Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-19 / 40. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 február 20. hai eleste küszöbön áll. A sanghaii főkormányzó csapalai rendetlen visszavonulásban vannak és tartani lehet attól, hogy a csapatok, amelyeknek fegyelme teljesen felbomlott, rabolni és fosztogatni fognak. Londontól jelentik: Sanghaii jelentés szerint a sanghaii főkormányzó csapatai llangCsau kiürítése előtt a várost felgyújtották és az útban eső községeket és városokat fosztogatva és gyújtogatva, közelednek Sanghai felé. A városba a menekültek tízezrével érkeznek, számuk clérlc a 300.000-t. A kanloni csapatok nemsokkal ezután lx'vonullak a városba. „Az adócsökkentési javaslat: finánccézári megnyilatkozás." Gaál Gaszton heves ellenzéki beszédei mondott elfogadtaga javaslatot. es Budapest, február 18. A parlament pénteki ülésének megnyitása után Fábián Béla napirend előtt szóvá akarta tenni a kislakásépitő ügyét, azonban nem kapott engedélyt. Az adócsökkentési javaslatol tárgyalták ezután. Kabók Lajos éles bírálatban részesítette a javaslatot. Amikor a Ház adókat emel — mondotta —, emögött az a látszat rejlik, mintha a házbérek emelésére akart volna az egységes párt a háziuraknak módot adui. Zsltvay Tibor elnök Kabókot rendreutasítja. Kabók Lajos kifogásolja, hogy a munkásság sorsáról a másik oldalról sohasem hallani semmit. A javaslatot nem fogadja el, egyben határozati ja- ; vaslalot terjeszt be, hogy az adómentes létmini- | mumol heti 32 pengőben állapítsák meg. Varga Gábor felszólalása után Gaál Gaszton következett. — Mint a hatóságilag engedélyezett ellenzék egyik legszerényebb tagja ... kezdi meg beszédét Gaál Gaszton, aki a mai adórendszert ugy alaki, mint anyagi szempontból tarthatatlannak bélyegzi és a pénzügyi összhang szempontjából sem minősítheti adócsökkentésnek a javaslatot. — Ebben a javaslatban a csökkentés azt jelenti, hogy az eddigi 25 százalékos törvényes adókulcs helyett 26 százalékos és némi tört lett az adókulcs. Ez burkolt a d ó e in e 1 é s és azért nem fogadhatom el. A falusi házak adózása a békebeli adózásnak halszorosa, a városi házak adózása ellenben alul marad a békebeli adózáson. j Nagy az eltérés a földadó és a társulati adó között : is. Amíg ugyanis a föld 132 millió aranykorona ! adót fizet, a társulati adó összege mindössze 9.5 ! millió aranykorona. (Hallali a n, h a 11 a 11 a nl) • Ezek abszolút igazságtalanságok és okuk abban az j abszolút elkötelezettségben rejlik, amiben a magyar bürokrácia a társulati adó alá eső alanyokkal ; szemben van, hiszen hatvanegynéhány | volt miniszter ül bent a társulati adó alá eső vállalatokban. Felkiáltások a baloldalon Képviselői. összeférhetetlenség! Gaál Gaszton: A forgalmi adó, a fogyasztási adó, valamint a vámtételek végeredményben a földet terhelik, mert a kereskedő, az iparos, a munkás áthárítja ezeknek a terhét más foglalkozási ágakra. (Zajos ellentmondás balról.) Betntger Ferenc: Szóval a munkásbércke t a munkás szabja meg! Gaál Gaszton: Nem nyughatunk bele, liogy a dolgok rendje így maradjon, hogy az adóterhek viseléséből azok bújjanak ki. akik el tudják rejteni vagyonukat és jövedelmüket és azok részére olyan társulati adótörvényt tartanak fenn, amilyen van. A helyzet megváltoztatása sürgős feladata a pénzügyi kormánynak, különben megfordul a köz véle mén y. Egy hang a baloldalon: Hol van itt közvélemény1? Gaál Gaszton: A pénzügyminiszter azt mondotta a javaslat indokolásában, hogy meg akarja rögzíteni a jövedelmi adót. Ilát előbb a jövedelmeket rögzítse meg. (Tetszés a