Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-13 / 9. szám

•ZEOED : SzerkcsziO«Ég : Deák. Ferenc •oca 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, UHctOnkOnyvlár és Jegyiroda: Aradi •ccn 8. Telefon 30ö. Nyomda: Löw Upól ucca 19. Telefon 10—34. «««««« CSÜTÖRTÖK, 1927 JANUÁR 13 0 0 III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Url ucca 6. Telefon 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templom­bazár. Telefon 283. szám. « « « « « « « Uótlzetésl ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUllUlditn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A római ul. Nem tagadjuk, jóleső érzéssel olvassuk azo­kat a híreket, melyek a magyar miniszter­elnöknek római uü készülődéseiről számolnak be. Nemzeti önérzetünknek is hízeleghet, hogy az európai sajló, a Riecs-töl a Manchester Guardian-ig olyan részletességgel, alapos­sággal és terjedelemmel foglalkozik a terve­zeti utazással, amilyen valóban esak konti­nentális fontosságú eseményeknek jár ki. Nem tagadhatjuk azonban azt sem, hogy ez az elégüllség arra a hivatalos cáfolatra támaszkodik, amely »merőben légből- kapott koholmány«-nak minősiti az európai nyilvá­nosságot jelentő lapok találgatásait, kombi­nációit. esetleg: értesüléseit. Ez értelmezések nélkül a római ut nem látszik másnak, mini egy, talán nem a legkiválóbb alkalomnak arra, hogy Magyarországot az európai álla­mok szelidaritásába belesegítse. A háborúsösz­szeomlás óla nagyon gyér és nagyon rosszul kihasznált alkalmaink voltak arra, hogy ma­gunk felé fordítsuk Európa rokonszenvét. Amit a jószándék itt-ott talán elért volna, azt a humanizmus jogrendje ellen intézett becste­len s nem egy esetben megtorolatlanul ma­radt támadások lerontották. Hitvány brávók megtépdesték a nemzet jóhirél s a magános­ság sötét útjára lökték a kálváriát járó nem­zetet. S büntető ítéletek nem védjék meg az ország becsületét a felületes értesülések go­nosz hamarság -gal általánosító ítélkezései ellen. Ez időben a magyar külpolitika félig dac­ból. félig rákényszerítve, az elzárkózottság ártó visszavonulását választotta. Védekezni nem tu­dóit a vádak ellen, mert nem volt nyilvános­sága s nem vollak per prímám ható bizo­nyítékai. Magyarország társtalan lett, magára maradt s míg körülötte a győztes államok összekovácsolták a kisantant hatalmi szövet­ségéi, a magyar politika csak önmagával vívta verejtékes és véres küzdelmét. Ebben az at­moszférában a hazaárulás vádjának önkén­tese lett még az is, aki aktivebb külpolitikái s a szomszédos államokkal a békés viszony megteremtését sürgette. Ha a londoni ullól s a genfi hivatalos megjelenésektől eltekintünk, a magyar kor­mányzatnak alig voll alkalma arra, hogy sze­mélyes tárgyalásokkal siettesse a tisztább Ítél­kezés és kedvezőbb nemzetközi viszony ki­alakulását. Azért, ha hiszünk a hivatalos cá­folatnak, csak örvendeni lehet, ha olyan ki­váló tárgyaló fél, mint amilyen a magyar miniszterelnök, most római utazásra határozza el magát. Talán mondhatnánk azt is, hogy miért a római ul a legelső s talán hangot adhatunk annak az aggodalomnak is: nem fóg-c az európai közvélemény, mely magyar kérdések­ben már preokkupált meggyőződések rabja, a magyar belpolitikai fejleményekre hátrá­nyos következtetéseket vonni Mussolini meg­látogatásának lényéből. Mi azonban hinni aka­runk a cáfolatnak s ezért elhárítjuk magunk­tól még a vitát is abban a kérdésben, amely­nek felvetésével az európai sajtó a miniszter­elnök olasz utjának célját felfedni véli. Annál inkább tehetjük ezt, mert nekünk s velünk a liberális magyar polgárságnak egyszerű álláspontunk van a király kérdésben. Lehetnek közöttünk, — vannak is,'— legiti­misták, lehetnek közöttünk, — vannak is, — szabad királyválasztok s lehetnek olyanok is, akik királyválasztás esetén a személyi kér­désben is már elhatározták magukat. Abban azonban egyetértünk mindnyájan, hogy ebben a történelmi jelentőségű kérdésben csak az egész nemzet hivatott dönteni. A nemzet egé­szét, a nemzet osztatlan egyetemességét illeti meg az a jog, hogy az államforma kérdésé­ben pro juturo döntsön s hu döntött az ál­lamforma kérdésében, megválassza az ural­kodót vagy az államfőt. Ebben a kérdésben a nemzet a mosl lezajlott választáson nem nyilatkozott meg, inert ennek a kérdésnek vitatását az aktuális tennivalók sorából éppen a miniszterelnök kezdeményezésére kizárták. A választások eredménye tehát semmi út­mutatást nem ad arra, — még ha általános