Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-25 / 19. szám

1927 január 23. DÉLM AGYARORSZÁG 3 „Miután Debrecen mandátumát a miniszterelnök tartja meg, méltányos, hogy Szegedet is egy aktiv miniszter képviselje. Klebelsberg kijelentette, hogy elfogadja a szegedi mandátumot. (A Délmagyarország munkatársától.) A>. a küldöttség, amely a polgármester kezdemé­nyezésére szerveződött, hogy átadja Klebels­berg Kunó gróf kultuszminiszternek a sze­gedi mandátumot, hétfőn reggel a gyorssal utazott föl Budapestre. A küldöttség a szegedi állomáson 93 tagból állott, de a fővárosban csatlakoztak hozzá azok is, akik korábban fel­utaztak. A deputációban résztvettek többek között dr. Aigncr Károly főispán, dr. Somo­gyi Szilveszter polgármester, az egyetem rek­tora és tanácsa, valamint számos egyetemi tanár. A küldöttség tagjai féltizenegy órakor ta­lálkoztak a Ferenciek-terén lévő Spolarits­vendéglőben, ahonnan a kultuszminisztérium­ba vonultak. A kultuszminiszter ugyanis fel­épült betegségéből és hétfőn jelent meg elő­ször hivatalában. A miniszter a küldöttséget félégykor fogadta a minisztérium előcsarno­kában, ahol Várhelgi József pápai prelátus üdvözölte. Arra kérte a minisztert, hogy ne csak az egységes párt képviselője legyen a parlamentben, hanem képviselje a város egész közönségét. Átnyújtotta azután a mi­niszternek szegedi megbízólevelét. A miniszter hosszabb beszédben köszönte meg az üdvözlést. Kijelentette, hogy beteg­sége miatt nem látogathatott eí Szegedre, de február 5-ikén feltétlenül leutazik, amikor az egyetemi építési bizottság dönt majd a klini­kákra kiirt pályázatok sorsa felett. Kijelen­tette azután, hogy bár fáj lemondania régi kerületének, Komáromnak mandátumáról, mégis a szegedi mandátumot tartja meg, hogy ezzel is kifejezésre juttassa a kulturális és gazdasági decentralizációt célzó politikai meg­győződését. Bejelentette, hogy a kormány ebben és a jövő évben negyvenegynéhány ta­nyai iskolát épitlel Szegeden. A szegedi man­dátum megtartására különösen az ösztönözte, hogy Debrecen mandátumát a miniszterelnök tartja meg, tehát méltányos, hogy Szegedet, mint az ország második városát is a karmáiig egyik aktiv tagja képviselje. A mandátumot hálás szívvel köszöni és ígéri, hogy szívvel­lélekkel küzdeni fog Szeged kulturális és gaz­dasági érdekeiért. A miniszter beszédét a küldöttség megélje­nezte. A miniszter ezután tanácskozásra vo­nult vissza a küldöttség vezetőivel. Értesülé­sünk szerint városi vonatkozású ügyekről volt szó ezen a megbeszélésen. A küldöttség tag­jainak nagyrésze még a délutáni gyorssal visszautazott Szegedre. (A Dél m agyarország munkatársától) Ismét és a jelek szerint most már végleges kátyúba jutott a szegedi színház. A tanács és a szinügyi bizottság mentési kísérlete, amely­nek irányát a szombaton hozott ismeretes hatá­rozat szabta meg, teljesen meghiúsultnak tekinthető. A színészek ugyanis sem a kon­zorciummal való megoldáshoz, sem a létszám­csökkentéshez nem járulnak hozzá, még kevésbbé akarnak hallani a gázsik csökkentéséről, tehát csak a harmadik és utolsó megoldás marad, a melyet a színház bezárásában jelölt meg a város tanácsa és szinügyi bizottsága a szombaton tartott együttes ülés határozatában. A színigazgató s-asárnap reggel kilenc órára tár­sulati ülésre hivla össze a színészeket. Ezen az ülésen a szombati határozatot B a 11 a Kálmán, a szinészegyesület kiküldöttje ismertette, de ki­jelentene, hogy a szinészegyesület nevé­ben nem ajánlhatja a határozat egyik pontját sem elfogadásra, mert