Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-12 / 8. szám

1927 január 12. DÉLMAGVARORSZÁG 7 Sxin&áxés Müvé&sz<&t*r I szegeti városi színház műsora : Szerda: Sasfiók B-bérlet. Csütörtök: Az eladott menyasszony. Péntek: Az eladott menyasszony. Szombat: Játék a kastélyban. Vasárnap (jélután: Ha jtótadászal. Vasárnap: Játék a kastélyben. Színházjegyet a Délmagyarország jegyirodá­jában telefonon Is lehel rendelőt. A jegyeket kí­vánatra házhoz küldjük. •ír* Jt Sasfiók. Tizenhárom éve már, hogy a huszadik század történelmét js kardíjai és 3 kard jogán kötött szerződésekkel csinálják, gs mpsj, hogy megint végighallgattuk a korán elhunyt Rostand nagy romantikus költeményét a francia történelem »hős­korának« záróakkordjairól, Ábrányi E{í}jj kílünö fordításának zengő sorai emlékünkbe idézte Neul­lyt és Trianont, amelynek némrég is szerepllek és emlékünkbe idéztek egy eseményekkel, meg nagy élményekkel dus kort, amelyben először lép a világ színpadára Thiers és az idősb Casimir Pévrer, anielyhep az Qrleánsok váltják fel a francia tró­non a Bonbonokat, amelyben tehát uj emberek lépnek előtérbe és egy láthatatlan kéz könyörte­len következetességgel likvidálja a régiek életét. A Sasfiókot, Rostandnak a Cyrano mellett ezt a legkitűnőbb alkotását, nem kell sem újra — sem át­értékelni. Negyedszázados mult áll mögötte, ami­alatt lezajlott a vjlágháboru, átformálódott Euró­pa képe és bontakozni kezdenek az esztétika, meg a drámaírás uj irányai. De a Sasfiókot ma sem lehet mély meghatódottság és meleg érdek­lődés nélkül olvasni, vagy hallgatni. Edmond Rosland amellett, hogy nagy technikusa volt a színpadnak, egyike a legkiválóbb romantikusoknak és legpompásabb verselőknek. Jellemrajzai ön­tudatosak, kompaktak és művésziek. Mária Lujzá­ról, akiről Napoleon utolsó leheletéig szive egész melegével irt és beszélt és aki rongyos kis éle­tét nem élte több intelligenciával, mint aminővel egy valamirevaló cselédlány éli. nagy vászna majd minden mondatában találó vonásokat rajzol.Schön­brunnban a Sasfiók egyetlen barátja gróf Pro­kesch volt, aki később könyvet irt a fiatal Napó­leonhoz való viszonyáról. Ez az egész barátság költői mélységgel tárul elénk Rostand drámájából. Zeng és zug benne azonkívül e kor történelmé­nek még sok epizódja és egész lelke : a pármai kaland, a reichstadli hercegi címmel való kár­pótlás, Ferenc császár gyöngédsége beteg unokájá­val szemben, a Sasfiók szárnyaszegettsége, vala­hányszor repülnie, cselekednie kellene és megrázó halála, emlékezvén utolsó perceiben is Wagrámra, melynek világraszóló diadala után aty­ja a schönbrunni kastély egyik termében pihente ki fáradalmait, abban, amelyikben a Sasfiók meg­halt. E két évtized irodalmilag sok értékes anyaga és kiemelkedő eseménye kiaknázatlan és feldol­gozatlan még. Megrázó lelki és külső tragédiák színei festik a franciák történelmének ezeket az éveit. Sakespeare Volumniájára emlékeztet Bona­parte Letitia, aki megosztotta fiával az elbai szám­űzetést, aki Waterloo után visszavonult Rómába, aki szegény és teljesen elhagyatott letörtségében sem fogadta a fiához méltatlanná és hűtlenné vált Mária Lujzát és aki 86 éves korában koldus­szegényen, testileg és lelkileg megrokkanva hall meg. Lehetetten meghatódottság nélkül gondolni az érdekes karrierü Jozefiure, aki attól kezdve, hogy kénytelen