Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-27 / 21. szám

4 D£LM AGYARORSZÁG 1927 január 21. A bor miatt ölték meg a Kriszlin~lesivérek bátyjukat. Véres Szilveszter Felsőlanyán. (A Délmagyarország munkatársától.) Krisz tin János felsőtanyai gazdálkodó tragikus halálesetéről nemrégiben részletesen beszá­molt a Délmagyarország. Krisztin ugyanis Szilveszterkor a disznótor alkalmával össze­különbözött két estvérével. Az összeszólal­kozás hevében Krisztin Péter és György ugy sebesítették meg bátyjukat, hogy az koponya­alapi sérülést szenvedett és azonnal meghalt A végzetes Szilveszter után a két testvért azonnal letartóztatták és beszállították a sze­gedi ügyészség fogházába. Zombory János vi7sgálóbiró a keddi nap folyamán kiutazott Felsőtanyára és megejtette a helyszíni vizs­gálatot. A tanúkihallgatások alapján megállapítást nyert, hogy a három lestvér bor miatt veszett össze. Krisztin János ugyanis, amikor látta, hogy két testvére igen ittas állapotban van, nem akart öbb bort felhozatni a pincéből. A két testvér erre követelni kezdte a bort, de Krisztin János hajthatatlan maradt. Szó szót követett, majd a két testvér neki ugrót bátyjuknak és a földhöz vágták. Krisztin Já­nos egyetlen jajszó nélkül a földön maradt anélkül, hogy segíteni lehetett volna rajta. A vizsgálat befejezése után a testvérgyil­kosság ügyében az ügyészség elkészíti a vádiratot és az ügy rövid időn belül főtár­gyalásra is kerül. МЙМИЯЙМММЙЙМММЙМЙЙЙМММММ^ A békebeli béreknél lényegesen magasabb házbéreket követel a város a Szentháromság-uccai bérház lakásaiért. Kiosztották a lakásokat. (A IJélmagyarország munkatársától.) IIosz­szas liuza-vona után végre kiosztotta a város tanácsa a Szenlháromság-uccában épített uj városi bérház egy-, két- és háromszobás la­kásait. A kiosztás nem volt éppen könnyű feladat, mert a huszonnégy lakásra közel há­romszázan reflektáltak és a háromszáz közül legalább száznak igen befolyásos protektorai voltak, akik mindent elkövettek, hogy prote­zsáltjaikat lakáshoz juttassák. Ilyen körülmé­nyek között természetesen gondolni sem le­het arra, hogy a város építkezése azokat jut­tassa végre emberi lakáshoz, akik leginkább rá vannak szorulva, akik képtelenek a ma­gas le lépési dijakat megfizetni. De gondos­kodott azért a város hatósága arról is, hogy az igazán rászorultaknak végleg lemenjen a ked­vük attól a dicsőségtől, hogy a város lakói legyenek. Az uj lakások bérét olyan képtelenül magas összegekben állapította meg, hogy a közepes jövedelmű családok számára a vá­rosi lakás elfogadása egyértelmű lenne a Ha­rakirivel. A tanács lakbérmegállapilása szerint a Szenthárömság-uccai bérházban a következő laldHTekel kell majd a lakóknak fizetni: A háromszobás lakások bére a földszinten és az első emeleten 1500, a második emeleten 1 100 és a harmadik emeleten 1300 pengő, a kétszobás lakások bérc a földszinten, az első emeleten és a második emeleten 1000. a harmadik emeleten 900, az egyszobás la- > kások bére a földszinten, az első és a má­sodik emeleten 750, a harmadik emeleten 650 pengő. Ezek a bérek messze túlhaladják a háború előtti aramjbéreket, a város tehát igen rossz példát mutat a szegedi háztulajdonosok­nak a lakbérmcgállapitás terén. A tanács határozata értelmében egyébként a következő pályázók kaptak lakást az uj bérházban: Háromszobás lakást kapott dr. Bokor Pál ügyvéd, Rózsa Lajos állategészség­ügyi felügyelő, dr. Tóth Béla városi főjegyző, Rack Lipót városi tanácsnok, dr. Molnár Jó­zsef törvényszéki biró, dr. Bölcsházv Zoltán bíró, dr. Kószó György ügyvédjelölt és Rota­ridesz Mihály egyetemi tanársegéd. Kétszobás lakást kaptak dr. Viskovits József táblai jegy­ző. dr. Szabó Géza városi aljegyző, Bán De­zsőivé. a