Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-28 / 22. szám

1927 január 27. DÉLMAG i ARORSZÁG 3 A. szegedi színház B-Iisíája. A íanács megint huzza-halaszlja st elöntést. (.4 Délmagyarország munkatársától.) Ugy volt, hogy a város tanácsa csütörtökön kimondja a döntő szót a szinházügyben és ugy lett, hogy ismét nem szólt egy szót sem, azt is zár ajtók mögött mondta. Faragó Ödön színigazgató, mint ismeretes, szerdán bemutatta már Fodor Jenő tanácsnoknak, mint a színházi vizsgáló bizottság elnökének, a társulat tagjaival folytatott tárgyalások eredményét, bejelentve, hogy hány színész nyilatkozott hajlandónak arra, hogy kéthavi fizetésének megfelelő végkielégítés ellenében felbontja szerződését és bejelentette azt is, hogy melyik színész milyen gázsiredukcióhoz járul hozzá. Fodor szenátor a színigazgató jelentése alapján ugy nyilatkozott munkatársunk előtt, hogy a tanács csütörtökön akadálytalanul meghozhatja döntését, elbírálhatja, hogy az eredmény elegendő-e és meghatározhatja azt is, hogy a színészek végkielégítésére szükséges összeget milyen formában bocsátja a színigazgató rendelkezésére. A tanács foglalkozott is csütörtökön a kérdéssel, de ismét szigorúan zárt ajtók mögött. A vita közel egy óra hosszáig tartóit. Az ülés után a polgármester érdeklődésünkre mindössze annyit mondott, hogy a tanács nem hozott határozatot, végleges álláspont nem alakult ki, a kérdést jobban megfontolják előbb a tanács tagjai. A polgármester nyilatkozata azl jelenti, hogy a város halósága ismét rátért a húzás-halasztás útjára, hogy nem tudja elszánni magát a döntésre akkor sem, amikor a helyzet teljesen tiszta, a döntés minden előfeltétele megvan. Hogy mire jó ez a késlelkedés, hogy az utolsó pillanatban milyen befolyások érvényesültek, azt nem árulta el senki, annyi azonban bizonyos hogy ez a hatósági magatartás teszi állandóvá a már tűrhetetlenné váló bizonytalanságot. Faragó ödön jelentésének lényege egyébként a következő. A társulat huszonöt tagja nyilatkozott hajlandónak a felkínált két havi végkielégítés ellenében a távozásra. A huszonöt színész végkielégítésére körülbelül száznyolcvanmillió korona kellene. Ezt az összeget kellene a tanácsnak a színigazgató rendelkezésérc bocsájtania. A társulat megmaradó tagjai hozzájárultak a gázsik redukálásához, még pedig 10 -30 százalék erejéig. A gázsiredukció havonta negyven-negyvenöimillió korona megtakarítást jelentene. A távozó színészek fizetésén százmillió koronát takarítana meg a színigazgató, igy havonta a rezsije körülbelül százötven millió koronával lenne kevesebb. mint eddig volt. Sikerült megszereznünk a távozásra hajlandó színészek névsorát is. A névsorban többek között a következő nevek szerepeli: ek: Járay Sándor, Bihari Sándor, Szász Edit, Feleky Klári, Váradg Lajos, Kerényi Sári, Torday Aliz, Ujházy Nusi, Volent Irén, Arany József, Fellegi István, Molnár Rezső, Oláh Ferenc, Székely Bálint, ezenkívül a férfi kórusnak három, a női kórusnak egy tagja. Érdeklődésünkre kijelentette a színigazgató, hogy a távozó színészek helyett, ha a város belemegy a megoldásba, két-három uj színészt lényegesen kisebb gázsik mellett, szerződtetnie kell. Л kecskeméti törvényszékei a szegedi tábla Körzetébe csatolják ? A szegedi tábla hatáskörének Kibővítéséről csak akkor le&et szó, £a megfelelő épületet kap. (A Délmagyarortzág munkatársától.) A szegedi Ítélőtábla területe a megszállás miatt annyira kisebb lett, hogy a szegedi és gyulai törvényszéken kivlil más törvényszék nem tartozik hatáskörébe. A trianoni szerződés a szabadkai törvényszéken kivül, a nagybecs• kerek! és az újvidéki törvényszékeket szaki tolta el a szegedi lábiától. A trianoni határkövek lefektetése óta néhányszor felmerült már az a terv, hogy a szegedi táblához más törvényszékeket csatolnak hozzá. Az igazságügyminisztérium ban már régebben foglalkoznak a szegedi tábla hatáskörének kibővítésével. Komoly stádiumba azonban nem juthatott a terv, mivel a szegedi tábla jelenlegi elhelyezése nem megfelelő, ugy, hogy ha a tábla hatásköre kibőv&Ine, a felállítandó uj tanácsokat nem tudnák megfelelően elhelyezni. Értesfiléslink szerint abban az esetben, ha a szegedi tábla visszakapja régi széképületét, a kecskeméti törvényszéket a szegedi táblához csatolják, hogy a budapesti láblát mentesítsék az amúgy is sok munkától. Komoly tervek vannak még abban az irányban is, hogy Cegléden törvényszéket állítanak jel és ez az uj törvényszék is a szegedi táblához tartozna. Az igazságügyminiszter tervezete csak siettetni fogja a szegedi tábla megfelelő elhelyezését. A tervek szerinl, ha az egyelem állal lefoglalt régi táblai épület még ebben az évben visszakerülne a régi tulajdonos birtokába, ugy a jövő évben már meglörlénne a szegedi tábla körzetének kibővítése. Л lakosság &atvan százaléka beteg, az iskolákban alig lézeng né&ány diák, de azért nem zárják be az iskolákat. (A Délmagyarország munkatársától.) Az