volt kiköltözni a császárnői lak­osztályból és azt átengedni az uj úrnőnek, a leg­nagyobb önfeláldozással állt félre Napoleon út­jából, de érdeklődésének és szeretetének egész melegségével lünletetl mellette, amikor a bukás bekövetkezett. A szövetséges hatalmak nem enged­ték meg, hogy elkísérje Napoleont Elbára. Be­tegsége és szenvedései néhány héttel azután ölték meg, hogy egykori férje száműzetése helyén ki­kötött. Három évvel a Sasfiók után meghalt Fe­renc császár, csak a közönyös, mindenbe egy­kedvűen és bután beletörődő peszranivóju Mária Lujza élte lul tizenöt évvel a Sasfiók halálát. A gazdag anyagban finom költői megérzéssel ha­lászott Edmond Rostand. akinek ez a drámája, hiába, költőibb, emberibb, megrázóbb és talán tökéletesebb is. mint a Cyrano. A keddi felújí­tást, sajnos, csak félház nézte és tapsolta végig, ami zavarta és lehangolta mindazokat, akik ügy­szeretetük és lelkesedésük teljességével támogat­ják és szeretnék támogattatni a színházat egy emelkedett szellemű irodalmi és művészeti prog­ram megvalósításában, örömmel írjuk meg, hogy az igazgatóság és nagyjából az egész szereplő gárda méltó igyekezett lenni a vállalt feladat mű­vészi komolyságához és nagyságához. Szegeden, í ahol színháznak és színésznek keserves és verej- ' tékes robotja van, a lelkiismeretes, megfontolt és ügyszeretettől befolyásolt véleménymondásnak mindenre tekintettel kell lenni és nem szabad el­spkéjyeseijni olyan aprólékos fogyatékosságok, vagy hibák keresgélésében és felsorolásában, ame­lyek egyrésze esetleg elkerülhető lett volna, más­része azonban leküzdhetetlen- A rendezés a ko­moly és törekvő munka sok-sok értékes jelével Örvendeztetett meg. Pártos Klári, a Sasfiók, kezdettől fogva igyekvő és ambiciózus színész­nejnek mutatkqzott. Mai szerepének igen széles skálája van, amellett ugyanolyan rutint és beosz­tást igénye), mint például egy nagy operai sze­rep, különben a §í>sfiók kidől iijár a harmadik, legkésőbb a negyedik felvonásban. Pártos Klári, ugy látszik, jp',uh'|)nejv tudatában volt, beosz­tással élt, győzte is mindvégig a szerep ret­tenetes nehézségeit, kitűnően tudta a szép szö­veget, adott karakterisztikus vonásokat, szépen beszélt, olykor szavalt és meghatott egy-egv rész­let mélyen átérzett, bensőséges eljátszásával. Fa­ragó Ödön kitűnő Flambeauja méltán volt az előadás egyik erőssége. B a r Q t Ji y József pom­pás mpgjejpnésü Metternichje modorában és be­szédében kevésbé vplt jellegzetes. He rezeg Vil­mosnak Ferenc császár aligha kedvenc szerepe. V tj r 4 4 j Lajos kjssé elje)ej)téktelenjtette Pro­kesch szerepét. Kaszab Anna minden tekin­tetben stílszerű főhercegnő volt, míg P á g e r An­tal a szabó szerepében pynjtott finom munkát. Fe|eky {vlárj, BARCJQCZ RQZSÍ, UB Gjza. Oláh Fe­renc, Rogoz Imre, Szirmai Vilmos és Szilágyi Aladár jeleskedtek még abban, hogy a dicsé­retreméltó vállalkozás sikere minél teljesebb le­gyen. Azok. akik ottvoltak a Sasfiók reprizén, egy értékes élmény impressziójával mentek haza a szinfjázból és kivétel nélkül minden felvonás után Iflkes tapsokkal sz^litqtták a függöny, sőt a vas­függöny elé a szereplőket. Kézai Simon. Énekkari hangverseny. A Szegedi Dalárda hangversenyei a ma­gasabbrendü zenei feladatok helybeli propagan­dájával máris igen szép eredményeket értek el és a legutóbbi hangversenyen is