a társulat többségének határozata ugy sem lenne kötelező a tagokra. | A színészek ezután egyhangúlag kimondották, • hogy a konzorcium megalakításához semmi esetre i MMMMMMMMWWMMfMMMtMMWWMIMMfMMAM MM A tanács tagfait és városatyákat Hallgattak ki Tlalogf) Cajos szénügyi sajtópörében. Ügynökösködött-e BalogiJ Lajos, volt-e cirkuszi felenet a próba­fűtésnél ? — Érdekes tanúvallomások. — /1 bizonyítás kiegészí­tése miatt elnapolták a fötárgyalást. (A Délmagyarország munkatársától.) Hét­főn reggel 9 órakor szokatlan felvonulás szín­helye volt a szegedi törvényszék másodemeleti folyosója. A 94. számú tárgyalóterem előtt a városi tanács és a mérnökség tagjai gyüle­keztek, akik tanuként szerepeltek abban a pörben, amelyet Balogh Lajos indított Magyar László hirlapiró ellen. A megidézett tanuk közül egyedül Somogyi Szilveszter polgármes­ter nem jelent meg, aki ördög Lajos utján hivatalosan igazolta, hogy váratlanul Buda­pestre kellett utaznia. A nagy érdeklődéssel kisért tárgyalást pont­ban kilenc órakor nyitotta meg Vild Károly tanácselnök. A tanuk amig a sor rájuk került, Vild elnök hivatali szobáját foglalták el, ahol Gaál Endre amikor látta, hogy a teljes tanács együtt van, indít­ványozta, hogy a hétfői szokásos tanácsülést itt tart­sák meg a törvényszéken... A tanács néhány tagja hajlandóságot is mutatott a rendkívüli tanácsülés megtartására és csupán technikai okok miatt történt, hogy a komoly városi politika helyett inkább Ber­zenczey Domokos adomáin szórakozott a magisztrátus délelőtt 9 órától délután egy óráig. A főtárgyaláson Balogh Lajos a szegedi ébredők elnöke kí­séretében jelent meg, míg Magyar László vé­delmében dr. Burger Béla jelentkezett. A vádirat, amelyet Balogh Lajos adott be az ügyészséghez, egyrendbeli sajtó utján el­követett becsületsértés és rágalmazás vétsége cimén emelt vádat Magyar László ellen, aki a Délmagyarország 1925 december 5-iki szá­mában »A szénügynök barátai otthagyták a próbafűtést« cimmel cikket közölt, amelyben elmondotta, hogy »két éjszaka valóságos cir­kuszi mulatság szinhelye volt a vizmütelep kazánháza«, továbbá a cikkben Baloghot szén­ügynöknek aposztrofálta, aki az általa kép­Hredménytelenul végződtek a színészekkel folytatott tárgyalások,— bezáródnak a szegedi szinf}áz kapui. sem járulnak hozzá, a társulat huszonhat tagjának kéthónapi gázsival való végkielégítését és a gá­zsiredukciót elvben elfogadják az egyé­nenkinti tárgyalás alapjául. Elhatározták ezután, hogy külön-külön tárgyalnak majd az igazgatóval. Ezek a tárgyalások azonnal ineg is indultak és eredetileg háromnapos tárgyalási időről volt szó, de már hétfőn a tagok túlnyomó nagyrésze elin­tézte a kérdést. Érdeklődtünk a tárgyalások ered­ménye iránt Faragó Ödön színigazgatónál, aki a kővetkezőket mondotta: — A tárgyalások a legteljesebb si­kertelenséggel jártak. A színészek nagy többsége nem fogadja el a kéthónapi végkielégí­tést és nem járul hozzá a gázsik redukálásához sem. Csupán a kisfizetésű színészek, különösen a kóristák hajlandók anyagi áldozatra a szinház megmentése érdekében, a nagyfizetésü szí­nészek azonban nem. A helyzeten megítélé­sem szerint már nein lehet segíteni. A színé­szek is megtalálták azt, amit kerestek maguknak, de megtalálom én is. Le fogok mondani a színházról és aztán csukja be a vá­ros a színházat ... viseli silányabb minőségű pécsi szén érdeké­ben valóságos propagandát fejtett ki, a város által használt tatai szénnel szemben, j A vád ismertetése után Magyar Lászlót hallgatta ki a bíróság, aki