baloldalon.) Bud .lános pénzügyminiszter: Akinek kevesebb a jövedelme, az kérheti adójának a leszállítását. Egy hang a baloldalon: A sóhivatalbant Gaál Gaszton: Ilyen adórendszert csak erőszakkal lehel fentartani és ha az elégületlenség még ezen a választáson nem robbant ki, hát ki fog robbanni. Én ezt nem kívánom, de azt hiszeuu nem folytathat olyan adópolitikát a kormány, amely forradalomra vezet. Ez a törvényjavaslat a finánc cézári megnyilatkozás, mely ki akurja sajátítani magának az egész országot. — Abszolút helytelennek, cézárom á n i á nak minősítem és teljesen kommunisztikus eljárás az, hogy az állam beleavatkozik a községek magánvagyonának intézésébe. Bud Jáinos pénzügyminiszter (elvörösödve): Mi nem vagyunk kommunisták! Gaál Gaszton: Ugylátszik igen, miniszter ur! Ezután szól a kormány luxusépítkezései ellen, majd az üzletvezetői és más állami tisztviselők szalonkocsin utazgatásáról beszél. Barlhos Andor: Azoknak kérem dolgozni kell! Gaál Gaszton: Igen dolgozni. (Gaál Gaszton felkapja mindkét karját és a gyakorlott vadász gesztusával mulatja; mi ez a munka.) Kikel ezután a tisztviselői jutalmak ellen és éles szóharcba keveredik a pénzügyminiszterrel, de végül is, a harcias beszéde dacára, — a javaslatot általánosságban e 1 f o g a d j a. W A vadvizek lecsapolása kérdésének megoldása Szeged város kezébe van letéve/ Előadás a kamarában a vadvíz-kérdésről. a (A Déltnagyarország munkatársától) Pénteken délután a kereskedelmi és iparkamara tanácstermében Papp István, az Ármentesitő Társulat igazgató-főmérnöke, előadást tartott a vadvizek elleni védekezésről. Az előadáson megjelent Somogyi Szilveszter polgármester is, valamint a város törvényhatóságának több tagja. A hallgatóság, amely az egész termet betöltötte, főleg alsó- és felsőlanyai gazdákból állott, akiket a kisvasút hozolt be Szegedre. Papp István előadásában az Alföld területéi három részre osztotta. Az első rész Szegedtől északra terül el, Kecskemétet és környékét öleli magába. Ez a terület szerinte a vadvizek tekintetében jobb körülmények közölt van, mint a tőle délre eső részek, mert a viz lefolyik róla Szeged felé. A második részi Kistelek, I)oro zsma és Matyér környéke képezi. Ennek a területnek a vizét egy fő- és egy mellékcsatorna viszi le a Tiszába, de ez nem felel meg a célnak, inert tí méter és 20 centiméter állásnál már nem viszi le a vizel és ezért körülbelül 42 napig zárva szokott lenni. Ehhez a területhez tartoznak a kör n v é k l a v a i, főleg a Fehértó, melynek vízéi nem szabadna leengedni a csatornákban, mert ezekre szükség vari haltenvészlés és víztartalék siempóntjából. A harmadik terület nagy része a déli határon terül el, ennek felesleges vizét a lúdvári szivattyútelep és zsilip vezette le. Ez a zsilip azonban nem sokat ért, mert 3.20 méteres vizállásriál már szivattyúzni kellett. A vadvizek levezetése nagy és régi kérdés — folytatta ezután előadását —. A genfi kölcsönből hárommillió aranykoronái utaltak ki a vadvizek lecsapolására, e z l azonban a mai napig sem vették igénybe. A kérdéses területeknek 54 százalékát Szeged tartja kezében, ebből a városé 18 százalék és csak 16 százalék a gazdáké. A többség határozatát ebben az ügyben a kisebbségnek el kell fogadni és igy Szegednek döntő szava van a kérdésben. A gazdák, amikor a vadviz jött, Pestmegye gazdáira haragudtak, mert azok engedik le ide a vizet. Szeged, Kistelek, Halas és Majsa terhére már voltak lecsapolási kísérletek, de ezek félbeszakadtak. A mostani tervezetet, amelyet végre akarnak hajlani, Csermák Kálmán műszaki tanácsos. Zsiday Imre