bebizonyoso­dott, hogy a dalárda fejlődése még mindig ki­alakulóban van és hogy meg igen sokat remél­hetünk tőle. Egyik legelső feltétel: a műsor nivós és ízléses összeállítása a dalárda valamennyi hangversenyén kiállta a legkényesebb kritikát és ha ma, a nagyszabásúból szoktatott igényeinkkel nem is kaptuk azt, amit Kőnig dalárdájától vár­tunk, a nélkülözött klasszikus oratoriumi-koncer­tet, nyújtottak helyette olyan kiváló énekkari al­kotásokat, amelyek kárpótoltak. A dalárda pél­dás működéséért elsősorban persze Kőnig Pé­tert illeti a babér, aki mint karmester fáradhatat­lan buzgalommal lelke, inspirálója és vezetője a testületnek és mint zeneszerző is nagy diada­lokhoz juttatja. A hangversenyeket telt ház látogatta mindezidá­ig, ma. sajnos, mégis akadtak üres széksorok. A mindenképen nivós hangversenyt Kodály im­pozáns Bordalával nyitották meg. Utána Koessler Jánosnak, a nemrég elhunyt kiváló zeneszerzőnek hatszólamu férfikarát énekelte a dalárda. Ezt a müvet a zeneköltő legutolsó it­teni látogatása alkalmával a Szegedi Dalárdának ajánlotta. A nemes melodikusság fonalaival szö­vött munka megkapó egységességgel tartja az ér­zések körét az igazi német szellem áradozó han­gulatában. A műnek nagy hatása volt és ugyan­csak tetszett Ráday László magyaros motívu­mokból felépített kardala, amelynek szövegéi szin­tén szegedi ember, dr. W e i s s Tivadar irta. Be­mutatásra került még Kőnig Péter pályanyertes dala. a Magyar Vigasság is. Kőnig ezen munkáját a szigorú szerkezete mellett is kirob­banó temperamentum szilajságával teszi érdekes­sé és egyénien eredetivé. Tépelődő, ez az ősi tulajdonsága, a vallásosan befelé néző áhítat a lényege. Formájának puritán tisztasága innen ered. de tombol benne az élet és különösen a magyar lélekhez való nagy vonzalom, ami át­jzzik minden müvén. Nem kis része van a si­kerben Juhász Gyulának, a szöveg írójának, akinek mélységesen őszinte lírája lelkesedést ön­tött a zeneszerzőbe. Koessler János emlékének áldozott még a dalárda A m e g d i cs ő<ü 11 h ö z cimü, vegyeskarra irt munkájával, amelyet fino­man, a mű természetének megfelelően tolmácsolt. Résztvett a hangversenyen Ocskay Kornél Liszt-. Delibe s-dalokkal, V e r d i Álarcosbál cimü operájának egyik áriájával és lelkes tapsot aratott bensőséges, lélekből fakadó meleg éne­kével Mozart: Zongoratriót játszotta F i e d 1 e r Walter gordonkán, Perénvi Pál hegedűn, Cso­rnák né Tliuróczy Ilona zongorán. Az ének­kart zongorán kisérték Csornák Elemér és Cso­rnák n é. A hangverseny nagy tetszéssel találko­zott és a közönség igaz szeretettel ünnepelte Kő­nig Pétert, a karmestert és zeneszerzőt, vala­mint a dalárdái. I. v. 1 szintlázi iroda hiirei: Sasfiók ina esfe másotjíjjor B. bérletben. Csütörtökön az »Eladott menyasszony* Smetana három felvonásos vigoperája Ábrányi Emil ve­zényletével, Faragó jgazgató rendezésében. A bu­dapesti Városi Szinház tavaszi műsorán nagy si­kerrel került felelevenítésre ugyancsak Ábrányi Emil vezénylésével ez a pomp4§ zenéjü és rend­kívül mulatságos zenemű, me)y valaha Szegeden Krecsánvj igazgatása alatt kedvenc müsordarabja vqlt a színháznak. Smetana müvpiből játszott a mult héten a Ro sé-k var tett is, tavaly pedjg a Waldbauer-négyes. — Az elsq felvonásban Beke, Volent, Rajz és Szabó balettet adnak elő a kar­ral együtt Páger betanításában. A második