kijelentette, hogy bűnösnek nem érzi magát. A cikket közérdek­ből irta, mert közérdek az, hogy mindenki tudja azt. hogy a városi üzemeket hogyan látják el közszállitásokkűl. Balogh Lajos visel­kedése, amellyel a pécsi szén érdekében el­járt, a legerősebb kritikát is maga után von­hatta. Mint törvényhatósági bizottsági tag arra törekedett, hogy a kudarccal végződött próba­fűtés eredményét hamisnak tüntesse fel. A szénszállítás körüli funkciója ösz­szeférhetetlen városatyai mivoltával. Bizonyítani kívánja, hogy cikkének inkrimi­nált kitételei a valóságnak megfelelnek. Dr. Burger Béla védő ezután részletes elő­terjesztést telt a valódiság bizonyítására. Szécsényi István a l'őmagánvádló nevében ellenzi a bizonyítást és azt a közér­dek szempontjából szükségtelennek tartja. Szerinte a cikk a lényegtől eltekintve, azzal a tendenciával íródott, hogy Balogh Lajost köznevetség tárgyává tegye. Dr. Burger ezután megjegyzi, hogy Balogh Lajos a vizsgálat folyamán és az előzetes főtárgyaláson nem ellenezte a valódiság bizo­nyítását, sőt ellenbizonyítást i.s ajánlott fel. A törvényszék végül is részben helyt adott a valódiság bizo­nyításának, mivel közérdeket lát fennforogni. A bíróság elrendelte a bizonyítást arra vonatkozólag, hogy a próbafűtés alkalmával Balogh Lajos viselkedése tényleg cirkuszi mulatságnak volt-e tekinthető, továbbá, hogy a »szénügynöki« ki­fejezés mennyiben felel meg eljárásának. Abiróság határozata ellen ugy a vád, minta védelem semmiségi okol jelentett be. Dr. Burger: Semmiségi panaszomat külö­nösen azért jelentem be, mert a biróság nem rendelte el annak bizonyítását, hogy a pécsi és a tatai szén közül melyik a kiválóbb minő­ségű. Dr. Szécsényi: Bizonyítani kívánom, hogy a próbafűtés körül szabálytalanságok voltak. Annak ellenére, hogy a pécsi szén olcsóbb volt, a városi mérnökség mégis a drágább tatai szén mellett döntött. A versenytárgya­lásra beérkezeti ajánlatok kimutatása, ame­lyet Buócz Károly müsszaki főtanácsos ké­szített el, valótlan adatokat tartalmaz. A ki­mutatás körül visszaélés történt valaki részé­ről és a városi mérnökség minden körülmé­nyek között szabálytalanságot követett el. Bi­zonyítani kívánja, hogy Balogh Lajos csak akkor ajánlotta a pécsi szenet, amikor rájött arra, hogy a próbafűtések alkalmával sza­bálytalanságok történtek. A biróság a kére­lemnek helyt adott, majd megkezdődtek a tanúkihallgatások. Elsőnek R a c k Lipót tanácsnokot hallgatta ki a biróság. Elnök: Balogh Lajos járt-e a pécsi szén ér­dekében tanácsnok urnái? — Igen! Mint városatya a város érdekeit emle­gette előttem, amikor heteken át mindennap ná­lam volt. A szénről azonban mindig mint >m i szenünkről« beszélt. Dr. Burger: Milyen volt Balogh viselkedése ez alkalmakkor? — Izgatottan beszélt. Az látszott ténykedéséből, hogy a pécsi szenet ráakarja oktrojál­ni a városra. Egyszer találkoztam vele az uc­cán. Amikor ismételten a szénügyre terelte a be­szélgetést, sietve elbúcsúztam tőle. A következő tanú Scultéty Sándor főszám­vevő, akinél szintén sokat megfordult Balogh La­jos és azt akarta bizonyítani, hogy a pécsi szén mennyivel jobb a tatainál. Fodor Jenő tanácsnok elmondotta, hogy a. próbafűtést a város tanácsa Balogh megnyugta­tására rendelte el. Magyar László: Balogh Lajos fellépése mi­lyen volt a személyes érintkezések alkalmával? Tanú: Nem kellemes és előadása hosszadal­mas. Dr. Tóth Béla főjegyző elmondotta vallomá­sában, hogy Balogh Lajos hol mint városatya, hol mint szén-megbízott járt nála.

Next

/
Thumbnails
Contents