és Iit kos választójoggal történt volna a vá­lasztás, akkor sem, hogy ebben a sok te­kintetben sorsdöntő kérdésben hogyan gon­dolkodik,. mit akar, miben látja nemzeti ér­dekei védelmét és szolgálatát a magyar nép. Az alkotmányt kiépíteni csak alkotmányos uton lehet. Fel sem szabad tételezni a mi­níszterelnökről, hogy játszani akarna azokkal a történelmi erőkkel, amiktől ennek a nem­zetiek lalpraállása, vagy ujabb katasztrófája függ. Ezért látjuk megnyugvással, hogy a mi­niszterelnök a fiumei szabad kikötő kérdé­sében akar tárgyalni Mussolinivei. A mo­hácsi beszéd után nem is lehel hitelt adni az utazáshoz fűzött kombinációknak. Végtére is az államfő szavával senki sem jálszhatik, legkevésbé a magyar kormányzat. A félő csak az, hogv esetleg a római tárgyalások a fiumei kikötő kérdésében nem fognak annyi ered­ményi hozni, mint amennyi ujabb bizalmat­lanságot keltenek az utazáshoz európaszerte fűzött kombinációk. A román egyetemek rektorai ^visszautasították ei numerus clausus bevezetéséi. (Budapesti tudósítónk t e 1 e f o n j e I c n­tése.) Bukarestből jelentik: A jassy-i, a eserno­vitzi és a kolozsvári egyetemek rektorai ina a bu­karesti közoktatásügyi minisztériumban konferen­ciát tartottak és letárgyalták a román egyetemi 1 ifjúságnak azt a memorandumát, amelyben a nu­merus elausus életbeléptetéséi kérték. A rektori konferencia a diákságnak ezt a követelését a leg­határozottabban visszautasította. „Altoreel\t íölrkercecp írónralépése semmiképpen sem egyeztethető össze a békeszerződéssel". Az egész európai sajíó Bethlen római ulfa körül híresz­teli kombinációkai tárgyalja. — Jugoszlávia a mohácsi beszéd politikáját akarja követni. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: A Novostg ma esi ¡szá­mában ismét részletesen foglalkozik Bethlen miniszterelnök római utja által felmerült kom­binációkkal és megállapítja, hogy Albrecht főherceg trónralépése semmiképpen sem egyeztethető össze a békeszerződéssel. A lap nem tartja valószínűnek, hogy Ma­gyarország és Olaszország katonai szerző­dést kössenek és annak a reményének ad ki­fejezést, hogy Magyarország nem vállal olyan kötelezettségeket, amelyek nemzeti érdekeivel éles ellentétben állanak és mindenekelőtt nem megy bele olyan szerződésbe, amelynek bár­milyen irányban is agresszív jellege volna. A lap ulal Horthy kormányzó ismeretes mohácsi beszédére és hangsúlyozza, hogy Jugoszlávia minden tekintetben hajlandó folytatni azt a politikát, amelyet a magyar állam feje inaugurált ezzel a beszédével. i A demokrata párt parlamenti frakciója ma j pártérlékezlelet tartott, amelyen Davidovics és Marinkdvics volt külügyminiszter vázolták a külpolitikai helyzetet. Mindkét szónok rész­letesen foglalkozott Bethlen István római ut­jának várható következményeivel is. Hiva­talos jugoszláv politikai körökben a római úttal kapcsolatban még mindig tartózkodnak mindenféle nyilatkozattételtől. A román követség megcáfolja az Ileana—Albrecht házasságot. Budapest, január 12. A MTI jelenti: A bu­dapesti román királyi követség felkérte a Ma­, gyar Távirati Irodát az alábbiak közlésére : — Tekintettel arra, hogy a közvéleményben kitartóan iparkodnak terjeszteni Ileana ro­mán királyi hercegnő lenbe vett házasságá­ról szóló alaptalan híreszteléseket, a budapesti román királyi követség kötelességének tartja, hogy ezeket a híreket a legkategórikusahhan megcáfolja. A külügyminiszter részletesen informálta az ellenzék vezéreit? Rassay, "Peittl és Apponyi WalKó miniszternél? (Budapesti tudósítónk telefonjelen­lése.) Walkó Lajos külügyminiszter ma telefo­non érintkezésbe lépett több ellenzéki képviselő­vel, közöttük Rassay Károllyal, a balpárt vezé­rével, ezenkívül az elterjedt hirek szerint Peidl Gyulával, a szociáldemokraták vezérével és a le­gitimisták közül Apponyi Albert gróffal, akiket arra kért, hogy keressék fel őt, hogy őket a leg­utóbbi napok eseményeiről és az ezekkel elter­jedi hírekről teljes részletességgel informálja. Értesülésünk szerint a polgári ellenzék részéről Rassay Károly és Bródy Ernő ma délután fel­keresték Walkó Lajos külügyminisztert, akivel hosszas megbeszélést folytattak. A Délmagyarország budapesti munkatársa érdek­lődött az ellenzéki képviselőknél, akik azonban munkatársunknak kitérő választ adtak. Arra vo­natkozólag, hogv Apponyi Albert gróf és a szo­ciáldemokraták részéről valaki felkereste-e a kül­ügyminisztert. pozitív értesülések nincsenek.

Next

/
Thumbnails
Contents