városi zálogház pénztárnoknője, dr. Nagy Sándor segédtanfelügyelő, dr. Kulir Re­zső törvényszéki biró, Kolozsváry Gábor egye­temi adjunktus, Papp Elemér tüzérszázados, Bereck Pál banklisztviselő. Egyszobás lakást kaptak Erdélyi István, dr. Pogány István, dr. Horváth Lajos, Kurusa József, Hamar József, Lambert Győző. Weisz Sándor és Fo­nyó András. Lesz az uj bérházban, a harmadik emelet fölött két manzard-szerü műterem is. Ezeknek kiadása fölött még nem döntött a tanács, mert felmerült az a terv, hogy ezekből is inkább egyszobás lakásokat készítsenek, bár a mű­termekre a szegedi művészek igen nagyon reflektálnak. Tanúvallomások a vásárhelyi ellenforradalmár bankigazgatóról, aki radikális volt és belépett a kommunista pártba. IS monstre sajlópörben dr. László Jenőt felmentették Wish Béla bankigazgató vádjai alól. (A Délmagyarország munkatársától) Dr. László Jenő vásárhelyi ügyvéd ' a vásár­helyi forradalomról annak idején alapos tanulmá­nyok alapján könyvet irt. A könyv megjelenése után S z a t m á r y Tihamér nyug. főispán »Ref­lexiók a vásárhelyi forradalom könyvéhez cím­mel egyik vásárhelyi lapban kritikát irt a könyv­ről. \ kritikára dr. László Jenő 1924. november 12-én nyílttéri közleményben válaszolt, amelyben Wish liéla vásárhelyi bankigazgatóról többek között azt állította, hogy Wish Bélát ő juttatta bankigazgatói álláshoz és hogy Wish egyik meg­szervezője volt a vásárhelyi forradalomnak, aki felajánlkozol! a kommunistáknak is. A nyílttéri közlemény megjelenése után Wish Béla sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége cí­mén feljelentést tett dr. László Jenő ellen,, akinek ügye egyszer már volt a szegedi törvényszék elölt. A törvényszék annak idején dr. Lászlót három­millió korona pénzbüntetésre ítélte. Felebbezés folytán az ügy a tábla elé került. A tábla elren­delte a valódiság bizonyítását és az iratokat visz­szaküldte a törvényszékre. A szerdai főtárgyaláson V i 1 d tanácselnök elő­ször dr. Lászlói hallgatta ki, aki kijelentette, hogy nem érzi ma­gát bűnösnek. A cikket jogos magán érdekből irta és a közérdekei is szem előtt tartotta, ami­kor szükségét érezte annak, hogy a vásárhelyi forradalom történetét tisztázza. Az ő forradalmi szerepét a szegedi ügyvédi kamara már elintézte, amikor a fegyelmi választmány őt felm'entette. A biróság azután megkezdte a tanuk kihallgatását. Elsőnek dr. Szappanos Mihály főorvost hall­gatta ki a biróság, aki elmondotta, hogy Wish Béla Lászlónak köszönheti, hogy be­ülhetett a bankigazgatói székbe. Balogh Sándor szintén azt mondotta, hogy dr. László ajánlotta Wish Bélát bankigazgatónak. Juhász N. István nem tud arról, hogy a bankigazgatói állás betöltésénél Wish Bélának el­lenfele lett volna. V e t r ó L. Endre nyug. városi tanácsnok azt vallotta, hogy a bank igazgatósági tagjait senki sem befolyásolta Wish Béla érdekében. Koncz Pál szerint László protezsálta Wish Bélát. Dr. Czukor Bálint ügyvéd elmondotta, hogy Wish idézés nélkül jelent meg az ügyvédi fegyelmi bizottság előtt és vádolta meg László Jenőt. Ezzel szemben dr. (.'. s á k i Lajos azt vallotta, hogy Wisht ő idézte meg az ügyvédi kamara fe­gyelmi választmánya elé. Dr. Ajka y Miklós rendőrtanácsos a hivata­los titoktartásra hivatkozva, megtagadta val­1 o m á s á t. Dr. K á t a y István. Szeles János és Poko­in á n d y Károly vallomásai után Nóvák István, Hermann János, dr. Mucsi János, vitéz Vida Fe­renc és Szatmáry Tihamér tanuk egyértelmüleg azt vallották, hogy Wish Béla szervezte meg a J á­s z I - f é 1 e radikális pártot. Endrődy László azt vallotta, hogy Wish ha nem is száz százalékban, de legnagyobb ré­szében magáévá tette a radikális programot és összeköttetésben állt a radikális párt budapesti