellázadt, a tiszte­ket lemészárolták és kitűzték a vörös lobogót, majd bombázni kezdték a várost. Óriási pánik támadt és a lakosság menekülni kezdett, so­kan a francia negyedben kerestek menedé­ket. Az angol külügyminisztérium ma estig nem kapott hivatalos értesítést a sanghaii matrózlázadásról. Az Ewening Standard szerint a lázadás Szun-Csuan-Fang egyik hadihajóján tört ki. Hajnali 6 órakor kezdték a lázadók Sanghai bombázását. A gránátok a déli kinai negyed­ben, a francia koncessziós terület határán csaptak le, de több gránát a francia kon­cessziós területet is elérte. Az ágyútűz több mint két óra hosszáig tartott, az áldozatokról még nincsenek mogbizható jelentések. A matrózlázadást követően egyes kinai ne­gyedekben súlyos zavargások törtek ki. Mun­kástömegek vonultak fel az uccán, követel­ték, hogy a hatóságok távozzanak el helyük­ről és adják át a hatalmat a munkástanács­nak. A sanghaii rendőrség passzive viselke­dett és»ugy látszik, hogy nagyrésze átpártolni készül a kanloniakhoz. A bombázás a kinai lakosság között óriási félelmet keltett, mert azt hitték, hogy a kan­tornak kezdték meg a város lövetését. A fran­cia negyedbe vezető uccákat mindenütt erős védelmi osztagok állják el és a külföldi nem­zetvédelmi csapatok a kikötőben is erős őr­séget szerveztek, hogy a lázadó matrózok partraszállását megakadályozzák. Egy újságíró, aki Szun-Csuan-Fang csapa­taitól menekült, borzalmas részleteket me­sélt a főkormányzó csapatainak kegyetlen­kedéseiről. A fegyelem teljesen felbomlott, ra­bolva, fosztogatva, nagy rendetlenségben vo­nulnak vissza ezek a csapatok és útközben minden várost, községet felgyújtanak. Sanghai, február 22. A francia koncessziós te­rületen 5 gránát robbant fel, 5 másik pedig a ben­szülöttek városrészében. Az egész francia védősereget mozgósították. (Budapesti tudósítónk telefonjele u­tésc.) Párisból jelentik: Anglia párisi nagykövete ma felkereste Briand külügyminsiztert, hogy felvi­lágosítást kérjen tőle arra vonatkozólag, hogy Franciaország milyen magatartást tanúsít a kinai események, elsősorban Sanghai bombázásával szemben. Briand kijelentette, hogy a francia kor­mány mindenesetre gondoskodni fog arról, hogy a francia koncessziós területek minden támadás ellen megvédessenek. Politikai körökben Briandnak ezt a kijelentését élénken kommentálják és rámu­tatnak arra, hogy Briand hangsúlyozta, hogy csak a francia koncesszió megvédé­séről gondoskodik a francia kor­ín á n y. Párisból jelentik: A kinai események megtárgyalására minisztertanács ült össze, amelyen Briand referált a legújabb eseményekről. Kü­lönböző bizalmas instrukciókat szövegeztek meg és azokat nyomban továbbították. Ezek az instruk­ciók részletes utasításokat tartalmaznak, hogy mi­lyen magatartást tanúsítsanak a francia kormány megbízottai a küszöbön álló döntő ese­ményekkel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents