Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-25 / 19. szám

1927 január 25. DELMAGYARORSZAG я Holnap, szerdin indul a BEN HUR. Müvésszet fi szegedi városi színház műsora: Kedden: Barlos Gyula vendégfellép lével Lear király. A. bérlet. Szerdán: Játék a kastélyban. Bérletszünet. Csütörtökön: Lamberg Rózsi és Ocskay Kornél vendégfelléptével: Traviata. B. bérletben. Pénteken: Játék a kastélyban. Bérletszünet. Szombaton este fél 8 órakor Buday Ilonka vendégfelléptével: Gül Baba. A. bérletben. Szombalon este 11 órai kezdettel éjféli előadás: Uraim, csak egymás után. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal: A Nosztv fiu esete Tóth Marival. Vasárnap este fél 8 órakor Buday Ilonka ven­dégfelléptével: Mariea grófnő. Bérletszünel. Vasárnap este 11 órai kezdettel éjféli előadás: Uraim, csak egymás után. Hétfőn: Budav Ilonka vendégfelléptével: Az ártatlan Zsuzsi. B. bérletben. Színházjegyet a Délmagyarország jegyirodájá­ban telefonon is lehet rendelni. A jpgyekel kivá­naira házhoz küldjük. Ren-Hur. A íiclvárosi Mozi saftóbemutatója. A rádió és a színpad, a szó és a könyv nem jelent olyan propagandisztikus, demon­strativ és agitatórikus lendületet, mint a film. Valahogy a robogó-mozgó film jobban bele­dobban a sziveinkbe, valahogyan jobban és könnyebben megkönnvezteti szemeinket, ahogy ott szó nélkül ülünk a fekete nézőiéren kissé elzsongitva a félighalott zene színeitől is. (Vall­juk be: nem volt még senki, aki titokban és elrejtőzve ne könnyezett volna még, ha csak egy csillámmal is. És valljuk bc: nem voll még senki, aki nem őrizte meg szivén a film hősét, vagy szegényét és nem ment volna lova utjain.) Ezért jelentős a film, mert ha­tártalan határai között ezerszer megdobbanlja a sziveket és felhozza, felhalássza az őszinte, ruhátlan és mély érzéseket. A tömegek szi­veiből. Mert megtudja mozdítani a tömegek szivét. És a Ben-llur azérl kap különleges helyet a filmek krónikájában, mert a római légiók garázda-döngő léptein tul, a villogó kardok lendületén és a száguldó quadrigák eszeveszett hajszáján tul: a krisztusi eszmék tisztult dia­dalát jelenti,, hirdeti a szeretet és béke ha­talmát a kardok és harcok hatalma felett, mert hirdeti az erőszak igazsága helyett a tudás és emberiesség igazságát. A názárethi mondta: Mert kard által vész el, ki kardot ránt... Ezzel az akkorddal in­deil össze a függöny a Ben-Hur felvonásai után. A modern orosz filmtörekvésdk elkülöníteti uta­kon járnak az európaiaktól és az amerikaiaktól. A s tar ok rendszere "helyett a tömegek meg­mozdulását hirdetik, bizonyítani kívánják, hogy az egyes eseményeket nem a starok, hősök és ki­magasló egyéniségek forgatják, hanem mindenhez az embernek, a népnek, a tömegnek van köze. Olt így eltűnnek a filmstarok is és eltűnnek a folyékony mázos Ohnét-mesék. Az európai tilm uj utakat próbál keresni. Ke­resi a művészi szcenáriumot, próbál pirosfedelü »egyetemes regénytár«: helyett valódi és művészi meséket adni. Xéha sikerült már. És minden amerikai film egy kicsit amerikai propagandát is jelent, de minden, a legkisebb és legjelentéktelenebb amerikai filmben is helyet kap a j a n k e e-i Ízlésen és mosolyon tul a szív, az ember és az erkölcs. A Be n-H u r elkülönbözik az eddigi amerikai termékektől, talán kissé a régi német monstruozus filmekhez hasonlatos, ha a technika és áldozat­készség fokozásával is. Ez a film sem jelenti még a tisztult és százszázalékos