Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-15 / 11. szám

1927 január 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Szegeden nincs spanyoljárvány, csak 30 katona hülí meg. (A Délmagyarország munkatársától.) Egvcs szegedi lapok pénteki számukban tudósítást közöltek a spanyoljárvány szegedi dühöngéseiről. Megírták, hogy a veszedelmes járvány egész Középeurópát kikerülve, betört Magyarország határain és egyenesen Szeged ellen vonult, itt aztán, máról-holnapra száz beteget döntött ágyba. Azok, akik a tudósításokat olvasták, természetesen megrémültek ezekre a színes és rémes hírekre, ijedten feküdtek vissza reggel az ágyba, ha a tudósítások elolvasása után véletlenül tüsszentettek, vagy pedig gyors ütemben felhörpintettek néhány deci pálinkát, mert eszükbe jutott, hogy a spanyol-nátha egyetlen biztos orvosszere az alkohol. A rémkacsa alapja az volt, hogy a szegedi helyőrségnek mintegy harminc tagja a hajnali kirukkolás következtében meghűlt, náthás lett és maródira jelentkezett. A maródiviziten megállapították az orvosok, hogy valamennyi közönséges influenzában betegedett meg, de azért óvatosságból a beteg katonákat beutalták a kórházba és egy elkülönített kórteremben lefektették őket. A tüzetes orvosi vizsgálat során aztán ismét megállapították, hogy a katonáknak semmi komoly bajuk nincs, egyszerűen náthát kaptak éppen ugy, mint ahogy náthás ma Szegeden legalább minden második ember. Ez a betegség azonban nem járványszerü és semmi köze sincs a spanyolinfluenzához, amely még nem ért el Magyarország területére. A harminc szegedi katona meghűlését fújta fel a fejlett sajtótechnika spanyoljárvánnyá, amely százával dönti ágyba áldozatait. A teljesen alaptalan rémhírt egyébként a tiszti főorvosi hivatal is erélyesen megcáfolja és a közönség megnyugtatására közli, hogy egyelőre semmi veszedelem sem fenyegeti a város lakosságát, mert a járvány még nagyon messze jár az (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Miskolcról és Győrből érkező jelentések szerint a lázas influenza megbetegedések a két városban és annak környékén, járványsze(A Dél m agyarország munkatársától) Nagy érdeklődéssel fogadta ugy a nyilvánosság, mint a szegedi jogászi társadalom a D é 1 m agyarország tegnapi jelentéséi, amelyben beszámoltunk arról, hogy Molnár Ferenc és dr. Marton Sándor nevében és megbízásából dr. Pap Bóbert ügyvéd keresetet adott be a szegedi törvényszékhez Faragó Ödön színigazgató ellen. A pör — mint ismeretes — szerzői jogbiforlás miatt indult meg és Molnár Ferenc megbízottja azt is kérte a bizottságtól, hogy a felek meghallgatása nélkül rendeljen el zárlatot a Játék a k a s t é 1 y b an anyagára, illetve tiltsa be a szombat esti premiert. A törvényszéken azonnal kiosztották az ügyet dr. László Adolf táblabírónak, tekintettel arra, hogy a kereset kérte a sürgősség megállapítását is. A táblabíró még a pénteki nap folyamán hozzáfogott az iratok és az idevonatkozó joggyakorlat áttanulmányozásához és szombat délelőttre tárgyalást tűzött ki, amelyen a feleket is meg fogja hallgatni. Mindenesetre a kereset első kérelme elbírálásánál a törvény betűin lul mérlegelni kell azt a szomorú helyzetet, amely előtt a szegedi színház mintegy száz színésze és alkalmazottja áll. A színházban ettől függetlenül lázas szorgalommal folytatták a főpróbákat, a pénteki nap folyamán is. A műhelyben fokozott gonddal készítik a díszleteket, hogy Szegeden is a »nagy premierek« minden külsőségével indulhasson útjára a Molnár-darab. A színház vezetősége pénteken ismét érintkezésbe lépett a színész egyesület vezetőségével, j országtól. Ez azonban nem jelenti, hogy a szükséges óvintézkedéseket nyugodtan mellőzni lehet, mert a járvány utja kiszámíthatatlan. A legbiztosabb módja a védekezésnek a fokozol! tisztaság és a gyakori fertőtlenítés. A MTI. jelenti: Az influenzajárvánnyal kapcsolatosan elterjedt nyugtalanító híresztelésekkel szemben a népjóléti és munkaügyi minisztérium illetékes ügyosztálya közli, hogy a szegedi polgári lakosság körében az ottani tiszti főorvos jelentése szerint egyetlen súlyosabb influenzaeset sem fordult elő a mai napig. Kizárólag a katonaság között betegedtek meg körülbelül 100-an influenzában. Ezek közül 75 már teljesen gyógyultan hagyta el a kórházat. 25 katona betegsége pedig teljesen könnyű lefolyású. Budapesten sincs spanyol. Budapestről jelentik: A tiszti főorvosi hivatal ma délben kiadott hivatalos jelentése szerint a fővárosban nem fordult elő spanyolmegbetegedés. Az országos közegészségügyi tanács csütörtöki ülésén foglalkozott az influenza kérdésével és megállapította, hogy súlyos jellegű influenzát, amelyet a köznyelv spanyolnáthának szokott nevezni, mindeddig nem észleltek. A tanács megelőzés és védekezés céljából mindenütt és minden tekintetben a legnagyobb tisztaságot és józan életmódod ajánlja. Ügyelni kell, hogy senki rá ne köhögjön vagy tüsszentsen embertársaira, láz, vagy legkisebb hőemelkedés esetén mindenki azonnal feküdjék ágyba és hívjon orvost, amivel az influenzának súlyosabb következményeit rendszerint sikerül elkerülni. A tanács egyúttal határozottan állást foglal az iskolák bezárása, mint teljesen célját tévesztő felesleges intézkedés ellen. rüleg lépeti fel. A betegség főleg az iskojás gyermekeket támadta meg, spanyoljárványos megbetegedés azonban még sehol sem fordult elő. Az influenzás megbetegedések könnyebb lefolyásúak. I

amely felkarolta és magáévá telte a szegedi színház, illetve a színészek ügyét. Annál is inkább eljárlak Molnár Ferenc megbízottjánál, dr. Szalay Emilnél, mert az egyesületnek tudomása van arról. hogy a .láték a kastélyban más vidéki színpadon már szinrekeriilt és Így érthetetlennek látszik, hogy éppen a szegedi színházban kívánják leliltanl a darab előadását. A szinészegyesület vezetősége ínég tárgyalásban van Molnár Ferenc megbizottaival és annak ellenére, hogy dr. Szalayék meglehetősen rideg álláspontot foglalnak el, biztató jelentést adtak Szegednek és valószínűnek tartják, hogy a szombati szegedi premiert minden zavaró momentum nélkül meg lehet majd tartani. A színészek kenyere követeli a béke helyreállítását és ez elől nem térhet ki a budapesti színházi ügynökség sem, akármilyen személyi, vagy egyéb — de elhárítható okok — állanak a háttérben. Az ügyben egyébként megkérdeztük D e u t s c h Imre dr. ügyvédet, a színház ügyészét, aki a következőket mondotta: — Bíróság előtti ügyekben nem szeretek és nem szoktam jóslásokba bocsájtkozni, de azt kell hinnem, hogy az egész kérelem egy tévedésen alapszik, mert Faragó színigazgató minden lehetőt meglett és tudomásom szerint meg is szerezte a darab előadási jogát. A felperesek egyébkénl semmivel sem indokolják kérelmükben, hogy miért ütközne érdekükbe a j Játék a kastélyban szegedi előadása, — különben is a darabot máshol, vidéken már régebben előadták. — Szilárd meggyőződésem különben az, hogy Molnár Ferene nem is lod az egész ügyről és valami más háttere lehet a szegedi bemutató megakadályozási próbálkozásának, ami majd csak kiderül a tárgyalás, illetve a pör során és amiről én most nem nyilatkozom. — Ami a zárlati kérelem jogi részét illeti, a. törvény azt kívánja, hogy valószínűsítse az alperes, hogy a darab jogát megszerezte, mert ebben az esetben a zárlat kimondásáról nem lehet szó. Ezt be is fogjuk bizonyítani a