Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-13 / 9. szám

•ZEOED : SzerkcsziO«Ég : Deák. Ferenc •oca 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, UHctOnkOnyvlár és Jegyiroda: Aradi •ccn 8. Telefon 30ö. Nyomda: Löw Upól ucca 19. Telefon 10—34. «««««« CSÜTÖRTÖK, 1927 JANUÁR 13 0 0 III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Url ucca 6. Telefon 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templombazár. Telefon 283. szám. « « « « « « « Uótlzetésl ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUllUlditn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A római ul. Nem tagadjuk, jóleső érzéssel olvassuk azokat a híreket, melyek a magyar miniszterelnöknek római uü készülődéseiről számolnak be. Nemzeti önérzetünknek is hízeleghet, hogy az európai sajló, a Riecs-töl a Manchester Guardian-ig olyan részletességgel, alapossággal és terjedelemmel foglalkozik a tervezeti utazással, amilyen valóban esak kontinentális fontosságú eseményeknek jár ki. Nem tagadhatjuk azonban azt sem, hogy ez az elégüllség arra a hivatalos cáfolatra támaszkodik, amely »merőben légből- kapott koholmány«-nak minősiti az európai nyilvánosságot jelentő lapok találgatásait, kombinációit. esetleg: értesüléseit. Ez értelmezések nélkül a római ut nem látszik másnak, mini egy, talán nem a legkiválóbb alkalomnak arra, hogy Magyarországot az európai államok szelidaritásába belesegítse. A háborúsöszszeomlás óla nagyon gyér és nagyon rosszul kihasznált alkalmaink voltak arra, hogy magunk felé fordítsuk Európa rokonszenvét. Amit a jószándék itt-ott talán elért volna, azt a humanizmus jogrendje ellen intézett becstelen s nem egy esetben megtorolatlanul maradt támadások lerontották. Hitvány brávók megtépdesték a nemzet jóhirél s a magánosság sötét útjára lökték a kálváriát járó nemzetet. S büntető ítéletek nem védjék meg az ország becsületét a felületes értesülések gonosz hamarság -gal általánosító ítélkezései ellen. Ez időben a magyar külpolitika félig dacból. félig rákényszerítve, az elzárkózottság ártó visszavonulását választotta. Védekezni nem tudóit a vádak ellen, mert nem volt nyilvánossága s nem vollak per prímám ható bizonyítékai. Magyarország társtalan lett, magára maradt s míg körülötte a győztes államok összekovácsolták a kisantant hatalmi szövetségéi, a magyar politika csak önmagával vívta verejtékes és véres küzdelmét. Ebben az atmoszférában a hazaárulás vádjának önkéntese lett még az is, aki aktivebb külpolitikái s a szomszédos államokkal a békés viszony megteremtését sürgette. Ha a londoni ullól s a genfi hivatalos megjelenésektől eltekintünk, a magyar kormányzatnak alig voll alkalma arra, hogy személyes tárgyalásokkal siettesse a tisztább Ítélkezés és kedvezőbb nemzetközi viszony kialakulását. Azért, ha hiszünk a hivatalos cáfolatnak, csak örvendeni lehet, ha olyan kiváló tárgyaló fél, mint amilyen a magyar miniszterelnök, most római utazásra határozza el magát. Talán mondhatnánk azt is, hogy miért a római ul a legelső s talán hangot adhatunk annak az aggodalomnak is: nem fóg-c az európai közvélemény, mely magyar kérdésekben már preokkupált meggyőződések rabja, a magyar belpolitikai fejleményekre hátrányos következtetéseket vonni Mussolini meglátogatásának lényéből. Mi azonban hinni akarunk a cáfolatnak s ezért elhárítjuk magunktól még a vitát is abban a kérdésben, amelynek felvetésével az európai sajtó a miniszterelnök olasz utjának célját felfedni véli. Annál inkább tehetjük ezt, mert nekünk s velünk a liberális magyar polgárságnak egyszerű álláspontunk van a király kérdésben. Lehetnek közöttünk, — vannak is,'— legitimisták, lehetnek közöttünk, — vannak is, — szabad királyválasztok s lehetnek olyanok is, akik királyválasztás esetén a személyi kérdésben is már elhatározták magukat. Abban azonban egyetértünk mindnyájan, hogy ebben a történelmi jelentőségű kérdésben csak az egész nemzet hivatott dönteni. A nemzet egészét, a nemzet osztatlan egyetemességét illeti meg az a jog, hogy az államforma kérdésében pro juturo döntsön s hu döntött az államforma kérdésében, megválassza az uralkodót vagy az államfőt. Ebben a kérdésben a nemzet a mosl lezajlott választáson nem nyilatkozott meg, inert ennek a kérdésnek vitatását az aktuális tennivalók sorából éppen a miniszterelnök kezdeményezésére kizárták. A választások eredménye tehát semmi útmutatást nem ad arra, — még ha