szcentáriumot, amit a kritikus mindig megkíván a színpadi drámától, de egy kicsit már mégis propagálja az emberi eszmét. A cselekmény fordulatossá, romantikus­sá, izgalmassá és izgatóvá tételére törekedett a rendező gigantikus határok és gigantikus áldo­zatkészség között. Grandiózus építkezések, grandiózus tömegmoz­gatások, grandiózus tengerháborgások, versenyek és összecsapások: ezek jellemzik ezt a filmet, de az összes grandiozitáson felülemelkedik a rendező és iró jóvoltából: a hős, a slar. » A fotografálás és színezés maximumát adja ez a film. Száz csodát produkált már a film­folograi'us lencséje, de itt a trükkökön felül a művészi fotografálás vezetett. A rendező grandiózus dirigáló pálcájára szinte száz len­csének kelleti felnyílni, oly bámulatos, oly pompás képek örökitetlék meg az atelierék mozgalmas jeleneteit. És vannak jelenetek, amelyeknek színezése művészek ecsetjéhez hasonlatosak és bámu­latkeltők, mert nem egyes tájakat, egyes csendéleteket mutat színesen ez a film, ha­nem néhány olyan jelenetet, ahol a vásári tömeg ezer szine vegyült a monstruózus épü­letek közé. Filmtechnikai szempontból: a fotografálás és színezés maximumát adja ez a film. * Van néhány jelenei, amelyet nem felejthet el a néző, ahogyan nem felejthette el e sorok írója a sok év előtti Jannings—Danton film néhány egé­szen művészi és ritka jelentőségű jelenetét. A római légiók dübörgő, zsákmányoló, kegyetlen és büszke bevonulása, regények lapjait eleveníti meg. A gályarabok döbbenetes szenvedései, vándorlá­suk és kínlódásuk a bőrperzselő napban, vé­rüknek hullása a kalózok mészárlásában külön novellát érdemelne és külön fejezetet. És mind­ezen tul a quadrigák versenye, remek arabs pa­ripákkal: ritka élmény azoknak is, akik hozzá­szoktak a bikaviadalok, lóversenyek és futballmér­kőzések izgalmaihoz. Az imént azt mondottuk, hogy ez a film a fotografálás maximumát nyúj­totta. A quadrigák versenyén látjuk: szinte ránk­rohannak a tajtékzó mének, szinte le kell hunyni szemeinket. A németektől láttunk néhány grandiózus épít­kezést, de mit jelenlenek a C e z a r i n a kulisz­s z á i, várai és templomai a B e n-H u r egészen korhű tribünjeihez, szobraihoz, uccáihoz, kapu­jaihoz és palotáihoz. És van néhány biblikus kép: a Leonardo da Vinci és Munkácsi Mijiály galériájából. A starokról és szereplőkről nem következnek itt sorok, megírtak mindent a komünikék. A név­telen tömeget azonban nem szabad innen kifelejteni, áldozatos és önfeláldozó jeleneteikben a statisztéria maradandó alakítását alakították. * A Ben-Hur szcenáriuma még nem jutott el az egészen kivételes drámák közé — a meg­ható és romantikus történetet jól illesztenék bc a biblikus keretek közé —, de a filmet kivételes hely illeti meg a filmek krónikáiban, mert a kardok és a harcok halalma helyett mégis csak az emberi eszmét, a krisztusi békét és a bibliai szeretetet hirdeti. Vér György. Plccaver Alfréd 5-iki hangversenye a sze­zon legkimagaslóbb művészi eseménye. A vi­lághírű nagy tenor a legszebb áriákat és dalokat énekli. Jegyek 2 pengőtől Harmó­niánál. Csütörtökön Traviata Lamberg Rózsival és Oeskay Kornéllal. Jegyek a Délinagyarország kiadó­hivatalában. fi színházi iroda hirei. Ma este lép fel Bartos Gyula a Lear királyban. Shakespeare remekmüvének mai előadására Fa­ragó igazgató vezetése mellett nagy ambícióval készül a teljes prózai személyzet. A cimszerepet Bartos Gyula, a Nemzeli Szinház kiváló művésze