Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-14 / 10. szám

1927 január 11 DÉLMAGYARORSZÁG 3 Molnár letiltani 99 bíróilag akarja a kastélyban 99 szegedi bemutatóját. Szerzői jogbitorlás mlall dr. Pap Róbert ulján keresetet adott be a szegedi lörvényszékhez. — A Szinészegyesülel Interveniál a szegedi színészek érdekében. (A Délmagyarország munkatársától.) Napok óta lázasan készül a szegedi Városi Szinház drámai személyzete Molnár Ferenc legújabb és máris világsikert elért darabja, a Játék a kastélyban előadására. A színház mindent elkövetett, hogy méltó keretek között ..tartsa meg a szegedi premiert, csütörtökön már az utolsó főpróbákat tartották, amikor váratlanul nagy akadályok tornyosultak a Molnár-darab szegedi bemutatója elé. Ebben a percben még az a helyzet, hogy a bíróság előtt döl el, vájjon előadható-e Szegeden a Játék a kastélyban, de ugyanekkor a színészegyesület is helvreállitsa. munkába fogott, hogy a békét Vidék és A szegedi szinház főváros. — mint ismeretes — hetek óta müsor-válsággal küzd, aminek főként az az oka, hogy Faragó Űdön igazgató nem tudja megszerezni a szezon jelentős újdonságainak színpadi anyagját. A színházi ügynökségek ugyanis a budapesti színházak jórészével azon az állásponton vannak, hogy az újdonságokat csak akkor lehet vidéken előadni, ha már a darab »lement« a fővárosi színházban. Indokolják ezt azzal, hogy a fővárosi színházak közönségének egy jó része vidékről rekrutálódik és igy anyagi kárt szenvednének abban az esetben, ha a budapesti sorozatos előadások ideje alatt valahol vidéken is előadnák az újdonságot. A színházak és szerzők, illetve az ügynökségek legutóbb már ilyen szellemben kötöttek szerződéseket, a színházak kikötötték, hogy a darab vidéken csak akkor adható elő, ha a fővárosban egy meghatározott előadásszámol — 50-et, 60-at, sőt 10()-at - már elért. Ilyen körülmények között igen súlyos helyzetbe kerüli a legtöbb vidéki szinház és sok helyen előállott — a müsor-válság. A budapesti színházak nem gondoltak a magyar vidéki színházak immár több éves igen súlyos helyzetére, nem gondoltak a nyomorgó vidéki színészek százaira, akik csak akkor kapják meg gázsijukat, ha van közönség. Vidéken pedig jórészben csak az uj darabokra van közönség, a régi bevált müsordarabokat minden vidéki színpadon már unalomig adták elő. Molnár-premier előtt. A szegedi színházban ilyen körülmények között magától adódott a helyzet. Az ismeretes nyári és őszi nagy szinházi-operelte után a közönség nem túlságosan gyors tempóban látogatta a színházat és ehhez még hozzájárultak a minden héten jelentkező müsorgondok. Legutóbb azután már komoly válság elé került a szinház. Faragónak jórészben elfogyott a meglévő tőkéje és már arról tárgyaltak, hogy — segítség hijján — szinészkonzorcium vegye át a színházat. Ettől a (érvtől azonban már a kezdet kezdetén el kellett állni és Faragó ekkor még egy utolsó kísérletet próbált meg. Néhány nap előtt már rohamosan közeledett a január 16-iki gázsifizetés napja. A szinház pénztára szomorú mérleget mutatott és semmi remény nem jelentkezett arra, hogy 16-áig meg lesz a színészek kifizetéséhez szükséges összeg. Faragó ekkor elhatározta, hogy műsorba tűzi Molnár Ferenc világsikert megért uj darabját, amely most is telt házak melleit megy a budapesti Magyar Színházban. Ettől várta ugyanis, hogy megtelik néhány estére a nézőtér és akkor ki tudja fizetni a társulat félhavi gázsiját. A terv biztatónak látszott, mert mindenhonnan érdeklődéssel néztek a Molnár-darab szegcdi premierje elé. Faragó megszerezte a színpadi anyagot, kiszerepezték a darabot és a »nagy