illetékes nyilatkozók kinyilatkozzák lassankint a tüdejüket, hogy elhitessék a közönséggel, amit hilietetlenné tesznek a tapasztalatok: hogy Szegeden nincs spanyoljárvány, hogy csak közönséges nátha van, vagy náthás influenza, tehát óvintézkedésekre nincsen szükség. Azt viszont elismerik, hogy ez a ^veszélytelent betegség ágynak döntötte már a város laJcosságának negyven-ötven százalékát, de azzal vigasztalják magukat, hogy spanyolban még nem halt meg senki Szegeden. A tiszti főorvos, aki valószínűleg az optimista filozófia hive, ma nyilatkozatában például elismeri a következőket. Szegeden öthatezerre becsülhető azoknak a száma, akik ogés^en könnyű és egészen veszélytelen influenzában megbetegedtek, hogy sokan hiányoznak az iskolából, hogy az ujszegedi járványkórháznak már öt lakója van, de azért kategórikusan kijelentette azt is, hogy semmi esetre sem engedi meg az iskolák bezárását, mert a népjóléti miniszternek is az az inten- j ciója, hogy az iskolák bezárását csakis végső esetben szabad elrendelni. Akik visszaemlékeznek rá, tudhatják, hogy az 1918. évi spaijyoljárvánv is ilyen könnyű lefolyású, teljesen veszélytelennek látszó, sőt mulatságos megbetegedésekkel kezdődött. Szinte divat volt akkor a spanyol és az illetékes nyilatkozatok végleg megnyugtatták az aggódásra mindig hajlamos közönséget. A közönség is. de az illetékes körök is csak akkor ocsúdtak fel a vélt veszélytelenség kábulatából, amikor kiderült, hogy a divatos Detegségnek tucatjával vannak már halálos ál-, dozatai, amikor életerős, egészséges emberek pusztultak cl néhány óra alatt az ismeretlen betegségben. Akkor sem tartották szükségesnek az óvintézkedéseket, pedig megvolt már akkor is az a közmondás, hogy jobb félni, mint megijedni. A féléssel, az óvatossággal nagyon sok bajt el lehetett volna hárítani. Az ténv, hogy ebben a pillanatban még nincs komoly jellege a betegségnek, vagy mondjuk ki nyíltan, a járványnak, bár a betegek száma hihetetlenül nagy. Csak a belvárosi elemi iskola példájára utalunk Az egyik harmadik osztálynak harmincnyolc növendéke van, de csütörtökön közülük csak hét jelent meg az előadáson, de nem jelent rr.eg az osztály tanítója sem, mert a vészéi у tele« influenzát ő is megkapta. Ha másból nem, de ebből következtethetnének az egészségügyi hatóságok arra, hogy a betegség járványos, mert hiszen kétségtelen, hogy egyik diák megkapja a másiktól, kétségtelen az is, hogy a legveszélytelenebb influenza is legyöngiti a legerősebb szervezetet is, tehát l-evésbé birkózhat majd meg az esetleges súlyosabb természetű járvány veszélyével. A szegedi főorvosi hivatal azért nem lát veszedelmet és nem tartja szükségesnek a megfelelő óvintézkedések elrendelését. Orosházán a diákok hatvan százaléka beteg. Orosházáról jelentik: Az influenzajárvány elérte a legfelső fokot, a megbetegedettek száma elképzelhetetlenül nagy. A betegségek lefolyása azonban eddig elég enyhe volt. Az iskolákban a tanulók hatvan százaléka beteff. Az influenzajárvány mellett száruas sarluch és difteritisz megbetegedés történt nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek körében is. Miskolc. Miskolcról jelentik: Az influenzajárvány tegnap követelte első halálos áldozatát, Oster Tihamérnak, a borsod-miskolci gőzmalom igazgatója 22 éves fiának személyében, aki szövődményes tüdőlobban halt meg. A megbetegedések száma ismét emelkedik, a reáliskolában 21, a leánygimnáziumban 37, a katolikus gimnáziumban 17, a polgári iskolában pedig 10 százaléka a tanulóknak. Az elemi iskolai tanulók és tanárok egynegyed része beteg. A Népszövetség jelentése. Genf, január 27. A Népszövetség titkárságának egészségügyi alosztálya közzételte a spanyolnátha-járvány fellépéséről szóló ötödik külön jelentéséi. A spanyolmegbetegedések száma e héten Svájc valamennyi városában 487 volt. 1926 utolsó hetében a betegek száma 274 volt. A statisztikai adatok szerint Németországban a spanyolnáthás halálozások emelkedést tüntetnek fel, még pedig különösen a légzőszervek megbetegedése esetében. Angliában az a betegség, amelyet influenza, spanyolnátha, vagy hurut néven jelölnek, igen gyakori, azonban általában igen jóindulata lefolyása van. Négy ujabb spanyol Budapesten. Budapest, január 27. Budapest székesfővá- j ros tiszti főorvosi hivatala az influenzajárványról ma délelőtt a következő jelentést adta ki: Szerdán az úgynevezett spanyolinfluenzának négy esetét jelentették be. Egy beteg az Uj Szent János-kórházban, három pedig a Szent László-kórházban van ápolás alatt. Az u tóbbi három a kórház betegápolónői. Haláleset tegnap kettő fordult elő a kórházban, mindkettő spanyolinlíuenzával járó tüdőgyulladásban hall meg. A Szent László-kórházban 50, az Uj Szent János-kórháeban két influenzás beteget vették fel, ezek közül 16-nak van tüdőgyulladása, háromnak mellhártyagyulladása, kellőnek pedig középfülgyulladása van. Magánlakásokban ápolnak 68 beteget, akik közül egy halt meg.