főmérnök és Zauner István, valamint Morv a y Vilmos mérnökök készítették. A lecsapolás költsége bőségesen i vissza térül a későbbi haszon által és I a lecsapolással a fehértói halgazdaság is megoldást i nyerne. Most Magyarországnak minden talpaíaltnyi területre szüksége van és ezérl is időszerű a lecsapolás. Vannak, akik féllik a talajt, hogy a lecsapolás által kiszárad, ezek azonban nem néztek mélyebben a kérdésbe, meri a tavakba elraktározott vizel mindenkor felhasználhatjuk. Összesen 125 ezer katasztrális holdat kell lecsapolni, ebből Alsótanyára 34, Felsőtanyára 20 ezer katasztrális hold esik. A lecsapolást egyelőre a 2-ik és 3-ik területen szándékozik az ármentesitő társulat véghezvinni, ennek a költsége kétmilliókétszázezer aranykoronát tenne ki a kamatok és mellékköltségek nélkül. Ha azonban a felajánlott kölcsönt nem veszik igénybe, hanem a gazdák csatlakoznak a mozgalomhoz, akkor sokkal kisebb összeg is elégséges. Az első esetben egy katasztrális holdra 4 aranykorona megterhelés esik, a második esetben csak két és fél aranykorona. A kérdés kulcsa — jelentette ki ezután az előadó —, Szeged város kezébe van 1 e t év e, inert a területek többsége az ő birtokában van. így a város szava dönt ebben a kérdésben —, ezzel fejezte be előadását Papp István. Az előadáshoz többen hozzászóllak. Az egyik gazda kérte az előadót, hogy nyújtsa be előadását a város törvényhatóságához, hogy azok abból kellőleg tájékozódhassanak. Bokor Pál helyettes polgármester is a levezetés szükségességét hangoztatta. Balogh I.ajos a Duna-Tisza csatorna építésével azt a kérdést lette fel, hogy nem lehelne-e a vadvizeket majd ebbe a csatornába levezetni. Somogyi Szilveszter polgármester szólalt fel ezután és arra kérte az előadói, hogy tartson a gazdaköröknek előadásokat. A gazdáknak meg kell érteni, hogy mekkora haszon származna abból, ha a lecsapolás megvalósulna. Azt hangoztatták egyesek azután, hogy az első terület földtulajdonosait is kötelezni kellene a lecsapolásra, mert hiába csapolják le a vadvizet itt Szegeden, ha fentről csak jön a viz. Csermák Kálmán műszaki tanácsos erre kijelentette, hogy a leesapolást az első területtől függetlenül is véghez lehel vinni, ha egy keresztcsatom át építenek. Ezután Papp István előadó főmérnök a felszólalásokra válaszolva bejelentette, hogy előadását több példányban a törvény halósági bizottság rendelkezésére fogja bocsájlani. Megígérte azt is, hogy a gazdaköröknek előadásokat fog tartani a vadvizek lecsapolásáról és a hozzá intézett kérdésekre meg fogja adni a felvilágosításokat. A gazdák ezután a reájuk várakozó tanyai kisvasuton nagy éljenzés kíséretében elvonultak Szevgedről. Brandes utolsó órái. (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Koppenhágából jelentik: Brandes György, a világhírű kritikus utolsó óráit éli Ma este elvesztette eszméletét, az orvosok lemondtak életéről. A csongrádi választás. Csongrád, február 18. A MOT. jelenti: A jövő pénteki csongrádi képviselőválasztásra leadott ajánlásokat most bírálták el. Greskovits József e'gységespárti jelöltnek összesen 2145 aláírását fogadiák el, dr. Szécsénvi István pártonkivilUnek 500-al, a harmadik jelölt kiesett a küzdelemből. Greskovits támogatására vasárnap Csongrádra érkezik Sztra nyavszky és Schandl államtitkár és több egységespárti képviselő. Ixléses báU és estélyi cipöK tnegérkesfek / / 82 Tartósságban, minőségben, árba» felül múlhatatlanak ^úinadamgaaa idpcít 'Szöged. -Xitász u 14 Vcl-Ka tfarlsnyák fogalommá váltak. s tBtMs R e9yszerre O MIHÁLY előadások G O 5, fél 8 és F fél 10 Arakor. F