központjával is. Németh Mihály elmondotta, hogy Wish öt annak idején arra kérte meg, hogy a direktó­riumban helyet kaphasson. Takács Ferenc, a vásárhelyi szociáldemokrata párt titkára azt vallotta, hogy öt Wish rá akarta kényszeríteni, hogy lépjen be a radikális pártba. Elek Andor szintén igazolta László állításait. Elmondotta, hogy a proletárdiktatúra kitörése után Wish azzal jelent meg nála, hogy belépet t a kommunista p á r 11) a. A tanúkihallgatások után az iratok ismertetése következett. Először ismertették az ügyvédi ka­mara igazoló választmányának iratait. A lefoly­tatolt eljárás aktái szerint dr. László semmi olyan t n e m k ö­vetett el, ami a k o m m u n i z in u s­ba n való részvételét igazolta v o 1 n a cs ő I a v á I a s z l m á n v e z é r 1 igazolta. Az ügyészségi iratok szerint László ellen ugyan megindult az eljárás, de megállapítást nyeri, hogy Lászlónak a proletárdiktatúra alatt semmi szerepe sem volt és ezért az eljárást megszüntet­ték ellene. Végül ismertette a biróság azon ira­tokat, amelyekből kitűnt, hogy Wish Béla elnöke volt a radikális pártnak. Dr. Baka y Lóránt Wish Béla képviseletében ezután ujabb bizonyítást indítványozott. A biróság azonban a kérelemnek nem adott helyt, majd utána dr. Bakay mondotta el vádbeszédét. Véleménye szerint Lász­lónak nem sikerült bizonyítani állításait. László Jenőt csak azért igazolták, meri a kommunizmus óta már hosszabb idő lelt el. Szigorú megbün­tetését kéri. . Dr. B u r g e r Béla védőbeszédébesi kife j telte, hogy a valódiság bizonyítása sikerült. Állíthatom mondotta a védő —, hogy a védelemnek sikerült a valódiság bizonyítása. Sikerült azt b i z o n v i t a n i, li o g y W i s h Béla László jóvoltából lett bankigaz­gató. E tényt teljes mértékben igazolták a ta­nuk és azt is, hogy az illető bankra László Jenő valósággal ráerőszakolta a Vásárhelyen isme­retlen Wish Bélát. — Sikerült bizonyítani azt is, hogy Wish alapí­totta a vásárhelyi radikális pártol és annak elnöke volt. Később belépeti a kommunista pártba. Ami­kor pedig látta, hogy érvényesülni itt nem lud, ellenforradalmár lett. Ezérl őt politikailag ge­rinctelennek kell tartanom. Dr. Burger beszéde végén dr. László Jenő felmentését kérte. A biróság ezután Ítélethozatalra vonult vissza és rövid tanácskozás után meghozta ítéletét. A b i r ó s á g d r. L á s z 1 ó Jenőt a vád és következményei alól fel­mentette. Az itélet rövid indokolása megállapította, hogy Lászlónak lényegileg sikerült a va­lódiságot bizonyítani. Az itélet ellen a főmagánvádló és képviselője felebbezést jelenteti be. »WIIrtWWIMH WWXWMdIXWt M MIMWMW 1928 májusában megszüntetik a nyilvános házakat. Budapest, január 2fi A M. T. I. jelenti: A bel­ügyminisztériumban Scitovszky Béla belügy­miniszter elnöklete alalt ma folytaták az erkölcs­rendészeti értekezletet. A belügyminiszter ismer­tette a kiadandó rendelet tervezetét. A tervezet egyik legfontosabb rendelkezése az, hogy m e g­szünteti a bordélyházakat, illetőleg ugy intézkedik, hogy 1!)28. május 1-ével minden erre vonatkozó engedély hatályát veszti. Ezek helyett nyilvános és magán találkahelyeket tartja fenn. Nem vehető fel a prostituáltak közé az a nő, aki állandó viszonyt tarl fenn olyan férfivel, akinek családja van, továbbá, aki férjnél van. Fontos rendelkezés az is, amely a rendőrható­ságoknak kötelességévé teszi, hogy az uccákat le­hetőleg tisztítsák meg a prostituáltaktól oly mó­don, hogy a prostituáltakat a helyhatósággal egyet­értően csak bizonyos ueeákban telepíttessék le. A prostituált kábitószereket: kokaint, morfiumot és hasonlókat nem szedhet, magánál nem tarthat. Képkeretezés! műhely ' H0FFER te TÁRSA Szeged, tekala MM 18. szia 109

Next

/
Thumbnails
Contents