tárgyaláson, hiszen nem egyszer volt Faragó embere a színházi ügynökségnél, amellyel egyébként rendes évi szerződéses viszonyban áll, mint minden színigazgató. így majd a pör során ki fog derülni, hogy tulajdonképen mi van a hátterében az előttünk még érthetetlen dolognak. Biztosan hiszem, hogy az akadályok el fognak simulni a szombati premier elől, hiszen a színész egyesület is ilyen irányban interveniált. „Nem nyugszunk addig, amig az Iskola-ucca és környéke fel nem támad." Ott kezdem, ahol Suhajda József, a haldokló városrész ugyancsak érdekelt lakója abbahagyta. Nem nyugszunk addig, amig az lskola-ucca és környéke fel nem támad. Szerintem ennyire nem is veszedelmes a dolog, mert az Iskola-ucca még nem halt meg. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy mi még itt vagyunk, amit adókönyveinkkel is tudunk bizonyítani. De mert itt is akarunk maradni, sőt szeretnénk megerősödni is, engedjék meg nekünk, hogy kísérletet legyünk ennek a mi elhanyagolt városrészünknek a fellendítése érdekében. Nemcsak nekünk lesz ebből hasznunk — ha sikerül —, hanem minden polgárnak. de elsősorban a munkásságnak és nem utolsó sorban a városnak és az államnak, amelyek az utóbbi években szép lassan és fokozatosan betársultak üzleteinkbe és osztoznak velünk. Nem a hasznon, nem is a veszteségen, hanem a bevételen osztoznak. A fellendülés első feltétele, hogy meginduljon az Iskola-ucca környékén is az építkezés. Ha strandfürdőre van a városnak 4—5 milliárdja, akkor remélhetőleg van pénze komoly építkezésre is. Nem mondom, hogy a strandfürdő szükségtelen, sőt ellenkezőleg: nagyon is szükséges, meri talán még idegenforgalmai is jelen't, de azt hiszem, mégis csak fontosabb, hogy a város lakosságának lakása legyen, ahol álomra hajthassa fejét. És ha megbecsülhetetlen fontosságúnak tarlom az idegenforgalmat, mégis csak fontasabb, hogy a múlt század elejéről ilt maradi ócska kis vityillók eltűnjenek a város központjából. Nem jelentene a városra nézve semmiféle külön megierhelést, ha az Iskola-ucca környékének a rendezését már ez évben megkezdené, meri tudomásom szerint elhatározott dolog, hogy a város az idén is épít háromnégy bérházat. Kezdje ezt ezen a tájon. Itt van a zenepalota céljaira kiszemelt telek, Építsenek reá. Ha ma még időelőtti a zenepalota, építsenek bérpalotát és üzlethelyiségekel. Az Oroszlán- és Iskola-ucca sarkán levő rozoga házikó ugyancsak a városé. Oda is építhet a város és ezzel már lökést ad a fejlődésnek. Nem fogjuk elmulasztani a törvényhatósági bizottság elé olyan javaslatot terjeszteni, hogy a város szerezze meg a kormány hozzájárulását mindama Iskola-uccaí házak kisajátításához, amelyek a környék fejlődését gátolják. Amelyik telektulajdonos nincs abban a helyzetben, hogy építsen, vagy aki nem akar építeni, ahelyell vagy építsen a város, vagy adja át a dolgot olyan vállalkozónak, aki hajlandó építeni. Kissé utópisztikusnak látszik, de mégis nagyon kézenfekvő, a vásárcsarnok felépítésének ügye is, amely szerintem a legjobban megvalósítható ugy lenne, ha a Rudolf-tér, Iskola-, Oroszlán- és Béla-uccák által határolt telken épülne fel. Ez a telek talán nem lenne elég az egész várost ellátó vásárcsarnok céljaira, de viszont ott lenne a tanyai vasút végállomása mellett. A szakértők szerint ez a kettő pedig egymástól elválaszthatatlan. Azon pedig, hogy a vásárcsarnok kicsi, ugy lehet majd segíteni, hogy később építenek majd egy másik vásárcsarnokot, aminthogy Lázas influenzajárvány Miskolcon és Győrben. Szombaton délelőtt Hallgatja meg a feleket a törvényszék Molnár Ferenc kereseti ügyében. Miért éppen a „Játék a kastélyban" szegedi premierjét akarják megakadályozni ?