fel vonásban Rihari és Ralassa duettje olyan sláger­szám, melynek közvetjen és hat4sós melódiáit még a jazz muzsika js kisajátította. A női fősze­repet Szász Edith, a nagyszerű képességű opera ­énekesnő játsza. Geizler Lqta Kata zeneileg igen nehéz szerepét adja, Bihari a mulatságos házas­ságközvetitőt, Balassa a parasztlegényt, Járay pe­dig Vencel hálás szerepét énekli, IJjházi Núsi, Rónai Imre és Fellegi egy vándor cirkusz bur­leszkhumoru tagjainak szerepejben lépnek fel. Arany, Trillap Ilonka és Molnár az együttes többi résztvevői. A pompás zenemű előadására egész héten nagy szorgalommal készül Ábrányi Emil személyes vezetése melleit az operatársulat. Csütörtökön A. bérlet. — Pénteken R. bérlet. Játék a kastélyban. Molnár Ferenc világsikert aratott vígjátéka szombattól kezdve négy estén át kerül színre. Nem egyszerű színpadi játék ez a darab, hanem játék magával az írói alkotással, játék az írói eszközökkel, játék a szavak erejével és bűvöletével, játék magával a játékkal. Min­denekfelett pedig játék a közönséggel. Maga a darab színpadi Írókról, színdarabról és szí­nészekről szól, a színpadi teknikának olyan tö­kéletes művészetével, mely szatirikus humorával csupa derű és .csupa mulatság. Minden mondata meglepetés, minden grimasza nyomán kifakad a kacagás. A pompás szerepeket Jvaszab Anna, Hcr­czeg Vilmos, Szennai, Hagymássy, Váradi, Rónai Imre és Keleti játszák, Faragó igazgafó rendezésé­ben. Csupa kitűnő jellem szerep, melyekre nagy kedvvel készülnek a szereplők. Szombaton A. bér­let, vasárnap bérletszünet. Balázs-matiné január 30-án. vasárnap délelőtt a színházban. Most vasárnap délután Hajipvadászat. operett, mérsékelt helyárakkal. Rádió A nagyobb leadóállomások mai műsora. Budapest 555.6. Délelőtt 9.30 és 12: Hírek, köz­gazdaság. 1: Időjárás- és vízállásjelentés: 3: Hí­rek, közgazdaság. 4: Oszkár bácsi mesél a gyer­mekeknek. 5: Időjárás- és vízállásjelentés. Utána: Közgazdaságtudományi előadás László Bertalan dr. >A finn-magyar gazdasági kapcsolat, kiépítése . 5.30: Szimfonikus zenekari hangverseny. Men­delssohn-est. 7.30: Részletek régi operettekből. Előadják: Bócz Rózsi és Nádossy István opera­énekes. 8.40: Kedvező légköri viszonyok esetén külföldi átvitel. Bécs 517.2 és 577. Délután 4.15: Hangverseny. 5.10: Víg délután. 7: A Wiener Konzertverein hangversenye. 9.30: Könnyű zene. Berlin 484 és 566. Délután 1.30—2: Harangjáték. 4.30: Hangverseny. 9: Fuvószene. 10.30-12.30: Tánc­zene. Boroszló 322.6 Délután 4: Hangverseny. 8.10: Dalest. 9: Kamarazene. Lipcse 365.8. Délután 4.30—6: Mesejáték. 8.10: Katonazene. 10.15—12: Kabaré. München 535.7. Délután 4: Hangverseny. 7: Angol nyelvóra. 9.05: Népdal-kvartettek. Hőma 422.6. Délután 5.15—6.30: Hangverseny. 9: Színházi előadás közvetítése. London 361.4. Délután 4: Kvartett. 5.20: Hang­verseny. 8.45: Dalok (bariton). 9.45: Brahms-hang­verseny. 10.15—12: Tánczene. Uraságoktol (evetett férfiruhák nagy választékban. Frakk és szmoking kölcsönzés POCJICSEK ÉS BEKGEK szabó cég Budapest, Anlter-palota, Anker-köz I , félemelet 5 Bit családi íyú.zaí, tanyás birtokot, szölöbirtokot, üzleteket, t>áz­íellte/Jakási, foldbirtokosoknak^oss^u lejáratú kölcsönt legolcsóbb kamat mellett közvetít 130 UÓ7DV in9at!an vállalata Szeged, Horthy i ITICLCI Miklós ucca 2. (Kultúrpalotánál.)

Next

/
Thumbnails
Contents