Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 január 1. Elsőrendű »93 sár-és hócipők megérkeztek ! Tartósságban, minőségben,árhas feíülmuihatailanel ÍBú&Mémmsmm jsdpőA ^Szsgad^j&íúsxvJA Angol harisnyáink szenzációi leiienek SZENDE MIHÁLY Női és férfi harisnya nagy választékban. 255 Kaszáló kitfioö negyven hold, Szegedit sz igen közel olcsón, husa bold tanyás állomás mellett, uiz hold prima, kitűnő épületekkel, vuut, müut rael tett, állomás mellett másfii hold kiiünS szőlő kőépQKamocsay O. F. B. engedélyesnél, HÓDMEZOVáSiRHELY, ref. templombatár. bl4i Telefon 283. modern kozmetikai gyógyszerekkel. Haj festés. Ártalmatlan hajfesték elárusltása minden színárnyalatban, önhasználatra Báli kikészítés. FtJRST RÓZSI kozmetikai szalónja, Szeged, Feketesas u. 22 az., Wagner palota m Lift feljárat. Női és férfi r^IöH 400 UCHTMANN JLMr különlegességek p/ctraek- munktttclpOk legjobb kivitelben Belvárosi Cipőüzlet Merán-szálloda Budapest, V., Berlini tér 7. Nyugati pályaudvarral szemben. Bili Elismerten tiszta szobák. Minden szobában vízvezeték. Központi fűtés. üft. Fürdőszobák. Mérsékelt árak! Olcsó Fogéinál \ Szeged, Takaréktár ucca 8. Telefon 6-45. 10-45. KárpüosWINTER Disziiő Szeged, Korona u. 3. Telefon 18-56. Készit: bőrbutorokat és mindennemű kárpitosmunkái elsőrendű kivileiben, ^méltányos áron, kedvező fizetési feltételekkel. 818 Kelengye, aöl-. térti-, gyermek- és babyteQérnemUek rendelésre is. Gyerraekruddcskdk ós ktfiények legolcsóbb szabott tirakon Öxv. £öwy Jósseíné kelcngyetizlele SxegetI. Sxécbeny 1 tér 13. Sseged ipari Jövő/e. Ma egy éve cikk jelent meg ezeken a hasábokon Szeged lextilváros< cimeu. Az emberek az első pillanatra talán felneszeltek, talán mosolyogtak, talán elgondolkodtak a felvetett kérdésen, melynek a napi gazdasági problémákon túlmenő keretében Szeged ipari jövőjének lehetőségei rajzolódtak ki. Azóta a választások hulláincsapásai is elcsendesedtek és hallottunk programbeszédeket jobbról is. balról is. Ezekben a programbeszédekben azonban Szeged gazdasági jövőjének még leghalványabb kontúrjait sem kaptuk meg. E napokban egy kis német városnak propaganda-monográfiája került a kezembe. C'.ime: Textilstadt Meerane i/Sa. Ezt a monográfiát ennek a kis szász városnak polgármestere íratta meg és mellékeltette egyik legelterjedtebb német texlilujság idei karácsonyi számához. A városkának 22.000 lakosa, (¡0 szövő- és 2 hatalmas fonógyára van. A propaganda pedig oda irányul, hogy ott további ipari települést mozdítson elő. Az élénken megirt, ötlettel és Ízléssel összeállítóit, illusztrált monográfia bevezető soraiban a polgármester kifejti, hogy a legtöbb város, melyet nagyságát meghaladó jelentőség illet meg, jelentőségét kedvező fekvésének köszönheti, ami vagy abban jut kifejezésre. hogy ezen városok valamely forgalmi gócpontban feküsznek, vagy pedig a természettől megajándékozott szépséggel vagy talajkincsekkel rendelkeznek. Meerane ezek egyikével sem dicsekedhet és mégis Nyugatszászország egyik legfontosabb városává tudóit fejlődni, amit lakosai szorgalmának: vállalkozói előrelátásának, tettrekészségének és alkotókedvének, továbbá munkásai rátermettségének, intelligenciájának és iparkodásának köszönhet. A meeranei polgármester szavai mögött meghúzódó szerénység arra enged következtetni, hogy ezen város ipari fejlődését nem befolyásolhatta sem a természet, sem nyersanyagforrások adottsága. Tehát tisztára spirituális erőkről lehet itt