Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-18 / 39. szám

DELMAGYAROR VZEOED : Szerkesztőség : Deük Ferenc UCCA 2. Teleion 13—33. - Kiadóhivatal, SOlcsönkönyvtór és Jegyiroda: Aradi wca f*. Teleion ЭОО. — Nyomda: IBw Upót ucca 14. Telefon 16-34. «««««« PENTEK, 1927 FEBRUÁR 18 О 0 0 III. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM MAKÓ i Szerkesztőség és kiadóhivatal : Url ucca 6. Telefon 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templom* bazár. Telefon 2S3. szAm. « «««««« Blóflzelésl Ara havonta 3-20, vidéken és a lövArosban 3*óO, kUlfttldón 6-40 pengd. Egyet szám 16, vasár- és Ünnepnap 2-4 fillér. Anlizsurnallzmus. Baranyay Lajos a Központi Sajtóvállalat vezér igazgatója. Onnan tudjuk ezt, mert ilyen minőségben vezércikket irt a szegedi Intransigcant-ba és pedig Derest az aszfaltbetyároknak cimmel és jelleggel. Ennek a nagyságos elmének szüleményeit eddig nem igen volt alkalmunk olvasni, de ez az Írásbeli dolgozata, amely nem házi használatra készült, határozottan megállította az érdeklődésünket. Nem mondjuk, ez a központi sajtóvállalati vezérigazgató még mindig eljárhatna az általa bizonyára nagyrabecsült sajtóakadémiára, ahol helyes magyarságot és jó slilust tanulhatna. Sajnos, ez az akadémia már megszűnt és igy Baranyay Lajos, aki minden valószínűség szerint csak a saját kurzusának lapjait olvassa, aligha fog már az életben flauberti vagy akárcsak szabólászlói stiláris tökéletességre szert tenni. Valljuk meg azonban, hogy igy legalább tartalom és forma remekül fedik egymást ebben az elmemüben. Az aszfaltbetyárok utón, akiket természetesen deresre akar húzatni mindenáron, egy könnyed és gyors fordulattal rátér az újságírókra, akiknek szintén valami deresfélét, vagy talán még annál is többet helyez kilátásba. Mert a Központi Sajtóvállalat igazgatójának úgynevezett mentalitása szerint persze, hogy mindennek a sajtó az oka. Ezt egy központi sajtóvállalati vezérigazgató bizonyára a legjobban tudja. Mi, »a kompromittált liberalizmustól csepegő agyak«. (ez a gyönyörű megállapítás is a vezérigazgató ur elméjében született és öltött fői-mát) ebben a kérdésben valóban egészen járatlanok és illetéktelenek vágjunk, hiszen a saját bőrünkről van sző, amit e vezérigazgató ur nem mondhat a magáéról. Mi csak most tudtuk meg, Baranyay Lajos kinyilatkoztatása révén, hogy az öngyilkosokat az újságok hirei kergetik a halálba, kívánatosabbnak és kellemesebbnek tüntetvén fel a túlvilági életet, mint ezt az életet a földön, amelyet a középkori riporter a siralom völgyének nevezett el. De ugyanezek az újságok viszont a földi örömökre és gyönyörökre is kedvet adnak az olvasóknak Baranyay Lajos bölcs kijelentése szerint, amennyiben -»tobzódó erótikát« hirdetnek. A sajtó bűne tehát, hogy az emberek élni akarnak és ugyancsak a sajtó bűne, hogy az emberek halálba mennek. Ilyen nagy hatalom ez a sajtó, de természetesen csak az a sajtó, amelyet nem a Központi Sajtóvállalat vezérigazgatója vezér igazgat. Mert az ő sajtója, az más! Az ő sajtója az a szegény kicsi féreg, amely nem akar megnőni, hiába küldi átkait a másik sajtó fejére Baranyay Lajos, hiába kiált deresután, hiába akarja újra jogaiba iktatni a szent inkvizíciót, hiába káromkodik és hiába fütyürész. A magyar közönség (már pedig közönség nélkül még intranzigens lapot sem lehet csinálni) pedig régen kimondotta a maga halálos ítéletét arra a sajtóra, amelynek Baranyay Lajos ur a vezére és igazgatója, a szellemi municiószállitója és legfőbb hadura. Mi csak azon csodálkozuunk (ha ugyan érdemes csodálkozni rajta), hogy akad olyan újság, amely ilyen sajtócllenes kirohanásokat a legelső helyen közöl és nem gondolja meg, hogy ezzel maga alatt is vágja a fát és hogy a saját fészkébe is belepiszkol. Önérzetes és öntudatos újságíró, aki tiszteli a hivatását és érti a mesterségét, csak mélységes fájdalommal és fölháborodással láthatja, hogyan juttatják ebek harmincadjára maguk a hirlapcsinálás egynémely korifeusai azt a magyar sajtót, amely valaha régen március idusát köszöntötte, amelynek egykor Kossuth Lajos és Kemény Zsigmond voltak munkásai és amely egy egész világra szóló dicsőséget szerzett szabad szellemével, európai formájával, a lángész és tehetség, a becsület és tudás diadalmas légiójával a magyar haladásnak és művelődésnek. Ma pedig — a szegedi Intrasigeant hasábjain a Központi Sajtóvállalat vezérigazgatója a derest akarja visszahozni. Hogy is mondotta a vértanú hitvalló, mikor egy tulbuzgó vénasszony rőzsét dobott a máglya tüzére: Ó sancta simplicitas! 