általános és Iit kos választójoggal történt volna a választás, akkor sem, hogy ebben a sok tekintetben sorsdöntő kérdésben hogyan gondolkodik,. mit akar, miben látja nemzeti érdekei védelmét és szolgálatát a magyar nép. Az alkotmányt kiépíteni csak alkotmányos uton lehet. Fel sem szabad tételezni a miníszterelnökről, hogy játszani akarna azokkal a történelmi erőkkel, amiktől ennek a nemzetiek lalpraállása, vagy ujabb katasztrófája függ. Ezért látjuk megnyugvással, hogy a miniszterelnök a fiumei szabad kikötő kérdésében akar tárgyalni Mussolinivei. A mohácsi beszéd után nem is lehel hitelt adni az utazáshoz fűzött kombinációknak. Végtére is az államfő szavával senki sem jálszhatik, legkevésbé a magyar kormányzat. A félő csak az, hogv esetleg a római tárgyalások a fiumei kikötő kérdésében nem fognak annyi eredményi hozni, mint amennyi ujabb bizalmatlanságot keltenek az utazáshoz európaszerte fűzött kombinációk. A román egyetemek rektorai ^visszautasították ei numerus clausus bevezetéséi. (Budapesti tudósítónk t e 1 e f o n j e I c ntése.) Bukarestből jelentik: A jassy-i, a esernovitzi és a kolozsvári egyetemek rektorai ina a bukaresti közoktatásügyi minisztériumban konferenciát tartottak és letárgyalták a román egyetemi 1 ifjúságnak azt a memorandumát, amelyben a numerus elausus életbeléptetéséi kérték. A rektori konferencia a diákságnak ezt a követelését a leghatározottabban visszautasította. „Altoreel\t íölrkercecp írónralépése semmiképpen sem egyeztethető össze a békeszerződéssel". Az egész európai sajíó Bethlen római ulfa körül híreszteli kombinációkai tárgyalja. — Jugoszlávia a mohácsi beszéd politikáját akarja követni. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: A Novostg ma esi ¡számában ismét részletesen foglalkozik Bethlen miniszterelnök római utja által felmerült kombinációkkal és megállapítja, hogy Albrecht főherceg trónralépése semmiképpen sem egyeztethető össze a békeszerződéssel. A lap nem tartja valószínűnek, hogy Magyarország és Olaszország katonai szerződést kössenek és annak a reményének ad kifejezést, hogy Magyarország nem vállal olyan kötelezettségeket, amelyek nemzeti érdekeivel éles ellentétben állanak és mindenekelőtt nem megy bele olyan szerződésbe, amelynek bármilyen irányban is agresszív jellege volna. A lap ulal Horthy kormányzó ismeretes mohácsi beszédére és hangsúlyozza, hogy Jugoszlávia minden tekintetben hajlandó folytatni azt a politikát, amelyet a magyar állam feje inaugurált ezzel a beszédével. i A demokrata párt parlamenti frakciója ma j pártérlékezlelet tartott, amelyen Davidovics és Marinkdvics volt külügyminiszter vázolták a külpolitikai helyzetet. Mindkét szónok részletesen foglalkozott Bethlen István római utjának várható következményeivel is. Hivatalos jugoszláv politikai körökben a római úttal kapcsolatban még mindig tartózkodnak mindenféle nyilatkozattételtől. A román követség megcáfolja az Ileana—Albrecht házasságot. Budapest, január 12. A MTI jelenti: A budapesti román királyi követség felkérte a Ma, gyar Távirati Irodát az alábbiak közlésére : — Tekintettel arra, hogy a közvéleményben kitartóan iparkodnak terjeszteni Ileana román királyi hercegnő lenbe vett házasságáról szóló alaptalan híreszteléseket, a budapesti román királyi követség kötelességének tartja, hogy ezeket a híreket a legkategórikusahhan megcáfolja. A külügyminiszter részletesen informálta az ellenzék vezéreit? Rassay, "Peittl és Apponyi WalKó miniszternél? (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Walkó Lajos külügyminiszter ma telefonon érintkezésbe lépett több ellenzéki képviselővel, közöttük Rassay Károllyal, a balpárt vezérével, ezenkívül az elterjedt hirek szerint Peidl Gyulával, a szociáldemokraták vezérével és a legitimisták közül Apponyi Albert gróffal, akiket arra kért, hogy keressék fel őt, hogy őket a legutóbbi napok eseményeiről és az ezekkel elterjedi hírekről teljes részletességgel informálja. Értesülésünk szerint a polgári ellenzék részéről Rassay Károly és Bródy Ernő ma délután felkeresték Walkó Lajos külügyminisztert, akivel hosszas megbeszélést folytattak. A Délmagyarország budapesti munkatársa érdeklődött az ellenzéki képviselőknél, akik azonban munkatársunknak kitérő választ adtak. Arra vonatkozólag, hogv Apponyi Albert gróf és a szociáldemokraták részéről valaki felkereste-e a külügyminisztert. pozitív értesülések nincsenek.