szó. erőkről, melyek az embereknek magukrautaltságából, kifinomult gazdasági érzékéből és a reális lehetőségek kereséséből sarjadtak elő és vitték a várost egy nagy fejlődés felé. A kis szász városnak hatalmas gyapjuipara van és nincsen gyapjúja. Szegedtől nem messze gyapjuterinelő vidékek húzódnak, de szegedi [»oszlóról mitsem hallunk. Itt tehát nyilván valami nincsen rendjén. Halljuk emlegetni, hogy Szeged parasztváros, melynek nem érdeke az iparfejlesztő városi politika. Bizonyára mindenki tisztában van azzal, hogv ez a felfogás ma már túlhaladott álláspont, amely a régi országhatárokkal megváltozott gazdasági élet kérlelhetetlen törvényszerűségének kény telen utat engedni. Nézzük azonban ezt a kérdést országos beállításban. Az 1925. évi statisztikája azt mulatja, hogy Magyarország nem kevesebb, mini 27ll,ttO.OOO aranykorona értékű textilt, kész- és félgyártmányt importált. Ez a 739,680.000 aranykoronát kitevő összimportnak 3G százaléka. Az importált textiláruk összineuuyisége kereken 2300 vagon. Magyarország kivitele ugyanezen statisztikai évben búzában, rozsban és tengeriben, vagyis mezőgazdaságunk három főcikkében 127,500.000 aranykoronára, malomiparunk exportja pedig 103,197 ezer aranykoronára rúgott. Mezőgazdaságunk kivitele tehát az emiitett főcikkekben csupán 47 százalék — és malomiparunk exportja mindössze 38 százalék erejéig volt képes külkereskedelmi mérlegünket az imporláll textilárukkal szemben kiegyensúlyozni. Végeredményben a magyar közgazdaság mezőgazdasága és malomipara egész exportjáva! sem képes ma kifizetni azt a számlát, melyet a külföldi textilgyárak 1925-ben reprezentállak az országnak. Aki ebből olvasni tud. megállapíthatja, hogy malomiparunk továbbhúzódó súlyos elhelyezési válsága mellett és egy esetleges rossz termés, vagy kedvezőtlenre fordulható gabonaexport lehetőség esetén ez a mérleg még szomorúbb képel mutathat. A katasztrofálisan összeomlott magyar malomipar árnyékában azonban egy másik rém is fenyegetőzik: a tengerentúli gabona inváziója a kontinens felé és az orosz gabonafölöslegek bekapcsolódása Európa kenyérmagpiacába. A magyar bor immár majdnem teljesen kiszorult a külföldi piacokról. Ha a lálnoki erejű Hegedűs Lóránt a pénz tragédiájáról beszélt, ugy sajnos, ma már joggal beszélhetünk a magyar bor tragédiájáról, a magyar malomipar tragédiájáról, melyet — ne adj Isten —, hogy a magyar mezőgazdaság tragédiája kövessen... Mi tehát a profilaxis? Semmi más, mini a belső fogyasztóképesség fokozása, céltudatos iparfejlesztéssel. Egy példa. Amint láttuk, 1925-ben nem kevesebb, mini 2300 vagon textiláru jölt be az országba 3921 milliárd korona értékben. Ha már most figyelembe vesszük, hogy ezen értékű cikkek gyártásánál átlag 60 százalék esik a nyersanyagárra és 40 százalék gyártási költségekre, mini munkabérek slb, ugy a szenvedett évi vérveszteséget nem kevesebbre, mint 1569 milliárd koronára becsül- I hc.tjűk. Ennyivel több kenyeret, több hust ehet- i nénk, ennyivel több ruházat jutna és ugyanily aránvban ennyivel több kulturát élvezhetnénk. ! ha a külföldnek nem ajándékoznánk oda azl a munkaértéktöbbletet, mellyel itthon a munkanélkülieknek ezrei juthat nának munkaalkalmakhoz... Ez az összeg tehát, mely évről-évre kivándorol az országból, nagyobb, mint mezőgazdasági exportunk, amiből teoretikusan az következhetne, hogy amennyiben textilimportunkat 0-ra tudnók redukálni, az ezáltal előálló többfogyaszlás egymaga képes lenné