1Felossslaífúlc osszíráM й emszet&yülést (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: Politikai körökben ma már pozitiv formában beszéltek arról, hogy a nemzetgyűlés feloszlatása küszöbön áll és legkésőbb május havában uj választások lesznek. Az uj választásokat azért kell kiirni, mert a kormánypáltok és a szociáldemokraták nem tudnak megegyezni abban, hogy az aggkori és rokkantbiztosilási javaslatokat legkésőbb márl cius 15-ig törvényre emeljék. Vereségei szenvedlek a sanghai~i csapatok. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A kinai haditudósítók ma délelőtti táviratai megerősítik azokat a híreket, hogy a kantoni csapatok elfoglalták Hang-Csau városát. Szun-Csuan-Fang ssanghaii főkormányzó csapatainak balszárnyát a kanloniak körülvették és a balszárnnyal minden összeköttetés megszűnt. A kanloniak ma már 50 kilométerre állanak Sanghaitól. A késő esti órákban beérkezett jelentések szerint a kanloniak folytatták előnyomulásukat Sanghai felé. A sanghaii csapatok súlyos vereségét az egyes alvezérek között uralkodó viszályok idézték elö. Sanghaiban ma ismét két angol ezredet tettek partra. A háborúi maga a hadsereg fléli el legjobban — mondotta a nemei hadsereg főparancsnoksága. A hadsereg tisztjei ismerik a háború borzalmait, én magam is három fiamat vesztettem el a háborúban, senki sem foghatja tehát rám, hogy hivatásos uszitó volnék. Nem igaz, hogy a hadsereg szelleme nem republikánus. Vannak ugyan a hadseregnek monarchista érzésű tisztjei, ezek azonban éppen olyan hűséggel szolgálják a köztársasági zászlót, mint többi tiszttársaik. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés költségvetési bizottsága a hadügyi tárcát tárgyalta. Ennek során felszólalt a birodalmi hadsereg főparancsnoka, lloye tábornok. Mindenekelőtt a hadsereg és a nép harmóniájának szükségességét hangoztatta, majd igy folytatta: — A hadsereget, igenis, a háborúra neveljük, mert ez a hadsereg hivatása. De azért a háborút maga a hadserg itéli cl legjobban. A pénzügyminiszter lehetetlennek tartja a hadikölcsönök valorizálását, a tisztviselő- és a nyugdijkérdés megoldását. A pénzügyi bizottság áiialánosságban elfogadta a költségvetési. Budapest, február 17. A képviselőház pénzügyi bizottsága Kenéz Béla elnöklésével ma délután folytatta az 1927—28. évi költségvetés vitáját. B i r ó Pál elismeri, hogy az utolsó három év beruházásai nagy mértékben hozzájárultak a gazdasági viszonyok konszolidálásához, de felvilágosítást kér arra, milyen program szerint várható a hitelek fokozatos visszatérítése. Bethlen István gróf miniszterelnök kijelenti, hogy az, hogy a magyar állam nagy kölcsönt vegyen fel általános célok kielégítésére, nem lehet közeli dolog, mert összes jövedelmeink le vannak kötve, részint a reparációkra, részint a nemzetközi kölcsönre. Hz nem jelenti azt, hogy a késő bbi években ne kopogtassunk a külföldi piacon államkölcsön érdekében, de ez a távoli jövőben fekszik. Az, hogy megállapítsuk a szükségletek sorrendjét, nem megy olyan könnyen. Ami az államvasutakat illeti, nem mondja, hogy a kormány nem tervezi egy államvasuti kölcsön kontrahálását a jövőben, A villamosítás és az energia gazdálkodás tekintetében a külföld részéről érdeklődés mutatkozik s ezt nem szabad visszautasítani. Ha a főváros villamosmüvei kibővíthetők ugy, hogy az államvasutak egyes vonalait villamosítani lehet, akkor nem lát okot arra, hogy a kormány ezzel a kérdéssel ne foglalkozzék. W o 1 f f Károly koncedálja, hogy a kartelleknek van bizonyos jelentőségük, de a közvetítő kereskedelem kartelljeit, amelyek élősdi tényezők, a kellő korlátok közé kell szorítani. örffy Imre és Erdélyi Aladár felszólalása után Bud pénzügyminiszter Kállay tegnapi felszólalására reflektál és kijelenti, hogy bizonyos fokig áttérünk az angol költségvetési szisztémára, amely két részre oszlik, az állandó rendes adminisztráció költségeire és a rendkívüli kiadásokra. A beruházások nem vehetők fel a költségvetésbe. A kormány nem kéri a népszövetségi kölcsön egész maradványának felszabadítását, mert a jövő évre is kell fedezet a beruházásokra. A hadikölcsönvalorizáció kérdésében tévedés azt hinni, hogy kevés már az eredeti jegyzők száma és hogy az adózás révén már visszakerültek a hadikölcsönkötvények. Valorizálás címén az államot nem szabad tönkre tenni. A nyugdijasokat az egész vonalon eggenlősiteni nem tehet. A tisztviselőkérdésben sem tehet konkrét ígéretet. A pénzügyi bizottság ezután a költségvetést általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalásnál Kállay Tibor szó-