premierek« izgalma jegyében megkezdődtek a próbák. Közben a szinlapokról és a szegedi lapok jelentéseiből tudomást szereztek a fővárosi színházi körök is a készülő szegedi premierről, azonnal tárgyalások indultak meg, hogy Faragó vegye le műsoráról a Játék a kastély-hant. végül is csütörtökön délelőtt Molnár Ferenc, valamint dr. Marton Sándor színházi ügynöksége nevében és képviseletében dr. Pap Róbert ügyvéd keresetet adott be a szegedi törvényszékhez és kérte a zárlat elrendelését, illetve a darab előadásának biróilag való letiltását. A kereset híre nagy izgalmat teremteti a szegedi szinház környékén, mert ezzel veszélyeztetve látják a színészek, hogy január 16-án megkapják félhavi fizetésüket. A kereset. Dr. Pap Róbert keresetében Molnár Ferenc és dr. Marton Sándor nevében többek között a kővetkezőket adja elő: — Faragó Ödön, a szegedi szinház igazgatója a szerzői jog bitorlását követte el ellenünk és ugyanezt folytatólagosan készül elkövetni azzal, hogy egyrészről a Játék a kastélyban cimü darab előadását, mely darabnak szerzője alulírott Molnár Ferenc, a szegedi színházban való előadásra, szinlapokon, stb. hirdeti, másrészről pedig ezen előadást tényleg megtartani kivánja és nyilván ínég is tartja. Az előadásra vonatkozó hirdetési előkészületek megtétele már magában véve is a szerzői jog bitorlását képezi, a szerzői jogról szóló 1921.54. te. 21. §-a különösen annak 2-ik bekezdése értelmében, még inkább a szerzői jog bitorlása, ha ez az előadás ténylegesen meg is tarlatik. — Minthogy jogosulatlanul tartandó előadást szerző eltűrni nem tartozik, még kevésbé az előadás hirdetését, minthogy egyrészről köztudomásu .hogy alulírott Molnár Ferenc iró a Játék a kastélyban cimü darabnak szerzője, minthogy a zárlat elrendelése nélkül igényeink érvényesítése veszélyeztetve van, jogosítva vagyunk zárlatot kérni. — Előadjuk, hogy alperes hetek előtt kérte tőlünk, adjunk jogot ezen darab előadására, a jog megadását tőle megtagad! uk, részünkre igen komoly okok alapján, de azért is, amit közöltünk az alperessel, mert szerződéses kötelezettségünk is áll fenn arra, hogy ezen előadást ne engedélyezzük. Ezen megtagadó és tiltakozó kijelentésünket meg is ismételtük, ezután alperes felküldött valakit megbizottunkhoz, dr. Szalai Emil ügyvédhez az előadási engedély kieszközlése végett és dacára a megtagadásoknak az előadást már előkészíti, megbízottam a leghatározottabban újból megtagadta az előadásra való engedélyt, most'pedig véletlenül értesültünk arról, hogy alperes a darabot előadásra kitűzte, azt hirdeti jauár hó 15-re. — Mindezek alapján hivatkozva a 9800— 922. M. sz. rendelet 12. stb. szakaszaira kérjük: méltóztassék a zárlatot egyrészről a hirdetésre szolgáló hirdetményekre, azok bárhol levő készletére, az előadásra szolgáló színházi anyagra, sugókönyv, szerepek stb., végül pedig a nyilvános előadásra megbízottunk dr. Pap Róbert ügyvéd közben jöttével elrendelni és annak foganatosítása végett kiküldöttet rendelni, r— Az elrendelési a vonatkozó rendelet intézkedése szerint alperes meghallgatása nélkül kérjük az ügy sürgősségére tekintettel és különösen arra is, hogy a köztudomásu szerző kéri a zárlatot, de amennyiben a bíróság ennek dacára a zárlatot elrendelése előtt feleket meghallgatni kivánja, kérjük azl oly időben elrendelni és megtartani, hogy a z á r1 a t a folyó hó 15-re hirdetett előadás előtt megtartható, e 1 r e n d elli elő és foganatosítható legyen, annál inkább, mert alperes még január 12-én délután is felhívta megbízottunkat telefonon^ aki ekkor is a leghatározottabban megtagadta az engedély megadását. Erre alperes >b ánom is én, azért is megtartom az előadást« kifejezéssel fejezte be a telefonbeszélgetést. Intervenció ! Csütörtökön délben, amint Faragó Ödön tudomást szerzett a kereset beadásáról, telefonon azonnal érintkezésbe lépelt a szinészegyesiilet vezetőségével, igy Stella Gyula elnökkel is. Faragó nyillan feltárta a szegedi szinház helyzetét, vázolta, hogy a Molnár-darab előadásától remélte azt, hogy január 16-án ponlosan kifizetheti színészeit. Előadta azl is, hogy ha a bíróság elrendelné a zárlatol a Játék a kastélyban anyagára, illetve betiltaná a darab szegedi előadását, ugy a legkilátástalanabb közeljövő előtt állana a szegedi szinház mintegy száz színésze és alkalmazottja. Ilyen körülmények között kérte a színészegyesületet, hogy járjon közbe Molnár Ferencnél, illelve képviselőjénél és hasson oda. hogy ne gördítsenek akadályt a darab előadása elé a szegedi színészek érdekében. Az akció ezzel megindult, sorsa és igy a Molnár-darab szegedi premierjének sorsa egyelőre még bizonytalan, de remélhető, hogy-a kedvező megoldást meg fogják találni a szegedi szinház és elsősorban a szegedi színészek kenyere érdekében. Lőw Immánuelnek átnyuflották a felsőházi mandátumot. ünnepélyes Istentisztelet a zsinagógában. — Dr. Pap Róbert beszéde a zsidó bitközség díszközgyűlésén. Immánuel felsőházi mandátumát, Kiss Arnold budai főrabbi, Kriesháber Adolf a budai iroda vezetője, Martos Ármin budai hitközségi előljáró, Diósi Jenő titkár, Baracs Marcell, Baracs Károly, Lőw Antal, Lőw Ernő és még többen. A fényesen kivilágított templom zsúfolásig megtelt, ember ember hátán szorongott Az oltár előli állt Lőw Immánuel és Mezei Ferenc. Félhétkor kezdődött meg az ünnepélyes istentisztelet, amelyet a templomi énekkar vezetett be. Ezután Mezei Ferenc mondott rövid imát, majd Lőw Immánuel felé fordulva rövid beszédet tartott. - Méltóságos Uram! Szeretettel nyújtom át neked felsőházi taggá történt megválasztásod okmányát — mondotta többek között. — Boldog vagyok, hogy pályád alkonyán megadatott nekem az a tisztesség, hogy előtted megjelenhettem. Ebben a városban, amely a magyarság büszkesége, ebben a hitközségben, amely vezére, vezetője a magyar izraelnek, ebben a templomban, amelynek minden egyes köve a te szellemed hirdeti és ezen a helyen, ahol a halhatatlan apa, Lőw Lipót nyugszik, az ő szellemét idézem. Az ő szellemét hívom, amely először tanította meg a magyar zsidóságot a jogi öntudatra, a tisztult valláserkölcs (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön este adták át impozáns ünnepség keretében Lőw Immánuel szegedi főrabbinak, a magyai" neológ zsidóság nemrég megválasztott felsőházi képviselőjének mandátumát. Az ünnepélyes aktus első része a zsinagógában játszódott le félhét órakor, a másik fele pedig a zsidó hitközség székházának dísztermében. Már jóval félhót előtt sürü embercsoportok vonullak fel a zsinagóga elé, amelynek bejáratainál egy szakasz államrendőr állt díszőrséget. Megjelent a templomban szinte az egész szegedi zsidóság, dc megjelentek a város notabilitásai is, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Bokor Pál helyettes polgármester, Fodor Jenő, dr. Gaál Endre tanácsnokok, dr. Tóth Béla főjegyző, dr. Boross Dezső kir. főügyész, dr. Széli Gyula az ügyvédi kamara elnöke. Bakó Lásszló református és Tátray Károly evangélikus lelkész, Kiss Ferenc ny. miniszteri tanácsos, dr. Tonelli Sándor iparkamarai főtitkár, dr. Kovács József főorvos, dr. Petkóczy Lajos rendőrtanácsos stb. A fővárosi zsidó hitközség vezetőségéből megjelent az ünnepélyen Mezei Ferenc, az országos zsidóiroda elnöke, aki magával hozta Lőw