játsza, aki ezzel az alakilásával Budapesten is je­lentős sikereket aratott. A klasszikus remekmű többi vezetőszerepeiben Pártos Klári, Kaszab Anua, Uti Giza, Várady, Főidényi, Herczeg, Ró­nai, Szirmai, Oláh és Szilágyi nyújtanak nagyszerű alakításokat. Az előadást A. bérletben, rendes helyárak mellett tartja a szinház. Játék a kastélyban szerdán és pénteken. Molnár Ferenc világhírű alkotása, melynek összes eddigi előadásain zsúfolásig telt meg a nézőtér, ezen a hélen ismét kétszer szerepel a szinház játékrend­jén. A »Játék a kastélyban« vezetőszerepeit ezeken az előadásokon is Kaszab Anna, Herczeg, Szir­mai, Várady, Hagymássy és Rónai játszák. Csütörtökön nagy operaest a színházban. Mát­ray Ernő vezetése melleit már teljesen felkészülve várja a nagyszerű operaegyüttes a Traviata csü­törtök esli előadását. Lamberg Rózsi Violellá-ja az előadás fényének Ígérkezik. Ocskay Kornél Al­fréd-ja pedig olyan teljesítmény, amellyel a fő­városi sajló már számtalanszor a legmelegebben foglalkozott. Biliary Sándor alakítása az apa sze­repében szintén nagyszerű művészi teljesítmény. Az előadás Ábrányi Emil vezénylete melleit B. bérletben, rendes helyárakkal kerül színre. F. Buday Ilonka vendégjátéka. A Kassa—pozso­nyi színházak volt primadonnája egykori igazgató­jának, Faragó Ödönnek felkérésére, három estére Szegedre jön, hogy ragyogó színpadi képességeit itt is csillogtassa. Mindhárom este legnagyobb sikerű szerepeiben mutatkozik be a szegedi kö­zönségnek, még pedig rendes helyárak mellett. F. Buday Ilonka vendégfelléptével szombaton este: Gül Baba. A. bérlet. F. Buday Ilonka vendégfelléptével vasárnap este: Mariea grólnö. Bérletszünel. F. Budav Ilonka vendégfelléptével hétfőn este: Ártatlan Zsuzsi. IJ. bérlel. IIIISÏ II. 5-EN inri iniiimnimiTi HARMONIA ESTE 9 Alfréd, Caruso egyetlen utóda, a bécsi opera világhírű lirai tenorja ÁRIA ÉS DALESTJE Jegyek 2 pengőtől Bel városi Mozinál. xä mnmniiniiiiiiniiiiiiiir Szombaton és vasárnap este 11 órai kezdettel éjféli előadás. A szezon első éjféli előadását szom­balon esle 11 órai kezdettel tartja a szinház. Ezutlal a Fővárosi Operett Szinház nemrégiben óriási siker melletl bemulatott: Uraim, esak egy­más után! cimii francia bohózala kerül bemu­tatásra, melynek szellemes és mulatságos ötletei valósággal elragadják a közönséget. Az előadást vasárnap ugyancsak éjféli előadás keretében meg­ismétli a társulat. Buday Ilonka szombaton Gül Baba, vasár­nap Mariea grófnő, hétl'ön Az ártatlan Zsuzsi. Mindhárom előadásra jegyek a Délmagyarország kiadóhivatalában. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal: A Noszty fiu esete Tóth Marival. Mikszáth—Harsá­nyi rendkívüli sikerű vígjátéka Faragó igazgató rendezésében, a bemutató előadás nagyszerű sze­reposztásában, vasárnap délután mérsékelt hely­árak mellett kerül szinre. M W «АЛЛ»»»» цЯьтел* Az Európa-kávéházban (Bohn melleit) M •»• M minden este a ftirneves (fi % VUTHOICY 1 budapesti énekes Jass-Bandl ft ^ jjuuuf/сэ« снслса v. y g NÖI ZENIzK-AH ! hangversenyez. i6i Ш izáinthó Sándor ••ifAvin áruháza Sw«t n. 2 (KisD -tmlotr, Üzlet átvétel. A Mrena Irén és Társa cégből Háráos Eűéné barát-ágos uton kilépett, i A cég ezentúl egyedül és kizáró­lagosan Mrena Irén tulajdonát képezi, ki is még az eddiginél is foko­zottabb mértékben fogja a t. nagyérdemű vevőközönségének a legmagasabb igényeil is a legméltányosabb áron kielégíteni. 235

Next

/
Thumbnails
Contents