mezőgazdaságunk exportját felszívni. ha nem vennők figyelembe, hogy életszükségleteink a mezőgazdasági cikkek fogyasztásán tul is terjednek... Az a perspektíva tehát, mely mindezek alapján a magyar textilipari fejlődés szempontjából kibontakozik, az ipari tevékenység még óriási, parlagon heverő területéi mutatja, mert hiszen nem kevesebb, mint 2300 vagon textilárut kellene gyártanunk, hogy a külföldi behozatalt kiküszöbölhessük. Textiliparunk ma kb. 36.000 embert foglalkoztat, amivel szemben az eddig legerősebbnek tartott vas- és fémipar átlagos évi munkáslétszáma 1925-ben csak 30.426, a gépiparé pedig 30.830 volt. Ez is a textiliparnak Magyarországon rohamosan megnövekedett jelentőségét bizonyítja. A kender-, juta- és müselyemiparokkal szemben, melyek az ország szükségletének ma már 110—180 százalékát fedezik, a gyapjuipar 11 százalék és a pamutipar 63 százalék készáru erejéig képesek csak a belföldi fogyasztást fedezni. Még kedvezőtlenebb a termelési arányszám e két utóbbi iparágai tápláló félgyártmányok (fonalak; tekintetében, mert fonodáink pamulfonalban mindössze 11 százalék és gyapjúfonalban csak 25 százalékig képesek a belföldi szövődék keresletének megfelelni. Kivételesen elhanyagolt a helyzet a kötő- és szövőipar által feldolgozott fésüsfonal (Kammgarn) terén, mert ezek az iparágak teljesen 100 százalékos behozatalra vannak ráutalva. A legközelebbi feladat tehát, melynek részletezése nem tartozhat e helyre, fonódák létesítése lenne, melynek elsősorban szövő-, kötő- és egyéb textilanyagokat feldolgozó iparunkat lennének hivatva a külföldi félgyártmányoktól függetleníteni. A horribilis vámok, fuvardijak slb. megtakarítása révén természetesen ezek a félgyártmányok is egyszersmind olcsóbban kerülhetnének feldolgozásra. Textiliparunkra éppen e tények felismerése révén a fejlődés uj korszaka vár azon gazdasági krizis lefolyása után, melyet a szanálás idézett elő. fia azok a kormányigéretek, melyek most már a magángazdaság szanálására, elsősorban az adók mérséklésére és a hitelkérdés gyökeres megoldására irányulnak, valóra válnak, bizonyosra vehető, hogy a külföldi vállalkozó tőke szívesen keresi majd u bekapcsolódást a magyar ipari termelésbe. Senkisem tagadhatja, hogy ilyenképpen Szeged nem maradhat parasztváros . mely az ipari fejlődés lehetőségeit magától eltaszítja, hiszen elsősorban is a tanyai termelés szempontjából volna szüksége fogyasztóképességének fokozására, önként kínálkozik itt az a egészséges mód, mely a városnak és környékének, több ezer embernek uj munkaalkalmakat. tehát több 'kenyeret kinál fel oly textilipari vállalkozások idevonzásával, melyhez a városnak egész erkölcsi súlyával kellene a kezdeményező lépést megtennie. Azt a kedvező pillanatot, amikor a magyar gazdasági élet fellendülésének oly soká vari ideje fog bekövetkezni, Szeged városának semmi esetre sem szabad elmulasztania. Az alkotó, teremtő munka jegyében keressük most f>olítikai és társadalmi különbség nélkül azt az utal, mely tiszta, világos célkitűzéssel Szegednek uj korszakot, lakosságának pedig harmonikus, boldogabb uj esztendőt hozhat. Huszár Arnold. EDENYEK ÉS KOriYtinBCRCDOCZtf BEOOLC9ÓBBRK S62 OTTO VJ\Y N AL Újévi ajándékul heti 3 pengd részletre is vehet órát, ékszer!. ROSENBERG BÉLfl ékszerész Szeged, Károlyi u. i. (Városi bérház.) Jogászok! ii r-ílelöll a* egy elemre belralkoxml /ok. fortlul/alok a 21 éves 9 FONETIKUS JOGI SZEMIRflRIUMHQZ Budapest, Dotjány u. SS.